Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-31 / 156. szám
1 1957. OKTOBER 31. CSÜTÖRTÖK fíW MEGYEI k/Ctrlap Hazaérkezett a Szovjetunióban járt men A nagykun napok alkalmából hazánkban járt szovjet mezőgazdasági küldöttség vendéglátásának viszonzására a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma tíz tagú magyar mezőgazdasági küldöttséget hívott meg a Szovjetunióba. A magyar küldöttség, amely tíz napot töltött Moszkvában és Moszkva környékén, most érkezett haza. ßöltini György kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bölöni György írónak 75. születésnapja alkalmából a társadalmi haladás szolgálatában kifejtett több évtizedes írói tevékenysége elismeréséül a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetésit adományozta. Nem akármilyen tanulság! v A taggyűlés, amely minap a visegrádi községi alapszervezetben lezajlott, „sima”, prob- lémátlan pártösszejövetelnek indult. Egyik napirendi pontja a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatok megbeszélése, a másaik a Hazafias Népfrontban dolgozó Somogyi Sándor elv- társ beszámoltatása volt. Jóllehet, a második napirendi pont során kialakult vita megfelelt a várakozásnak, miivel a hozzászólók gyakorlati problémákkal foglalkoztak, a taggyűlésen elhangzottakból mégis kiérződött, hogy a pártszervezeti élet nem hibátlan, s hogy a pártmunka végzésében is van javítani való. Ha történetesen Erős János elvtárs, pártvezetőségi tag nem kér szót, a tagság a fenti tanulságokkal és a titkári válaszadásból nyert útmutatással gazdagabban, de feltétlenül azzal a tudattal indult volna hazafeléi, - hogy lényegében linmiiiiuniHiiiiniiiiuiiiintiiiitiititiiiiiiuiiiiiniitmiiHmiiitiiitiiiiiiiitiiiiiiiiiiiitiiiiiitiiiitiiiiiiuiiiiiiHiiiuimmuiiiiiiimiii Törteién is felkészültek a földművesszövetkezeti könyvvásárra. Mari László boltvezető a könyveket rendezi, november 7-re ünnepi kirakatot készít MHmtittmmmiitiiHmiiitiiiiiiiiiKtmiiiiiiinHiiiiiiiimntiiiiiiniHtiiitintmiiiMmmniimimmimttfiumtninintmiHHmmmri Budakeszin német órára csak német mehet? Budakeszid furcsán fogják fel a tanulási szabadság elvét. Azt hozták szokásba, hogy német órára csak német gyo- ré\ek járhatnák. Tehát magyar gyerek, aki még nem tud semmit németül, nem is tanulhatja ezt az idegen nyelvet. A szülők nagy örömére a budakeszi általános leányiskolában a németül tanulni akarók részére — elsősöknek is —külön német órát tartanak. Minden szülő szívesen felhasználja az alkalmat, ha a gyermeke szorgalmas és nyelvet kíván tanulni. Budakeszin azonban ez nem ilyen egyszerű. Német órára csak a németajkú szülők gyermekeit vették fel, vagy ha a családban valaki beszél németül, vagy legalább a neve németes. Most már csak azt nem tudom, mi lesz akkor, ha olasz nyelvtanítás indul? Honnan szednek elő éhhez olaszokat? Vagy: mi lesz a magyar órán a németekkel? Vagy a németnevű magyarokkal?. i; Fogjunk össze a Duna-völgy- ben és engedjünk utat a kis magyar gyermekeknek is, ha ők éppen „csak” tanulni akarnak. Ezt előre is köszöni: Kiss István, Budakeszi, Fő u. 95. minden rendben van. Erős elvtárs azonban szót kért és kapott. Azzal kezdte a vezetőség többi tagját is meglepő felszólalását, hogy ezennel lemond tisztségéről. Annyit azonban még hozzáfűzött, hogy azért az elvét nem adja fel, továbbra is hű kommunista lesz. Elhatározását nagyjából így indokolta: „Állandó intrika folyik ellenem. Azt mondják: én vagyok a felelős az osztályharc éleződéséért. Én vagyok felelős egyes személyek letartóztatásáért Én vagyok felelős a kádervéleményekért. Én vagyok felelős a párton belüli ellentétekért.” Mindezt felkiáltójeles mondatokban és olyan szenvedélyes hangon jelentette ki. hogy szuggesztív hatása alól a jelenlevők egy része nem tudta kivonni magát. Többen és többször bólogattak, még akkor is, amikor Erős János a vezetőség és a tagság közti szakadással magyarázta, hogy az intrika eluralkodhatott. Hogy ebből a következtetésből mennyi igaz, mennyi nem, az nem tűnt ki az egymást váltogató hozzászólásokból, éppen így a titkár válaszaiból sem. Arra azonban fény derült, hogy az elkeseredettséget, a kifakadást mi okozta. Ez pedig röviden a következő: Erős elvtárs az utóbbi időben többször tapasztalta, hogy a taggyűlésen elhangzottak legkésőbb huszonnégy óra leforgása alatt rendszeresen eljutnak az ellenséges beállítottságú személyek füléhez. A reakció tehát állandóan figyelemmel kíséri, hogy mi történik a pártban, sőt nemcsak tájékozódik, hanem maga is „tájékoztat”, még hozzá céljainak megfelelően, torzítva. Ami erről Erős Jánoshoz visz- szakerül, az már kifejezetten az ő személyét állítja előtérbe. A reakció Viisegrádon — és bárhol másutt — ma már nem meri nyíltan támadni a pártot, de meri a pártszervezet egyik vezetőségi’ tagját. Ha valamelyik osztályellenség nem kapott útlevelet, mert ő, vagy közvetlen családja aktív el- lenfonradalmár volt, egészen November 16-án, 17-én országos nőkonferenciát rendez a Magyar Nők Országos Tanácsa A Magyar Nők Országos Tanácsa november 16, 17-én országos nőkonferenciát rendez, 660 részvevővel. A konferencia küldötteinek megválasztása a napokban fejeződik be. A küidöttválasetó gyűléseken megtárgyalják a nőmozgalom programját, az eddig végzett murikát és a helyi problémákat. Tizenkilenc megyéből 393, Budapestről 209 küldöttet választanak. A konferencia megnyitó beszédét Vass Istvánné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke mondja. Utána Or- tutay Zsuzsa, a Magyar Nők természetes, hogy ezért a pártszervezet valamelyik vezetőségi tagját okolja. Az persze ugyancsak nem közömbös számára, hogy éppen melyiket. Lehetőleg azt, aki leginkább útjában van, vagy akinek lejáratása, „kilövése” a sorból könnyűszerrel keresztülvihető- nek látszik. Sajnos ezt Erős elvtárs nem vette észre, sőt a reakció intrikájából helytelen következtetést vont le. Szerencsére azonban a pártszervezet felismerte: merről fúj a szél. A felszólalók kivétel nélkül helytelenítették, hogy Erős elvtárs harc helyett a visszavonulást választotta. Somogyi elvtárs az osztályellenség mesterkedésének szinte klasszikus példájaként mondotta el az ő megkörnyékezését. — Amikor Visegrádon is hozzáfogtunk a pártszervezet megalakításához, több jóakaróm felkeresett vagy megszólított „Nézze, Somogyi bácsi” — kezdték — maga már idős ember, ne lépjen be az MSZMP-be. Minek akar magának öreg korára kellemetlenséget!” Ekkor én megnéztem, hogy ki mondja és nyomban világos lett előttem, hogy még inkább a pártban van a helyem. Több felszólaló rávilágított arra, hogy ha Erős elvtárs lemondana, akkor ez feltétlenül az ellenség győzelme, volna. Helyes az a következtetésük is, hogy Erős után következne egy másik vezetőségi tag, esetleg maga a párttitkár. Megnyugvás volt látni, hogy a párttagság teljes határozottsággal elvetette Erős János kellően meg nem fontolt szándékát és már a taggyűlésen felismerte: szorosabbra kell zárni sorait, nagyobb éberséget kell tanúsítania a jövőben. Ebből született az a határozat, hogy egy szőkébb bizottság folytasson vizsgálatot annak megállapítására: ki, vagy kik által s milyett móddri 'jutottak az ellenséges' személyek tudo- ínására a párt belső életének hírei, a taggyűléseken elhangzott vélemények, nézetek, határozatok. A visegrádi községi pártszervezet taggyűlése végül is jól vizsgázott. Persze, mindez megelőzhető lett volna, ha a kommunisták nem mennek el szó nélkül a pártellenes megnyilvánulások mellett és tapasztalataikat a vezetőség előzetes tájékoztatásával, idejében az erre legiiletékesebb pártfárum, a taggyűlés elé viszik. És ez nem is akármilyen tanulság! András Endre A „régi64 s az új • • • Kis kék lapocska fekszik előttem. Apró, kis kockáin bélyegek gyűlnek. Már csak két üres hely van, s aztán? — ... A kék karton betöltötte hivatását. Sorba réteízem ujjaimat a bélyegekre: november, december, ... augusztus, szeptember. Minden hónap új történelmi forduló. Novemberben még csak kevesek zsebében lapult. Aztán mind többen jöttek, kérték felvételüket a pártba, s kapták meg