Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-05 / 108. szám

ntevei

kJCSrlaP

1957. SZEPTEMBER 5. CSÜTÖRTÖK

A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL:

A szőlőművelés gépesítéséről

1954-ben, a Földművelésügyi 'Minisztériumban országos ankét volt, melyen a részvevők élénken bírálták a kutatóintézetek munkáját. Jogosan, mert a szőlőművelés gépesítése teljesen holtponton mozog, semminemű fejlődést nem mutat; Sőt, a hivatott kutatóintézetek nem is igen foglalkoznak ezzel a témakörrel. Pedig az ország 340 000 katasztrális holdas szőlőterületén nem mindegy, milyen önköltséggel termeljük a szőlőt, a bort. Az ankéton érezte minden szakember, hogy igen sürgősen, munkához kell látniofcj

1954-ben kialakult a helyes irányzat' a gépesítésben. Lezárult a már hosszú évek óta tartó vita, és véglegesen eldőlt, hogy a gépesítés igazodjék szőlőterületeink sor- és tőtávolságához, nem pedig fordítva. Hiszen a jelenlegi 340 ezer kh. szőlőterületen nehéz kimondani az általános érvényű törvényt, mivel igen vegyes telepítésű a terület. A jelenlegi telepítések már gépesítés szempontjából megfelelők. Homokon 120 cm sortáv, kötött talajon, pedig 150 cm sortáv;

Az 1955. évi gépkísérleti munkák két irányban haladtak a fenti eortávokat1 figyelembe véve. A talaj művelés és a permetezés nagyüzemi művelését tartották szem előtt. Természetesen homoktalajon mások a feltételek, mint kötött talajon. A talajmunkát eddig csakis lókapéval lehetett megoldani; Mi az idén már különböző talajművelő gépeket is sikerrel alkalmaztunk a budakeszi üzemegységben: A magyar' gyártmányú „Fürge 3” például nagyüzemi sortáv- jainkban kitűnően bevált; Motoros gép, önmeghajtású, egy fő kezelése mellett napi teljesítménye a tereptől függően kettő-három kh. A csehszlovákok „Agrosztroj”-a hasonló a magyar Fürgéhez, szintén bevált, teljesítménye ugyanaz. Legnagyobb eredményt a francia LMP négykerekű traktorral értük el. Talaj munkája tökéletessége mellett nagyon jó a teljesítménye. Egy műszak alatt 6—7 kh; Négy sebességfokozata van. mindössze 92 cm széles a kis traktor. Benzinfogyasztása 16 liter. Hidraulikával, saját kul- tivátorával egy fő kezelheti. Előnye ennek a gumikerekű traktornak, hogy különböző munkagépek kapcsolhatók tetszés szerint utána. A motor maga 10 lóerő®;

A permetezés kérdése sokkal nehezebben oldható meg. E téren szükséges egy-két év kísérletezés, hogy merjék alkalmazni országszerte. Magyar kísérletek különböző elgondolásban szerepelnek. Egy sorban haladó, úgynevezett szántalpas, gépi vontatásé permetezőgép teljesítménye igen kicsi és emellett permedé mennyisége sem elegendő, ami egy tőkére jut. Sőt, szélérzékeny, így előfordul, hogy egy-egy tőke igen keveset kap; Az úgynevezett hídvázas permetezés, mely több sort visz egyszerre és lóvontatású. közelebb áll a megvalósításhoz. Hiszen minél több sort visz, annál nagyobb a teljesítménye. Hátránya szintén a szélérzékenység és hogy a permedé mennyiségben többet' fogyaszt. Ismeretes, hogy teljes lornbfe- Jüíetű szőlőkben a permedé- fogyasztás tőkénként 0,2—0,5 liter. A fenti gépnél a fogyasztás 0,8 litert is eléri, ami igen emeli a költséget. Külföldi permetezők, mint a keletnéSzeptemberi szénagyűjtés

met leipzigi, szintén csak prototípus még, s nem véglegesen megoldott. A csehek szintén foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

összefoglalva: magyar viszonylatban a permetezési kísérletek jóval előbbre állnak, mint a szomszéd államokban, így remény van arra, hogy a jövőben hamarosan mi fogjuk megoldani ezt az igen nehéz, nagy jelentőségű feladatot.

Tehát az 1954. évre visz- szaemlékezve megállapítható, hogy a kutatóintézetek elég nagy szorgalmának köszönve, hatalmas fejlődés mutatkozik a szőlőművelés gépesítése terén. Ezt hangsúlyoznom kell, mert sok külföldi szakembernek szintén ezek a megállapításai. Mi, gyakorlati gazdák a jövőben is teret adunk a kísérleti gépeknek és a. magunk részéről mindent elkövetünk a siker érdekében.

Herein Gyula

Törökbálint

Pest megye közönségének szeretetét, megértését, méltánylását akarja meghálálni — most is, mint már annyiszor — a Déryné Színház (Állami Faluszínház) vezetősége azzal, hogy legújabb produkcióját Pest megyében mutatja be először. Ez alkalommal szeptember 8-án, Vácott kerül színre először a brazil Ray- mundo \ Magelhaes „Párizsi cukrászda“ című zenés vígjátéka.

A darabról ezeket írja a fordító, Somlyó György:

„A vidám színdarab cselekményét egy dal bonyolítja, a francia forradalom híres dala, mely a történelemben ennél sokkal komolyabb események bonyolítója és kísérője volt De a kitűnő brazil szerző — az első dél-amerikai író, akinek darabja magyar színpadon bemutatásra kerül — nagyszerűen ért hozzá, hogy a nagy történelmi eseményeket kis emberek egyszerű életében és az egyszerű emberek mindennapi életét a nagy történelmi események tükrében ábrázolja. Elég neki egy kis párizsi cukr rósz. mesterségének és szép, fiatal feleségének rajongója; egy kedvesen meggondolatlan, de valójában romlatlan, ízig- vérig párizsi fiatalasszony; egy korrupt és aljas királyi főtisztviselő és egy becsületes rendőr alakja ahhoz, hogy

megéreztesse a Bastille világtörténelmi jelentőségű bevételét megelőző napok szikrázó hangulatát, s egy kicsiny kis péküzletben lejátszódó cselek- mélyben felvillantsa egész Párizst, a rettegő királyi udvartól egészen a forradalmárok búvóhelyéig.

A tárbeli' komédiák játékosságával pereg lé előttünk az a néhány nap, amely alatt Jacquot, akinek egyéb vágya se volt, minthogy Mtehesse boltja elé a cégért: „A király cukrásza“, rájön arra, hogy neki a „nép cukrászává■“ kell válnia,

A kitűnő brazil szerző e játékával 1954-ben hazájában az év legjobb vígjátékának járó díjat nyerte el. Bizonyára elnyeri a mi közönségünk tetszését is falun, városon egyaránt.“ •

A vígjáték főszerepeit Csala. Zsuzsa, Károlyi Béla, Szoó György és Gonda György játsszák Kálóm Tibor rendezésében.

A zenés vígjáték Pest megyeijátszási térve: szeptember 8-án Vác. 9-én Albertirsa, 10-én Galgahévíz, 11-én Zsámbok, 12-én Tóalmás, 13-án Tápió- szecső, 14-én Dunaharaszti,

15-én Dunakeszi, 16-án Nyáregyháza, 17-én Visegrád, 18- Maglód, 19-én Dörnsöd, 20-án Túra, 21-én Gyömrő, 22-én Cegléd,

Kötik a hízlalási szerződéseket

Az állatforgalmi vállalat most köti a hizlalási szerződéseket a gazdákkal. Az előző éveknél lényegesebben több szerződést kötnek hízómarhára. Valkón például eddig 100 darab tinóra és bikára szerződtek. A zsámbékiak viszont a sertéshizlalás mellett vannak. Körülbelül ezer darab hízóra szerződnek.

„Huszonnégyezer forintot kártyázott s! at érdi fiilthivßs- síövetkmt felvásárlója“

címen a múlt hónapban cikket közöltünk. Cikkünkkel kapcsolatban a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalattól Kalmár István igazgató arról értesített bennünket, hogy a cikk alapján Kurcz Györgyöt fegyelmi határozattal alacsonyabb munkakörbe helyezték át.

„Cikkük megjelenése“ — írja az igazgató — mindenesetre nagy segítséget nyújtott a visz- szaélés leleplezésében, ezért köszönetünket fejezzük ki és kérjük, hogy máskor is foglalkozzanak boltjaink működésével, mert ezzel segítik munkánkat.“

No lám, így is lehet reagálni a bírálatra.. s

f

Már a téü takarmányt hordja be Medvecki János váckis- újíalui egyéni dolgozó paraszt, lányával, Máriával

Eisenhower aláírta a külföldi segélyprogram megajánlás! törvényjavaslatát

Eisenhower elnök kedden aláírta a külföldi segélyprogram 3 435 810 0Q0 dolláros megajánlási törvényjavaslatét, ugyanakkor azonban bejelentette,, hogy élénk figyelemmel fogja kísérni a kongresszus által végrehajtott nagyarányú csökkentés kihatásait.

Mint ismeretes, a törvényjavaslat körülbelül egymilliárd dollárral kevesebbet irányoz elő a külföldi segélyprogram céljaira, mint amennyit Eisenhower eredetileg kért, bár első javaslatát már maga az elnök is bizonyos mértékben csökkentette.

cAz dm ú sztálíjfén oki é t'a

szeptember 3-a reggele.

Püspökszilágy.

TJj színnel gazdagodott a kicsiny, dombok közé ékelt falucska képe. A girbé-gurba utcákat újra betölti a gyermekek vidám zsivaja. Mennek egymás mellett, kettes-hármas csoportúkban, olykor egymás kezét fogva, s ezernyi kérdéssel ajkukon vitatják a nap nagy eseményét. TJjra megkezdődik a tanítás. Vajon mi újai, érdekeset tartogat számunkra?

Az első óra programja közös. A miniszter bácsi köszöntőjét hallgatják a gyerekek. Csak azután oszlanak szét osztályonként, ki-ki elfoglalva helyét a régi, megszokott padokban. Mocorognak még egy ideig, közben csivitelnek, zsonganak, aikár a megtébo- lyodott méhkas, míg fel nem tűnik az ajtóban Ágoston tanító úr jól ismertr zömök alakja. Egy villanásnyi időre csend, lesz, még a szélesre tárt ablakon betévedt legyek zümmögését is hallani, azután még kissé szokatlanul, $ bátortalanul röppen a szó az új tanév

meivel. Nem múlt el hát észrevétlenül ez a nyár sem. Szebb, gazdagabb esztendőt ígér.

— Leülhettek, gyerekek — szólal meg végre csendesen, majd váratlanul új fordulatot ad szavának. i— Miről beszélgessünk ezen az első osztályfőnöki órán?

nigó Julika emeli fel első■Zt nek 1kezét:

— A nyári szünidőről, tanító bácsi kérem! — mondja, s látszik rajta, hogy nagyon kikívánkozik már belőle a szó. De a többiekböl is. Minden bizonnyal eseménydús volt ez a nyár. Nemcsak a felnőtteknek, de a gyerekeknek is.

■— Munkás'volt az idei nyár — kezdi a szót Misnyavszki Miska — akadt bőven munka a ház körül, no meg a földeken. Édes aligha boldogult volna egyedül.

Máris újabb jelentkező akad. A búzaszőke hajú, népviseletbe öltözött Molnár Margit nyújtja magasra kezét.

— Én a csemetekertbe jártam dolgozni a nyáron, meg a földön is segítettem szüleimnek. Harminckét forintot kaptam naponta az erdészei^ tői, abból vettünk most egy l öltöző ruhát. A többi pénzt \ édesanyámnak adtam, gaz- l dálkodjon vele ő maga.

| Az édesanyákról és édes- ! apákról folyik tovább a be- 1 szélgetés. Az ő önfeláldozó, s fáradhatatlan munkájukról, s l arról, hogyan tudják a gyere- | kék mindezt megköszönni ne- ! kik.

| Egyedül a nyurga Kovács I Pista áll szótalan. Ajkára ne- ! hezen kivánlaozik az ígérő szó. I Érzi, ha kimondaná, tamásko- ! dósnak gondolnák a többiek. \ Van is rá okúik elég. Pista I ugyanis megbukott az elmúlt | esztendőben. Szégyenszemre 1 újra járja a hetediket. A pót- I vizsgára sem ment el. Igaz, | ludas ebben az édesanyja is. I aki még mindig úgy gondol- \ kozik, hogy elég, ha a Pista \ gyerek hét osztályt bevégez.

I Igaz-e még ez ósdi felfogás?

\ Ágoston tanító úr az egész \ osztály előtt ad feleletet erre:

I — Aki többet, s jobban ta- \ nul. az életben is jobb módba \ kerül, s többet adhat a társa- \ dalomnak is. A föld művelé- ; séhez is tudásra van szük- l ség. Aki nem tamil, annak \ nem fizet jól a föld sem.

A gyerekek rábólintanak.

\ ÁL így van. így igaz.

Odakinn felberreg a csengő.

; Az első osztályfőnöki óra vé- í get ért. Zsibongva vonul ki i a gyerekhad az udvarra, ahol \ a röplabda-pálya várja már 1 őket. Perc sem telik belé, s I Ágoston tanító úr sípjelére \ máris felröppen a labda, s a \ kis kezek ütése nyomán száll, j egyre száll a kifeszített háló \ felett. Prukner Pál

JÓSOK És SZEGKO)

A cigányok lelki alkata hasonlít a hivatásos vándorokéhoz, noha „vándorlásuk” ma már többnyire Saját lakóhelyükre korlátozódik: Magyar- országon becslések alapján — körülbelül 30 000 cigány él. Jó részük még ma sem végez rendszeres munkát, de a hivatásos zenészeken kívül már igen sokan régen felcserélték az ősi kóborló életformát fazekassággal, vályogvetéssel, teknőfaragással, sőt földműveléssel is. Általában a természethez, a „szabad” élethez közel eső munkakört választanak. A kék ég, a hegyek, erdők és mezők látása megnyugtatja őket. Üzemekben, gyárakban ritkán, találkozunk cigány munkásokkal és csodálkoztunk, amikor a napokban Pildscsabára érve megismerkedtünk nehéz, ipari munkát végző cigányokkal is, de talán nem is ez volt a legkülönösebb, hanem a munkakör formája, szocialista jellege. Ugyanis a mi kedves, derék piliscsabai barátaink szövetkezetben, név szerint „szegko- vác§ szövetkezetben” dolgoznak. II. Horváth János elnök szívesen, kedvesen megismerteti velünk a szövetkezet „titkait” és problémáit. Régi mesterség a mienk — mondja Horváth eivtárs, apáról fiú. ra száll ez a tudomány. Már a múltban is voltak szegkovács cigányok, de akkor még nem „álltak össze”, hanem egyedül végezték munkájukat. Mi 1949-ben alakítottuk meg a szövetkezetei, mert úgy éreztük, jobb együtt dolgozni, mint külön-külön. Nincs is

A Piliscsabai Szegkovács Szövetkezet munkásai.

II. Horváth János elnök

Középen

azóta semmi bajunk. A bányáknak szállítjuk a szögeket a bányafák ducolásához. De jöjjön be a műhelybe, nézze meg, milyen szorgalmasan dolgoznak a fiúk. Mintegy húsz méter hosszú, tíz méter széles helyiségben folyik a serény munka; Vashuzalok szikráznak a súlyos ütések alatt és bámulatos ügyességgel, pillanatok alatt kalapálják ki a szögeket. Megállunk egyik munkás előtt. — Legjobb dolgozónk, mondja az elnök, Oláh György sztahanovista. Ö termel a legtöbbet.

— Szereti a mesterségét? — kérdezetik.

— Megszoktam, már az apám is szegkovács volt és az ötéves Béla fiam is úgy érti a formákat, mintha azzal született volna. A vérünkben van ez nekünk.

— Mennyit (keresnek?

— Az ellenforradalom óta 40—60 százalékkal emelték a béreket. 1200—1300 forintot átlagosan mindenki megkeres, de ha szorgalmas az ember, még többet. Nem lenne itt semmi baj — folytatja az elnök —, ha jobb lakásviszonyok lennének. Ezen kellene segíteni.

Tovább megyünk. Zúgnak a motorok. Izzik a szén és a régi varázslók és jósok ivadékai most a tűz varázsáA „cigányok” éppen olyan jó munkások, mint bármely más nép fiai. Százezer számra gyártják a bányák dueolásához nélkülözhetetlen szegeket

A „Párizsi cukrászda'' Pest megyében

ban, kovácsolják a szeget és formálják új életüket.:;

Kint vagyunk újra az utcán és alig megyünk két-három- száz lépést, cigányasszony jön velünk szemben. Kis csecsemője mellére kötve. „Tekintetes úr” — állít meg bennünket —, megmondom magának a jövőt az isten áldja meg, adjon pár fillért, beteg vagyok — hadarja és máris nyújtja a kezét. Beszédbe elegyedünk vele. Megkérdezzük, miért nem dolgozik, hiszen neki is, a gyerekének is jobb lenne, tisztes munkából élni. Beteg vagyok — feleli —, de gyönyörű, viruló arca az egészségetl sugározza. Tovább faggatjuk, j Már nem felel, lesüti a sze- I mét, aztán csöndesen odébb \ áll.:; i

Megteszünk-e mindent ér- j tűk, eléggé segítjük-e eze-j két az embereket? Megpró- j háltunk például kosárfonó, j szalmapapucskészítő szövetke- \ zeteket létesíteni részükre? Ha \ igen, próbálkozzunk meg új- \ ra. „Megjósoljuk”, mindnyá- \ jan dolgozó emberekké vál-\ nak, a szeretet és gondoskodás = nagy varázsló és valódi, igazi \ csodákat teremt...

Gimes Imre

első hetesének, a szőke Béki Marikának ajkáról.

— Tanító bácsi jelentem, a hetedik osztály létszáma tizenhét, nem hiányzik senki!

4 z örökké derűs arcú, vi- jTX dám Ágoston József tanító úr kedves szóval köszönti a kisdiákokat. Azok állnak pissz nélkül, még a lélegzetüket is visszafojtva, s nem tudják elképzelni, mit néz rajtuk annyi ideig jóságosán mosolygó szemével,

Több, mint huszonöt esztendeje áll így Ágoston tanító úr a kisdiákok élűit szeptember 'éléjén. Áll, s csak néz vizsgáló szemekkel, s leözben felidézi maga elé a valtáció előtti képet. Vajon mennyit változott, fejlődött, izmosodott az elmúlt három hónap alatt egy-egy diák — ez ilyerűeor vizsgálódásának értelme. S az eredmény majd mindig kedvező. A kis Misnyovszki Miska mintha komolyodott volna az elmúlt nyáron. Molnár Margit szebb lett. s virulóbb, lassún már a nagylányok közé sorolják a faluban. Az eminens Rigó Julika megélénkült, s pajkosan nevet rá kerekretágult széi