Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-04 / 107. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! lJC irta p ALKUDOZÁS... MSZMP P F. S T M E G Y E I BIZOTTSÁGA MEGYEI TAN Á'C S 1APJ.J X. ÉVFOLYAM, 107. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1957. SZEPTEMBER 4. SZERDA Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága Lyon város Tanácsának FRANCIAORSZÁG Lyon Kedves Barátaink! A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tanulmányozta az ENSZ által delegált ötös bizottság jelentését az 1956 októberi magyarországi eseményekről. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az ötös bizottság által készített jelentés a valósággal ellentétes értékelést ad az 1956 októberi magyarországi eseményekről. Az ötös bizottság jelentését azoknak a személyeknek tanúvallomásai alapján állította össze, akiknek érdekük volt az ellenforradalmi események kirobbantása, a törvényes hatalom megdöntése. E személyek azért szöktek meg Magyarországról, mert az általuk előidézett események alatt közönséges bűncselekményeket és hazaárulást követtek el, s most nemzeti hősként tetszelegnek, élősködnek külföldön. Ezt úgy tudják ideig- óráig elérni, hogy valótlan adatokat „személyes élményeket” szolgáltatnak többek között az ötös bizottságnak is. Az ötös bizottság a világ bármely művelt állama jogrendszerével ellentétesen a bűncselekmény tetteseivel és részeseivel kivánja bizonyítani a tettesek ártatlanságát. Az így elfogadott „tények” alapján határozza meg az események jellegét. Tájékoztatjuk Önöket, hogy Pest megye területén, mely csak egy része Magyarországnak — számos tény és írásos dokumentum bizonyítja, hogy ellenforradalmi erők meg akarták dönteni a törvényes hatalmat. Az erről szóló dokumentumok egy részét tanulmányozás céljából megküldjük. Kérjük önöket, Lyon város Tanácsát, emeljék fel tiltakozó szavukat az ötös bizottság alaptalan jelentése ellen — velünk együtt — és követeljék az úgynevezett „magyar kérdésnek” az ENSZ napirendjéről való levételét. Meggyőződésünk, hogy tiltakozásukkal igaz ügyet szolgálnak. Budapest, 1957. augusztus 29. Szabó Károly, a végrehajtó bizottság elnöke Dr. Lakatos Imre. a végrehajtó bizottság titkára Milyen szervezeti változások lesznek az ifjúsági szövetségben ? A Kommunista Ifjúsági Szövetség októberi I. országos értekezletén egyebek között nagy jelentőségű szervezeti kérdéseket is megvitatnak a KISZ-szervezetek 'küldöttei; Az értekezlet meghatározza majd, milyen szervezeti változások szükségesek a jelenleg már mintegy 160 000 tagot számláló ifjúsági szövetségben. A javaslat szerint a KISZ legfelsőbb szerve az országos kongresszus lesz. A kongresz- szusi küldötteket demokratikusan, a KISZ-szervezetek taglétszámának arányában választják meg. Az országos kongresszus négyévenként ül össze, de ha szükséges, rendkívül? kongresszust is össze lehet hívni. A kongresszusok közötti időben a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkáját a Központi Bizottság irányítja majd. A bizottság tevékenységéért a kongresszusnak felelős. Az októberi értekezleten megválasztandó Központi Bizottság legalább háromhavonként tart majd ülést' és munkájáról rendszeresen tájékoztatja a KISZ-szervezeteket. A KISZ Központi Bizottsága munkájának segítésére a legjobb nevelőkből, az ifjúság problémáinak kiváló ismerőiből ifjúsági tanácsokat hoznak létre. A tervek szerint ifjúmunkás, egyetemi, középiskolai, parasztifjúsági és leánytanácsot alakítanak. Ezek tanulmányozzák majd az ■egyes ifjúsági rétegek helyzetét, s különféle javaslatokat dolgoznak ki. Fokozatosan kiszélesítik az ifjúsági szövetség sajtórendszerét. A tervek szerint szeptember végén megjelenik a szövetség napilapja, s még az országos értekezlet előtt napvilágot lát a KISZ-vezetők és aktivisták lapja, az Ifjú Kommunista. Előreláthatólag a jövő év tavaszán megindul a KISZ ifjúsági, irodalmi és művészeti folyóirata is, ezenkívül kéthetenként megjelenő lapja lesz a parasztfiataloknak, valamint a középiskolai és az egyetemi ifjúságnak. Sajtófogadás a Bolgár Népköztársaság: nagykövetségén A Bolgár Népköztársaság közelgő nemzeti ünnepe, a felszabadulás évfordulója alkalmából kedden délelőtt sajtófogadást rendeztek a budapesti bolgár nagykövetségen. Kriisztju Sztojcsev rendkívüli és meghatalmazott nagykövet válaszolt a magyar sajtó számos megjelent munkatársának kérdéseire. Többek között szólt a mezőgazdaság szocialista átalakításának bulgáriai tapasztalatairól. Amint elmondotta, a közös gazdálkodásnak a fel- szabadulás előtt voltak hagyományai, mintegy 15—20 termelőszövetkezet és számos fogyasztási szövetkezet működött. A felszabadulás után a parasztság maga kezdeményezte újabb kollektív gazdaságok alakítását. Ma már az egyéni parasztgazdaságok 83 százaléka tömörül termelőszövetkezetekbe és az állami gazdaságokkal együtt 87 százalék a szocialista szektor aránya a mezőgazdaságban. A kollektivizálás során Bulgáriában is követtek el hibákat, túlkapásokat. A törvényesség megsértőit azonban felelősségre vonták, a pártnak és a kormánynak eltökélt szándéka, hogy szigorúan őrködik az önkéntesség elvének megtartása felett. A szövetkezetek javarésze virágzik, így vonzó példát jelentenek a még egyénileg gazdálkodók számára. Egy másik kérdésre válaszolva a nagykövet a Hazafias Arcvcmal múltjával, jellegével és szervezetéivel foglalkozott, A bolgár népfront-mozgalom már a 30-as évek második felében ért el sikereket, 1942 júliusában alakult meg a kommunista párt, Dimitrov ve. zetésével a széles alapokon nyugvó hazafias arcvonal. A mozgalomnak szervezett jellege van, s tevékenysége igen széles körre terjed ki a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet különböző területein. A bolgár ipar fejlődéséről szólva Krisztju Sztojcsev kiemelte, hogy a fejlesztésnél gondosan figyelembe vették a hazai sajátosságokat. így például nagy mértékben támaszkodtak és támaszkodnak az újabb színesfém leletekre. Az | ipar fejlődését jellemzi az is, | hogy míg a 30-as években az l ország osszkivitelének négy | százaléka volt iparcikk, addig | most ez az arány 56 százalék. | A nagykövet a baráti hangú- f latú sajtófogadáson egyebek | között a bolgár disszidensek | nyugaton kifejtett aknamun- | bájával is foglalkozott. \i Országos Béketanács evangélikus egyházi bizottságának nyilatkozata az ENSZ ötös bizottságának jelentésével kapcsolatban Az Országos Béketanács evangélikus egyházi bizottságának elnöksége szeptember 3-án ülést tartott, amelyen többek között jelen volt Tu- róczy Zoltán és dr. Vető Lajos püspök. Az elnökség a bizottság nevében nyilatkozatot tett. A nyilatkozat bevezetőben utal az ENSZ ötös bizottságának jelentésére, majd így hangzik: „Úgy látjuk, hogy ennek a kérdésnek tárgyalása a jelen körülmények között nem vinné előre hazánk belső nyugalmának és a nemzetközi feszültség csökkentésének ügyét. Hitünk szerint Isten kezében tartja a történelmet és nevel bennünket, hogy több legyen a hit, a szeretet és a keresztény reménység. Isten azonban embereken keresztül formálja a történelmet, ezért a békéért mindenki felelős. Országunk belső helyzetének további megnyugvását és új háborúk országok felett lebegő pusztító rémének elűzését azzal szolgálhatja legjobban a világ minden felelős testületé, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete, ha az ötös bizottság jelentésével kapcsolatban is kerüli az ellentétek növelését és szolgálja a világ békességének megóvását". Egyelőre nem tudnak újabb háztartásokat bekapcsolni a palackgáz-ellátásba A Gáz- és Szénsavértékesatő Vállalat az utóbbi időben sok olyan kérést utasított vissza, amelyben palackgázt igényeltek. Ezzel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adták: — Jelenleg 70 000 háztartá’ és mintegy háromezer üzem használja rendszeresen a palackgázt. A 2—3 év előtti kéréseket teljesíteni tudtuk, mivel a gáztermelés lényegesen felülmúlta a szükségleteket. Az elmúlt két évben jelentősen növekedett a fogyasztók száma és 1954-től már csak korlátozott mértékben fogadtunk el kérvényeket. A Belkereskedelmi Minisztérium éppen a sok igénylés miatt úgy döntött, hogy a kérésekről a megyei tanácsok kereskedelmi osztályai döntenek. Űjabb háztartásokat azonban csak abban az esetben tudnak ellátni palackgázzal, ha a termelés növekszik — erre azonban nincs kilátás — vagy abban az esetben, ha a magánosok, intézmények lemondanak a használatról A vállalat a kérvényekre minden esetben ilyen értelmű választ fog küldeni. A jelenlegi tulajdonosokat rendesen el tudják látni, sőt az elavult készülékeket folyamatosan újakra cserélik ét. Ezek kényelmesebbek és jobbak a korábbinál. Az Országos Béketanács levelet intézett a Béke-Világtanácshoz, a nemzeti béketanácsokhoz és a külföldi békemozgalmak képviseletében Magyarországon járt személyiségekhez, amelyben felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amellyel az ENSZ- beszámoló a nemzetközi helyzetet fenyegeti. MEGNYÍLT AZ MSZMP KÖZPONTI PÁRTISKOLÁJA Hétfőn délután ünnepélyesen megnyüt az MSZMP Központi Bizottságának egyéves pártiskolája. A megnyitón megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, valamint a Központi Bizottság több tagja. Kassai Gézának, a pártiskola igazgatójának bevezető szavai után Kádár János ismertette a pártoktatás és a pártiskola fő feladatait, s a Központi Bizottság nevében jó munkát kívánt az iskola tanárainak és hallgatóinak. Kommunista előretörés Indonéziában a körzeti választásokon Nem hivatalos számítások nyilvánvalóvá teszik, hogy Indonéziában a körzeti választásokon a kommunisták vezetnek. A hivatalos jelentések csak több hét múltán várhatók. Nyugati megfigyelők szerint a kommunisták másfél év alatt a negyedik helyről az elsőre törtek és kétségtelen, hogy most megszilárdítják és kiterjesztik befolyásukat. Történelmi séta Csepel szigetén Nem akarunk tormillöttgyermekeket] Pest megye területén fokozódó erővel tör fel a tiltakozás | a magyar nép békés életét, építő munkáját felzaklató ötös | bizottsági jelentés és a nukleáris fegyverek ellen. Dunaharaszti lakossága több röpgyűlésen tiltakozott az | ENSZ ötös bizottságának hazug jelentése, valamint a nukleáris | fegyverek kipróbálása ellen. Nem akarjuk — mondja többek | között a gyűléseken elfogadott határozat — hogy a háború új- | bői feldúlja otthonainkat, virágzó szántóföldjeinket. Nem aka- | runk éjjel-nappal reszketni. Mi egyszerű emberek azt akarjuk, | hogy az atomenergiát ipari és gyógyászati célokra használják | fel. Azt akarjuk, hogy gondta’an, boldog életet biztosítsanak § minden becsületes dolgozó számára. Élni és dolgozni akarunk. \ Nem akarunk torzszülött gyermekeket, írják tiltakozásukban az édesanyák. Azt akarjuk, hogy gyermekeink egészségesek. | boldogok legyenek. Ugyanakkor felemeljük tiltakozó szavun-1 kát az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen is, mert az ha- | zug módon gyalázza a magyar népet, s arra szolgál, hogy a há-1 borúra uszító nyugati körök újabb ürügyeket találjanak a bel-1 ügyeinkbe való beavatkozásra. A tiltakozást 477 anya, mun-1 kás, értelmiségi írta alá. A Vízműépítő Vállalat dunaharaszti műhelyének dolgozói | tiltakozó gyűlést tartottak és csatlakoztak a község lakóinak I tiltakozó mozgalmához. Több mint 114-en írták alá a műhely | dolgozói közül a tiltakozó táviratot. Éleshangú táviratban tiltakozott Isaszeg lakossága is az I ENSZ ötös bizottságának hazug, hamis jelentése ellen. ü j magyar munkásság fel- -tk légvára, a volt Csepel község ma már Budapest egyik kerülete. Amint azon. ban elhagyjuk a volt iközség környékét — már Pest megyében járunk, a sziget falvai közt. Űj lakóháztömbök, korszerű gyáraik, jól művelt földek, vidám szaladgáló, nyaraló gyerekek kerülnek elénk. Ezen az utunkon azonban dolgos, fejlődő jelenünk mellett a sziget múltját idézzük, épületeket tekintünk meg hagyományokat keresünk, amelyek az előttünk járt nemzedékek munkáját és ; szellemét dicsérik. Csepel-sziget repülőgépről \ nézve alig több mint folyóövez- \te földcsík, mégis népünk történelmének érdekes fejezetei játszódtak le itt. A földrajzi leírás szerint „Csepel alacsony fekvésű lapály, 48 kilométer hosszú és 3—9 kilométer széles, szántók és szőlők tarkítják területét.“ Midőn a honfoglaló magyarok ideérkeztek, már ember járta helyre jutottak; őskori temetők maradványai tanúskodtak erről. A hagyomány szerint a honfoglaló Árpád itt tartotta pihenőjét Zalán leverése után és lovászmesteréről nevezte el a szigetet Csepelnek. A középkorban élt Oláh Miklós leírása szerint e táj „vadban, erdőben bővelkedik’1 — a török pusztítás azonban megakasztotta fejlődé. sét és a lakosság szaporodását. Az osztrák császári uralom alatt sem javult a nép sorsa. 4 sziget területén főpapok, zí hercegek, udvari kegyen- cek osztozkodtak. Csepel századokon át „királyi adománybirtok” volt s amíg a „meg. ajándékozott“ naplopők Becsben mulatoztak, addig a nép épületeket emelt, megkötötte a homokot; kultúrtájat hozott létre fáradságos munkával. Sétánk során nézzük meg a sziget községeinek néhány szép épületét, haladjunk történelmi események nyomában ... Szigetszentmiklósra érkezünk. A Iközséget 1440 körül a török elől menekülő szerbek népesítették be. Református templomát 1776-ban építették... A mai Tököl lakosai közül kevesen tudják, hogy ott már 1200 táján ,;királyi várnépek” laktak, a római katolikus temp, lom több mint 200 esztendős. Szigetújfalu házai tűnnek elő. Görgey itt írta alá Zichy Ödön gróf, habsburgista áruló kivégeztetéséről szóló okmányt, az 1848-as szabadságharc napjaiban ... Szigetszentmártonban ma is élnék a Mária Terézia korában idetelepített bajorok utódai. Római katolikus temploma a XVIII. század végén épült, 1838-ban árvíz, 1886-ban tűz pusztította a községet, de a szorgalmas nép helyrehozta a károkat és tovább folytatta munkáját minden csapás után... Szigetcsépen középkori falakat és Árpád-kori magyar pénzeket találtak, görögkeleti templomát 1777-ben emelték... Lassan feltűnnek Ráckeve tornyai. A városka a régi századokban „királyi vadászterület” volt. A török terjeszkedés elöl számos szerb család menekült ide és virágzó települést teremtettek. A török hatalom azonban ide is eljutott és megállította az egészséges fejlődést. Rádkeve falai között neves költők és hitvitázók éltek, mint Skaricza Máté, aki a XVI. század közepének Ráckevéiét magyar versekben színesen írta le. Verseiből megtudjuk, hogy akkoriban Ráckevének hét piaca volt. 1643-ban pestis, 1690-ben 800 császári zsoldos „látogatta“ meg Ráckevét. A görög-szerb templom alapjait még a XIV, században rakták le, a reforr mátus templomot 1563-ban kezdték építeni, ezelk az érdekes műemlékek ma is számos érdeklődőt vonzanak... A Ráckevéhez közeli korévet már 1276-ban megemlíti egy ado-< mányozási okirat, 1848-ban itt végezték ki az áruló gróf Zi- chyt. E községben is számos szerb menekült telepedett lei még a XVIII. században is: A sziget lakosai közül ma is sok a nemzetiségi, akik — a magyarokhoz hasonlóan —■ ápolják hagyományaikat, fel- elevenítik táncaikat, dalaikat. A szerb iskolásók éppúgy, mint a németnyelvű gyerekek sajátos táncaikat, dalaikat adják elő kultúrrendezvényeken. Országszerte ismert a szigetszent- mártoni német gyermekzenekar, amely műsorával az elmúlt évek során sók sikert aratott. í^sepel-sziget többé nem „ki- rályi vadászterület”. A nép századok fáradságos úttörő munkájával igazolta, hogy joga van saját lakhelyéhez, földjéhez, üzemeihez. Törté- nelmi sétánkon is láttuk a sziget népének hősi, dolgos múltját és ez kötelezi a sziget mai lakóit arra, hogy tovább küzdjenek a még jobb holnapért. Járy Péter