az „ideiglenes” párttagsági igazolványt. Most újjal, szebbel, állandóval váltják fel. Mégis, az „ideiglenest” mindenki elteszi, megőrzi. Ez az „ideiglenes” jelképezi majd a megújuló életet, a remény fellángolását. Mert novemberben született. Az ellenforradalmárok fogcsikorgatása közben. Ezt a kék lapocskát vesszük egyszer majd elő és mutatjuk gyermekeinknek, unokáinknak: hogyan akarta az ellenség pusztulásba, romlásba dönteni a pártot. Erről az ideiglenes igazolványról jutnak eszünkbe a hallgató gyárak, s az induló gépek győzelmes dübörgései. A sebesült házak romos falainak újjáépítése. A felzaklatott, félrevezetett diákok megtérése az iskola padjaihoz, az esteli kihalt utcák zajtól, vidámságtól hangos újjászületése. Azt mondják kevesebben vagyunk párttagok, mint annak előtte? Számban igaz megfogyatkoztunk, erőben gyarapodtunk. Csak az iga- zabbak vállalták a nehezet. Azok maradtunk, s olyanokkal erősödtünk, akik vállalják a kommunisták felelősség- teljes munkáját, a harcot, küzdelmet ... Néhány hét múlva kezünkbe vesszük az új párttagsági könyvet. Az a nap ünnep lesz a kommunisták számára: munka ünnepe. Üj harcokra, feladatokra szólít a párt. Felelősségre, hogy még embereb- bek, még melegebb szívűek legyünk. S míg sajnáljuk eltenni a régi párttagsági könyvet, örülünk az újnak. Az újnak, amely előhírnöke a még nemesebb, magasabb színvonalú pártmunkának. Előhírnöke a kommunisták és pártonkívü- liek még szorosabb összefogásának. s. á. Nem állnának kihasználatlanul a gépek, ha... Országos Tanácsának alelnöke mond beszámolót a tanács eddig végzett munkájáról és a további feladatokról. A beszámolót mintegy másfél napos vita követi. itfiiiiiiiitiiiiiiiiutiiNiiiitiiiiiitiiiiiiiniiiiii!tiiitiiiiiiiiiiiiniiiiiiniiiHMitiiniiiiitiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinnnniiiiiiiiiiiii||iiiiiiiiiiiii|||||||||||||U|||||i||||||||||||l||,|l,l||||,|,|||,| ŐSZI HATÁR JÁRÁS A helybeliek „kékítőgyár- nak“, „szalagáré-üzemnek“ mondják, de olyan is akad, aki háziipari szövetkezetnek titulálja a gyömrői vágóhíd épületében működő, „titokzatos“ ipari létesítményt. Egészen pontosan csak kevesen tudják, hogy kik dolgoznak itt, és mit gyártanak. Felkerestük hát a kis üzemet, hogy kiderítsük, mi a valóság. — A vágóhíd épülete hosszú időn keresztül kihasználatlanul állt — világosít fel Matyó József telepvezető — később a berendezési tárgyakat átvitték Vácra, s ekkor merült fel a kérdés, hogyan lehetne hasznosítani az üres helyiségeket. A problémát végül is a helyi tanács oldotta meg: csökkent munkaképességűek (elsősorban sokgyermekes anyák) részére kékítőgyártó üzemet létesített. A telepet később a Pest megyei Vegyi Kézműipari Vállalat vette át, amely itt rendezte be önálló vegyi részlegét. Most huszonkét, nagyrészt betanított munkásunk van, akik február óta teljesítménybérben dolgoznak. — Milyen cikkeket gyártanak? — Jelenleg a népiesen „szalagárénak1’ nevezett, főként a cukrásziparban, de a háztartáTi&gyadt, délutáni-D napsütésben vetkőznek az üllői országút sárgalombú fái. Lágy szél söpörgeti a lehullott leveleket. S a 1oszladozó akáclombok között rozsdavörösen csillognak a kopaszodó nyárfák. Olyan a határ, mint egy pompás festmény: az ősz ezernyi színárnyalatában fürdik a környék. Nekivágunk a szelíd lankáknak, hogy megnézzük, milyen élet folyik ilyenkor a mezőn, hogyan folyik á betakarítás. Mögöttünk Üllő aprócska házai sorakoznak. előttünk a gyömrői határ sütkérezik a késői verő- fényben. Szántóföldek, dúsfűvű legelők, keskeny erdősávok váltakoznak ezeken a dombocskákon, tarka össze-vissza- ságban. A Cserhát utolsó lankái itt olvadnak bele. az Alföld tengersima vég- telenjébe. Csupa történelem ez a környék. Járt itt tatár, dúlt erre a török, 1552 őszén Dobó István lovasai idáig kergették a törököket Eger vára alól. A két község határát szétválasztó mély árkon túl kezdődik a Mányarét, ahol egykor Rákóczi kurucai tanyáztak. A fejedelem itt mondta el híres gyömrői beszédét. 1705 júliusában. / ó földek vannak erre. Különösen a kapásoknak kedvez a termékeny, kissé homokos talaj. Az idén is annyi kukorica termett, alig győzték behordani. Most a kukoricaszár betakarítása folyik. Itt is, ott is vágják a szárat, kötik a kévéket. Távolabb katonásan sorakoznak a szárkupok. A burgonyára már nem kedvezett úgy az időjárás, gyönge lett a termés. Viszont a répa annál jobban fizet. Répaszedökkel is találkozunk. Traktor zúg a kis erdők alatt. Vetés alá szántja a tsz földjét. Hol dübörög, hol meg elhalkul a tompa pufogású motor. Az ekék mohón falják a gazos, szürke földet. Nyomukban fekete barázdákká omlik a zsíros humusz. — Kedvez az idő az őszi munkára, jól halad a szántás vetés. A frissen szántott táblák között és a gazos szürke tarlók mellett itt-ott már mint az élet jövő évi reménysége, lágyan zöldell az új vetés. égé felé közeledik a betakarítás. Takarmánnyal, kukoricaszárral és répával megrakott szekerek tartanak hazafelé. Mire az öreghegyi szőlőkhöz érünk, a nap már lefelé bandukol a sötéten kéklő budai hegyek fölött. A nemrégen még zajos szőlőhegyen most néma csend fogad, Üresek a présházak, árván őrködnek a kunyhók. A hulló lombkoronák között vé fáradtan tör át a lemenő nap fénye, hogy utoljára még- egyszer végigsimogassa a rőt színben égő szőlősorokat. És míg a termésüktől fosztott szőlőpászták között járunk, ősz- szetalálkozunk a csősszel. Hozzánk szegődik és együtt folytatjuk utunkat a kanyargó dűlőutakon, Szóbaelegyedünk. — Mire vigyáz ilyenkor, amikor már csaknem mindent betakarítottak? — Kint van még a répa, nem szedték fel a káposztát. Meg aztán . az én otthonom a határ, csak itt érzem jól magamat. Csősz-kísérőnk romantikusnak tűnő élményeket, kalandokat mesél a csőszélet szépségeiről, nehézségeiről. Sötétedik mire a falu szélére érünk. A kertek alján varjak kárognak. S fenn a magasban vadlibák húznak dél felé. Súlyán Pál sokban is közismert salakalit készítünk. Gyártottunk citrompótlót is, de megvonták az engedélyt. — Nagyon fájó problémánk ez — veszi át a szót Lorka Dezső részlegvezető. — Húsz emberrel többet tudnánk foglalkoztatni, ha az Élelmezésügyi Minisztérium Édesipari Igazgatósága nem vonja meg tőlünk a citrompótló-gyártási engedélyt. Soha nem volt még kifogás gyártmányainkra, a citrompótlóval rendelőink elégedettek voltak. Most is több rendelést tudok mutatni — az ország"különböző részéből-- —- melyben citrompótlót kémek tőlünk. Minthogy nem gyárthatjuk, kénytelenek vagyunk a rendeléseket visszaadni, pedig ugyanolyan szocialista szektor vagyunk, mint más állami vállalat. Három komplett citrompótlógyártó berendezésünk hever május óta kihasználatlanul. 800 000 fiolánk van, amit — emiatt — nem tudunk felhasználni. Ez pénzben „csak“ 200 000 forintot jelent. Igaz, megígérték, hogy valószínűleg megadják a gyártási engedélyt, de még semmi nem történt. A kis üzem dolgozói odaadó munkát végeznek. Ezt nemcsak a kifogástalan, vegytiszta minőség mutatja, hanem a mennyiség is. Eddig minden hónaoban túlteljesítették tervüket. Egy_egy dolgozó átlag- keresete 1200—1300 forint; Szó van az üzem bővítéséről is, tárgyalások folynak egy nyugatra exportálandó cikk gyártásáról. Az üzem vezetői és dolgozó- kollektívája nagyon szeretné, ha a felügyeleti szervek, elsősorban az É. M. Édesipari Igazgatósága megvizsgálná a citrompótló-gyártás problémáját és megadná az engedélyt a gyártáshoz. A népgazdaság érdekein túl ezt indokolja a cikk iránti kereslet, a kihasználatlan gépek. nem utolsósorban az a húsz ember, akit bevonnának a termelésbe. Győzött a gumitalp Világszerte elterjedt a gumi cioőtalp használata. A számadatok azt bizonyítják, hogv a gumitalp megnyerte a csatát: Németországban. 60 százalékban, az USA-ban pedig mintegy 70 százalékba.’ talpalják gumival a cipőket. (Ide számítva a mikroporózus talpakat is.) ___________ R epülés—hajózás 1:1 1956-ban 830 ezer utas repült az Atlanti-óceánon keresztül, míg egymillió utas a hajót használta. Az eddigi adatok arra engednek következtetni, hogy 1957-ben 1:1 lesz az arányi V
