Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-06 / 109. szám

ST ■'“H-fCirlap 1957. SZEPTEMBER 6. PÉNTEK A TÖMEGSZERVEZETEK FONTOSSÁGÁRÓL den rendben van — közel sem. De az igaz, hogy nyu- godtabb a légkör, politizálnak az emberek, vitatkoznak és a viták során egyre szélesebb körben ismerik meg a párt politikáját. Ahol a tömegszer­vezetekben a kommunisták hirdetik a párt igazát, politi­káját, ott egyre jobban leszű­kül az ellenforradalmi hangot tápláló elemek bázisa. Néhány hónappal ezelőtt még pártszervezeteink meg­lehetősen keveset törődtek a pártonkívüliekkel. Az ellen­séges elemek többször fellép­tek népszerű kívánságokkal a tömegek előtt, amelyeket sok esetben eltúlozva, felnagyítva hirdettek. Ezzel szimpátiát' és bizonyos mértékig tömeg­bázist is szereztek. A jogos követelések mellett aztán er­re a bázisra támaszkodva han­goztatták a maguk demagóg, pártellenes, revizionista néze­teiket is. Ahol a párttagság támaszkodott a tömegszerve­zetekre, ©hol a kommunisták léptek fel a dolgozók jogos kö­veteléseinek biztosítása érde­kében, ott növekedett a párt befolyása. Sőt, a dolgozók még „népszerűtlen“ dolgokat is megértettek, ha megmagya­rázták azt a kommunisták. Az Ilyen helyeken az ellenség visszavonulót fújt, mert a tö­megek előtti vitákban alul maradt. Tanulságul levonhatjuk: a jó pártmunka mértéke nem attól függ csupán, hány párt­tagot szerveztünk be. Első­sorban attól függ, hogy meny­nyire tudjuk megértetni a tö­megekkel a párt politikáját, a pértkonferencia határozatait és milyen mértékben tudjuk e határozatok végrehajtására mozgósítani széles körben a dolgozókat. Takács Jenő, az MSZMP gödöllői járási bizottságának titkára A pártoktatás hírei a gödöllői járásban A gödöllői járási pártbi­zottság megkezdte a járás pártszervezeteiben az oktatás előkészítését. Tíz szeminá­riumban fogják tanítani a marxizmus—leninizmus kér­déseit, tizenkettőben az idő­szerű kérdések tanfolyamát rendezik meg. A gödöllői Agrár Egyetemen politikai akadémia működik majd, ezen körülbelül nyolcvan elvtárs vesz részt a gödöllői és aszódi járásból. A szemináriumokat vezető propagandisták kijelölése megtörtént. A propagandista tanfolyam megindulásét azon. ban hátráltatja, hogy még nem ismerik az oktatási anya­got, csak találgatják, miről szól majd. A pártbizottságnak az a terve, hogy inkább kevesebb, de jó szemináriumokat ren­dez, ahová olyan jól képzett előadókat tud biztosítani, akik a hallgatók minden kérdésére megfelelő választ adnak és érdekessé is tudják tenni a ta­nulást. Igv akarják megvetni a pártoktatás további alapjait. Arra törekszenek, hogy ne te­her legyen a párttagság szá­mára a szemináriumok láto­gatása, hanem valóban szük­ségét érezzék a tanulásnak. A valkói pártszervezet vala­mennyi tagja jelentkezett pártoktatásra. Ügy döntöttek, a marxizmus—leninizmus kér­déseit fogják tanulmányozni, hogy megfelelő előkészülettel, később alaposan elsajátíthas­sák majd a marxista tanokat. Előadót a járási pártbizottság biztosít részükre. Merényletek, összetűzések Algériában Pártszervezeteink mindjob­ban előtérbe helyezik a töme­gek közötti munkát, a tömeg­kapcsolat kiszélesítését, a tö­megszervezetek irányítását és vezetését. A szocializmus taní­tása és az elmúlt évek gyakor­lata igen sok példával igazol­ja: nem lehet úgy dolgozni, hogy csak a párttagságra épít­sük fel politikánk végrehajtá­sát. Az elmúlt évek káros po­litikájából levonva a következ­tetést, most már látjuk, milyen nagy figyelmet kell fordíta­nunk a feladatok megoldásá­nál a pártonkívüliek milliói­nak megnyerésére, azoknak munkába való bevonására. Hi­szen egyedül csak ez biztosítja a párt vezetésével az előttünk álló feladatok végrehajtását. A tömegek között végzett és végzendő politikai munkának rendkívül sokrétű formája van. E formák közül jelentős szerepet kell szánni a tömeg­szervezeteknek, mert vélemé­nyem szerint a tömegszerveze­tek vezetését, irányítását ille­tően sok probléma van járá­sunkban, de úgy vélem más te­rületeken is. A tömegszervezetek irányítá­sa alapvetően fontos feladat. A párttagság többszörösét te­szi ki ezek tagsága és e szer­vezetek jó, vagy rossz munká­ja egyúttal befolyással van jó vagy rossz irányban a tömegek politikai hangulatára is. Tömegszervezeteink most kezdenek ismét életrekapni. A dolgozók problémáival való foglalkozás, azoknak szocialis­ta szellemben való nevelése rendkívül nagy jelentőségű, most az ellenforradalom utáni, a tömegek körében uralkodó zavaros politikai nézetek so­kaságának időszakában. A KISZ, a Nőtanács, a szakszer­vezetek és nem utolsósorban a Hazafias Népfront, a most ala­kuló MSZBT egy-egy szoros kapocs a pártonkívüliek bevo­nására a szocializmus építésé­ben. Nem a tömegszervezetek szükségességét kívánom bizo­nyítani, hiszen ezt naigy klasz- szikusaink, a marxizmus törté­nelmének (folyamán már meg­tették. De szükségesnek tartok néhány érvet felhozni a gya­korlati életből, fontosságukat illetően. A fentebb említett tömegszervezetekben és egyéb társadalmi egyesülésekben szá­mos olyan dolgozó van, aki nem ellensége a néphatalom­nak, a szocializmusnak, de nem ért egyet velünk minden kér­désben. Ez nagymértékben be­folyásolja a munkát egyes- te­rületen. Példaként említeném a gödöllői Gépgyár szakszerve­zetét, ahol voltak ugyan káros, pártellenes nézetek az el len- forradalom után, de ennek el­lenére a szakszervezetbe tömö­rült kommunisták kezdemé­nyezték a párt alakítását és vették fel a harcot az ellenfor­radalmi elemekkel szemben. Ennek eredményeként a járás többi területeihez viszonyítva sokkal hamarabb állt helyre a rend és szilárdult meg a poli­tikai élet, mint másutt. A gödöllői Ganz Árammérő- gyárban az ellenforradalom szétverése után másként ala­kult a helyzet. Hosszú ideig még kislétszámú pártszervezet dolgozott. Ezek jórészt elszige­telődtek a pártonkívüliektől. Nem tudták ellensúlyozni a mintegy 1500 fős üzemben a munkástanácson belül meglé­vő ellenforradalmi elemek bomlasztó tevékenységét. Lát­ták, csak akkor érhetnek el eredményeket, ha a kislétszá­mú tagság mellett szélesebb tömegbázisra tesznek szert. Foglalkozni kezdtek a szak- szervezettel, amelynek az üzemben körülbelül 1100 tag­ja van. A szakszervezetben dolgozó kommunisták rend­szeresen megbeszélték állás- foglalásaikat, egységesen lép­tek fel és ezzel jelentős befo­lyást szereztek maguknak. E tömegkapcsolat révén sike­rült eltávolítani a munkásta­nács nyolc ellenforradalmi tag­ját és ezzel bizonyos mértékig változás állott be az üzem po­litikai hangulatában. Ezután már volt erő, hogy még jobban szélesítsék a tömegkapcsolatot. Fiatal kommunisták kezdemé­nyezésére létrejött egy 30 ta­gú KISZ-szervezet, majd ezt követően megalakult a nöta- nács, amelynek alakuló ülé­sén 72 asszony vett részt. Je­lenleg kétszázon felül van a Nőtanács létszáma. A tömegszervezetek erősödé­sével szinte a szemünk láttára változott meg a dolgozók han­gulata, véleménye az üzemben. A tömegszervezetek létrehozá­sával és ott a kommunisták befolyásának érvényesülésével egyre szélesebb rétegekhez ju­tott el a párt szava. Nem ar­ról van szó, hogy most min­Algériában Constantine vá­rosában két bombamerényle­tet követtek el algériaiak. Batna közelében összecsap­tak francia egységek é* algé­riai felkelők. Orántól Tfi kilométerre dél­nyugatra Perrégaux mellett egy francia katonai szerelvény ellen rajtaütésszerű támadást hajtottak végre a felkelők. A szállítmányt kísérő francia ka­tonák közül hét meghalt (köz­tük egy hadnagy), hatan pedig megsebesültek. A felkelők két teherautót felgyújtottak. Idnjárásjclrnírs Várható időjárás péntek estis: Nyugat felől felhősödés. néhány helyen eső. Mérsékelt szél. Hű­vösebb éjszaka, a nappali hő­mérséklet alig változik, keleten kissé emelkedik. Legmagasabb nappali hőmér­séklet pénteken 21—24 fok között. — IGEN Jó AZ IDEI GABONATERMÉS Püspök­szilágyon. Míg tavaly mint­egy hatvanöt vagon gabona termett, az idén eléri a ki­lencven vagont is. — MINT AÓVOD A NYÍLT ASZÓDON, a Benedek utca 2. szám alatt. A volt Pod- maniczky-kastély alagsorá­ban elhelyezett óvoda költö­zött át új otthonába, ahol lehetőségük nyílik az eddigi óvodai létszámot 40-ről 120 főre emelni. — GYÓGYSZERMÉRGE- ZÉST SZENVEDETT Kasza Erzsébet 12 éves bogi kis­lány, akit idegösszeroppa­nással kezeltek már hosszabb idő óta. Mire a gyógyszer- mérgezést észrevették, már késő volt és hiába hívták ki a mentőket, a szerencsétlen kislány kórházba szállítás közben kiszenvedett. A Pest megyei Főkapitányság vizs­gálatot indított, hogy milyen körülmények között követ­kezett be a gyógyszermér­gezés. Kiadják Mikszáth Kálmánná emlékezéseit A Szépirodalmi Kiadó Ma­gyar Századok sorozatában leg­közelebb Mikszáth Kálmánná Emlékezések és levelek című kötetét jelenteti meg. Mik- száthné emlékiratában házas­ságának történetét örökítette meg. A kötetet Mikszáth eddig kiadatlan levelei egészítik ki. MOZIMŰSOR Cegléd. Szob. 5—11: Gerolsteinl kaland. Dunakeszi. 5: Eltűnnek a kísér­tetek. 6.. 11: 7 lányom volt. Gödöllő. 5: Csíny tevő. 5—10: Ró­meó és Julia (angol). 11: Eltűnnek a kísértetek. Nagykőrös. 5—9: Egy kerékpáros halála. 10—11: Vízkereszt. Szentendre. 5—8: Aida, 9—11: Vö­rös kocsma. Vác. 6—8: Olmer bűne, 9—11: Véletlen találkozás. — KÜLÖNÖS ÖNGYIL­KOSSÁGOT KÖVETETT EL Karczagi Károlyné, 41 éves ceglédi lakos. Elutazott Nagykőrösre, kiment a te­metőbe, ott végigfeküdt egy síron és nikotinoldattal megmérgezte magát. Búcsú­levelet hagyott hátra, ebben azonban nem indokolta meg tettét. — 25 SZÁZALÉKOS „FE­LÜLETI KEZELÉSBEN“ részesítik Nagykőrös leg­forgalmasabb útját, a Vasút utcát. Megkezdték az útbur­kolat javítását. Mivel meg­állapították, hogy az út 40— 45 éves alapépítménye el­avult: átépítését a jövő év­re tervezik. T yúk-kiilönlegesség érkezett a Szigetközből A Nagyvásártelepre csütörtö­kön reggel 170 vagon és 96 teher­gépkocsi áru érkezett, többek kö­zött 37 vagon burgonya. 35 vagon hagyma és 70 vagon gyümölcs és dinnye. A Szigetközből csütörtökön reggel nagy élőbaromfi szállít­mány érkezett. Piacra került a különleges minőségű, úgyneve­zett Győr vidéki „kontyos” tyúk, amelyet a pesti vendéglők Ujhá- zi-tyúkleves készítésére használ­nak fel. A szövetkezeti boltok ki­lónként 24—26 forintért árusítot­ták. A Taksonyi Földművesszö­vetkezet kifliburgonyát szállított, ára az állami árudákban kilón- klnt 3 forint volt. A tisztított karfiol és a fejeskáposzta árát lényegesen leszállították. A KÖZÉRT és a szövetkezeti áru- dák a karfiolt 4.80—5.40. a fejes­káposztát 2—2.20 forintért hozták forgalomba. Az őszi sóskát 3.80. a Ulaszínű csemegehagvmát pe­dig kilónkint 2.70 forintért áru­sították. A szövetkezeti boltok a friss tojást 1.60 forintért, az ős­termelők 1.70—1.80 forintért hoz­ták forgalomba. TERMELÉSI TANÁCS FELHÍVÁSA A TERMELŐKHÖZ: Felhívjuk Cegléd egyénileg dol­gozó termelőit és a tsz-ek fi­gyelmét, hogy. aki cukorrépát akar termelni, a földművesszö­vetkezet 4. sz. szobájában jelent­kezzen termelési és szántást szerződés megkötése céljából. Közöljük továbbá, hogy a cukor­répa termeltetését a Ceglédi Föld­művesszövetkezet vette át. meg­bízottunk Pákozdi Sándor ceglédi lakos. Vadász u. 22. sz. alatt, és Papp Károly minőszer boltveze­tő. Marx Károly u. 2. sz. alatt. Bővebb felvilágosítást ad. a föld­művesszövetkezet termelési ta­nács elnöke. T eltek-múltak a percek, a negyed, a fél órák. A jó öreg kakukkos óra ketydgése is mintha azt mondta volna: — Nem jön, nem jön. Lehetetlen. Jönnie kell. Kilépett az erkélyre, ahon­nan beláthatta a vidéket. Könnyed, játékos szellő jujdo- gált. Elbabrált a Idány haján, megrángatta a szdknyáját. — Ugyan hol maradhat? Hát ennyire állja a szavát? Azt mondta eljön ..: A gondolatok úgy zümmög­tek, motoszkáltak, hogy nem hagyták nyugodni. Tévedett volna? Farkas szá­mára az az este a tiszti klub­ban nem jelentett mást, mint csak jó szórakozást, megfe­lelő táncpartnert? Pillantása kutatva járt kör­be. De hiába. A Helikon utca üres volt. A környék hallga­tott. Egyszerre egy kezet ér­zett a vállán. Felnézett. A bátyja mosolygott rá. •.— Biztosan eljön. — Azt hiszed .. s >— Nem hiszem, hanem tu­dom. — Ugyani ■fi va felkapta a fejét és meg- L próbált könnyedén át­siklani a kényes téma felett. ■— Szó sincs róla. A vacsora jobban bánt. Ha minden re­pülőtök ilyen pontos, mint a. te barátod, akkor. -.. iNem fejezte be a mondatot, hanem lekicsinylőén mosoly­gott. Szántó most már a repülő­becsületet védte, nemcsak Far­kast. Könnyen ítélsz. Bizonyosan valami dolga akadt. — Képzelem. «— De gyerekek, csak nem ÁBEL PÉTER-PRUKNER PÁL: ELMÚLTA NYÁR • Részlet a szerzők könyvnapon megjelenő (Zrínyi Kiadó) Elmúlt a nyár című regényéből. kaptok hajba! — avatkozott a vitába Szántó bácsi, megvil­logtatva szemüvegét. — Majd megjön a vendég. Éva fújt és sarkon fordulva faképnél hagyta a bátyját. Ab­ban a pillanatban csengettek. Jánoska diadalmas mozdula­ton tett és kisietett ajtót nyit­ni. Fél perc múlva csalódottan tért vissza: — A szomszéd. Sót kért. Még valami vigasztalót akart mondani, de idejében elhallga­tott, mert a húga tüntetőleg előhalászta a polcról a legtes­tesebb kötetet, s végigvetve magát az ágyon, belemerült az olvasásba. / gy tett el, vagy inkább vánszorgott egy újabb negyedóra. Alig hogy a ka­kukk. visszabújt házikójába, némi éllel megkérdezte: — Mindig ilyen pontos a barátod, vagy csak most? Volt valami a hangjában, ami ellenkezésre késztette Szántót. — A repülők pontosak. Mondtam már, hogy bizonyo­san valami dolga akadt. — Ne védd annyira. — Nem védem, de nem sze­retem, amikor gúnyolódsz. — Én gúnyolódom.,. Az újra fellángolt vitába kö­vetelődzőn beleharsant a csen­gő. Az, aki megnyomta a gom­bot, egyáltalában nem szerény­kedett. Inkább rátámaszkodott és hagyta, hadd szóljon. A vi lágért sem zavarta, hogy oda­bent tudomást szereztek már létezéséről. Szántó felugrott: — Ez 6! Semmi válasz. — Nem hallod? — Dehogynem, csak nem ugrálok feleslegesen. Azzal tovább olvasott. Szántó elvesztette a türel­mét. Villámgyorsan odalépett az ágyhoz, megragadta a húga lábát és lerántotta a földre, azután, mint aki jól végezte dolgát, eltűnt az előszobá­ban. Éva bosszúsan tápászkodott fel. Megdörzsölgette a térdét, lassú, ráérős léptekkel, mint akinek nem fontos, odasétált az ajtóhoz és nekitámaszkodott a félfának. Sejtette ugyanis, hogy a barátja ezúttal nem té­vedett. Valóban Farkas Róbert állt odakinn. — Szervusz! — ezt Jánoska mondta. Farkas szokatlanul jókedvű volt. — Az ünnepi beszédre, va­lamint az amndék átadására odabenn kerül sor. Elnémult, mert észrevette Évát, aki ezalatt csendben, hátrafelé lépegetett. Hirtelen megérezte, hogy hangoskodása nem illő az alkalomhoz, ön­kéntelenül is lejjebb fogta a hangját: — Jóestét. Elnézést kérek a késesért, TTezet akart fogni Évával, de aV a keze félúton mintha megbénult volna, lehanyatlott. A szürke szemek olyan eluta­sítóan tűztek rá, hogy nem tudta miré vélni ezt az ellen­szenvet. Vajon mit vétett? Agyában a legképtelenebb gondolatok cikáztak. Talán meglátta valakivel, s azért ha­ragszik rá? Egyszer a város­ban elkísérte Hegyi Irént, iga­zán minden szándék nélkül, csak azért, mert unatkozott. Biztosan akkor. Szerencsére megpillantotta képmását a fa­litükörben, s megvilágosodott előtte minden. A sapka! Az ám! Akaratlanul is áruló piros- ság futotta el az arcát és siet­ve lekapta az átkozott fejfedőt. Jobb híján a hóna alá szorí­totta. A kezében az ajándékdk — oda nem tehette. Roppant felszeg helyzet. Éva alkalmasnak látta a percet a beavatkozásra. Köny- nyedén Farkas felé lépett: — Na, jöjjön. Apáékat már ismeri! A •éA kezét nyújtotta. Farkas úgy kapaszkodott be­le, akár a mentőövbe a ful­dokló. Megragadta a hosszú­kás, finom, fehér ujjákat és szemmel láthatólag nem kí­vánta elengedni őket. Hálából ő vette fel újra a beszéd fo­nalát. s igyekezett menteni a helyzetet. — Ahogy mondtam, elnézést kérek. Amikor jöttem, össze­találkoztam egy barátommal Beszélgettünk... — Beszélgettek? A hangsúlyban ott vibrált a kétkedés. Ezt Farkas nyomban megérezte, nyelt egyet s ki­bökte: — Meghívott egy pohárra is... — s mint aki túl sokat mondott, ijedten elhallgatott. Éva elmosolyodott. Lassan kivonta ujjait Farkas kezé­ből. — Az ég szerelmére, rakod­jon már le. Ügy áll, mint va­lami karácsonyfa. Adja ide a sapkáját. Mielőtt még tiltakozhatott volna, egyszerűen kihúzta a hóna alól. Szántó beljebb invitálta. A szobában néhány pillana­tig kettesben voltak. Végre zavartalanul elmondhatta mondókáját. — Nézd János! Nem vagyok mestere a szónak. Annyit mon­dok csak, gratulálok ne­ked és kívánom, hogy sok­szor, de sokszor repülhessünk együtt. Elkapta és megrázta a kezét: — Ez pedig a tiéd. Szántó a japánkert után nyúlt, de elhúzta előle és a becsomagolt könyvet nyújtot­ta át: — Tessék! Éva megnyalta a szája szé­lét. — Maga nagyon szereti a vi­rágot? Farkas szórakozottan tilta­kozott. — Nem én — azután észbe kapott —, vagy úgy. Ezt ma­gának hoztam. — Nekem? Ugyan miért? Jánoskának van a születés­napja, nem nékem. Azért elfogadta és máris helyet keresett neki. Végül a könyvespolcnál állapodott meg. — Jtf jó lesz? — Hűha! — Szántó, aki elő­ször összebogozta a spárgát, majd Nagy Sándorhoz illő módon bicskával szétvágta, felkiáltott: — Látod, éppen ezt szeret­tem volna megvenni — ar­ról természetesen hallgatott, hogy milyen emlékek alapján. TZ'is csend támadt, majd a\- Éva nem minden célza­tosság nélkül megjegyezte: — Nem mennénk ki az erkélyre? A bátyja már a betűket fal­ta: — Ti csak menjetek! Odakinn lassan sötétedett. Az erkély keskeny volt, mint az új házaké általában. Kő­ből készült korlátja viszont kárpótolt a szorongásért, mert nagyszerű támaszt kínált a karnak, ök sem tudtak ellen­állni a csábításnak, s ahogy egymás mellé könyököltek, összeért a karjuk. Farikas elé­gedetten állapította meg, hogy Éva nem húzódik odébb. Ez már jelent valamit. A köny- nyű érintéstől jóleső, meleg hullám futott végig a testén- Köhintett, jelezve, hogy szól­ni akar: — Tudja, hogy azóta sokat gondoltam magára? — Igen? — Kerestem az alkalmat, mikor találkozhatnánk. — Valóban? (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents