Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-12 / 114. szám
1957. SZEPTEMBER 12. CSÜTÖRTÖK "\'fCirlap 3 Termelőszöv etkezeteink helyzetéről és az ezzel kapcsolatos tanácsi feladatokról tárgyaltak a járási tanácselnökök A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága szerdán tárgyalta meg a járások tanácselnökeivel az MSZMP Politikai Bizottságának határozatát a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről. Dajka Balázs elvtárs, a VB elnökhelyettese ismertette a határozat alapján a megye termelőszövetkezeteinek helyzetét és ebből eredően a tanácsokra váró feladatokat. Ismertette, hogy az ellenforradalom országosan és me. gyeileg milyen károkat okozott a szövetkezeti mozgalomnak. A múlt évi 119 748 kh. földterülettel szemben most 84 465 holdon gazdálkodnak a szövetkezetek a megyében. Kevés az olyan szövetkezet, amelyben ne okozott volna rombolást az ellenforradalom. A Politikai Bizottság határozatával egyetértve elmondotta. hogy legszilárdabban az agrárproletárok tartottak ki a Szövetkezetek mellett. A megyében a tsz-tagság 58,7 százaléka agrárproletár. Nagyrészt az ellenforradalmi eseményeknek tulajdonítható, hogy sok tsz-ben helytelen törekvések tapasztalhatók. Ilyen például a háztáji gazdaságok túlméretezése. A ceglédi járásban 227 háztáji gazdaság haladja meg az alapszabályban előírt nagyságot. A szocialista jövedelemelosztás elveivel ellentétes törekvések is gyakoriak. A megyében például 52 tsz-ben van részesművelés. Ezután a tsz-ekből kilépettek helyzetével foglalkozott •ntiNniiHminminHiitiiuuiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiir Agyontakarékoskodá ( A Kerékagyakat Körül- | lesztergályozó Vállalat veze- f | tőjéhez megérkezett a fel- | | hívás: | Takarékoskodjunk az | 1 anyaggal! | — Hát takarékoskodjunk | 1 — mondd és elmene a rnű- \ I helyekbe a felhívással. Ki-1 | törő örömmel fogadták. No, | 1 a nagyobb öröm nem azért | | volt, mert végre takarékos- | 1 kodhatnak, hanem azért, \ | mert ezzel megint egy kis | | pénz áll a házhoz. 1 Megindult hát vála a I | nagy versengés: ki takarít | | meg több kerékagyhoz való 1 | anyagot. Mindenki jegyzé | | a magáét, a művezetők az- \ | tán összeadták a sok-sok | | számot. így ment ez hosszú | | időn keresztül, amíg el 1 | nem jött a nagy „kiértéke- | 1 lés“ ideje. 1 A vezető megint elmene | | a műhelyekbe, ahol már ké-1 1 szén volánok a névsorok, 1 I felsorolván, ki-ki mennyit § | takarított meg. örült a \ I „főnök“, szép számokat Iá- 1 1 tott. 1 — Nem is marad el a ju- | | tolom — mondá — és máris | 1 kezdte osztani a pénzeket. | I Szép summákat kifizetett, | 1 ddhát megérte, hiszen ke-1 I zében az eredmény. | Felment aztán az irodá-1 1 ba, jelentést csinálni. El-1 1 kezdte összeadni a sok-sok \ | számoszlopot. Egyszer, két-1 I szer, tízszer, de mindig | | ugyanaz lett az eredmény. § 1 MegdörzsöUe a szemét, | I megcsípte orcáját, de nem, § 1 nem álmodott. I A telefonért nyúlt, hívta | | a raktárost: 1 — Mondja, mennyi anya-1 | got adtunk iki a negyedév-1 1 bén? 1 — 150 köbmétert —1 | hangzott a precíz válasz. § 1 Erre ő ingerülten: | — Hát akkor hogy az is- f | ten csudájában takaríthat- | 1 tunk meg 300 köbmétert? | | A raktáros persze nem | 1 tudta. Mi sem tudjuk. Bt- i I zony, saját kérdésére neki | 1 kell választ adni. Hadd | | főjön a feje. Majd rájön, | 1 hogyan „verték át“ és meg- | I tanulja, hogy addig nem fi- § I zet, amíg nem látja az | | „árut", mert a látszat né-1 1 ha még a takarékoskodás-1 : nál is csal. F. L. | TinmiiniHtmimniiiiiinimuHHiiiiitKiimimiiiiiuiiuiiiinb Dajka elvtárs, s azzal, hogy a rájuk jutó adósságot meg kell fizetniök. A Politikai Bizottság határozatában lefektetett elvek alapján ismertette a tsz- ek hitelmegsegítésével kapcsolatos jövőbeni intézkedéseket. Eredményként állapította meg, hogy számos tsz igyekszik nélkülözni az állami hiteleket — például a ceglédi Dózsa — s saját erőből fejleszti gazdaságát. A jövőben az árutermelés fokozását tartják szem előtt s e cél eléréséhez ad az állam elsősorban hitelt. A tsz-ek állatállománya még nagyobb mértékben csökkent, mint földterületük. A megyében a tsz-ek 30— 35 százalékának nincs közös állatállománya. Ezért ezek megteremtését kell szorgalmazni. A jövőben a tenyésztörzseket nem lehet eladni, indokolt esetben is csak kicserélni lehet. A tsz-ek fokozottabban kapcsolódjanak be a tenyésztési és hizlalási akciókba, valamint a bérhizlalásba. A tsz-ek vezetésének problémájával kapcsolatosan elmondotta Dajka elvtárs, hogy a vezetőknek mintegy fele kicserélődött s gyenge a szövetkezetekben a szakvezetés. A Politikai Bizottság javasolja, hogy a tsz-elnököket ne egy, hanem több évre válasszák s az 500 kh-nál nagyobb tsz-ek elnökeinek leváltását előzetesen be kell jelenteni a megyei pártbizottságnak és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának. Az 500 fch-t meghaladó tsz lehetőleg főiskolai végzettségű mezőgazdasági szakembert alkalmazzon s megfelelő gazdasági eredmény elérése esetén fizessenek részükre prémiumot is. A tsz-ek és a gépállomások közötti kapcsolat az október előttihez képest romlott. A kapcsolat főként csak gazdasági területre szorítkozik, s nem terjed ki a szövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősítésére. Pedig — a határozat szellemében — ez is elsőrendű feladatuk. A határozat kimondja, hogy a gépállomások gépparkját állandóan fejleszteni kell. Eldőlt tehát a hosszú idő óta folyó vita, hogy kellenek-e gépállomások, vagy sem. Ennek ellenére a tsz-ek részére is lehetővé kell tenni a gépvásárlást. Dajka elvtárs ezek után a tsz-mozgalom fejlesztésével foglalkozott. Elmondotta, hogy a Politikai Bizottság határozata megszabta azokat az alapelveket, amelyek betartása esetén az illető szövetkezetét tsz-nek, tszcs-nek, szakcsoportnak, illetve társulásnak kell elfogadni. Végül felhívta a járási tanácselnökök figyelmét, hogy a Politikai Bizottság határozatát járási értekezleteken a községi tanácselnökökkel is vitassák meg. Bencsik Mihály, a ceglédi járási tanács elnöke szólalt fel ezután. Elmondotta, hogy sok helyen rosszul értelmezik a tsz-ek önállóságát. A tanácsoknak igenis be kell „avatkozniok” a szövetkezetek ügyeibe: a könyvelés ellenőrzésébe, a tervek készítésébe stb. ügy kell beavatkozni, hogy abból a tsz-nek előnye származzon. A továbbiakban a szövetkezetekben megmutatkozó szak- emberellenességgel foglalkozott. Horváth elvtárs, a váci járási tanács elnöke a járása több szövetkezetében megmutatkozó alapszabálysértésekről beszélt. A járás hat tsz-e közül csupán egyben, az alsógödi tsz-ben tartják be az alapszabályt. Kovács Béla elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára a járási tanácsok munka- módszerének megjavításáról beszélt. Kérte az elnököket, hogy válasszanak ki járásukban két-három olyan termelőszövetkezetet, amelyet a jövőben fokozottabban támogatnak. Érjék el, hogy pár év alatt ezek a szövetkezetek minden tekintetben megfelelően gazdálkodjanak s így vonzzák az egyénileg dolgozó parasztokat. Boros József, a dabasi járási tanács VB-elnöke ismertette: járásukban minden termelőszövetkezetet megvizsgálnak azért, hogy világosan lássák, hová, milyen segítséget kell adniok. Bírálta a jelenlegi fel- vásárlási rendszert s kifogásolta, hogy a szakcsoportok jelenleg kettős irányítás alatt vannak: egyfelől a földművesszövetkezetek másfelől pedig a tanácsok felelősek munkájukért. A felszólalások után Dajka elvtáns megválaszolt a vitás kérdésekre, majd második napirendi pontként Szabó Károly elvtárs, a megyei tanács VB- elnöke az értelmiség problémáiról beszélt. Csehszlovák egészségügyi küldöttség \ érkezett Budapestre i A csehszlovák—magyar | egészségügyi együttműködési 1 egyezmény alapján tartandó | vegyes bizottsági tárgyalások-1 ra szerdán csehszlovák egész- | ségügyi küldöttség érkezett 1 1 Budapestre. A küldöttség tagjai: Vojtech | Török Szlovákia egészségügyi | megbízottja, a vegyes bizott- 1 ság elnöke, dr. Josef Vysohlid | egészségügyi minisztérhelyet-1 tes, dr. Juraj Cervenka, Szlo- | vákia főhigienikusa, a vegyes 1 bizottság titkára, Ju. dr. Anna | Visloqka, a csehszlovák egész- 1 ségügyi minisztérium külügyi | csoportjának előadója. 1 A csehszlovák magyar ve- f gyesbizottsági tárgyalásokon | megvitatják a két ország | egészségügyi együttműködésé- | nek 1958 évi programját. Kétszázmillió forint értékű import A Belkereskedelmi Mi- | nisztérium szerda reggeli je- | lentése beszámol arról, hogy | augusztusban a baráti álla- f mokból mintegy 80 millió 1 forint értékű áru érkezett. | Az év elejétől folyamatosan | eddig összesen 200 millió to- | rint értékű árut kaptunk, el- i sősorban ruházati cikkeket, 1 háztartási felszerelést, vas- I műszaki árut. Gödöllői képeslap Növekszik az olvasók száma, több könyv fogy, kevés a mesekönyv — Látogatás a szentendrei könyvesboltban és könyvtárban — A könyvesbolt A könyvtár 1950-ben nyílt, alig kétszáz könyvvel. Ma a polcok meghajolnak a nehéz súly alatt, a raktárban alig van férőhely. _Négy éve kerültem ide — mondja az üzlet vezetője —, akkor alig volt itt egy-egy Móricz-könyv, külföldi klasszikus egy sem. Azóta egyre nő könyvállományunk és forgalmunk is. Két évvel ezelőtt havi bevételünk 10—12 ezer forint volt. De ha 14 ezret árultunk, már azt mondtuk, kitűnő forgalom. Ma már természetesnek vesszük a havi 28 30 ezer forint bevételt. — Milyen természetű könyvek iránt érdeklődnek a vásárlók? A helyi lakosság főleg szépirodalmi könyveket vásárol. A pilisi falvak lakói az ismeret- terjesztő füzetek iránt érdeklődnek. A szakácskönyvek és az Olcsó Könyvtár kiadásából nincs az a mennyiség, ami el ne fogyna. Üzemekben is szép számmal vásárolnak könyveket. Például a kocsigyárban, ahol ezer ember dolgozik, Pétervári Ferencné havi 1500 forintos forgalmat bonyolít le. örvendetes tény. hogy könyvkiadásunk nagyobb gondot fordít az olvasók igényeinek kielégítésére. — Mégis, miből mutatkozik hiány? — Gyermekirodalomban. Kevés i a szépen illusztrált meséskönyv, pedig nagyon kellene. Szeretnénk, ha ezt a hiányosságot is minél előbb pótolnák. Szépen, berendezett helyiség. Az emberek egymásnak adják a kilincset. A könyvtár vezetője alig ér rá válaszolni kérdésünkre: — Szentendrén mikor nyílt meg a könyvtár? — 1950-ben 300 könyvvel. Ma már 5000 könyvünk van. Sajnos, az ellenforradalom ideje alatt 1500-at elpusztítottak. Most végezzük a leltározást is, ho^y pontosan felmérjük a kárt. — Az ellenforradalom után mikor nyitották ki a könyvtárat? — Januárban, de nem ebben a helyiségben, hanem a pártbizottság épületében. A könyvtár helyiségét az ellenforradalom vezetői lakás céljára utalták ki. Ennyire szívügyüknek tartották a népművelést. Április 3-án végre visz- szaköltöztünk ide. de sajnos, a helyváltoztatások miatt elszoktak az olvasók... nehezen megy a szervezés. — Hány rendszeres olvasójuk van? — Ma már hagyján. De januárban csak 1304-en voltak. Ekkor felére csökkent az 1956 januári 2676 olvasó száma. — És azóta? — örömmel tapasztaljuk, hogy régi olvasóink visszajönnek. Augusztusban már 2173 rendszere« látogatónk volt. De ez még nem a tetőpont. Azóta újabb és újabb emberek jönnek. A múlt hónapban 1030 szépirodalmi, 968 ifjúsági és 475 ismeretterjesztő könyvet kölcsönöztek ki. A gödöllői Agrártudományi Egyetem bejárata • Aranykalásios termelőszövetkezeti gazda tanfolyam A Földművelésügyi Minisztérium i téli mezőgazdasági Iskolát Indít | Kiskunhalason felnőtt tsz-tagok | részére. Felvételi korhatár 27—50 = év. Az iskolára Jelentkezhetnek is- I kólái végzettségre való tekintet 1 nélkül azok a tsz-tagok, akiket a 1 tagság és a megyei mezőgazdasági | osztály javasol, jól Írnak, olvas- | nak és az alapműveletekkel szá- = molnl tudnak. A tanítás november = 1-vel kezdődik és március 15-én | fejeződik be. A gyakorlati képzés | a tsz-tag munkahelyén a követke- i zó év április 1-től október 15-lg f tart, amikor az iskolában kapott | feladatok elvégzését az iskola ta- I náral kiszállásuk során Irányítják | és ellenőrzik. Ugyanezen hallgatók = elméleti képzése jövő évi novem- | bér elsején kezdődik újból és I március 15-én fejeződik be. E két | téli féléves mezőgazdasági iskola | elvégzése után Aranykalészos tér- = melőszövetkezetl gazda bizonyít- | ványt kapnak. Az iskola elvégzése után a hall- § gatók otthoni szövetkezetükben § vezető, elsősorban brigádvezető | munkakört tölthetnek be. Az is- = kólán a tanítás és a kollégiumi el- | látás ingyenes és a hallgatók — a | családtagok számától függően — § 240—480 forintig terjedő havi ke- | resettórítésben részesülnek. Tekintettel az érdeklődők nagy f számára, előnyös, ha a tanulni ki- = vánók még szeptember 15-lg je- | lentkeznek a megyei tanács mező- | gazdasási osztályán. Ez esetben í felvételük biztosítva van. Végső | jelentkezési határidő: október 1. | Javítják az utat az egyetem előtt. Nagy János homokfúvó gépével is ezen dolgozik | Ilyen csinos, kényelmes, napfényes házakban laknak az egyetem dolgozói .............................tiiiimiiiiiHiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiimiiiHiitmiimmiiitMtiiiiiiiimitiimiiinHimiimmiiiiiniitiintnr I parművészeti tárgyakat is lehet külföldre küldeni A Képzőművészeti Alap Iparművészeti Vállalatához, illetve az Iparművészeti Bolthoz számosán fordultak olyan kéréssel, hogy külföldre ajándékot küldhessenek. A tömeges kérések kielégítésére, s az ország kultúrájának ismertetése céljából is, megkezdik az iparművészeti tárgyak küldését a külföldi országokba. A legkiválóbb magyar iparművészek alkotásaiból szép és választékos anyagot állítottak össze, többek között Gádor István Kossuth-díjas keramikus, Gorka Géza, Juris Ibolya, Majoros János, Tevari Margit Munkácsy-díjas művé-' szék alkotásaiból. Ezeket az iparművészeti munkákat ajándékcsomagokba osztották szét; egy-egy ilyen küldeményben két-három tárgy van. Egy csomag értéke körülbelül 250 forint A vásárlók a Kossuth Lajos utca 14. szám alatti Iparművészeti Boltból küldhetik el ezeket a csomagokat, amelyeknek árához hozzászámítják a kezelési, a csomagolási és a postaköltséget. A bolt maga végzi a szükséges adminisztrációt és küldi el a csomagot a megadott címre.-
