Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-20 / 147. szám

1957. OKTOBER 20. VASÁRNAP erm uecrt k^CMap '^'fj A főváros közelében - Simon 112-es 750. 220-as 700. 90-es 800... A VILÁG SZÉPSÉGKI-1 RÄLYNÖJE címet Marita Lin-1 dahl, 18 éves finn leány nyerte | el a Londonban rendezett § nemzetközi szépségverseny | döntőjében. | ■niiuiiiiiitniitiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiittiiiiiiiiiiiiiHiiiiiHimiiiiin Országos automatizálási konferencia A Méréstechnikai és Automatizá­lási Tudományos Egyesület no­vemberben rendezi meg második országos automatizálási konferen­ciáját. A konferenciával egyidöben kiállításon mutatják be a szabá­lyozástechnikai elemekkel foglal­kozó üzemek, intézetek gyártmá­nyait, újdonságait. 1 Nem valamiféle szerencse ja­il ték nyerőszámairól van szó, 1 csupán mázsálási eredménye- ! két jelentenek. A Pest—Nóg- ! rág megyei Állatforgalmi | Vállalat érd—Simon tanyai | célgazdasáigában jegyeztük fel 1 a minap, amikor útnak indí- I tottak egy harminc darabból 1 álló hízottmanha állományt | Budapestre. | Az első szám az állat | szarvába bejegyzett nyil- I vántartá-i szám, a máso­dik pedig a súlya. litt a célgazdaságban ugyanis | megszűnnek a hangzatos ne- |vek. Egyszerű számokat kap- |nak az egykori Julcsák, Bős- kék, s ez elkíséri őket életük végéig, amely bizony nagyon közel van. Hófehér papír asztalkendő gyártását kezdték meg A Vegypapírgyár új termékkel lapi meg a háziasszonyokat. Meg­kezdte az exportminőségű hófehér, famentes papírasztalkendő gyártá­sát. Negyedévenként 15 tonnát ké­szít belőle, míg az ismert papír- szalvétákból 105 tonna készül. A celofánba burkolt hófehér papír­szalvétához a Szentendrei Papír­gyár szállítja az alapanyagot. Kiselejtezett, továbbtenyész- tésre alkalmatlan tehenek, üszők, tinók kerülnek már a célgazdaság istállóiba. Hízóba állításukat tüzetes orvosi vizs­gálat előzi meg, nehogy te­nyésztésre alkalmasakat is meghizlaljanak. Néhány évvel ezelőtt még a begyűjtés ide­jén létesítették az úgynevezett KH-telepet (Közfogyasztási Hizlaló), azzal a céllal, hogy az egyéniektől begyűjtött marhá­kat feljavítsák. Most szabad­felvásárlás és szerződéskötés útján töltik meg a három, egyenként 100 férőhelyes is­tállót. A célgazdaság feladata is módosult a megváltozott gazdaságpolitika következ­tében. Több hizlalt marhát küldenek exportra, fiatal marhákat előhizlalnak, s küldik a cukor, gyárak és sörgyárak hizlal­dáiba, de ha szükséges, szállí­tanak Budapest ellátására is. Ezért is nevezik az ittlevő ál­lományt a budapesti vágóhíd élő tartalékának; I Ha körültekintünk a célgaz­daságban, láthatjuk, hogy mi­lyen gyümölcsöző munkát vé­geznek a dolgozók. Az ideszál­lított szarvasmarhák sová­nyak. csípőjük, oldalbordáik majd kiszúrják bőrüket. De amikor elszállítják, szinte rá­juk sem lehet ismerni: kövérek, szőrük sima, olyan virgoncaik, mint a csikók. Az alatt az 52 nap alatt, amíg itt tartják őket, értékes kiló­kat szednek magukra. A szó igazi értelmében, értékes ki­lókat. Gondoljuk csak el; egy 5 mázsás másodosztályú szarvasmarhára 65—70 kilót „ráraknak”, s ezzel elsőosztá­lyúvá válik. Nemcsak a 65— 70 kilóért kapunk több va­lutát külföldön, hanem azért az 5 mázsáért is, amelyet kü­lönben meg sem vettek volna. Éppen a hizlalás eredménye, hogy szívesen vásárolják és keresik a magyar kö­vérmarhákat. A nálunk hizlalt állatok húsa rózsaszínű, míg a svájciaké vörös vagy fekete. Az adja a magyar áru nagy hírnevét. Néhány számadat csupán a célgazdaság eredményes mun­kájáról. A megszabott takar­mányadag mellett naponta 84 dekát kellene híznia egy-egy állatnak, s itt az elmúlt ne­gyedévben átlagosan 1,31 ki­logrammot hizlaltak rá mind­egyik állatra. Szeptemberben napi 1,38 kilogrammot. A dolgozókat jobb mun­kára serkenti a bevezetett premizálási rendszer: Nem ritka egy-egy elszállítás után a 800—1000 forintos pré­mium sem a dolgozóknak. A Koncsár-brigád mindegyik tag­ja 2200 forintot kapott leg­utóbbi munkájáért. A harma­dik negyedévben mintegy 400 ■tiiHtiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiimiiiiuiiiiiiiiMtiiiiiiiiiiiiifüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiHiiiiiiiimiiiiii! Esnem tűnnek el soha... ItlIIIHIHimillllllllllllllllIHllllliU Majdnem egy éve. őszi nap sugárkávéje takarja be a Köztár­saság teret. A sokat emlegetett ház csillogó ablákszemeivel tiszta, szép vakolatköpenyé­ben magasodik a tér fölé. Pár nap híján csak egy éve. S mégis.;. 1956. október 30. Ekkor támadták meg az ellenforradalmárok a budapesti pártbizottsá­got. A fehér terror legkegyetlenebb napjait is túllicitálták. A golyók, gránátszilánkok ütötte sebek el­tűntek. De a friss valkólát alatt az egy éve megtépázott, megszaggatott falaik emlékez­nek, s emlékeznek az emberek is. Komor, gyászfelleges nap volt ez is, mint a többi. S a támadás még komorabbá, még re­ménytelenebbé tette ezt a napot. A párt budapesti székháza. A párt együk szíve, központja. Maroknyi védő, s a pártbi­zottság munkatársainak egy része védte a há­zat. Kézi fegyverekkel. S amikor a támadóik nem boldogultak, tankágyúk ugattak fel, s gránátjaik acéllkörmei tépték, marták a fala­kat. A védőknek nem maradt más vissza, mint meghalni. Hiába próbáltak szót érteni. Mező Imre, s a két honvédtiszt, akik fehér zászló­val léptek ki a kapun, pár lépés után felbuk­tak. Gyilkos sortűz végzett velük. A bentiek tudták, hogy számukra sincs ir­galom. S amikor az ellenforradaimárak betódultak, még sem akadt egy sem, aki irgalomért kö­nyörgő íf vcina. Inkább meghalni, mint gyávának lenni — ez dörömbölt az agyakban, szívekben. Kommunisták voltak. Egyszerű emberek, jobb holnap harcosai. Asszony, férj, gyerek, szülő rettegett értük valahol. A húszéves sor­katonának még minden hátra volt. Az egész élet. De tudták, hogy most mindent oda kell adni. S odaadták. Inkább az életet, mint a becsületet. Hősökké lettek ezekben a pillanatokban, s ha el kellett bukniak, ha védtelenek voltak is, mégis fölé magasodtak mindenkinek, min­dennek, aki, ami csak ott tombolt körülöttük. Iszonyú kínok, fegyverek ropogása, szitok, por, az ablakokon kizúduló papírok kevered­ték a téren. Odabent feldúlták mindent. Törtek a búto­rok, láng lobbant, orgiát ült a pusztítás. S kint a téren vér buggyant. Hősök, mártí­rok vére. Leomlottak a durva, piszkos kövek­re, a földre, ami a legdrágább volt nekik. Ezt védték. A földet. A mi földünket. S a holna­pot. Égő papirók lángjánál is vörösebb volt a vérük. Dúlásnál, szitáknál, gúnynál is han­gosabb volt elszánt némaságuk. Emberek voltak. Közöttünk jártak, végez­ték napi cselekedeteiket, s akikor mégis mily nagyokká nőttek. Hőssé, mártírrá. A nép már- jj tírjalvá. Akiknél nem lehet senki több, akik-1 nél nem lehet senki nagyobb, akiknél jobban | nem őriz senkit az emlékezet. Meghalták. Értünk. Munkásért, parasztért, I értelmiségiért. Az egyszerű, becsületes embe-í rekért. Amikor falánk gépek a tér földjébe mar-1 tak, hogy felderítsék a „titkos pincét”, ők \ már nem tudtak semmiről. Életük megszűnt, | de örök az emlékezet. . A téren álló fákról pereg a levél, A tátongó | gödröket szorgos Vcezek betemették, s pázsit | pihen a tombolás helyén. A vér rubintját a fűi apró, de erős gyökereiből kiszökkenő smaragd | váltotta fel. A ház előtt emberek sietnek dolgukra, a I tér padján ráérők süttetik magukat az őszi 1 nappal. Gyerekek játszanak. S egy évvel ezelőtt... | Benn az épületben friss festékszag terjeng. | A pusztítás sebeit fürge, kemény munkáske- | zek tüntették el. A folyosókon kalapácsok dala zeng. A mun- 1 kasok az utolsó simításokat végzik. A fegyverropogás, s a kalapácsok kopogása | is zaj. S mégis, mennyire más a kettő! A frissen festett faiak sem homályosítják el \ az emlékezetet. A második emeleten elszo-1 rul a szívem. Innét ugrott ki Kállai Éva, hogy \ meneküljön az ellenforradalmárok elől. Itt, ] a lépcsőkanyarban egy sorkatonát gyilkoltak \ meg... Minden lépés, minden szoba emléket ad, \ őriz. örök, kitörölhetetlen emlékéket. A munkások sietnek. Minden apró hiba \ tűnjék el, ne legyen nyoma annak, ami egy \ évvel ezelőtt történt. Az épületen ne legyen \ nyoma, de a szívekben: örökké. A város él, lélegzik, dolgozik. Az utca zaja beszűrődik az épületbe. Az élet fut, rohan to­vább. Az ellenforradalom sebeit kiheverjük. Meg­leljük mindenre a gyógyulást. Ők pusztítot­tak, mi építünk. Ők gyilkoltak, mi mélyen szí­vünkbe zárjuk mártírjaink emlékét. Csak egy éve még. S mégis milyen más minden. A tér, az épü­let. még az ősz is. Végakaratukat nem tudták elmondani. De kimondatlanul is az volt, hogy őrizzük, véd­jük a nép hatalmát, a békés, építő életet. Hogy teremtsünk a pusztítás helyett. Teljesítjük végakaratukat. Haláluk helyén begyógyulnák a sebek. Október 30-án a párt egyik szíve, a Buda pesti Pártbizottság ismét a régi helyén dobog S a téren ugyanekkor lerakják a mártírok emlékművének alapkövét. A szívekben, s a téren, az épületben emlé­kek égnek. Gondolatokban, emlékoszlopban, falakban, mindenütt. És nem tűnnek el soha .. Mészáros Ottó mázsával növelték a gazdaság­ban 639 szarvasmarha súlyát. Könnyű kiszámítani, hogy ez a mennyiség 80 darab öt má­zsás tehén súlyának felel meg. Ha figyelembe vesszük még azt is, hogy legalább két esz­tendő kell, amíg 1—1 állat ezt a súlyt eléri, láthatjuk a hiz­lalás nagy előnyét. Aránylag rövid ideig, mindössze 52 napig hizlal­ják itt a szarvasmarhákat. Egy-egy turnusban 300 dara­bot, tehát egy év alatt hétszer telnek meg az istállók. Ha át­lagosan napi 1,30 kiló súlygya­rapodást számítunk, csaknem másfél ezer mázsa húst ad­nak a célgazdaság dolgozói egy év alatt a népgazdaság­nak. Az eddig elmondottak az érem egyik oldalát mutatják. Érdemes azt is megnézni, hogy mennyi takarmányt etetnek fel, s ebből kitűnik, hogy mi­lyen nagy munkát végeznek a takarmány mozgatásával, elő­készítésével a célgazdaság dől. gozói, Egy-egy hízómarha napi „fejadagja” négy kiló szé­na, 4 kiló takarmányszal­ma, 45 kiló ballaszt-takar­mány — siló répaszelet — 3 kiló koncentrált abrak. Egy év alatt 4200 mázsa szé­nát, 4200 mázsa takarmány- szalmát, 47 475 mázsa ballaszt­takarmányt és 3285 mázsa koncentrált takarmányt kell betakarítani, előkészíteni és az állatok elé adni. A szálasta­karmány jelentős részét ma­guk termelik. Mindezt 60 dol­gozó végzi. Dicséretet érde­melnek munkájukért. ' Hama­rosan könnyebb lesz munká­juk, mert nemrégiben bevezet­ték a villanyt, s gépesítik a takarmány előkészítését, az etetést és a trágya­kihordást. A főváros közelében, Simon­tanyán, ahová ritkán téved lá­togató, így munkálkodnak a célgazdaság dolgozói, hogy több és jobb minőségű húst adjanak a főváros dolgozóinak. Mihók Sándor-jtimiiitiiiifitiiiiimMititiiitiiiitiiiiiiiHiiiiiimiiittmiiitiimiiimitiiiiuiiiiiiimttmiiiittiiiiiiiiitiiiimiiHiMiiiiMiiitiiiitmiuiT^ I KOSZTOLÁNYI DEZSŐ í KEDVES Te meghalsz kedves s nem tudod ki voltál, | | álarcodat magadra szorítod s nem tudja senki, hogy voltál titok, hogy voltál nékem ismeretlen oltár. Úgy mégysz el innen csöndbe, lopakodva élő titok egy még nagyobb titokba. Mert jönni Jog egy egész-kicsi ősz, napos, ártatlan, fáradt, graciőz, kis fákkal és kis bárányfellegekkel és végtelen és bús, akár a tenger és megkúszálja hullámos hajad, szemed alá rak szarkalábakat. S egy délután, ha ülsz az ablakodnál ijedve kérded: micsoda zenél? És este búgni, bőgni fog a kályha. | és künn az utcán fújni fog a szél. Te sírva szólítod a Véghetetlent s felelni fog a föld és a göröngy. Megütsz egy billentyűt s a hangja elzeng f és összetörsz, mint gyönge-gyönge gyöngy. ....................................................................................................................................................................................................iimmmmiiiinitil R endelet az állami tartalékföldek hasznosításáról A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány az állami tartalékföldek használatának rendezése, a földek talajerejé­nek megvédése és növelése ér­dekében rendeletet adott ki. A rendelet leszögezi, hogy az állami tartalékföldek haszná­latba adásánál elsősorban az állami erdő-, kísérleti-, tan- és célgazdaságok, továbbá az ál­lami gazdaságok igényeit kell kielégíteni. Ezt követően sor­rendben a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet, termelőszö­vetkezeti csoport — a tanyai és a falusi pedagógusok illet­ményföldje és iskolai gyakor­lóterület céljára — az iskola, továbbá a földművesszövet­kezet keretében működő ter­melői szakcsoport, vagy mező- gazdasági társulás, majd az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és a dolgozó kisem­berek közül a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó mezőgazdasági szakemberek részére lehet átadni a tartalék­földet, ha annak megművelé­sét önként vállalják és a hasz­Szabályozták a fűtők bérezését A fővárosban az elmúlt esztendőkben gyakran okozott gondot, hogy a fűtők bérezése vitákra adott alkalmat. A Pénzügyminisztérium most új­ból szabályozta a fűtők díja­zását, s erről a fővárosi ta­nács pénzügyi osztálya értesí­tette a kerületi tanácsok ille­tékes osztályait. Az utasítás a többek között a következőket mondja: a központi fűtést kezelő fűtők és fűtő segédmunkások: ré­szére az alapbéren felül a tüzelő lehordásával járó mun­káért s a salaknak a kazán­házból a salakgyűjtőhelyre történő kihordásáért, valamint la fűtéssel járó esetleges túl- ! munkáért havi 115, illetve 120 000 légköbméter fűtött lég­KINCS A HÁZBAN a KINCSES KÖNYVEK minden kötete Ajándékozzon könyvet! Móricz Zsigmondi Nem él­hetek muzsikaszó nélkül és Kivilágos kivirradtig. Móra Ferenc: Négy apának egy leánya, Mikszáth Kálmán: Kísértet Lublón. Veres Péter: Asszonyhűség. Verne: Sándor Mátyás. Defoe: Robinson Crusoe. Kapható a földművesszö­vetkezeti könyvesboltok­ban és a vidéki könyv­bizományosoknál. köteten­ként 6.— forintos áron. téren felül havi 170 forint kü­lön díjazás folyósítható. A kályhafűtést végző fűtősegéd­munkásoknak ugyanezért a műnkéért az alapbérükön fe­lül — öt, vagy esetleg ennél kevesebb kályha kezelése ese­tén havi 80 forint — hat, vagy ennél több kályha kezelése esetén pedig havi 140 forint külön díjazást lehet megálla­pítani. A mellékfoglalkozású, vagy alkalmi kályhafűtők ré­szére kályhánként 37,50 forint díjazás, a tüzelőnek behordá- sáért a tárolóhelyről, a salak kihordásáért, illetve az ezzel járó többletmunkáért kály­hánként 15 forint, fizethető. Azok a hivatalsegédek, há­zimunkások, takarítók és se­gédmunkások, akik a főfog­lalkozási munkájuk mellett — túlmunkában — a kályhák fűtését, a tüzelő felhordását és a salak lehordását is ellátják, öt kályha kezelése esetén havi 80 forint, hat, vagy en­nél több kályha kezelése ese­tén pedig havi 140 forint kü­lön díjazásban részesíthetők. nálatba, illetőleg a bérbeadást kérik. Az állami tartalékföldet az állami gazdaságnak végleges, vagy átmeneti kezelésre, a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­teknek pedig ingyenes örök használatba kell átadni. Az 1957. október elseje előtt megkötött haszonbérleti szer­ződések a szerződésben megál­lapított időtartamig érvényben maradnak. Az 1958. október el­sején, vagy azt követően le­járó haszonbérleti szerződés meghosszabbítását az érdekelt kérelmére három hónappal a szerződés lejárta előtt kell en­gedélyezni. Termelőszövetkezeti csoport­tal, társulással és dolgozó pa­raszttal a haszonbérleti szerző­dést az állami tartalékföldek közül szőlő, vagy gyümölcsös esetében öt-tíz évre, más mű­velési ág esetében egy-öt évre kell megkötni. Ha a termelőszövetkezeti csoport vágy társulás a tarta­lékföldön szőlőt vagy gyümöl­csöst engedéllyel telepít, illető­leg újít fel, részére a tartalék­földet 25—30 évre lehet bérbe­adni. vagy a szerződést meg­hosszabbítani. A gyümölcsös művelési ágú állami tartalékföld évi haszon­bére átlaga szerint holdanként 200—400 kiló, a szőlőművelési ágú ingatlanoké 100—400 kiló búza, A termelőszövetkezeti csoportot 50 százalékos haszon­bér-kedvezmény illeti meg; Egyéb művelési ágú állami tartalékföld haszonbére a bé­relt föld kataszteri tiszta jöve­delmének minden aranykoro­nája után, ha a haszonbérlő termelőszövetkezeti csoport, legkevesebb öt kiló búza, ha társulás, vagy egyénileg gaz­dálkodó, legkevesebb 10 kiló búza. Továbbiakban a rendelkezés meghatározza az új telepítésre, vagy felújításra haszonbérbe vett szőlő és gyümölcsös ha­szonbérét, majd foglalkozik a bérbeadók és bérbevevők jogi viszonyaival. Végezetül a rendelet leszö­gezi, hogy a termelőszövetke­zetek és a haszonbérlők a tar­talékföldeket a saját kezelé­sükben kötelesek megművelni, azt további haszonbérbe, vagy részes-művelésre nem adhat­ják. mitmiMiuiimiimiiHmiiiiHiiniiiimiuiittiitiminiiiiimiNiiiimniiiiiiiiniinmiifiiiitniumimtiiiHiiHimimiiftHimmiimimf Tiszta lesz az utca...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents