Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-05 / 108. szám

2 "X'fCtrlav 1957. SZEPTEMBER 5. CSÜTÖRTÖK Az Egészségügyi Világszervezet jelentése: mit jelent a sugárzás ártalmas hatása a jövő nemzedék szempontjából Az Egészségügyi Világszer­vezet a sugárzásnak az örök­léstani hatását vizsgáló cso­portjának jelentése szerint a röntgen-készülékek és a nuk­leáris reaktorok sugárzásai egyre nagyobb veszélyt jelen­tenek az emberiség jövendő nemzedékeinek egészsége szempontjából. A sugárzás hatásainak ta­nulmányozásával megbízott csoport különösen a gyógyá­szatban, kereskedelemben és a kísérleti tudományokban használt sugárzások genetikai veszélyeivel foglalkozott; A szakértők bevezetőben megállapították: „A jelenlegi nemzedék utódainak egészsé­gét veszélyezteti a nukleáris energia felhasználásának és a sugárzási forrásoknak fejlesz­tése”; „Bebizonyosodott, hogy a sugárzás egyike azoknak az okoknak, amelyek a baktériu­moktól az emlős állatokig a szervezet széleskörű változá­sát idézi elő. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az emberi szervezetben létrejövő további változások károsak lesznek az egyénre, valamint utódjaira nézve. Lényegében véve genetikai szempontból az összes mesterséges sugár­zást károsnak kell tekinteni az emberi szervezet vonatkozásá­ban — állapítja meg a jelen­tés. Dr. ,V. M. Court Brown, edinburghi tudós a főjelen­tés mellékletében megállapít­ja, hogy „a fehérvérűségben elhúnytak számának növeke­dése részben annak tulajdonít­ható, hogy növekszik a sugár­zás felhasználása”; A sugárzás természetes for­rásain kívül — mint például a Föld kérgében levő kozmikus sugárzási részecskék és az élő szövetekben levő rádióak­tív elemek — a jelentés a mesterséges sugárzási forráso­kat három fő kategóriára oszt­ja: 1; a rádióaktív anyag és a technikai felszerelés, amely ionizáló sugarakat termel. Ilyenek például a röntgen­csövek és a nukleáris reakto­rok; 2. rádióaktiv részecskék a Világító számlapú órákon és a televíziós készülékekben; 3. a mesterséges rádióaktív elemek, mint például az atom­robbantások során keletkező szennyeződések; Dr. R. M. Sievert stockhol­mi szakértő „jelentéktelen­nek” minősíti a világító szám­lapú órák és televíziós készü­lékek sugárzását. A stock­holmi szakértő a következő­ket fűzte még hozzá: „Nagyon valószínűnek látszik azonban, hogy az atomenergia jövőbeni fejlődése során a rádióizotópok különböző célt szolgáló fel- használása megváltoztatja a helyzetet és hogy a nagy szá­mú kisebb források sugárzásai egyenként teljesen ártalmat­lanok, együttvéve azonban felemelik az emberiségre káros sugárzás szintjét és ezzel újabb problémát vetnek fel”. Sievert a nukleáris kísér­letekből fakadó szennyeződé­sekről a következőket állapít­ja meg: „Az elmúlt évek ta­pasztalatai valószínűleg két­ségessé teszik azt a megállapí­tást. hogy a nukleáris fegyve­rekkel folytatott kísérletek biológiai szempontból jelen­téktelenek, főleg akkor, ha ezeket a kísérleteket a jelen­legi méretekben folytatják to­vább. A jelentés hangsúlyozza a sugárzás egész területére ki­terjedő információk hiányát, és azonnali lépéseket sürget a kutatás növeltére és a pon­tos statisztikai adatok össze­gyűjtésének biztosítására. A szakemberek sürgetik, hogy a kormányok ismerjék el a lényegbe vágó pénzügyi in­tézkedések szükségességét a genetikai és más biológiai ki­vizsgálások vonatkozásában, amelyek elengedhetetlenül fontosak a sugárzásnak az emberre gyakorolt hatásai vizsgálatához. Az Egészség- ügyi Világszervezet szeptem­ber 2-án „Az atomenergia ki­hívása” címmel kiegészítő anyagot tett közzé. Dr. Pierre Drorolle, az Egészségügyi Világszervezet vezérigazgató helyettese hangsúlyozta a röntgensuga­rak rendkívül nagy veszélyéi. Ezzel kapcsolatban kijelentet­te, abban az esetben, ha a foglalkozás közbeni sugárzás nem szárnyalja túl az elfoga­dott és az engedélyezett heti adagot, kevés ok van arra, hogy közvetlen potenciális kockázatot lássunk benne az emberre nézve. A helyzet természetesen más a rönt­gensugarak orvosilag használt különböző típusainál. A me­dence környékének röntgensu­garakkal történő gyógykeze­lése azonban minden bizony­nyal jelentős kockázatot je­lent az embrió szempontjából, ha a sugarak közvetlenül érik, mondotta Drorolle. A TASZSZ jelentése a „magyar kérdéssel" kapcsolatos amerikai határozat-tervezetről Lodge, az Egyesült Álla­mok állandó ENSZ-megbízott- ja kedden két magán-megbe­szélést folytatott különböző or­szágok képviselőivel. A meg­beszéléseknek az volt a cél­ja, hogy támogatást nyerjen a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság elleni rágalma­zó hadjárathoz az ENSZ- közgyűlés rendkívüli üléssza­kán. Lodge ismertette az' ame­rikai küldöttség által kidol­gozott úgynevezett „doku­mentumot”, amely tulajdon­képpen az amerikai küldött­ségnek az ötös bizottság je­lentésével kapcsolatos hatá­rozat-tervezete, Lodge meg­magyarázta, hogy az Egye­sült Államok a „magyar kérdéssel” kapcsolatos kam­pány szervezésével főként azt a célt tűzte maga elé, hogy „maximális nyomást gyako­roljon a Szovjetunióra”. Az amerikai határozat-ter­vezet, amelyben hemzsegnek a magyar- és a szovjetellenes rá. galmak, felhívja az ENSZ közgyűlését, hogy „hagyja jó­vá a különbizottság jelenté­sét”. Ugyanakkor a tervezet felkéri a bizottságot, folytas­sa tevékenységét és terjesz- szeh jelentéseket a közgyűlés elé. A rendelkezésre álló érte­sülések szerint a megbeszélé­sek előkészítése során nézet- eltérések mutatkoztak az Egyesült Államok és Anglia között a tervezet egyik leg­fontosabb pontját, a bizottság tevékenységének meghosszab­bítását illetően. Mint hírlik, Anglia célszerűtlennek tart­ja a bizottság további fenn­állását. SZÜRETI MULATSÁGOT MEZNEK A Gödöllői Gépjárműjavító fiataljai elhatározták, hogy nagy szüreti mulatságot ren- deznek szeptember végén, aho­vá meghívják a gödöllői és környékbeli fiatalokat is. A mulatságot az üzem KISZ- szervezete rendezi. Kora dél­után díszes felvonulással kéz- I dódik az ünnepség, amelyen felelevenítik a régi szüreti szokásokat, hagyományokat. I Három hónap alatt 90 000 forintos megtakarítás I A Pomáz—Budakalászi | I Gyapjúszövőgyár vezetői | | három hónappal ezelőtt in- | | tézkedtek, hogy a szövődé | I és a szővőelőkészítő hulla- | I dókából újbóli felhaszná- | 1 lásra válogassák ki a még | I használható gyapjút. 1 A munkahelyeken nincs § 0 arra mód, hogy ezt a váló- | 1 gatást elvégezzék. Éppen | l ezért az intézkedés kiadá- | f sáig a hulladékgyapjú kiló- | | ját 90 fillérért eladták. 1 | Az anyag kiválogatására | | felvettek két dolgozót. Hogy | I eredményes volt az intéz- | I kedés végrehajtása, bizo- | I nyitja a háromhónapos | | eredmény. A két dolgozó | 1 munkabérét leszámítva ed- | § dig 90 000 forintot takarítót- | | tak meg azzal, hogy a ki- | I válogatott, még használható | 1 gyapjút újból feldolgozták | í és szövetet készítettek ab- ; I ból. I Kiállítás vasúti kocsiban A Magyar Állami Vasutak Budapesti Igazgatósága és pártszervezete mozgókiállítást rendez. A kiállítás anyaga sok fény­képpel és egyéb dokumentá­ciós anyagokkal mutatja be az ellenforradalom szörnyű ter­rorcselekedeteit. Képsorozatok­ban ismerteti a MÁV-nál és az egész országban végzett pusztításokat. A dokumentációk bizonyíté­kot adnak arról, hogy kik, mi­lyen szándékkal vettek részt a terrorcselekményekben, A ki­állítás anyaga hű tükröt mutat az ellenforradalom tulajdon­képpeni céljáról, a hatalomra vágyó volt gyárosok, csendőrök cselekedeteiről. Üjahb tanúbizonyság ez a kiállítás, a néphatalom ellen irányuló ellenforradalomról. A mozgók iáUílást elsőként Balassagyarmaton, majd me­gyénkben több napon keresz­tül Vácott tekinthetik meg az érdeklődök. A konzervipar újdonsága a meggy vermouth Az idei jó gyümölcstermés lehetővé tette, hogy a konzerv­ipar több befőttet készíthessen ég néhány újdonsággal növel­hesse a választékot. A befőt­tek között több barack, diny- nye, cseresznye lesz. Növelik a diabetikus készítményeket, amiket a gyomorbetegek is fogyaszthatnak. Az újdonsá­gok sorában első helyen áll a sok vitamint tartalmazó ital, a meggy vermouth. Az idén hét vagonnyit készítenek belőle. Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök es­tig: Felszakadozó felhőzet, fő­ként ma több helyen eső. Észa­ki-északkeleti szél. A hőmérsék­let kissé emelkedik. Legmagasabb nappali hőmér­séklet csütörtökön: 17—20 fok kö­zött. — GÖDÖLLŐN AZ ISA- SZEGI ÜTŐN a volt Buj­dosó-féle hentesüzlet rendbe­hozatalát e héten megkezdik. — ÖSSZEVONT FÖNÖKI ÉRTEKEZLETET TART szeptember 5-én a MÄV Bu­dapesti Igazgatósága az Északi Járműjavító Vállalat kultúrtermében. Az értekez­leten az 1957. évi őszi forgal­mi feladatokat tárgyalják meg. Az értekezleten részt vesznek megyénk állomásfő­nökei is. A téli menetrend A belföldi távolsági forga­lomban lényeges változás a téli menetrendben nincs. A helyi forgalomban egyes munkásvonatok menetrendje az érdekelt üzemek kívánsá­gának megfelelően kisebb mértékben módosul. A vona­tok közlekedésére vonatkozó részletes adatokat a szep­tember 20-tól kapható új téli Hivatalos Menetrend­könyv tartalmazza. Elindult Bclgrádba a Jugoszlávia részére készült vízibusz A Dunai Hajógyárból ünne­pélyesen indították útnak a I 150 személyes „Növi Sad” ví- I zibuszt. A tetszetős kivitelű, I korszerű kényelemmel beren­dezett kis hajó egészen Belg- rádig utazik a Dunán. Ilyen vízibuszból öt készül Jugoszlá­via számára. termelési tanács felhívása a termelőkhöz: Felhívjuk Cegléd egyénileg dol­gozó termelőit és a tsz-ek fi­gyelmét, hogy, aki cukorrépát akar termelni, a földmüvesszö- vetkezet 4. sz. szobájában je­lentkezzen termelési és szántási szerződés megkötése céljából. Közöljük továbbá, hogy a cukor­répa termeltetést a Ceglédi Föld­művesszövetkezet vette át, meg­bízottunk Pákozdi Sándor ceglé­di lakos. Vadász u. 22. sz. alatt és Paop Károly minőszer bolt­vezető. Marx Károly u. 2. sz. alatt. Bővebb felvilágosítást ad a földmüvesszövetkezet termelési tanács elnöke. — A PEST—SZOLNOK MEGYEI ÁLLAMI PINCE­GAZDASÁG pénteken Cse­pelen a munkásnegyedben „poharazót" nyit. A célgaz­daságok kiváló borait mérik Csepel dolgozóinak. Megjelent a piacon . cseresznyepaprika, a birsalma, és a papírhéjií dió A Nagyvásártelepre szerdán reggel 176 vagon és 112 teher­gépkocsi áru érkezett, többek kö­zött 26 vagon burgonya, 70 va­gon gyümölcs és dinnye és 24 vagon vegyes darabáru. Megjelent a piacon a télire fel­fűzésre alkalmas apró, piros cseresznyepaprika. A bolgárker­tészek 10—14 forintért adták ki- lónkint. A KÖZÉRT árudákban a petrezselyemgyökér csomóját 1 forintért, a sárgarépát 70—80 fillérért árusították. A piros pa­radicsompaprika kilónkint 3.20— 4, az egyéb fajtájú paprika 1.00— 1.40 forintjával került forgalom­ba. Megérkezett Kecskemétről a különleges minőségű Glória sző­lő. ára 9.60 forint. A gyöngyösi saszlát 8.80, az egyéb minőségű csemegeszőlőt 6—7.40 forintért árusították. Jánoshalmáról meg­jött a birsalma, árát kilónkint 5 forintban állapították meg. A Diósdi Földművesszövetkezet Idei papírhéjú diót szállított, ára osz­tályozva kilónkint 14—16 forint. Szesztilalom alatt senki sem „köteles“ szeszt árulni Érdekes ügyet tárgyalt a Terü­leti Egyeztető Bizottság. A Váci Vendéglátóipari Vállalat kártérítést követelt Gendur Pál boltvezetőtől, mert az október-novemberi szesz- tilalom alatt 1686 forint értékű sör és egyéb áru megromlott. Közben a váci járásbíróságot is megjárta az ügy, de onnan az egyeztető bi­zottsághoz utalták, döntés végett; Gendur Pál elmondta, hogy az üzlet gyár területén van. öt-hat- száz ember állandóan a gyár előtt tartózkodott és egyáltalán nem volt kívánatos, hogy még szeszt is kapjanak a „hőbörgéshez”. A kár­igényt hatheti fizetésére: 1300 fo­rintra mérsékelte a vállalat. Az üz­let beázott, emiatt ment tönkre egv csomó cigaretta, a sütemények pedig az állástól. Érdekes volt. hogy megjelent a tárgyaláson a VEB egyik tagja is, aki hangoztatta, hogy Gendur át­adhatta volna a sört olyan helyre, ahol kimérhették, így nem ment volna tönkre. A gyár Igazgatója és a párttltkár viszont Gendurt utasították, hogy ne nyissa ki az italboltot. A TEB mentesítette Gendur Pált a kár megtérítése alól, mert min­denütt szesztilalom volt és sehol sem mérhették volna ki az Italt. A Postaveiérígaigatóság közli, hogy a Magyar Vöröskereszt tá­mogatására ez év január 31-én for­galomba bocsátott feláras bélyeg­sorozatot szeptember hó 30-ával a forgalomból kivonja. A TATRA — Bis! Bis! Hogy volt! — kiabálták útitársaink. — Csár- flász. bis! És nekünk énekelni kellett, jó ropogós magyar dalokat. Nem yolt nagy szükségünk a lelkes biztatásra, de jólesett a szűnni nem akaró óváció. Az autóbusz a Tátra kanyar­gós útjain kapaszkodott velünk egyre feljebb, s feljebb Roz­toka, egy szép kis menedék­ház felé. Ezen az úton éreztük meg igazán, milyen hatalmas szerepe van a dalnak a barát­ság kialakulásánál. Az első nóta után még csak egymásra mosolyogtunk, lengyelek és magyarok, a második dalt már együtt próbáltuk énekelni, a harmadik után pedig már kedves ismerősök voltunk. Az autóbusz tömve volt. Nekem már csak pótszék ju­tott, s közvetlenül mellettem, ahogy a bemutatkozásnál ki­derült, egy munkás ült a fele­ségével. Nowa-Hután dolgoz­nak mind a ketten. Ha jól emlékszem Grzegorznak hív­ták a férfit, a feleségét pedig Krisztinának. Az első udva­rias szóváltás után, mint min­den új ismerősünk Lengyel- országban, ők is- az októberi eseményekre terelték a beszél­getést. Forradalom, vagy ellen- forradalom volt-e Magyaror­szágon? Ez a kérdés még mindig nem tisztázódott egé­szen bennük. Kérték, hogy meséljünk nekik a történtek­ről. Mi elmondtuk, mi is tör­tént Budapesten 1956 október végén, november elején. A beszélgetés természetszerűen nem maradt ilyen szükkörű. A környező útitársak Is tettek fel kérdéseket. Nem emlék­szem pontosan valamennyiük­re. Azt tudom, hogy volt köz­tük egy fiatal mérnök, s egy idősebb ember is, akinek a foglalkozását csak pár nap múlva, egy újabb találkozás­nál tudtuk meg — van egy öreg Ford kocsija, s azzal fu­varozza a kirándulókat jó pénzért a Tátra hegyei kö­zött. Hogy mi volt régen a fog­lalkozása, azt nem árulta el. Ennek a három embernek a véleményét jegyeztem meg a legjobban magamnak, hiszen három társadalmi osztályt kép­viseltek. Vita alakult ki közöttünk, a forradalom, vagy ellenforrada­lom kérdésében. Grzegorz, té­továzás nélkül mellénk állt. Sehogy sem tetszett neki.az, hogy Magyarországon megje­lentek a volt urak, gyilkolták a kommunistákat, kártérítést követeltek a gyárak egykori tulajdonosai, a földet el akar­ták venni a parasztoktól. A mérnökünk is helytelenítette ezeket a „túlkapásokat", ahogy ó jellemezte az eseményeket, de szerinte októberben nem ellenforradalom volt Magyar- országon, mert a harc nem az urak hatalmáért indult meg. Egy-egy kérdésnél okosabb akart lenni, mint mi, akik a saját bőrünkön tapasztaltuk az ellenforradalom „áldásait”. Ezt persze nem hagyhattuk. Osztovics Péter, a Csepel Autógyár fiatal munkása, aki a legjobban tudott közülünk oroszul, egészen tüzbejött. Olyan hévve! s meggyőző erő­vel beszélt, hogy a mérnö­künk lassan-lassan megadta magát. Amikor elmondtuk, hogy az októberi fegyveres tá­madás milyen szervezett volt, s hogy a forradalmi bizottsá­gok vezetését a volt főjegyzők és alispánok ragadták maguk­hoz, elismerte az események ellenforradalmi jellegét. Az öreg ember ekkor várat­lan kérdéssel fordult felénk. — Maguk kommunisták? — Egy páran azok vagyunk — válaszoltuk. Ettől kezdve a fuvarosunk magábaburkolódzott s nem vett részt a beszélgetésben. Minket viszont az a kérdés iz­gatott, hogyan képzelik el ők Lengyelország jövőjét? Szocia­lizmust akarnak, kommunista vezetéssel. A nowa-hutai há­zaspár elképzelése erről a szo­cializmusról világos és egyezik a mi utunkkal. A mérnöknek más volt a véleménye. Ö, ha nem is semlegesnek, de Moha­med koporsójának képzeli el a jövő Lengyelországát. Legyen független mindentől és min­denkitől, építse a szocializmust, elvben támagassa a Szovjet­uniót és a népi demokráciákat, de „ne kösse magát szorosan egyik táborhoz sem.” — Hogyan akarják meg­őrizni akkor a függetlenségü­ket, hiszen Nyugat-Németor- szágban élesztgetik a revans- vágyó militarizmust, s Len­gyelország egymaga képtelen tartósan védeni esetleges táma­dás esetén nyugati határait, egy álliig felfegyverzett fasiszta nagyhatalom ellen? — Ez igaz — válaszolta a mérnökünk — de a nagyhatal­mak garantálják Lengyel- ország területi sértethetet’en'é- gét. Azonnal az 1939.es esemé­nyek jutottak eszünkbe. Anglia és Franciaország akkor is ga­rantálták Lengyelország ha­tárait, s mégis ‘ tétle­nül szemlélték, hogyan vé­gez két hét alatt Hit­ler hadserege a hősiesen ellen­álló lengyel néppel. Meg is mondtuk ezt a mérnöknek, s ő bizony erre már nem tudott mit válaszolni. Ki tudja meddig vitatkoz­tunk volna, ha nem érünk utunk céljához. De sajnos el kellett válnunk. Mint jó bará­tok búcsúztunk Grzegorztól és feleségétől, a mérnöktől, s megegyeztünk abban, hogyha újra találkozunk, folytatjuk a beszélgetést. Az öreg fuvaros csak egy nagy „jó napot“-tal köszönt el tőlünk. Megérkeztünk Roztokára. Itt láttunk életünkben először iga­zi hegyet, igazi erdőt. Körülöt­tünk a Tátra csúcsai emelked­tek a felhők közé, sűrű feny­vesek között zúgott a szél. Nem tudtunk ellenállni a csábításnak s már az első na­pon nekivágtunk az egyik csúcs megmászásának. Egy pa­tak mentén törtettünk felfelé, s bizony csak ketten. Osztovics Péter és én értünk íel a Dziad 1901 méter magas csúcsára. Kedves meglepetés fogadott ott bennünket. A csúcsot előttünk is megmászták már magyar fiatalok, s mohából ötágú csil­lagot formáltak a sziklára, egy lapos kőre pedig ráírták: „KISZ 1957.” Bebarangoltuk az erdőket, gyönyörködtünk havas hegy­hajlatokban és tengerszemek­ben, s meg kell vallanom, mi nemcsak csodáltuk, meg is szerettük a „Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tá­ját“. Fltyó Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents