Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-14 / 116. szám
1957. SZEPTEMBER 14. SZOMBAT Ml» ruecrei kfCirlap Megjavult a vendéglátóipari szolgálat Cegléden, Nagykőrösön A Béke-étterem kerthelyisége Nyolc község, két város Vendéglátó üzemeinek gondja nyomja vállát Kovács Károly igazgatónak. Az ő vezetésével érték el tavaly, hogy a vállalat megkapta a kiváló jelzőt. Nem könnyű a feladat. Háromszáznyolcvan alkalmazott 67 egységben dolgozik. Cukrászüzemek, üzletek, italboltok, vendéglők tartoznak a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalathoz. Az igazgató szívesen beszél a vállalat eredményeiről, munkájáról. Mi azonban a kiszolgálásra, a vendégekkel való bánásmódra vagyunk kíváncsiak. Erre Kovács Károly nyugodtan ajánlja, hogy menjünk csak el és látogassuk sorra akár Cegléden, akár a községekben a vendéglátóipari üzleteket. Mielőtt kőrútunkra indulnánk, megtudjuk, hogy az üzlethálózat bővítésére, tatarozására mintegy másfél millió forintot fordítottak, 20 söntés- pultot kicseréltek, egy új presszógépet vásároltak, biztosították a technikai feltételeket, hogy a vendégek üzleteikben, vendéglőikben jól érezzék magukat „Édesség-gyár“ Első utunk a ceglédi cukrászati termelő üzembe vezet. Huigyik István, a termelőüzem, vezetője kalauzol bennünket. Most pihenőnap van. Ezért munka közben nem láthatjuk; hogyan készítik a finom süteményeket, édességeket, amelyeket oly szívesen fogyasztanak a cukrászdában. Tizenhatan szorgoskodnak itt. Köztük Kecskés Mihály, Nagy József, Horváth Antal. Az egész üzemet modernizálták, gépekkel látták e!. Gép dagasztja a tésztát, villanjíhű'cőszekrény, jégszekrény biztosítja az elkészült sütemények frisseségét. A „Békében” Rend, tisztaság fogad bennünket, éppen a sportolók részére van megterítve a belső teremben Az udvaron lugasok alatt tiszta abroszokkal leterített asztalok. Mellette, körülötte ceg.édiek, szórakozni vágyó fiatalok. Nagy László üz- ietvezető tájékoztat bennünket. — A szomszédos épületben az utcára nyíló helyiségben helyeztük el a büfét, így vendéglőnkben csak ülve lehet fogyasztani. Ez hozzájárult a tisztasághoz, a szolidabb mulatóshoz. A zenét Pipi József cigány- zekara szolgáltatja. A VendégBékében. Sokat kell várni, amíg az emberre sor kerül. Persze erről a pincérek nem tehetnek, hanem az üzletvezetőség. Ilyenkor nyárutón, amikor nagy a forgalom, telt ház van, néhány kisegítő munkaerőről kellene gondoskodni. Erre Tabányi Ferenc, a vállalat üzemeltetési előadója, aki elkísért bennünket az „ellenőrzési" körútra, válaszol: — Ellenőreink azért járják az üzleteket, hogy ott, ahol valamilyen hiányosságot felfedeznek, segítsenek. Nálunk a legfontosabb, hogy a vendégek jól érezzék magukat, hiszen a szocialista vállalat jobb ellátásban, kiszolgálásban akarja részesíteni a dolgozókat. mint a magánkereskedelem. Vajon így van-e? E néhány üzletben azt tapasztaltuk, hogy sokat fejlődött az utóbbi években a ceglédi járásiban a vendéglátóipari szolgálat. A községekben levő italboltokról. Megtartotta első ölesét A fényképezőgép lencséje elé álltak a cukrászati termelőüzem dolgozói közül Hugyik István, két kisegítőnő és Tabányi Ferenc, a vállalat üzemeltetési előadója 15 hírnevét növeli, hogy kéthetenként halvacsorát adnak és nótaestet tartanak. Százak és százak látogatják naponta a vendéglőt, ezenkívül 450-tn részesülnek közétkeztetésbem ■— Mi a menü? — Ma csontleves, töltöftt- paprika, vagy sertéssült burgonyával, tortaszelet. — Ára? — Mindössze 11 forint. Saját szemünkkel győződtünk meg, hogy valóban precíz és udvarias a kiszolgálás, ezért ilyen látogatott a ceglédi Béke étterem. A Cifra-kertben Zsúfolásig megtelt a Cifrakerti kerthelyiség. Jó is az évszázados fák alatt a hűsben egy pdhár sör mellett elbeszélgetni. Különösen, ha olyan zenét hallhat az ember, mint itt Nagykőrösön. Erről Fátyol Károly és népi zenekara gondoskodik. Csodálatosan sír, kacag a vonó a száraz fán és a dallamok belopóznak az ember szívébe. Itt már a kiszolgálás nem olyan pontos, mint a ceglédi cukrászdákról majd legközelebb számolunk be olvasóinknak. te—s) ál Pénteken az élelmezési dolgozók művelődési otthonában ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Az újjászervezett magyar nőmozga- iom országos vezetőtestülete ez alkalommal tanácskozott először önállósulása óta. Az ülés napirendjén szerepelt az eddigi vezetőség kiegészítése, beszámoló az elmúlt hónapok nőmozgalmi munkájáról, valamint az egységes nőmozgalom programjának megvitatása. __________ I TT AZ ŐSZ Tavasii ruhákat mutattak be a Ruhaipari Terveró Vállalatnál A jövő héten ülnek össze a kereskedelem és az ipar képviselői a negyedévenként szokásos tárgyalásokra, hogy a legújabb modellekből kiválasz, szák, milyen ruhákat gyártsanak üzemeink a jövő év első három hónapjában. Az üzleti tárgyalás-sorozatot megelőzően pénteken délelőtt a Ruhaipari Tervező Vállalatnál divatbemutatót tartottak. Négyszáz férfi-, női és gyermekruha modellt készítettek a gyárak divattervezői és a tervezővállalat szakemberei. Ezek közül százharmincat láthattak a pénteki bemutató részvevői. Bevettek a kollekcióba néhány olyan ruhát is, amely a legutóbbi nemzetközi bemutatókon, Moszkvában és Lipcsében sikerrel szerepeltek. A legújabb divatvonal a huszas évek divatját eleveníti fel és egyik-másik ruha még szokatlan a magyar közönségnek. A szoknyákat vagy hor- dóalákúan szűkre, vagy alsószoknyával jó bőre szabták, ízléses kisfiú és lánykaruhákat. jószabású férfiöltönyöket, felöltőket és télikabátokat is terveztek. A szakemberek meg voltak elégedve a kollekcióval és ha a bemutatott ruhák nagy részét gyártja iparunk, mindenki megtalálhatja majd az ízlésének és egyéniségének legjobban megfelelő öltözéket Miért sok a kézbesíthetetlen távirat? Foton, hetven holdas parkban kapott otthont a gyermekváros Ez év tavaszán a Népakarat szerkesztősége jelentős mozgalmat kezdeményezett a gyermekvárosért. A magyar társadalom nagy érdeklődéssel és áldozatvállalással tette magáévá a gondolatot. Az eredmény rövidesen mutatkozott: a gyűjtés meghaladta az ötmillió forintot. A nőtanács támogatásával téglajegyeiket árusítanak és ajándék van útban a Német Demokratikus Köztársaságból: a város felszerelésének egy jelentős része. A gyermekváros szervező bizottsága az elmúlt időben sok épületet, régi kastélyt tekintett meg, és amikor ezek valamelyike megszerzésénél nehézségekkel találta magát szemben, döntés végett az MSZMP Központi Bizottságához és a Minisztertanácshoz fordult. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács a gyermekintézmény ügyéneik fontosságát mérlegelve, döntést hozott. A gyermekváros céljára kiutalta a főváros közelében levő Főt községben a volt Károlyi-kastélyt, a hozzátartozó több mint hetvenholdas parkkal együtt. A meglevő épületekben 250—300 gyermek helyezhető el és az intézményt további építkezésekkel fejleszthetik. A kastély parkja szépen gondozott. A gyermekváros szervező bizottsága rövid időn belül nyilvánosságra hozza programját: a feladatokat és a tennivalókat, amelyek megvalósításához kéri a társadalom további begí tséffét, Ha valaki sürgősen akarja ismerősét tájékoztatni, üdvözölni — táviratot küld. Később legnagyobb bosszúságára értesítést kap a postától, hogy a távirat kézbesíthetetlen. A postahivatalok naponta több száz ilyen szolgálati értesítést küldenek szét a táviratok feladóinak. Mi ennek az oka? Erre válaszolnak a Postavezérigazgatóság illetékes osztályán: — A közönség ilyen esetekben rendszerint mindig a postát szidja, holott elsősorban a feladók saját maguk a hibásak. A legtöbb távirat kézbe- síthetetlenségének oka az, hogy a feladók pontatlanul, olvashatatlanul írják a címet. A Budapestre szóló táviratoknál pedig nem tüntetik fel a kerület számát és a peremvárosok nevét. A főváros különböző kerületeiben — de igen gyakran ugyanabban a Kerületben — több azonos nevű utca van. Ilyenkor csak szerencse folytán kapja meg a címzett a táviratot. — Ferdítések, csonkítások nemcsak a címeknél, de a táviratok szövegében is előfordulnak. Ez szintén a rosszul olvasható írás következménye. A táviratot ugyanis a legtöbb esetben nem a felvevők továbbítják. A másik dolgozó pedig már nem tudja megkérdezni a feladót a szó helyes értelméről, s ahogyan el tudja olvasni, úgy adja le. ÚJPESTI BŐRGYÁR tímársegédeket, betanított segédmunkásokat, valamint fűtöket és rakodó munkásokat FELVESZ. Kereseti lehetőség: 1300 - 1800 Ft Kedvezményes üzemi étkeztetés biztosítva, munkásszállót biztosítani nem tudunk. — A tévedések, ferdítések elkerülése érdekében a posta nyomatékosan kéri a feladókat, hogy a táviratok címét és a szöveget is írógéppel vagy nyomtatott betűkkel írják. Ugyanakkor a Budapestre szóló táviratoknál tüntessék fel a peremkerületek száma mellé a kerület nevét Ez ugyanis nem jelent többlet- költséget s megkönnyíti a posta munkáját, bosszúságtól menti meg a közönséget. Sötét babona áldozata lett Ceglédi Sándorné pilis- vörösvári asszony. A babona, a kuruzslás még mindig dívik vidéken és bizony sokan vannalk, akik in- 'kább a javasasszonyt keresik fel, ahelyett, hogy orvoshoz fordulnának. Ceglédi Sándorné is egyik „jó ismerőséhez” fordult és ezért kellett szörnyű kínok között meghalnia. A mentőket hívták Pilis- vörösvárra azzal, hogy egy asszony, Ceglédi Sándorné vérmérgezés következtében igen súlyos állapotba került. Á mentők megérkeztek és Ceglédinét beszállították a Margit-kórházba. Itt megállapították, hogy a vérmérgezés annyira előrehaladott, úgy átjárta már a szervezetet. hogy Ceglédivé menthetetlen. Igyekeztek beszélni az asszonnyal, aki már eszméletlen állapotban volt, csak pár másodpercre nyerte vissza eszméletét, amikor zavaros szemekkel körülnézett és ezt suttogta: — Tormagyökér. Az orvosok, és a közben kihívott Pest megyei főkapitányság nyomozói e szóból rekonstruálták a történetet. Ceglédiné együtt élt vadházasságban egy férfivel, akitől gyermeket várt. Szégyellte a terhességet, ennek megszakításáért nem fordult orvoshoz, hanem „jó ismerősei’’ tanácsát kérte. Mondták: a tormagyökér mindenen segít. A szerencsétlen asszony hallgatott rájuk, s miikor napok múltán fájdalmai mind nagyobbak lettek, letagadta, mitől van ez, csak azt hajtogatta, gyomorfájása van. Mikor azután már szólni akart, hogy segítsenek rajta és elmondhatta volna, mit tett, nem tudott beszélni: az agónia határán volt. Ceglédi Sándorné azóta halott. Meghalt, mert nem fordult orvoshoz, noha a mostani törvények és rendeletek módot adnak orrát hogy az, aki nem akar gyermeket, ne is szülje meg. Ceglédiné inkább „jóbarátokra’’, s a javasasszonyokra hallgatott. Ceglédi Sándorné miattuk halt meg. Küzdjünik ellenük, küszöböljük ki a társadalomból őket és akkor mind kevesebben lesznek olyanok, mint Ceglédi Sándorné, akik álszeméremből nemcsak születendő gyermeküket, hanem önmagukat is elpusztítják. K. P. Kiirtották a Királyerdőt Az irodalomba még akkor bevonult, amikor Jókai megírta a szabadságharc leggyönyörűbb regényét, a Kőszívű ember fiait. Találkozunk vele Rákosi Viktor regényeiben, Szántó György, Kovái Lőrinc műveiben, Dienes András írásaiban is. Ha kirándulók, idegenek jöttek a faluba, soha nem mulasztották el, hogy ki ne menjenek az egyik legragyogóbb csata színhelyére, a tölgyek alá, a honvédsírokhoz. Igen, a Királyerdő, „hol a lombnak szelleme van, hol a geszt sarjadékában hősök vére szivárog, hol a zöld moha álmokat lát s a zúgó lomb kibeszéli azokat.” (Jókai) Hallottunk olyan híreket is, hogy filmre viszik a Kőszívű ember fiait s az isaszegi csatát Itt rendezik meg a helyszínen, A helyszínen?... Itt már bajosan. A helyszín ma már letarolt domboldal, üres, kopár, csúfondáros üresség. A sírokhoz alig egy pár lépésre kukoricások zöldéinek. Szabadságharc? Történelmi emlékek?... Mit számít mindez. Az emberi kéz nekiment fejszékkel az erdőnek s ami szépsége volt a hegyoldalnak, azt cafatokban tépték le róla. A hatalmas tölgyek egymásután kidőltek s helyükön fekete gödrök, tátongó ürességek támadtak. Üzleti nyelvre lefordítva úgy mondhatjuk: kitermelték ax erdőt. A falu népe, kicsik, nagyok, öregek, fiatalok úgy szerették az erdőnek ezt a részét, mint családi tűzhelyüket, de a vészharangot nem volt senki, aki meghúzta volna. Mert itt meg kell mondani az igazságot a maga meztelenségében. Azok, akik a munkások kezébe fejszét adtak, nemcsak az erdőt irtották ki, de éreztetik hatásukat az egész magyar nemzettel. Szegényebbé tették történelmi emlékeinket, sebet ejtettek az ország testén. Talán a nemtörődömség volt az oka, ami idejuttatta a tölgyeket. S a nemtörődömség az oka annak Is, hogy a villám által sújtott 48-as honvédszobor hosszú évek óta félkarral szomorkodik a Szabadság- hegyen. Pedig ha már az erdőt visz- sza nem ültethetik, legalább helyre kellene ütni a tévedést a szobor restaurálásával. Eny- nyit igazán megérdemelnek a névtelen hősök, akik közös sírjukban itt porladnak. Ladányi István tanár Isaszeg A dolgozók ellenőrző és irányító jogot kopnak a termelésben Megalakult a Pest megyei Közgazdasági Bizottság A termelés fejlesztésének se. gítése a szakszervezeti mozgalom legfontosabb feladata. Ennek a megállapításnak ma különleges jelentősége van, mert az ellenforradalom okozta károk helyreállítása, az életszínvonal emelése, újabb tervek megvalósítása csakis a termelés további fokozása útján lehetséges. A szakszervezetnek meg kellett találnia azokat a szervezeti kereteket, amelyek segítségével az eddiginél szélesebb területen és mélységben be tudja vonni a dolgozókat az üzemirányításba. A dolgozók helyes bérezése, az anyagi érdekeltség helyes érvényesítése, a nyugodt termelés feltételeinek biztosítása, az újítómozgalom fellendítése, a műn. kaverseny szervezése a konkrét feladatok megvalósítására, a szakképzés állandó emelése: mind olyan feladatok, amelyek megoldásában a szakszervezetek a dolgozó tömegekkel együtt hatékonyan közreműködhetnek. Látjuk tehát, hogy a közgaz. dasági feladatok mellé mozgalmi feladatok is csatlakoztak. Ezeknek a feladatoknak megoldására alakult meg a KPDSZ Pest megyei Területi Bizottság mellett működő Köz- gazdasági Bizottság, amely a terület szakembereinek bevonásával tanulmányozza a helyi gazdasági feladatok megoldását, az alulról jövő javaslatokat, a felmerülő akadályok elhárításának módjait, A Közgazdasági Bizottság részt vesz a gazdasági jellegű kérdések kidolgozásában, foglalkozik a gazdasági irányítás és ellenőrzés, a gazdasági ösztönzők kérdéseivel. Ezeken az elvi feladatokon kívül gyakorlati problémákkal is foglalkozik. Segíti a gazdasági szakemberek szakmai színvonalának emelését ankétok, előadások szervezésével, szakirodalom biztosításával. Megvizsgálja a termelés és a forgalom elé kerülő akadályokat. javaslatot tesz azok kiküszöbölésére. Segíti és ellenőrzi a vállalatok szakszervezeti bi. zottságait, képviselteti magát a termelési tárgyalásokon, megismeri a vállalatok előtt álló feladatokat, az elért eredményeket, ellenőrzi és biztosítja, hogy a dolgozók számára juttatott nyereségvisszatérités felosztásra kerüljön. A Közgazdasági Bizottság munkája tehát sokoldalú, éppen ezért szerveztük meg a munkaverseny-újítási, szak- oktatási és propaganda munkabizottságokat, melyek a Közgazdasági Bizottsággal együttműködve a saját szakterületükön segítik a Közgazdasági Bizottságot a részfeladatok megoldásában. Ha még hozzávesszük azt, hogy a járó. sokban is megalakulnak a most említett munkabizottságok, aik_ kor megállapíthatjuk: „ szak- szervezet valóban széles területen és kellő mélységgel vonja be a dolgozókat a termelés, illetve a forgalom ellenőrzésébe. A dolgozók tehát a szakszervezeteken keresztül széleskörű irányitó és ellenőrző jogot kapnak, részesei és gazdái lesznek területüknek, a gazda, sági vezetésnek és ezen keresztül megvalósul az üzemi demokrácia. „ munkásellenőrzés, a kritika lehetősége, vagyis a termelőeszközök feletti igazi jog. Cslgó Gyula, a Közgazdasági Bizottság tagja
