Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-05 / 108. szám

1957. SZEPTEMBER 5. CSÜTÖRTÖK :"\K irlap 3 Nyolcvanhat esztendőt élni egyszerű halandónak is nagy dolog — hát ha még Íróról, az emberi lélekben elmélyülő bú­várról van szó. De az emberek együttélésének, a társadalmaik fejlődésének vannak különösen próbáratevő szakaszai, drámai feszültségben gazdag fordulót. Heltai Jenő meg a sors különös kegyében részesült. Amikor a világra jött, már huszonhárom esztendővel előbb megbukott a 48-as forradalom. Az volt az az úgynevezett „ferenczjózsefi boldog idő“. Fent az osztrák gyar­matosítás válságos fényében könnyelműsködő uraink — a mélyben lent a nép, „az istenadta nép“, kinek nyomoráról még Arany János is jobbadán jelképesen adott hirt, midőn a felajánlott császár-királyi kitüntetést versben utasította vissza. Petőfi örökébe is nagyrészt utánzó epigonok léptek, kik­nek „vigyázó szeme“ alig ért a Lajtán túlra, a bécsi Burgig. Ezeknek az epigonoknak sem tehetsége, sem szava nem jutott el a művelődéstől, testi-lelki boldogulástól egyaránt elzárt mil­liókhoz. A társadalmi haladást nem szolgáló irodalmi formák, műfajok — becsületes mondanivaló hiányában — betokosodtak. A távlattalan, provinciális, köldöknéző, népszínmüves ■ epígon-irodalom ellen Heltai már serdülő­korában fellázadt! Nem a bécsi Burg volt irodalmi látóhatára — az akkori világirodalom nyelvi és gondol­kodásbeli remekléseiben a gall-kultúrában megmártott tollal frissen pezsgő új műfajaikat honosított meg az elmaradt országban. A századforduló előtti és utáni évtizedekben, a las­san fejlődő magyar fővárosban a fiatal író is érezte a társada­lom mélyén megbújó bajokat — még akkor is, ha nem volt köz­vetlen kapcsolatban a magyar falvak és mezők elnyomott né­pének társadalmi -mozgolódásaival! Azt az úri Magyarország úgyis csirájában elnyomta, s a franciás műveltségű ifjú írónak egyedül hajlékony tolla lett kézibefogható fegyvere. A toll sima fegyver és mégis igen messzire ható: ez lett fíeltai Jenőnek 86 éven át tartó irodalmi jelmondata. Hová ért el vele? Bármily furcsán hangzik: igen messzire. Az emberek ízlésébe, gondolkodásába nyúlt bele. S amikor még a főváros színpadain nagypipájú-fcevésdohá-nyú, álszenvedélyes- séggel megrakott népszínművek futottak, s a „magyaros“ mű­dalok elavult formákban rekedtek meg: Heltai a színpadi iro­dalomban, dalköltészetben, regényirodalomban cseppet sem regionális3 sőt határokon túltekintő, klasszikus ízlést csempé­szett olvasóiba. S ez a furfangos írói munkálkodás az olvasók ízlését úgy fejlesztette, hogy egyben magasabb társadalmi for­mák igényét is belopta ízlésükön át — agyukba is. E nemesízlésű tolibajnok nem volt hát Adyhoz hasonlóan a társadalmi forradalom viharmadara. Mégis, a közműveltség emeléséért irodalomtörténeti, sőt társadalomtörténeti értékű érdemeket szerzett. Hogyne, hiszen például olyan bajtársakkal fogott kezet, mint Petőfi Sándor, kinek János vitézét világirodalmi szinten alakította át nemes- veretű daljátékká. A városhoz szól elsősorban, mondották róla, némiképp igaztalanul. Pedig elért a falu népéhez is. Köszön­jük meg hát búcsúzóul a magyar irodalom e nesztorának, hogy a „Nyugat“ irodalmi forradalmát, Adyék, Móriczék „vihar- madár-szerű“ jöttét épp úgy beharangozta, mint ahogy finom- szárnyú sirály is kétségtelen jeladója annak a nagy természeti erőváltozásnak, melyet a tenger áradása előtt jelez a kikötők népének. E 86 esztendő alatt népünk elérkezett a társadalom és mű­velődés új, nagy kikötőjébe. S ne feledjük: ebben nemcsak a forradalom viharmadarainak volt szerepe, hanem a finom siklórepüléssel célbataláló sirálynak is. Erdős Jenő Ä Budapesti Orvostudományi Egyetem tiltakozása A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem tanácsa, mint a legnagyobb magyar orvostu­dományi egyetem vezető tes­tületé, tiltakozik az ellen, hogy az ENSZ-közgyűlés el­nöke szeptember 10-re rend­kívüli közgyűlést hívott össze és napirendre tűzte az öttagú különbizottságnak az úgyne­vezett „magyar kérdésről” ké­szített jelentése tárgyalását. A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem támogatja a Ma­gyar Népköztársaság forradal­mi munkás-paraszt kormá­nyát, egyetért a kormány cél­kitűzéseivel, tiltakozik az el­len, hogy a Magyar Népköz- társaság kormányára, annak intézkedéseire bármely or­szág vagy nemzetközi fórum nyomást, vagy befolyást gya­koroljon. A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem tanácsa tagjai­nak túlnyomó többsége az 1S56 októberi és novemberi események idején Budapesten tartózkodott; az egyetem a VIII. kerület középpontjában az ellenforradalom súlyosan szenvedett objektuma lett, több részletsérülés mellett egyik klinikája és egyik el­méleti intézete teljesen ki­égett, az egyelem dolgozói közül többen életüket vesztet­ték. Jogosultak vagyunk te­hát személyes tapasztalataink alapján kinyilvánítani, hogy a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának azokkal az in­tézkedéseivel, amelyekkel az ellenforradalom erőit leven­te, egyben egyetemünk tovább pusztulásának is elejét vette és a rend helyreállításával tu­dományos, oktató és gyógyító munkánk folytatásét biztosí­totta. egyetértünk. A tiltakozást dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus, egyete­mi tanár, a Budapesti Or­vostudományi Egyetem rek­tora, dr. Mozsonyi Sándor, a gyógyszerés2kar dékánja, dr. Balogh Károly egyetemi ta­nár, a fogorvosi kar dékánja, és dr. Babies Antal akadémi­kus, egyetemi tanár, az álta­lános orvosi kar dékánja írta alá. r r j Megyei tanácstagi jelölőgyűlések j Több száz főnyi választópolgár jelenlétében zajlottak | | le a megyei tanácstagi jelölőgyűlések. A jelölőgyűlések | 1 egyhangúlag elfogadták a megyei tanácstag jelölteket. | Megyei tanácstag jelöltek: Cegléd város 1-es számú | | megyei választókerületben Horváth András, a Pest me- | 1 gyei MSZMP intéző bizottság első titkára. Dunakeszi § 1 község 60-as megyei választókerületben Szabó Károlyt, a 1 I megyei tanács VB-elnökét, Dabas községben a 99-es számú | 1 megyei választókerületben Ambrus Jánost, a megyei rend- | | őrkapitányság vezetőjét. Kőka és Tápiószecső községek- | i ben a 30-as számú megyei választókerületben Balia Ba- i i lázst, a Pest megyei KISZ titkárát jelölték. Budapest, 1957. szeptember 4. Megyei választási elnökség Egy jól működő szövetkezetről Az egyik szombaton Inár- csőn a 11.50 órás vonatnál fel­tűnően sokan várakoznak. Ha teljesen idegen ember tévedne ide, az is hamarosan megtud­ná, bárkitől érdeklődne, hogy mit jelent a szokatlan lát­vány; Az egész falu tudja: a földművesszövetkezet dolgozói kirándulnak. Nagy csomagok­Ats «/ iskolai ér beindulásáról, a lO-es számú irr. régrehajtásáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága szerdán tar­totta meg szokásos ülését, amelyen megtárgyalta az új iskolai év problémáit és az Elnöki Tanács 1957. évi 10-es számú tvr. végrehajtását. A művelődésügyi osztályve­zető jelentésében megállapí­totta, hogy 1957—58. évi tan­év személyi szükséglete bizto­sítva van. A 4120 nevelői lét­szám az utóbbi egy évben különböző okoknál fogva (disszidálás, elbocsátás, más területre való áthelyezés), 4012-re csökkent. A műve­lődésügyi osztály előtt ezért az a feladat állt. hogy pó­tolja a hiányt és biztosítsa az iskolaév megkezdéséhez az elegendő tanerőt. Az általános iskolák kivételével aiz igények kielégítése megtörtént. Szakos tanárokban továbbra is hiány van, különösen mate­matika és fizika szakban. Igen sokan a fővárosból járnak vi­dékre tanítani. A jelentés megállapítja, hogy a neve­lők között erős a vándorlási láz. A tanerők vándorlásában jelentős szerepet játszik a la­káshiány. Ezért szükséges a pedagógus szolgálati lakások további növelése. Az új tanév megkezdéséig beruházásból új tanterem nem készült el, ugyanakkor a tanuló létszám 1334-gyel emel­kedett. Ezért a tanítást úgy oldják meg. hogy tovább növe­lik a kettősváltású tanítást. Az iskolák felújítására eb­ben az évben 4 700 000 forint áll rendelkezésre, amelyből mindenütt 'gondoskodtak a szo­kásos nagytakarításról, tata­rozásról. Néhány helyen (rác­kevei gimnázium, Tópióság, Vácduka, Aszód), még folyik a tatarozási munka, amelyet anyaghiány miatt csak ké­sőbb fejeznek be. összevetve, a tanítás megkezdésének aka­dálya — érd-ófalui iskola kivételével — nincsen. A jelentést vita követte, amelyen többen foglalkoztak a pedagógus utánpótlással. Ja­vasolták. hogy a- pedagógus- képzésen olyan értelemben változtassanak, hogy azokat vigyék főiskolákra, akik a diploma megszerzése után szívesen tanítanak vidéken. A mezőgazdasági osztály jelentése szerint a 10-es szá­mú törvényerejű rendelet végrehajtása jő ütemben ha­lad megyénkben. A rendelet 175 községet érintett, ebből 140 községben4 és egy város­ban a földrendezési munkák befejeződtek. A jelentés meg­állapítja, hogy azokban , a községekben a nyugalom hely­re állt. ahol a munkálatok be­fejeződtek és a végrehajtó bi­zottság határozatot hozott a tulajdonjog végleges rendezé­sére. A határozatok ellen — az elutasító döntésekhez vi­szonyítva — elenyészően ke­vés fellebbezést nyújtottak be az érdekeltek. A vitában részvevők meg­állapították, hogy a most megjelent 52-es számú tvr., amely kiegészíti a 10-es szá­mú rendeletet, meggyorsítja a vitás földtulajdon és hasz­nálati viszonyok végleges rendezését. A végrehajtó bizottság ha­tározatában elismerését fe­jezte ki az aszódi, monori. szentendrei és dabasi járási tanács VB-inek, valamint az ott működő szakapparátus­nak a 10-es számú tvr. vég­rehajtásában elért kiváló ered­ményeiért. Ugyanakkor fel­hívta a ráckevei, szobi járási tanácsok VB-it, hogy a terü­letükön mutatkozó elmaradást szüntessék meg és határidőre biztosítsák a rendelet végre­hajtását. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határo­zatban utasítja az ÁFTH me­gyei felügyelőségét, hogy a műszaki előkészítő munká­kat valamennyi községben és városban szept. 15-ig fejezze be. A földrendezés a megye összterületének 11 százalé­kát, szántóterületének 16 szá­zalékét érinti. A törvényere­jű rendelet végrehajtásával a megyében is nyugvópontra ke­rül az évek óta húzódó föld- tulajdonviszony és használati viszony rendezése. Ez által a dolgozó parasztok meghallga­tásával elintéződik a jogos sérelmek orvoslása és dol­gozó parasztságunk nyugodtan folytathatja termelőmunká­ját. __________ A pilisiörösvári nemei művészegyüttes egy hétig vendégszerepeit Ba­ranya megyében. A 31 tagú együttes hat — túlnyomórészt németlakta — községben adott elő magyar és német népi tán­cokat, dalokat és verseket. Műsorukkal nagy sikert arat­tak és több falu fiataljai el­határozták, hogy a pilisvörös- váriak példájára ők is alakíta­nak éneit, és tánccsoportot. kal. bőröndökkel megrakod­va indul el a társaság, a jó kedv sem hiányzik. Itt lehet látni a 2-es számú bolt örökös tréfacsinálóját, Vasadi Ist­vánt feleségével, a szaküzlet vezetőjét családjával, a fiatal Csinos Sándort, a szövetkezet elnökét, feleségével s ki tudja meddig sorolhatná az ember a 48 kirándulót. Sokuknak nagy újdonságot jelent az út, hiszen még nem látták a Balatont. Mikor a fák között kéken csillogva megpillantották a vizet, han­gos üdvrivalgásukkal köszön­tötték ismerősüket, melyről annyit hallottak; Vacsora után táncoltak, szó­rakoztak éjjel 2 óráig. Más­nap fürödtek, csónakáztak. Olyan jó volt nézni, amint vígan, gondtalanul játszottak a vízben ezek a felnőtt „gye­rekek”, — Hogyan jutottak el idáig? — tehetné fel az olvasó a kér­dést, mint ahogyan mi kér­dezzük Csinos Sándort, a szö­vetkezet elnökét: — Nem olyan elérhetetlen valami ez — volt az egyszerű válasz. — Igaz, meg kell dol­gozni minden egyes dolgozónk­nak szorgalmasan, hogy el­ismert, jól működő szövetke­zet legyünk. 1956-ban két­szer kaptunk kitüntetést. Ok­tóberben az ellenforradalom hatására Inárcson is elker­gették a vezetőket, igazgató- sági tagokat, de mint máshol, itt is helyreállt a rend, a ve­zetők visszakerültek régi he­lyükre, ahová a nép bizalma jelölte ki őket. Dolgozóink munkáját gyorsaság, pontos­ság jellemzi. Ha mégis elő­fordulnak hibák, az igazgató- sági üléseken vagy üzemi ér­tekezleten nyíltan rámutatunk ezekre és a jövőben igyek­szünk nem elkövetni azokat. Szalai Éva levelező A Magyar Rádió és Televízió dolgozói nyilatkozatot tettek az ENSZ ötös bizottsága jelentésének a rádió ostromával foglalkozó pontjáról. Megbecsülik a múltat Tinnybi E házban lakott Kossuth Lajos 1843-ban A tinnyei Kossuth emlékmű. Állíttatta a falu lakossága 1883-ban Sajtótájékoztató az OKISZ-ban Szerdán délben sajtótájékoz­tatót tartott az OKISZ vezető­sége, amelyen részt vett a szovjet kisipari szövetkezetek hazánkban tartózkodó küldött­sége is. A delegáció vezetője M. F. Lebegyev, a Roszpramszovjet, a szovjet kisipari szövetkezeti központ elnökhelyettese el­mondotta, hogy háromhetes magyarországi tartózkodásuk alatt több szövetkezetét láto­gattak meg. Azt tapasztalták, hogy a párt és a kormány irá­nyításával az OKISZ nagy munkát végzett a szövetkeze­tek szervezésében. Egész sor helyen nagyobb kapacitással dolgoznak, mint régebben. Ki­váló termékeket állítanak elő, és különösen vonatkozik ez a bútorokra, a kötöttárukra és a népművészeti cikkökre. Ké­szítményeik az országhatáron kívül is megállják helyüket. A szovjet lakosság a magyar kis­ipari szövetkezeti termékek közül a bútorokat, a kötöttárut, a cipőt és a műszereket is­meri. A szovjet kisipari szövetke­zetekről elmondotta, hogy szer­vezeti felépítésük hasonló az itteniekhez. A lakosság részére szolgáltatásokat végeznek, fel­karolják és fejlesztik a népmű­vészetet és gondoskodnak a háborúban, valamint a munká­ban megrokkantak elhelyezé­séről. önálló biztosító intéze­tük van, amely évente egymil­lióid százötven millió rubelt költ részben a tagok nyugdíjel­látására — a nyugdíjak egyfor­mák az állami alkalmazotta­kéval — részben segélyezésre, az üdülők, a szanatóriumok, az óvodák, a bölcsődék fenntartá­sára. Minden tizedik szövetke­zeti tag kap évenkint beutalást az üdülőkbe. A szovjet szövet­kezetek nemzetközi kapcsola­táról szólva elmondotta, hogy 1956-ban 12 nemzetközi kiál­lításon vettek részt, rendszere­sek a küldöttségek cseréi és külföldiek tanulnak szövetke­zeti technikumaikban és főis­koláikon. A magyar szövetke­zetekkel a jövőben szorosabbra kívánják fűzni kapcsolataikat, termelési tapasztalatcserékkel és üzemi, szakmai delegációk cseréjével is. Ezután Erdős József, a Kis­ipari Szövetkezetek Szövetsé­gének elnöke ismertette a szö­vetkezeti mozgalom helyzetét; Szeptemberben hét külföldi kiállításon mutatják be műszeriparunk termékeit A METRIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat nemzetközi vásárokon, önálló és kollek­tív kiállításokon mutatja be műszeriparunk kiváló gyárt­mányait. Az idén eddig 14 külföldi ország kiállításaira küldtek mintadarabot. A ki­állítások sikerét bizonyítja, hogy a műszereket megvásá­rolták, s számos megrendelés is érkezett. E hónapban hét külföldi ki­állításon és vásáron vesz részt a METRIMPEX csaknem há­romszáz berendezéssel és ké­szülékkel. Jelenleg Stock­holmban, Damaszkuszban és Szalonikiben a Kereskedelmi Kamara rendezésében meg­nyílt kiállításon mutatják be orvosi, textil, laboratóriumi és elektromos műszereket; Szeptember 3—14-e között Torontóban 54 ország geodé­ziai szakembereinek részvéte­lével tartanak kongresszust: Ez alatt az idő ’alatt geodéziai műszerkiállítás is lesz, ame­lyen négy korszerű magyar földtani műszert mutatnak be; Szeptember 7—14-ig a római fogászati világkongresszus ke­retében 22 orvosi műszert, bú­tort és készüléket mutat be a METRIMPEX. Ezenkívül még szeptember 7—22-ig Zág­rábban és szeptember 8—15-ig Bécsben több mint száz orvo­si, laboratóriumi, textil- és különleges elektronikus mű­szert állítanak ki;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents