Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-29 / 154. szám
1957. OKTOBER 39. KEDD MEOtl k^Cirlap Készül a tanácsi ipar jőve évi terve a megyeházán A megyei tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott a tanácsi vállalatok 1958. évi tervezésével. A VB megtárgyalta a vállalatok 1957. évi várható tervteljesítését, az egyes üzemek jövő évi beruházási kereteit, munkaügyi önköltségi és egyéb problémáit. Ennek alapján részletes javaslatot terjeszt a tanácsülés elé, jóváhagyásra. A javaslatban szerepel, hogy 1957-re a Minisztertanács 100 millió forint termelési értéket határozott meg megyénk tanácsvállalatai részére. E számot a megyei VB 104 039 000 forintra emelte. A termelési értéket vállalataink túlteljesítették. A várható 1957. évi termelés közel 150 millió forint lesz. A vegyesipar nélkül jóváhagyott éves terv 63 599 000 forint, a várható teljesítés pedig 72 790 000 forint. Tehát a túlteljesítés zöme a vegyesipari vállalatoknál mutatkozik, ami részben az év elején is működő vállalatok termelésének javulásából, de nagyrészt két új üzem alapításából adódik. 1958-ban a vasipar termelését mintegy 24,5 százalékkal kívánják növelni, elsősorban a Maglódi Gépgyárban. A faipar termelése előreláthatólag 27,2 százalékkal emelkedik. Jelentősebb termelésemelkedés várható Solymáron, a Fatömegcikkipari Vállalatnál. A faipar termelését bővíti a mo- nori logarléc-üzem beindítása is. Több változást terveztek a termékek összetételében. A faiparban például növelni kívánják a bútorgyártást. Amíg 1957-ben 165 garnitúrát készítettek, addig 1958-ban 326 bútorgarnitúra gyártását tervezik. A konfekcióipar termelése is jelentősen növekszik. Például 33 000 női kabát helyett 65 000 darab gyártását tervezik a jövő évre. Pamutszövetből ez évben 16 ezer, jövőre 68 ezer négyzetmétert gyártanak. A téglatermelés több, mint kétmillió darabbal lesz több jövőre, mint az idén. A Ceglédi Gépüzem új termékek prototípusát készíti el. A termelési értéket vizsgálva megállapítható, hogy míg 1957- ben a termelés felét, 1958- ban már közel kétharmadát a megye vegyesipari vállalatai adják. Munkaügyek A munkaügy vizsgálatánál is külön kell választani a vegyesipart, mivel a bedolgozók bérügyi adatai torzítják az összképet. A termelékenység emelkedését a vegyesipar nélkül 1957-hez viszonyítva 1958-ban 103,6 százalékosra tervezik. A terv szerint ugyanehhez az időszakhoz viszonyítva az átlagbérek 103,8 százalékra emelkednek. Bár az átlagbér a jelenlegi rendelkezések szerint rögzített, ez a béremelkedés indokolt, mivel egyes szakmákban, elsősorban a faiparban képzettebb munkaerőre van szükség (bútorgyártás, logarléckészítés). Ezenkívül növelik a vasiparban dolgozók létszámát is, ahol szintén az átlagosnál magasabb a bérszint. Az egész helyi ipart tekintve a termelékenység 7,4 százalékkal, az átlagbér 6,7 százalékkal emelkedik. Megjegyzendő, hogy az átlagbér-ellenőrzés a bedolgozókra nem vonatkozik. Az átlagos alkalmazotti létszám 25 százalékkal nő, mivel az új vegyesipari vállalatok egy része még nem működött 1957 januárjától, ezenkívül a kézműipari vállalatoknál is szükséges a létszám emelése. Az alkalmazotti átlagbérek az előző okok alapján negyedévenként minteev 80 forinttal emelkednek. Általános béremelést nem terveztek. Az önköltség alakulása A termelési érték előreláthatólag 49.8 százalékkal, az üzemi eredménv 41.6 százalékkal emelkedik jövőre az idei évhez viszonyítva. Jelenleg négy iparág veszteséges; a bányászat, az énítő- anyagipar. a vasfeldolgozó- és a faipar. Az első kettőnél az ármegállapítás és az idényjelleg idézi elő a veszteséget. A fa- és á vasiparnáí más a helyzet. A vasjparban veszteséges a Szentendrei Kéziszerszámgyár, bár más termékek gyártásával a jövő év harmadik negyedévétől megszűnik a veszteség. Viszont a Zsámbéki Gombgyár 544 000 forint veszteséget tervez a 3 200 000 forint termelési értékhez. Ilyen arányú veszteségük volt az idén is. A faiparban a Monori Kefegyár veszteséges. A jövő évben tovább nő az üzem vesztesége. Ennek oka egyrészt a termelési érték növelése, másrészt az új logarlécüzem beindítása. De a jövő év harmadik negyedévétől kezdve már nyereséges lesz a logarlécgyártó részleg. A többi iparág, elsősorban a kézműipar nyereséges. Találós kérdés Mi az: gömbölyű, négy 1 antennája van és egész Lón- | dón beszél róla? A legújabb kalap. A Ion-1 doni kirakatokban meg je-1 leniek a „szputnyik’‘-kala-1 pok és sok hölgy már busz-1 kén hordozza fején a riégy-% antennás gömböt. Melyik filmben látta? A szovjet film ünnepe képrejtvén'; -pályázata Többet géppel, mint erővel... Amikor kilenc hónappal ezelőtt, február elsején megalakult a péceli Zöld Mező Tsz, sokan voltak, akik ekképpen kongatták meg fölötte a lélekharangot: „na, ez se lesz hosszú életű!" Ehhez a megállapításhoz tudni kell, hogy a Zöld Mező az októberben feloszlott, egyetlen péceli termelőszövetkezet helyén alakult. Az a tsz valóban nem volt hosszú életű. Rövid fennállását is csak az örökös elnökváltozás, no meg a civako- dás tette emlékezetessé. Mondogatták is sűrűn akkoriban a községben: nincs jövője Pé- celen a társas gazdálkodásnak. A Zöld Mező azonban alaposan rácáfolt ezekre a kijelentésekre: néhány hónap alatt megmutatta, hogy jövője is van meg jobban is boldogul. Igaz, kemény munkában eltöltött gazdasági év áll a tsz- tagok mögött.- Tizenöten vannak mindössze, 290 fcatasztrá- iis holdhoz! Ez ugye — akárhogy iß vesszük — csaknem húsz hold megművelését jelenti egy embernek. Igen ám, de a 15 tsz-tag mind egy szálig képesített agronómus, akik a „többet ésszel" közmondást még megtoldották azzal, hogy „többet géppel, mint erővel!" Meg az év elején szerződést kötöttek a Budapesti Gépállomással, s jóformán minden munkát géppel végeznek el, a vetéstől az aratásig. Ez a magyarázata annak, hogy kis létszámuk ellenére egyetlen idegen munkaerőt sem alkalmaztak semmilyen idénymunkára. A szaktudás magában per- szé ném sokat ér ha nem párosul munkakedvvel, szorgalommal. Itt azonban egyikben sincs hiány. Mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a tsz-nek nincs egyetlen függetlenített alkalmazottja sem. Az elnök. Oláh Andor, éppen olyan fizikai dolgozó, mint a könyvelő, Zezei János, vagy Ecsedi József brigádvezető. Ennek magam is szemtanúja voltam: beszélgetésünket gyakran szakította félbe a vontató pufoa kiölök meg majd orraesik minden lépésnél! Egy ilyen nagy, laíkli kölök, de még lépni se tud... — De tudok — nyelvel visz- sza Baba —, de nem látok semmit, menjünk haza... menjünk haza... félek — s ordítva kitör az éjszaka rettegése, fájdalma, ijesztő szokatlansá- ga a kisleány szívéből — fé- leeeek... féle ...e...ee... k... ee... k... — Megőrjít ez a lány — jajául fel az asszony — megőrjít ... — Ó, hogy verje meg az isten az egészet — vágja le a földre bőröndjét a férfi — kellett nekem veletek elindulni. Egyedül már rég túl lennék mindenen. — Lett volna képed itthagyni bennünket — szisszen fel az asszony. — Hát igen. Csak én vagyok olyan marha, hogy az egész pereputtyot a nyakamba szedem. Csak én — ismétli meg a férfi. — Jól van, jól — igyekszik békülékeny hangot, nyugvást keresni Zsuzsa — menjünk, mert itt megfagyunk! Tovább küszködnek, a kislány az előbb kiadta minden mérgét és most fásultan lépked az anyja mellett. Az idő — ha lehet — még rosszabb, kinzóbb. — Péter, sokat kell még mennünk? — kérdi könnyeivel küszködve az asszony — mert én már alia bírom. . — Nem, nem, mit tudom én, de azt hiszem, már nem sokat. Vonít a szél, kavarog a havas pokol, s a három ember megy-megy előre. Két órája küszködnek már, amikor a férfi belebotlik valamibe. — Azt istenit... na ... na... mi ez — csendül a bosszúság és a meghökkenés szavaiban. — Mi baj, Péter... mi van fiam? — nyugtalankodik az asszony, s odatapogatódzik az embere mellé odahúzza Babát is. Körültapogatják a kőoszlopot, s hirtelen a férfi ráeszmél, hol állnak: — No, mégiscsak igazat mondott az a vén gazember. Azt mondta, hogy csak egyenest az ösvényen, s akkor belebotlunk a kőbe. Ügy is lett. De csak az isten tudja megmondani, hogyan őriztük meg a helyes irányt. No, akkor... — Te Péter — vág közbe az asszony — mi lenne, ha... ha mégse... — Mit? Mit beszélsz? — Azt, hogy... hogy mi lenne, ha mégse mennénk át? — örült vagy te? Miket beszélsz? Majd megbolondultam innen visszamenni! Pár méter senki földje, s máris odaát vagyuvJk! — De Péter gondold meg.;. itt mégis itthon vagyunk ... ott meg mi lesz velünk? — Mi? Amáliáiknak gyáruk van! A saját gyárukba csak fölvesznek! — Jó, de anya itt marad, s tudod, olyan beteges az epéjével ... — Te — forty an fel a férfi — ez pont itt jut eszedbe? Pont a határon, éjszaka, az ember majd meggebed a ci- pekedéstől meg a gyaloglástól, te meg nekiállsz itt anyád epéjéről előadást tartani! — Ne bántsd anyám! — Érdekel is engem anyád... — Ügy — dühödik meg az asszony — de a kukása az jó volt tizenegy évig, a bútora kellett, az ágyneműje kellett... — Te, abbahagyd, mert én nem tudom, mit csinálok. — Persze, téged most már semmi nem érdekel, rohansz az Amáliádhoz, az is biztos olyan mint te! — Elhallgass, mert képen- váglak! — Mi? Engem? Hát ki vagyok én neked? A cseléded? — Fogd be a szád, s gyerünk, mert keserves vége lesz, az úristenit neki! — Nem... nem megyek! — Nem jössz? — Hát mi az istennyilát akarsz csinálni? — Visszamegyek! — Vissza? Hát ha bolond leszek, nyomorogni, amikor kinn nyugodtan élhetek! Láttad, hogy néz ki a város, három évig csőik azt fogják építeni... — New érdekel, akkor is visszamegyek, én... én., i magyar vagyok! A férfi — bármilyen nehéz is ilyen körülmények között — elneveti magát: — Magyar vagy? Haha... haha... No, a legjobbkor, kis hazafi! No — keményedig meg a hangja — elég volt a nya- valygásból, gyerünk! Az asszonyban azonban egy pillanat alatt szilárd lett az elhatározás: — Megmondtam, hogy nem megyek! En nem megyek! Nem... nem birom itthagyni anyám... Pestet... a házakat . .. az ismerősöket... nem, nem birom itthagyni! S mint | ki most döbbent rá a legna-1 gyobbra, szinte rémülten ejti \ ki a száján: igen, én szeretem § a hazámat! A férfi nekiugrik az asszony- | nak, elkapja a két karját, s a | dühtől teljesen elszédülve be- \ lesziszegi az arcába: — Jössz... érted, jössz... | mert úgy megpofozlak, hogy i soha életedben nem felejted I el... — Péter... ne bánts — iszo-l nyodik az asszony — ne... el- 1 töröd a karom... te... te... § vadállat! | — Vadállat? — hördül fel a | férfi. — Nesze — s belevág te- || nyerővel az asszony arcába — í j nesze — és ismét lesújt a ke- § ze — hülye — mondja utolsó 1 szóként, felkapja a bőröndöt, | s ahogy csak lábai bírják, ro- 1 han előre. Az asszonyt a két ütés meg- | szédítette. Az orrából valami | meleg csorog az ajkára, meg- 1 nyalja; sós. — Vér — mondja ki han- I gosan és saját hangjától fel- \ riad, de abban a pillanatban I újabb rettenetbe esik, valaki 1 megrántja a kabátja álját: | — Anyu... itt vagyok... I leguggoltam... pszt... nehogy 1 visszajöjjön... menjünk a § nagymamához, ugye a nagy- 1 mamihoz megyünk.? — Babl... ífeg kisleányom... | drágaságom... megyünk... | megyünk — s nem törődve | vérrel, fájdalommal, fáradtság- § gal, ölbekapja a gyereket, s | rohan, rohan visszafelé, arra, | amerre a nagymama ...az ott- | honi fészek ...a „.haza van... | Mészáros Ottó 1 Kibővített és átépített W03. sz. nagymarosi ruházati boltunkat megnyitottuk Árukészletünket a vásárlók kívánságára nagy választékban kószruha cikkekkel is ellátjuk november 4-től Nagy oszd vásár, a legújabb divatcikkekből MÉTER - KÖTÖTT - DIVATÁRU KÉSZRUHA — CIPŐ Szeretettel várjuk Nagymaros és környéke vásárlóit PESTMEGYEI RUHÁZATI KISKER. VÁLLALAT DOLGOZÓI 4. A SZOVJET FILM ÜNNEPE képrejtvény pályázata A színész neve: Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe: gása: a földekről hordták be a | kukoricaszárat a magtár udva- | rára. Ilyenkor abbamaradt az jj „interju’1, mert a „riportala- | nyok" elnöködtől, könyvel ős- | tői siettek lerakni az értékes | takarmánynak valót. Meg kell adni, nem is áll- | nak rosszul! Nyolc hónappal | a megalakulásuk Után már | utolsó fillérig visszafizették | az államtól kapott 350 000 fo- | rintos termelési hitelt. Tér-1 mésátlaguk messze túlszár-1 nyalja az egyéniekét, de | még saját elképzeléseiket is. | Huszonöt vagon terményt | adtak el az állami felvásárló | szerveknek, a gödöllői járás | területén összesen felvásárolt | mennyiség 30 százalékát! Eb- | bői hét vagon „Aranyözön” | kukorica volt, amelyet minő-1 ségi vetőmagnak vettek át | tőlük. Mindennel foglalkoz-1 nak, ami hasznos és jövedel-1 mező. Szerződésre termeltek | aprómagvakat, s már a kö-1 vetkező évre is megkötötték | 60 holdra a szerződést. A na- | pókban vásároltak 15 db fejős- | tehenet, leendő tehenészetük; törzsállományát. Van egy I szeszfőzdéjük, amelyben bér-1 főzésben 50 liter pálinkát főz- I i nek és finomítanak naponta. 1 Ég a kezükben a munka, s I amihez hozzáfognak, minden I sikerül. | Közeledik a zárszámadás i napja, amikor majd a tsz-| tagok megkapják egy évi be-j csületes munkájuk gyümöl- > csét; előreláthatólag 75 forintot munkaegységenként. Ebből is 65-öt készpénzben, s a Többit terményben. Ez a ~fB forint pontosan 8 forinttal több annál, mint amire még néhány hónappal ezelőtt számítottak. Hátuk mögött egy eredményekben gazdag esztendő, előttük a gazdagabb holnap távlata ... Hogy is mondják a tsz-beliek? „Többet géppel, mint erővel?!” Nos, mi azért friss erőt, jó egészséget is kívánunk az észhez, meg a gépekhez. Nyíri Éva Lapunk október 25-től 4 hétig minden számában közli egy | szovjet színész, vagy színésznő számmal megjelölt fényképét. | Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szel- ! vényt is. A négy héten át közölt szelvényeket vágja ki és ki- | töltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt | küldje be a megyei moziüzemi vállalathoz. (Pest megyei Mozi- ! üzemi Vállalat, Budapest, V., Báthory u. 10.) Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. NYEREMÉNYEK: I. díj 100 darab mozijegyszelvény H. díj 80 darab mozijegyszelvény | III. díj 40 darab mozijegyszelvény IV. díj 10 x 21 darab mozijegyszelvény V. díj 50 x 10 darab mozijegyszelvény A mozijegyszelvények beválthatók 1958. december 31-ig * | megye minden filmszínházában, bármely filmhez. | Beküldési határidő: 1957. november 30. | Értékelés: 1957. december 31-ig. A nyertesek neveit a lap közli. ?TlHiIflU2nHilIIÍ|íftlU|||l||f (Iflllllll Ilit lm Iliim Illlirillltdfll (HIÚ VI ___________________________— S ikeres kísértetek a rozsdásadás megakadályozására A műszeriparban, s különösen’az orvosi műszergyártásnál komoly problémát jelent a berendezések > rozsdásodasá- nak megakadályozása. A rozsdamentes anyagok igen drágák és nehezen szerezhetők be. pedig igen fontos, hogy a drága műszerek ellenálljanak a rozsdának. A Kalibergyárban, ahol a riagypontosságú műszereknél szintén elengedhetetlen a rozsdamentesség, régóta kísérleteznek a berendezések csiszolt felületének védelmével. A kísérletek eredménnyel biztatnak. A próbálkozások során 1—2 műszert olyan anyaggal vontak be, amely megakadályozza a rozsdásodást, s így kétszeresére, ötszörösére növeli a műszerek élettartamát. Az üzem szakemberei rémé« lik, hogy az év végén a kísérlet teljes sikeréről számolhatnak be. Gamma-sugarak — mint ételtartósítók Washington államban Gamma-sugarakkal kísérleteznek különféle ételek tartósítása céljából. Most öt kongresszusi tag részvételével olyan vacsorát szervíroztak, mely kéthónapos ételekből állott és előzőleg Gamma-sugárzásnak voltak kitéve. A menü a következő volt: Csirke borban, kelbimbó és földieper (tehát az igen romló ételeket tartósították).
