Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-05 / 134. szám

I MIT kit C hírlap 1957. OKTÓBER 5. SZOMBAT A Pravda élesen elítéli a Biztonsági Tanács tagságával kapcsolatos mesterkedéseket A Pravda csütörtöki száma J. Litosko tollából élesen bí­rálja, hogy a Biztonsági Ta­nács nem állandó tagjainak megválasztása során az ame­rikai szavazógép az ENSZ alapokmányának súlyos meg­sértésével a kelet-európai or­szágok helyére Japánt válasz­totta meg. „Az ENSZ közgyűlése mun­kájának már első hete is tel­jesen világossá tette, hogy az amerikai diplomácia az Egye­sült Nemzetek Szervezetét a hidegháború eszközévé akarja változtatni és ezen az úton tönkre akarja tenni a szerve­zet presztízsét és tekintélyét — írja a lap. — Ebből a cél­ból tákolták össze az ENSZ- ben Dulles segédei az úgyne­vezett magyar kérdést, ezért erőszakolták a közgyűlés na­pirendjére. Ezért vetették el rosszakaíatúlag a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogaid nak az ENSZ-ben történő helyreállítása kérdését. Ebből a szempontból kell megvizs­gálni azt az új önkényes és törvénytelen intézkedést is, amelyet a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak megvá­lasztása során október elsején hoztak.’* A Pravda a továbbiakban megállapítja, hogy Japán meg­választásánál a világ egyik igen jelentős részét fosztották meg attól a lehetőségtől, hogy elfoglalja törvényes helyét az ENSZ legfontosabb szervében. Utal a lap az ENSZ alapok- | mányának idevonatkozó' ré- I szeire és az 1946-os londoni j megállapodásokra, majd hang­súlyozza: Japánnak éppen úgy, mint az ENSZ bármely más tagállamának, joga van he­lyetfoglalni a Biztonsági Ta­nácsban, ezt azonban nem le­het úgy megoldani, hogy kárt okozzon a világ egyik fontos része országainak, megsértse az alapokmány betűit és szel­lemét. „Itt az ideje, hogy Washing­tonban is megértsék egyesek: az ENSZ nem Dulles és Lodge elvbarátainak klubja, még ke­vésbé az USA State Departe- mentjének osztálya, hanem nemzetközi szervezet, amely­ben minden állam jogait, és érdekeit figyelembe kell ven­ni és tiszteletben kell tartani” — hangsúlyozza a Pravda cikke. Rossz szomszédság, örök átok Felsőgödön, évek óta ugyan­abban a házban laktak Laka­tos Gyuláéit és Varsányi Gyu­láéit. A két szomszéd család között évek sora óta elmérge­sedett a viszony, napirenden volt köztük a veszekedés. | mely április 21-én végöl is [ tettlegesséssé fa.iult. Április 21-én. azaz húsvét ! vasárnapján Varsányi Gyu- láné a legjobb előérzettel, ! vidáman és gondtalanul kelt fel. jóleső érzéssel nézve a ■ felkelő napot, és széles önfe- j ledt mozdulattal tárta ki a i konyha ajtaját. Azt persze | nem sejtette, hogy pontosan í ebben a pillanatban ér oda j a szomszéd Lakatos Gyula. I akit a kitárt ajtóval fejbe­Zsukov marsall elindult Jugoszláviába Georgij Zsukov, a Szovjet­unió marsallja és honvédelmi minisztere péntekre virradóra Moszkvából repülőgépen a Krímbe érkezett, ahonnan Ju­A lottó e heti nyerőszámai A lottó 31. játékhetének sorsolását, pénteken délelőtt 10 órakor a Goldberger Textilművek óbudai művelődési otthoná­ban rendezte meg a Sportfogadási és Lottóigazgatóság. Erre a hétre mintegy 2 148 000 szelvényt küldtek be a fogadók, s így cgy-egy nyerőosztályra több mint 750 000 forint jut. Az öt szerencsét hozó nyerőszám a következő: 7, 13, 57, 69, 71. goszláviába utazik. Zsukov marsall viszonozza Ivan Gosn- jak jugoszláv hadseregtábor­noknak az idén nyáron a Szov­jetunióban tett látogatását. Megkezdődött Milovan Gyilasz perének tárgyalása A szremszkamitrovicai ke­rületi törvényszéken pénteken reggel 8 órakor megkezdődött Milovan Gyilasz perének tár­gyalása. Ante Gyukics. kerü­leti államügyész azzal vádolja Gyilaszt, hogy az 1955 és 1956. év folyamán könyvet írt ;,Uj osztály — A kommunista rendszer elemzése“ címmel. A könyvet 1957-ben Frederic A. Prager, New York 36.15. West, 47. Street cím alatt mű­ködő könyvkiadó vállalat út­ján kinyomtatta és külföldön, valamint Jugoszláviában ter­A francia sajtó bő teret szentel a „Morice-ügynek" Jesztette. Gyilasz ebben a könyvben propagandát fejt ki a jugoszláviai társadalmi rendszer ellen és valótlansá­gokat terjesztve, rágalmazva és kigúnyolva a jugoszláviai állapotokat, Jugoszlávia ál­lami és társadalmi berendezé­sét, egyes állami szerveket és alkotmányos intézményeket, aláássa Jugoszlávia külföldi tekintélyét. Az államügyész hangsúlyozta. hogy Gyilasz I mindezt azzal a szándékkal I tette, hogy veszélyeztesse a 1 Jugoszláv Szövetségi Népköz- , társaság állami és társadalmi I rendjének alkotmányban rög- j kitett. szocialista alapját és j hogy aláássa Jugoszlávia kül- I földi érdekeit. Ezzel a büntető I törvénykönyv 118. cikkelye I alapján büntetendő bűncselek- i ményt követett el. Milovan Gyilasz pőrét, ötös bírói tánáds tárgyalja Mikola Mikoíin kerületi törvényszéki elnök elnökletével. A vádlot­tat Veljko Kovncsevics bel­grádi ügyvéd védi. A vádlott családjának tag­jain kívül megjelentek a tár­gyalóteremben a sajtó képvi­selői, köztük elsősorban kül­földi hírügynökségek és lapok számos képviselője, ' ezenfelül még más személyek is. llllllll till II IIIIIIIIIIIHHIIIIIIIIIHIIIIIlIflUIIIHIIIIIIII Ilit IIIIIIIIUIIII talált. Nem akarjuk ecsetel­ni, hogy ebből milyen szóvál­tás kerekedett, de tény az, hogy Lakatos percről percre dühösebb lett. Fogta a ke­zében levő szemétlapátot és ezzel fejbe vágta Varsányi- nét. aki sikoltozni kezdett. Varsányi felesége segítségére igyekezett sietni — vajmi ke­vés sikerrel —. mert a felbő­szült Lakatos őt is fejbe vág­ta a szemétlapáttal, úgyhogy mindketten sérüléseket szen­vedtek a fejükön. Varsányiék nem hagyták annviban a dolgot és feljelen­tették Lakatost. Ügyüket a váci járásbíróság tárgyalta, ahol egyik hangos jelenet kö­vette a másikat. Végre rsagv- nehezen kiderült a tényá'lás Lakatos beismerte. hogy Varsányiakat fejbevágta a szemétlapáttal. védelmére elő­adta, hogy a fejbevágás előtt Varsányiné nokedli-szaggató- val; Varsányi pedig nyújtóié­val ütlegelte. Lakatos Gyuláné vallomá­sa arról szól, hogy ő csak a verekedés végére került elő. Lisányi Ignác, a második ta­nú pedig úgy vallott, hogy a verekedés zaiára magas láza ellenére is felkelt rendet te­remteni az ágyából, ez azon­ban nem sikerült neki. mert a verekedés közben kiszakadt konyhaajtó úgy esett ró. hogy meg se tudott mozdulni. A váci járásbíróság végül is Lakatos Gyulát könnyű tes­ti sértés bűntettében mondotta ki bűnösnek, amiért 400 forint pénzbírságra ítélte. Az indo­kolás szerint Lakatos beismerő vallomást tett és noha nem kétséges, hogy ő is megsérült verekedés közben, az sem vitás, hogy a verekedést ő kezdte. Ezt bizonyítja az, hogy Varsányiné pizsamá­ban nyitotta ki az aitót és eszerint nem készült fel előre a támadásra, amint azt Laka­tos állította. Különben is Varsányiék sokkal súlyosabb sérüléseket szenvedtek, mint Lakatos és nem vitásan ők kiabáltak segítségért is. CSÓK.AUTOMATA A las-vegasi játékkaszi­nóban csók-automatát ál­lítottak fel. Néhány penny bedobása ellenében mester­séges gumiajkakat tartó iar nyúlik ki és nyolc kü­lönböző módon megcsókol­ja a könnyelmű költekezőt. iiiHUHHimiimiiMnmMitmiimMHMiMiHUtnniiiHitiHHUlmiil IdűjáráKjelentí'S Várható időjárás szombaton estig: Felhőátvonulások, több helyen eső. Megélénkülő nyu­gati-északnyugati szél. a nappali hőmérséklet keleten csökken, nyugaton alts változik. Legmagasabb nappali hőmér­séklet szombaton 10—13 fok kö- zött. _______ — SZERDÁN ESTE TAR­TOTTA alakuló gyűlését Pándon a KISZ-szervezet. Az első között 5 fiatal peda­gógus is belépett a szerv*, zetbe. — NŐI- ÉS FÉRFIÖLTÖ­ZŐT ÉPÍTELEK Pándon a kultúrotthonhoz. Az építke­zés 50 000 forintos költségeit a községfejlesztési alapból fedezik. — INGYENES JOGI TA­NÁCSOT AD minden ked­den és csütörtökön délután fél 5-től dr. Abonyl Géza, az SZMT jogtanácsosa a Pest ’ megyei dolgozóknak. Fiumei út 19/b, II. 59. — HOSSZÚ TÉLI ES­TÉK ... A Nagykőrösi Sütő­ipari Vállalat dolgozói fel­vetették, hogy a hosszú téli estéken nem tudnak mit csi­nálni, mert nincs kultúr- szobájuk. Azelőtt volt, de el­vették tőlük lisztraktár cél­jára. Nagykörösön találhat­nának három helyiséget is a liszt raktározására, csak utána kellene nézni. így pél­dául a volt Terményforgal­mi Vállalat helyiségét is igénybe vehetnék raktár cél­jára, mert most is üres. É* akkor a nehéz munkát végző sütőmunkások is szórakoz­hatnának. — MEGHOSSZABBÍTJÁK A BUDAPEST—PATY kö­zötti műutat: Páty és Zsám- bék között bitumennel öntik le az elhanyagolt makadám- burkolatot. A munkálatok még ebben a hónapban be­fejeződnek. Szerkesztői üzenetek Ipari tanulóknak. Több ipari ta­nuló kérdezi: jár-e nekik fizetéses szabadság, ha mint vizsgázott szakmunkások munkaviszonyba lépnek? Abban az esetben, ha az ipari tanulók már kivették a?, évi 34 nap fizetett szabadságukat és szakmunkás vizsga után munka- viszonyba lépnek mint szakmun­kások, ugyanabban az évben már nem jár nekik fizetett szabadság­idő. Ezt a kérdést a S57—35/1033. MTH számú utasítás rendelkezései szabályozzák. A szabadság ugyanis naptári évre jár, tehát január 1-től december Sl-ig. Ezért a szakmun­kásként munkaviszonyba lépő volt ipari tanulókat a vizsga évében munkaviszonyuk alapján a válla­latnál már nem illeti meg a sza­badság. Szabadság Tsz tíz tagjának. Kar- tal. A község területén már mű­ködő vadásztársaság tagjai közé lépjenek be. Ha a vezetőségnek és tagságnak személyi kifogása nincs a Jelentkezők ellen, ott működhet­nek. Ha meg van az indoka az. ön­álló társaság alakításának, ezt Ír­ják meg az okkal együtt és akkor közöljük, mi a módja az önálló megalakulásnak. Sáfár György, Vác. Javaslata jó. megvalósítható. A szerkesztőség már korábban határozatot hozott ebben a kérdésben és keresztül­viszi a változtatást. A közeljövő­ben már így jelennek meg a la­pok. Versinyin Tódornénak, Pécel. Ügyében' eljártunk. A Pest megyei ügyészségről már megtartották a helyszíni vizsgálatot. Hamarosan megkapja a döntést. Lipták Józsefnek, Ráckeve. Kö­szönjük az ajánlatot. Felvesszük Asztalos elvtárssal az érintkezést. IfJ. Turcsin Istvánnak. Kerepes. Gróf Mihály ügyét megvizsgáltuk. Sajnos, elkövette azt a hibát, hogy a Műköipari Vállalattól nem kért távozási engedélyt a cséplés- ben való részvételre. Ha kéri, meg­adják, mert ipari munkást — ha lehet — elengednek a csépiéihez. Engedély nélküli eltávozása és hat hétig való távolmaradás önké­nyes eltávozásnak számít. A vál­lalat igazgatója méltányosságból megteheti, hogy a munkakönyvé­ben kijavítják a bejegyzést „közös megegyezéssel távozott”-ra. Ez azonban csak a bejegyzést változ­tatja meg. a munkaviszony, tehát a folyamatosság és a vele járó jo­gok szempontjából nem segít. Ezen nem lehet változtatni. itiHiiiiiiiiHitHiiiiiiHtHflmimiHiiiiiiiiiitiiiuiHniiiiimHiiiiHHiiiiiuiiiiiHiiiiiimmiiMí egy szót sem, nem tett egyeU len szemrehányó megjegyzést sem a késésért, hanem moso­lyogva visszaköszönt: — Szervusz, — Ne haragudj, késtem — Most már mindegy. Fon­tos, hogy itt vagy, velem vagy. — Biztos? — Persze, hogy biztos. Miért kell ezt mindig megkérdezni? — Mert olyan jó hallani. — Ugyan, te gyerek — Haxia... — húzta el a szá­ját gúnyosan, öniróniával Zsu­zsa — hol van az már,. -. — Miért, hiszen alig múl­tál..; — Ugyan, nem a kor teszi az ilyesmit. — De... — De, semmi del Ezen kár vitatkozni. Egyszer elváltam, egyszer az esküvő napján hagytak ott, s most is ki tud­ja, veled is meddig járunk együtt? — No, ez igazán csak raj­tad múlik. — Rajtam? — Persze. — Miért kell est mondani, hiszen magad sem hiszed. — Miért ne hinném? — Hagyjuk ezt, jó? Nincs most kedvem, hangulatom er­ről beszélni. Eléggé el va­gyok keseredve ahhoz, hogy őszinte legyek, s akkor... — Akkor? Miért hallgattál el? — Hagyj Laci. jó? Beszél­jünk valami közömbös do­logról. A kőiben odalépő pineérnéi rendelt, ? visszafordult az as»- szonyhoz. — Miért nem beszélsz? *— Minek? Számit neked az. hogy nekem fáj valami? •— Igazságtalan vagy! Per­sze, hogy fáj nekem is, ami neked fáj. Miért nem mon­dod el? Tudod, a hinduk azt tartották: oszd meg az örö­möd, kétszerannyi lesz, oszd meg a bánatod, feleannyi ma­rad . . 9 — Jaj, hagyd már el ezeket az örökös idézeteket. Neiked mindenre van formulád,., csak.. i — Csak?.-.. — Csak éppen arra nincs.,-, arra nincs ... hogy... hogy na, mindegy, megmondom: arra nincs, hogy elhatározd magad. Vagy így, vagy úgy, de döntened kellene. — Nem értem. Miben kel­lene döntenem? — Jaj, ne tedd azt, aki nem tud semmiről. Hiszen, amikor elkezdtünk együtt jár­ni, mindig arról beszéltél, hogy ez csak ideiglenes így, hogy te nem bírod otthon, el­válsz. de az utóbbi időben már szó sem esett semmi ilyesmiről.,, — Zsuzsa, nézd... — Várjál, hadd fejezzem be. Nem azt akarom, hogy minden áron mellettem tarts ki. Nem, nem akarlak erő­szakkal elvenni valakitől, ha te amellett érzed magad job­ban. De végre tudnod kelle­ne. melyikünk kell neked? — Igen ... igen ... hát ez olyan dolog ... — Igen. ez olyan dolog, amit te nem akarsz eldönteni. Mert a kettő mindig több, mint az egy, két nő nyilván többet tud adni neked, mint az egy. Egyiknél is, másiknál is meg­kapod mindazt, amit akarsz, s akkor minek is hagynád ott bármelyiket is — ugye? a kérdést: vajon a hadügymi­niszter által megrendelt _ ha- j tárzárépítési munkálatok so- ‘ rán nem Ihasználták-e fel a va­lójában a hadügyminiszter tu­lajdonát képező építőipari fel­szerelést. André Móricé nevét szerdán még az esélyes miniszterelnök­jelöltek között emlegették, csü­törtökön azonban már — nyil­ván a kényes ügy kapcsán — nem hallani esetleges jelölésé­ről. ""mészáros OTTÓ;") " ÍZAUZMJL vége, de elveszti az asszonyt is, nem is gondolva a hivata­los kellemetlenségekre. Vala­hogy ezek miatt nem tett sem­mit a lassan-lassan terhessé, nyűggé váló kapcsolat ellen, ami lényegében kalandnak in­dult. Most Éva otthon van, g ar­ra gondol, hogy mikor lesz az értekezletnek vége. Mert azt mondta neki, hogy hosszú ér­tekezletre van kilátás, így hát ne is várja, feküdjön csak le nyugodtan. De tudta: Éva, ha le is fekszik, nem alszik el ad­dig, míg ö haza nem megy. Nem tudja leszoktatni erről, és sokszor majdnem leég a ké­péről a bőr, amikor hazamegy s Éra olt feleszik az ágyban, nagy, könnyes, bánatos sze­mekkel, csak nézi, nézi, mint aki nem akar semmiért szólni, aki nem akar szemrehányást tenni, de a szemében minden­minden benne van. Hányszor megfogadta ilyenkor, hogy nem hazudik többet a felesé­gének. Esküdözött magában, hogy másnap véget vet min­dennek, abbahagy mindent Zsuzsával, de soha nem lett be­lőle semmi. Ma is csak annyi kellett, hogy az asszony tele­fonáljon, s 6 minden ellenve­tés nélkül jött a Sörkertbe — Szervusz... Felkapta a fejét 0tt m előtte Zsuzsa, kékselyem kis­kosztümben, kesztyűsen, tű- sarkú. karcsú lábait még kar­csúbbá tevő szandálban, s olyan ragyogó volt egész meg­jelenése, hogy a férfi nem szőtt lenséget hozó dolgot. Pedig idestova' egy éve járnak együtt. Nem, tudná ma sem megmondani, mi vitte rá, hogy nős ember létére szóba álljon ezzel az asszonnyal. Unja a feleségét? Nem — adta meg azon­nal a választ. Hát akkor? Nem tudom — válaszolt is­mét. Idegesítette, hogy nem tud szabadulni ezektől a kérdé­sektől, gondolatoktól, s rá­gyújtott. Az órájára nézett, s látta, hogy az asszony több mint húsz percet késik. Ez még jobban idegesítette. Hol a fenében van? Minek ülteti ki ide az embert, ha nem képes arra, hogy pontosan jöjjön? Ül itt, ül itt, vár, pedig nem sok kedve van hozzá. Napról napra jobban és jobban érzi, hogy semmi keresni valója az asszony mellett. De valahogy nincs ereje arra, hogy véget vessen ennek a dolognak. Ne­héz megszabadulni egy ilyen ballépéstől. Az ember — fene tudja, miért — fél azt kimon­dani, hogy: véne! Hátha az asszony visszaél az eddia tör­téntekkel, fenyegetni kezdi, jelenetet rendez? Meg oly­kor-olykor bizony jó az asz- szonnyal is. A tolvajnak job­ban ízlik a lopott gyümölcs, mint az olyannak, kinek tá­lon rakják elébe. S ha mégis végét vetné? Ki­pattanhatna a botrány, s akkor a felesége előtt is mindennek A park felett zúgott-búgott a hűsítő nyári szél. A tik­kasztó meleg után jó volt az est hozta szellő. A Söákertben sokan voltak. Kik párosával, kik négyesé­vel, ki egyedül, de majdnem minden asztalnál ültek. A sürgő-forgó felszolgálók alig győzték a szörpöket, duplákat, söröket hordani, s itt is, ott is felhangzott a türelmetlenke- dők, a szomjasok hangja. Az egyik asztalnál magá­nos, huszonhat, huszonnyolc körüli férfi ült. Idegesen bab­rált az öngyújtójával, s oly­kor-olykor széttekintett, mint aki vár valakit. Markáns ar­cú, szép szál szőke férfi volt, s a szomszéd asztalnál ülő hölgytársaság tett is rá jó pár félhangos megjegyzést. De ő nem sók ügyet vetett rájuk. Komor arccal nézett maga elé. s mozdulatlanságát csak az törte meg. ha olykor-olykor idegesen felkapta a fejét, hogy széttekintsen. Még mindig nincs ift — ; morfondírozott, idegeskedett i magában. Hát ez igazán sok, \ igen... igen... sokat meg­lenged magának. Mit képzel? Mi a fenének kellett pont \ide, a Sörkertbe jönni? Min- \ dig ilyen lehetetlen ötletei Ivánnak ennek az asszonynak. I Hiszen csak az kell, hogy va- I laki meglássa őket. Az isten ! sem mosná tisztára egyiköjü- I két sem. Idáig sikerült elíke- ~ rülni minden bajt, kellemet­A francia sajtó csütörtökön bő teret szentel a „Morice- ügynek”j Mint emlékezetes; Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt nemzetgyű­lési képviselőcsoportjának el­nöke az algériai kerettörvény vitájában rendkívül kényes kérdéseket szegezett André Móricé hadügyminiszter mellé­nek: ,.Kik azok, akik hasznot húznak az algériai háborúból és kiknek van hasznuk például a tuniszi határon létesített határzár építési munkálatai­ból?” Az Express és a France- Observateur feleleveníti azt az ügyet, amelyre Jacques Duclos is célzott nemzetgyűlési felszó­lalásában, hogy tudniillik André Móricé „szakértője” az efféle erődítményépítéseknek. Mint a hetilapok feltárják — Andre Móricé építővállalata a háború alatt a német Todt- szervezet megbízásából részt vett Nyugat-Franciaországban az atlanti fal építési munkála­taiban; A France-Observateur szer­kesztőségi cikkben leplezi le. hogy a jelenlegi hadügymi­niszter építési vállalata a há­ború előtt csak igen szerénj vállalkozás volt, a háború vé gére azonban annyira fejlő­dött, hogy 100 millió frankos hasznot is hozott. A hábori alatti kollaborálását a francií igazságszolgáltatás meg is ál­lapította. A megyei vagyon elkobzási bizottság leszögezte hogy André Móricé vállalat; jogtalan hasznokat szerzett é: 28 millió frankos vagyonelkob­zást rendelt el, emellett 3< millió frank pénzbüntetésre ítélte. A France-Observateur és a: Express is fascimilében közö egy üzleti levelet Móricé alá "rásával, amelyből kitűnik hogy Móricé vállalata valóba] i Todt-szervezet megbízásábó vett részt az atlanti fal építé seben. Ami pedig az algériai ha tárzár építési munkálatait il Ieti, a France-Observateu megállapítja: amikor évekkc ezelőtt André Móricé közműn kaügyi miniszter lett, a válla lat jelentős értéket képvisel felszerelését bérbeadta eg másik cégnek, amely ezt a fel szerelést Algériába szállított; A France-Observateur felvei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents