Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-31 / 156. szám

<RSPf UECtei

WCirlap

1957. OKTOBER 31. CSÜTÖRTÖK

Egy tanulságos történet első része

Budapesten, a Láng-gyár környékén nyílik a Váci útról a Forgách utca. A saroktól pór háznyira, a 9/a. számú épüler ten fekete aranyibetűs tábla jelzi: itt van a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat.

Nem egészen kétszáz munkás végzi itt mindennapos munkáját. Többségűket nemigen érdekli más, csak az, hogy minél több pénzt vihessen haza fizetéskor. Ennek érdekében problémázgatnak, egy ideig csak egymás között, aztán már a nyilvánosság előtt is. A vihar is a feEegek gyülekezésével kezdődik.

Egy ilyen

vihar fórt ki

október 14-én, a szakszervezeti ülésen. Molnár Ferenc igazgató ezen a napon betegen feküdt Kovács Sándor elvtársat a párttitkárt vidékre szólította a hivatali kötelesség. Ezért tört ki a vihar? Hiába a találgatás. Nem is ez a fontos. Az a fő, hogy kitört és így vagy úgy, tisztázni kell, kinek van igaza. A vihar villámcsapásai a bérkérdések körül csapkodtak. Egyesek' provokáltak kérdéseikkel? Ha a jegyzőkönyvet olvassuk, úgy tűnik, de ez sem sorsdöntő, hisz a munkásoknak meg lehet, meg is kell és meg is fogják magyarázni az illetékesek, hogy mi az igazság;

Legtöbbet Magvas Vendel villanyszerelő szerepelt. Ilyeneket kérdezett:

— Megfizetik-e most is azt a bért, amit termeltünk? Tavaly nem ellenőrizte senki sem a béreket.

— A múlt évben 15, sőt néha 24 órában dolgoztunk any- nyit, amennyit most nyolc óra alatt. A munkát úgy kellene megszervezni, hogy behozzuk a lemaradásokat.

— A bércsökkentés miért csak a fizikai dolgozókat érinti? Miért nem csökkentik a műszaki dolgozók, vagy adminisztratívak bérét is?

Érdekesek Galambos Bertalan lakatos szavai is:

— Két éve vagyok a vállalatnál, körülbelül 3000 forintot keresek, igaz, néha fekete túlóráikkal.

Ez eddig eléggé érthetetlen a külső ember számára. Nézzük hát meg,

miről is van sző.

Ez a vállalat elég rosszul gazdálkodott eddig. A második negyedévben 150 000 forinttal túllépte béralapját. A harmadik negyedéves tervét 73,8 százalékra teljesítette csupán a béralapot pedig 108 000 forinttal lépte túl.

Az üzem igazgatója szerint a béralaptúllépés okai a következők:

1. A minisztérium szűkre szabta az átlagbért.

2. A rezsimunkások bérét magasan állapították meg.

3. Körülbelül 20 rezsimunkást „bújtattak”, azaz szabálytalanul foglalkoztattak.

4. A fekete túlórák;

Itt. álljunk meg egy percre.

Galambos Bertalan szavaiban már találkoztunk e furcsa kifejezéssel. Mi ig az a fekete túlóra?

Főleg ,a lakatosoknál és a szerelőknél fordult elő, hogy a nyolcórás műszak végeztével lebélyegezték a kártyájukat és visszamentek dolgozni. Ráhúztak még pár órát, de az összes teljesítményt nyolc órára számoltatták el. Ezért nem ritka a 200, sőt ennél magasabb százalékos eredmény sem. Természetes, hogy a keresetek zöme is 2000—3000 forint körüli. Mégis, miért feszegetik a munkások a bérezést?

A közelmúltban az üzem vezetői megszorították a művezetőket, hg

fekete túlórázás

lesz, felelősségre vonják őket, mert a kifizetett többletbérek mögött nincs megfelelő termelés. Nincs, mert a fekete túlórázó felhasználja a számára másnapra odakészített anyagot és másnap elégedetlenkedik, mert nem tud dolgozni! De követeli hogy az állásidejét fizessék meg. A pénz így íolydogáL Ezért áll élő az olyan helyzet, hogy a teljesítmény a harmadik negyedévben csak 73,8 százalékos, a béralapot pedig 108 000 forinttal túllépik. Tehát szabályos bércsalás történik ezek szerint.

De nézzük a béralaptúllépés többi okát. A minisztérium 1470 forintban szabta meg a havi munkás átlagbért. De ezt

korrigálta és a negyedik évnegyedben már 1560 forintra emelkedik ez az összeg.

A „bújtatott’ rezsimunkásokat átvitték termelő munkára, így a rezsimunkások bérezési problémái is megoldódnak.

A negyedik negyedév előtt

már bizakodó a vezetők hangulata.

Teljesítik a tervet, sőt az elmaradást is pótolják, mondják, ha kapnak elég munkát. Az októberi terv túlteljesítése bizonyos hitelt ad ígéretüknek. Az 1 600 000 forintos tervet előreláthatólag 2 400 000 forintra teljesítik. ígérik, hogy a béralaptúllépést is megszüntetik.

De még ez sem jelentheti azt, hogy az elkövetett szabálytalanságokért felelős személyeket ne vonják felelősségre. A MEDOSZ és a Gépjavító Tröszt igazgatósága vizsgálja az ügyet és hamarosan megnyugtató választ ígér a dolgozók és az üzem vezetői által felvetett kérdésekre.

Mi sem zárjuk le az ügyet, a vizsgálat befejeztével visszatérünk rá. F. J.

Ai [HISZ közgyűlésének elnöke | a szovjet mesterséges holdról |

A United Press közlése sze- | rint L. Munro, az ENSZ köz- | gyűlésének jelenlegi elnöke 1 rádióbeszédben kijelentette, § hogy a Szovjetunióban felbo- 1 csátott mesterséges hold „igen | nagy vívmány“, amelyet az 1 emberiség javára kell fehasz- 1 nálni.

Az ideális mélyhűtés; | —fíO Celsius fok ! §

Az NDK-ban működő „Ku- 1 tatóintézet Hűtő és Fagyasztó- I berendezések Vizsgálatára” ér- I dekes adatokat hozott nyilvá- | nosságra. A vizsgálatok szerint § a —80 Celsius fokú hőmérsék- | let a legalkalmasabb a vita- 1 minők megőrzésére. így ezen | a hőmérsékleten az igen érté- I kés, de legérzékenyebb C-vi- | tanún is úgyszólván károsodás \ nélkül megmarad. Például a 1 kelvirág egy évi raktározás \ után nyolc százalékot veszített I C-vitamin tartalmából A bor- | só kilenc hónapos —30 Celsius | fokos tároláson 27 milligramm I C-vitamin tartalmából 25,4 | milligrammot tartott meg.

TURISTASZE RELEM

A szovjet film ünnepi hetének műsorában szerepel a Turistaszerelem című magyarul beszélő szovjet film is. Bizonyára sok derűs percet szerez majd mindazoknak, akik a fiatalságot, a vidámságot és a szép tájakat kedvelik. A film ifjú szerelmespárja a havas hegycsúcsokon talál magára. Képeink a film két jelenetét mutatják be olvasóinknak

Legyen pontosan 50 kiló

Egyre gyakrabban hangzik el a boltvezetők szájából az i kérés, hogy a különböző nagykereskedelmi vállalatok ténylegesen a számlán feltüntetett mennyiségű árut szállítsák. Több földművesszövetkezet küldöttgyűlésén felmerült ez a probléma.

Három új szakcsoport alakult Cegléden

A szövetkezés eszméje évről évre hódít Cegléden. Nemcsak a termelőszövetkezetekbe jelentkeznek újabb belépők, hanem egyre többen próbálkoznak a közös élet elkezdésének gondolatával az alacsonyabb fokú termelői társulásokban is. Egyéni gazdák hozták létre az idén a hegyközséget, melynek már 545 tagja van, 680 kh szőlőterületen gazdálkodnak. Munkájukban egyre több a közös elem, és a maguk példáján győződnek meg róla, hogy eredményesebb a gazdálkodás még így is az egyéninél, pedig csupán néhány dolog közös elvégzésére fogtak össze. Példájuk követésre talált.

Az elmúlt hetekben 70 egyéni gazdálkodó tette meg az első lépést a közös gazdálkodás felé vezető úton.

Szabad Föld néven növény- termelő szakcsoport alakult 38 taggal, 107 kh földön. Az alakuló ülésen T. Varga Mihályt elnökké, Tóth Jánost alelnök- ké választották meg. A szakcsoport ügyeinek intézését a tagság bizalmából Nagy Mihály, T. Varga Mihály, Dudás Mihály, Tóth János, Túlik Ferenc, ifj. Juhász Károly és Tóth Lá3zlóné tagokból álló vezetőség látja el.

„Május 1“ néven alakította meg Farkas Dénes és Kádár János vezetésével 9 ceglédi

gazda 50 kh földön a cukorrépa- és növénytermelő szakcsoportot Úgy tervezik, hogy főleg cukorrépa termelésével foglalkoznak, ám a vetésforgó miatt más növényeket is fognak termelni. Belterjes gazdálkodást szeretnének folytatni. Az új szakcsoport iránt nagy az érdeklődés, és várható, hogy mind taglétszáma, mind földterülete jelentősen növekedni fog.

Sertések hizlalására és cukorrépa termelésére fogott össze 67 kh földdel, 13 ceglédi gazda. Rehor Mihály és Csü- csörke Béla vezetésével. A tagok máris hozzákezdtek a munkához.

Sir Harold Bishop angol tudós kedden kijelentette: „A Föld körül különböző magasságokban keringő mesterséges holdak sora televíziós relé-állomások szerepét tölthetné be világméretekben. A mesterséges holdat napenergiával fejlesztett elektromossággal működő rádió közvetítő állomásokkal kellene ellátni. Ezzel világviszonylatban meg lehetne oldani a televíziós adások reléállomásainak problémáját és sokkal biztosabb eredményeket lehetne elérni mint a jelenlegi rádiótechnikával,”

A Gödöllői Állami Erdőgazdaság

Pártszervezete, Vállalatvezetősége és Szak- szervezeti Biz ottsága a

Nagy Októberi

Szocialista Forradalom 40. évfordulója

alkalmával szeretettel üdvözli a vállalat összes dolgozóját

További munkájukhoz sok sikert kívánunk.

és jó egészséget

Elnyúlva fekszik kicsi ágyában a tizennyolc hónapos Lacika. a legifjabb Takács-sarja- dék. Álmában is kínozza az asztma, fel-felhörög. Arcán a himlő foltjai éktelenkednek a láz égő rózsái mellett.

A sötét, konyhának nevezett odúban a tűzhely rőt fénye rávillan néha a sarakban kucorgó hétéves Péterre. Nem is sejtené az ember, hogy jelen van, ha mély köhögése időnlként meg nem rázná a kicsi odút. A harmadik gyerek valahol az utcán csatangol.

Az anya kicsinye fölé hajol, aggódva figyeli nehéz lélegzését. A félhomály még mélyebbé varázsolja ráncait. Szemei beesettek, kisírta már minden könnyét másfél év alatt, amióta a férje itthagyla a három gyermekkel. Harminchat éves, de ötvennek véli az ember.

A fazékban fortyog a viz, puhítja a babot vacsorára. Villanyt nem gyújtanak, nemcsak azért, mert a kicsi alszik de a villany is pénzt visz. Az asszony öccse könyörület- bői ad valamit, de az ennivalóra is kevés. Máról holnapra tengeti életét az egykori család nagyobbik fele Óbudán, a Lajos utca 137-ben.

•

Nem messze innen, a Flórián téren hangos a kocsma. Csattog a „kassza”, csörög a pénz, telnek a poharak és a bendök, terjed a mámor. Kígyózó embersor várja az újabb blokkot az újabb pohárra. Szánalmas körtáncot járnak. Ott támolyog közöttük az egykori családfő, akitől szánalmas nemzettjei nevüket kapták. Részeg szuszo- gással vonszolja előre magát,

ELHAGYOTTAN

ahogy a sor elöl kevesebb, hátul pedig több lesz eggyel. Zsebében kotorász. Talál valamit, előhúzza és mámoros lomhasággal dörmögi csak úgy a semmibe:

— Még van egy fröccsre való — és imbolyog tovább. A „haverok” itt hamar szóbaele- gyednek egymással. Neki is akad beszélő társa.

— Csa\k igyál egy komám, úgy sem tudod, meddig élsz — szól hozzá az előtte sodródó csavargó külsejű.

— Iszok is sógor, ne félj, az anyád! Nem érdekel semmi. Érted? Semmi se érdekel! Nahát!

Aztán csak folytatják az üres fecsegést, sorban állnak, isznak, berúgnak, zárórakor az utcára rakják őket és másnap, harmadnap 'kezdik az egészet elölről.

é

Otthon az asszony párnájába fúrja arcát. Artikulátlan hangfoszlányai bele-bele kontráznak a három alvó gyerek szuszogó, hörgő, köhögéstől átszaggatott hangzavarába. Régi emlékek cikáznak agyában.

— Feri! Ferikém — suttog ja.

Aztán elalél és újra érzi derekán a férfi erős karjait. Hallja az egykori kedveskedő hangot:

— Erzsikém! Mindenem! Ugye, nem haragszol rám! Meglátod nem iszok többet.

— Nem iszol?

— Nem. Csak a kicsinyeknek fogunk élni, meglásd.

Forró, pálinkás csók zárta

le a beszélgetést. Mámoros ölelésben forrták össze ilyenkor. Nem tudott ellenállni az erős férfikaroknak. Csak nő volt és átadta magát a percek gyönyöreinek.

Egyik ilyen éjszaka a boldogságtól ittasan súgta férjének:

— Ferikém, gyerekünk lesz. Fiú! Meglásd, fiú lesz ő is és Lacinak fogjuk hívni. Jó?

Inkább csak érezte a sötétben a férfi megdöbbenését. Oda lett minden öröme. Keze féltve siklott arra a helyre, ahol belül már az életre készülődött az ő nagy kincse. Sírva fakadt. A férfi nem vigasztalta.

Ettől kezdve még többlet ivott. Egy szép napon aztán végképp elhagyta őket.

*

Lacika megszületett. Fél éves lehetett, amikor valami szörnyű dolog történt. Felettük az emeleten megrepedt a vízvezeték. Mire észrevették, a gyerek alatt lucskos volt a pólya. Megfázott. Tüdőasztmát kapott. Abba kellett hagynia a munkát. A Budakalászi Textilművekben dolgozott, s amíg táppénzt kapott, még éltek valahogy, de aztán bekö- velíkezett a nyomor. Ha a gyerekek nem lennének, már a Dunának ment volna. Az öcs- cse segít, így tengődnek valahogy.

Férjét beperelte gyerektartásért — csak a gyerekek miatt. Törvény született: havi 400-at köteles fizetni és visszamenőleg havi százat. Azóta Feri állandóan változtatta munkahelyét, hogy ne tudják behajtani a pénzt. Most már alkalmi munkából él így hiába van a törvény, nem ad semmit. De italra van pénze, *

A család nyomorog. Az élet megy tovább. A gyárban, ahol az asszony nyolc évet dolgozott, feltűnt, hogy soká távol marad. Figyelmeztették:

— Ha 24 órán belül nem kezdi meg a munkát, önkényes kilépőnek vesszük.

Lacikát nem lehetett otthon hagyni. Szerencse, hogy a háztanács elnöke, a kardos Karpel Mária vállalta, majd ő bemegy a gyárba.

— Jobban tennék, ha törődnének inkább azzal a szerencsétlen asszonnyal a fenyegetés helyett — olvasott a fejükre.

Volt foganatja, eljöttek meglátogatni. Adtak 300 forintot. Elintézték, hogy a családi pótlékot is az asszony kapja, de az is szép kevés. Azóta ismét készülnék megszabadulni tőle, mondván:

— Ne terhelje a létszámot.

A paragrafusok a gyárnak

adnak igazat.

•

Az élet megy tovább. Az üzletekben vásárolnak az emberek. Amott egy nagysága külsejű kifogásolja hogy túlságosan barna a kenyér.

A Lajos utcában három gyerek segítségre vár. Az anyjukra függesztik tekintetüket, aki tehetetlen, mert üres a keze. A férje után mindenki elhagyta. Dolgozni akar. Munkát. amit otthon is tud végezni beteg gyermeke mellett De erre nincs paragrafus. Ehhez már szív kell!

Farkas István

/

! Nagy mennyiségű rézgálicot I kapott a közelmúltban a Kis-! kunlacházi Földművesszövet- = kezet és a Szigetszentmiklósi = Földművesszövetkezet. Eredeti ; csomagolású, 50 kilogramm 1 súlyt feltüntető zsákokban kap- = ták a rézgálicot.

A felügyelő bizottság jelen-1 - létében lemértek 10 darab fel-! bontatlan zsákot, és megállapí- \ tották, hogy 500 kilogramm he- I lyett csak 467 kilogramm réz- f gálicot tartalmaznak. Volt í olyan zsák, amelyikből 5 kilo- = gramm hiányzott, akadt egy-1 kettő, amelyikben 54 kilogramm volt, de a legtöbb zsákból 2—5 kilogramm rézgálic hiányzott. Egy kilogramm rézgálic ára 15 forint. Könnyen kiszámítható, mennyivel károsodott a földművesszövetkezet.

Jogos a kívánság: sürgősen vizsgálják meg a rézgálicot szállító MÜNÖSZER raktárak mérlegeit, munkáját és kötelezzék őket. hogy a zsákokba se több, se kevesebb rézgálicot vagy műtrágyát ne tegyenek. Ami viszont jár, azt adják meg.

— CS —

Angol tudós véleménye a mesterséges holdak nyújtotta televíziós adási lehetőségekről