Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-25 / 125. szám

2 ““igfCirlap 1957. SZEPTEMBER 23. SZERDA SZÉLJEGYZETEK s Fekete bárányok A svájci National Zeitung ■beszámol arról, hogy a berni nagytanács nemrég tárgyalta az egyes magyar disszidensek viselt dolgairól szóló rendőri jelentést. Törik a fejüket, mit lehetne csinálni az antiszo­ciális elemekkel, az úgyneve­zett fekete bárányokkal. Mi okozza a problémát? ,,Ha pa­naszkodunk a menekültekre mondotta a derék előadó csak megbénítjuk a se­gítőkészséget, csak erre vár a Kádár-rezsim, hogy aztán vi­lággá kürtölhesse; a Nyugat tosszul bánik a menekültek­kel, ami viszont annak bizo­nyítéka, hogy a Nyugat maga is rossz. Mivel a lelkesedés első mámora elmúlt, népünk­nek most be kell bizonyíta­nia, hogy állja a próbát.“ És mi a kiút? A lap salk csűrés-csavar ás és köntör­falazás után közli a javasla­tot. „A berni kanton elhe­lyezheti ezeket az elemeket St. Johannsenben levő javító „munka-intézetben“. Szegény félrevezetett „fékete bárá­nyok"! Így fest közelről a so­nkát dicsért svájci humaniz­mus. Róma beszélt Valamikor reges-régen, a kis törzsek marakodásai ide­jén, addig tartottak a vesze­kedések. amíg az egyetlen vi­lágbirodalom, Róma meg nem szólalt. Akkor terjedt el a szólásmondás: „Róma be­szélt“ és ez a feltétlen tekin­tély döntését jelentette min­dig. Változnak az idők. Gon­doljunk csak arra, hogy a na­pokban a római rádió hírt adott a magyar írók közös tiltakozásáról, a magyar bel- ügyekbe való beavatkozás el­len-„Ezzel kapcsolatban nyu­godtan el merte mondani Róma azt is. hogy: „azonban nem közölte a budapesti rá­dió, hogy kik ezek a neves írók.“ És tudósítását így fe­jezi be: „Kétszáz neves ma­gyar író tehát semmiképpen sem írhatta alá az állítólagos petíciót.“ Vagy nem olvassák a magyar lapokat és akkor felelőtlenség az ilyen hírszol­gálat, vagy olvasták és akkor egyszerűen hazudnak. Róma beszélj Inkább hallgatott volna, , j< Az elbizakodottság teteje Adenauer úr nyilatkozott nemrég az együk olasz lapnak és nem kevesebbet jelentett ki, minthogy: „mindig az volt a célom, hogy a politika te­rületéről eltűnjék az osztály­képződés.” Megjegyzem, ilyennel már próbálkoztak sikerektől szé­dült emberek. A legemléke­zetesebb ilyen kísérletező szintén német volt, sőt szin­tén kancellár. Hitlernek hív­ták és ettől úgy elbizakodott, hogy fittyet hányt a társa­dalmak életét szabályozó minden törvénynek. Többek között az osztályokat és az osztályharcot is eltörölte nemegyszer. Azt hiszem tud­ják mi lett vele. Szántó Miklós Változatlanul áll a harc Algériában Vasárnap Algériáiban az Oran és Tlemcen között köz­lekedő személyvonatot kisik­latták. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a vonat kisiklását egy tálvolból irányított akna robbanása okozta. Algéria három városában Boufarikban, Tlemceniben és Philippeville-ben hétfőn több helyen gránátok robbantak. A gránátrobbanások a három városban összesen 14 sebesü­lést okoztak. Algériai fegyveresek Oran megyében számos gazdaságot támadtak meg és pusztítottak el. s elhajtották a gazdaságok juhnyájait. A francia hivatalos jelenté­sek szerint hétfőn Palat kö­zelében 15, Seddouk mellett 10 és Blida-tól délre 7 algériai fegyveres esett el a harcok- bam Nem nyugszanak Az ENSZ-közgyűlés hétfő délutáni ülésén véglegesen a Jelenlegi ülésszak napirendjé­re tűzte a „magyar kérdést’’ — közli az AFP; A határozatot 57 szavazat- fal 10 ellenében és hat tartóz­kodás mellett hozták. A szavazás előtt Mód Péter, Magyarország képviselője Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel egyetemben ismételten tiltakozott az el­len, hegy az ENSZ beavat­kozzék a magyar belügyekbe. A közgyűlés ezután két órán keresztül felszólalásokat hall­gatott meg. Tizenkét szónok ismertette álláspontját a népi Kína ENSZ-tagságának kérdé­sében. „A nyugati hatalmak nem mondottak semmi hasznosat, vagy építő jellegűt Magyarországgal kapcsolatban“ ■■ írja a londoni Tribune A ' nyugati hatalmak az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben és azon kívül nem mon­dottak semmi hasznosat vagy építő jellegűt Magyarország­gal kapcsolatban — írja a londoni Tribune című lap, majd hozzáfűzi, hogy megis­mételték a már korábban el­mondottakat, úgyhogy a „ma­gyar kérdés” ma is ott van, ahol eddig volt. A bevanista lap nem ért egyet a mai magyarországi helyzettel, de szemére veti a nyugati hatalmaknak és Nagy-Britanniának is. hogy azzal, ahogy a magyar kér­dést kezelik, nem segítenek ezen az országon. A brit küldöttek az ENSZ- ben folyó vitában csupán arra korlátozták akciójukat, hogy megismételjék Magyarország és a Szovjetunió elítélését s más egyebet nem is tettek. A lap hozzáfűzi, hogy az ilyen politika „mind a Nyugat, mind pedig Magyarország szem­pontjából veszélyes”; A cikk a továbbiakban a Magyarországgal kapcsolatos nyugati határozati javaslat vitájával foglalkozik és annak a véleményének ad kifejezést, hogy „az európai biztonsági egyezmény megkötése céljá­ból összehívandó tárgyalások­ra vonatkozó szovjet javaslat elfogadása és az összeg ide­gen csapatok Európából való kivonása lenne a legjobb mód arra, hogy segítsenek Magyar- országon”. Cipőtisztító automaták Moszkvában Rövidesen cipőtisztító auto­matákat állítanak fel a szov­jet fővárosban. A pénz bedo­bása után több kefe jön moz­gásba, melyek a cipői meg­tisztítják, színtelen krémmel bekenik és a bőrt tükörfé­nyesre kefélik. A vevő bár­milyen pénzegységet dobhat be tetszése szerint, de a gép csak az előírt érték elérésekor jön mozgásba és ezt előzete­sen egy fényjellel jelzi. Folyik a vér „Boldog Arábiában 44 Idujárásjelentés Várható időjárás szerdán es­tig: Felhőátvonulások, több he­lyen kisebb eső. Mérsékelt, időn­ként megélénkülő nyugati, észak- nyugati szél. A hőmérséklet ala­kulásában lényeges változás nem lesz. Legmagasabb nappali hő­mérséklet szerdán 21—24 fok. — KEDVES, RÉGI NÉP­SZOKÁST ELEVENÍTENEK FEL szeptember 29-én Far­moson: a község lakosai egésznapos szüreti mulatsá­got rendeznek. Ezen a napon a legények házról házra jár­va versekkel, vidám rigmu­sokkal köszöntik a háziakat. Este szüreti bált tartanak. — SZEPTEMBER 29-ÉN TANÁCSTAGI PÓTVÁ­LASZTÁS LESZ Ikladon. Az ikladiak járási tanácstag­jelöltje, Járjepka Józsefné, a Nőtanács elnöke. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT MEGYEI művelődé­si bizottsága szeptember 26-án ülést tart. Az ülésen az őszi, téli művelődési fel­adatokat vitatják meg. — GESZLER GYÖRGY zongoraművész, a világhírű Liszt—Geszler átiratok szer­zője október elsejétől a du­nakeszi zeneiskolában tanít. A kiváló muzsikus nemrégen tért vissza Bécsből, ahol sa­ját műveiből két nagysikerű estet rendezett. — KOTÁNYI NELLY zon­goraművésznő kiváló muzsi­kusok közreműködésével Vá­cott, Budaörsön és Dunake­szin hangversenyt rendez. — A PEST MEGYEI TA­NÁCS művelődésügyi osztá­lya Budapesten, Vácott és Cegléden színészképző stú­diót létesít. — TŰZ ÜTÖTT KI HÉT­FŐRŐL KEDDRE VIRRADÓ ÉJSZAKA a csömöri Haladás Tsz-ben, A tűzoltóság teljes felkészültséggel vonult ki, nem tudták azonban meg­akadályozni, hogy a három 30 méter hosszú szalmakazal le ne égjen. A tűzvizsgálat és a kár felbecsülése folya­matban van. — ORDASOK CÍMMEL a közeljövőben jelenteti meg a Kossuth Könyvkiadó Fran- czia Kiss Mihályról szóló ri­portregényét, melynek szer­zője Antal Gábor, Szerdán megkezdik az augusztusi lottó jutalomsorsolás nyereményeinek kiosztását Az augusztusi lottó jutalom* sorsoláson — mint ismeretes — 317 szelvény tulajdonosának jutott értékes nyeremény. A nyertes szelvényeket a rész­vételi szabályzat értelmében szeptember 20-ig be kellett mu­tatni a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon, illetve a lottó kirendeltségeknél. A jutalomszelvénykék alap­ján az igazgatóság kiállította és megküldte a szerencsések­nek a vásárlási utalványokat^ Ezekre szeptember 25-én, szer­dán a Lottó Áruházban meg­kezdik a nyeremények kiadá* sát. _______________ — SZEPTEMBER 28-ÄN, SZOMBATON REGGEL 9 órakor a Pest megyei párt­bizottságon (Budapest, V.* Árpád utca 10.) megyei elő­készítőt tartunk, az Időszerű kérdések I., II. témaköréből és a Marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyam I. téma­köréből (Osztályharc és a forradalom. A társadalmi ha­ladás mozgatóerői.) járási ve­zetők, propagandisták ré­szére. MSZMP Pest megyei párt VB agit.-prop. osztály Vagonfételben érkezik az őszi karfiol A Nagyvásártelepre kedden reggel 86 vagon és 84 tehergép­kocsi áru érkezett, egyebek kö­zött 34 vagon burgonya, 25 va­gon gyümölcs és 20 vagon ve­gyes darabáru. Az alföldi termelőszövetkeze­tek, amelyeknek öntözőberende­zésük van, megkezdték az őszi karfiol szállítását a fővárosba. Nagykőrösről, Szentesről és Bé­késből vagontételben érkezett a „Hólabda’! karfiol. Az állami holtakban a tisztított karfiolt kilónként 2.20—2.60, a leveles karfiolt 1.80 forintért árusították. A Csepel-szigeti bolgár kertészek a „Bíborgömb” céklarépával je­lentek meg a csarnokokban és a piacokon. A „Bíborgömb” cékla nagy előnye, hogy könnyen fő át és tormával fűszerezve, téli savanyításra kiválóan alkalmas. Ára csomónként 2.50 forint. Piacra került a Buda hegyvidéki úgynevezett „Budai Zöld’! cse­megeszőlő, ára az állami boltok­ban 7 forint volt kilónként. A Nyírségből újabb 8 vagon nemés alma érkezett. Megjött a „Kené- zi piros’! alma is, kilója 4—4.50 forint. A magánkiskereskedők a kar­fiolt és a kelkáposztát kilónként 20—40 fillérrel drágábban árusí­tották, mint az állami boltok. aunimiitmiimiMijniiiiiiiiifMiHiiiiiiMnimMiMiitmiiiiitiiMiiiituiHifiiiiiHiiiiiHiiiiniitiititmiiiniiiMimiiMiimmimmiiiiiiumn NE ÍRJA MEG! Az Arab félsziget kies pusztái­hoz képest a délnyugati csúcsá­ban elhelyezkedő Jemen királysá­got művelt mezőgazdasági terüle­tei, oázisai, gazdag városai miatt ..Boldog Arábiának” hívták. E kö­zel 195 ezer km* nagyságú ország­ul nagyszalontai Arany János Múzeumról Nagykőrös város vendége­ként egy hetet töltött a város­ban Danieli Endre, a nagysza­lontai Arany János Múzeum igazgatója. Ez alkalomból meg­kértük, beszélne nekünk a nagyszalontai tesitvérmúzeum- ról, hogy mi magyarok is megismerjük. „Vén torony áll a rónaság felett . i i Letűnt századba visz n kép­zelet." Irta Petőfi Sándor a nagy­szalontai csonka toronyról 1847 júliusában, amikor első ízben látogatta meg jóbarát­ját, Arany Jánost. Az idők vi­harát fedetlen fővel átvészelő négyszögletes torony a hajdú ősöket, azok nagyszerű győ­zelmes csatáit idézte a nagy költő emlékezetébe. Ez a XVII. század elejéről származó épít­mény kétszeresen becses az utókor számára. Először is azért, mert a török leigázás ellen küzdő háromszáz bocskai hajdú emelte vigyázó torony­nak. Később, a Rákóczi-sza- Jtadságharc bukása után jel­képpé magasztosultak az idők viharával dacoló falak. A sza­bad életet idézték az osztrák és a földesúri elnyomás alatt sínylődő hajdú utódok emléke­zetébe. De a ma embere szá­mára azért is értékes ez a to­rony. mert több mint fél év­százada őrzi a város nagy szülöttének, Arany Jánosnak az ereklyéit, s ezzel Nagysza­lonta legjellegzetesebb műve­lődési intézményévé vált. Alig akad olyan erre vetődő ide­gen. aki elmulasztaná a híres­sé vált torony, és benne a mú­zeum megtekintését. Magát a múzeumot 1899. augusztus 27-én országos jel­iegű ünnepség keretében nyi­tották meg. Ekkor a meglevő emléktárgyakkal még csak két emeletet rendezhettek be. Né­hány év múlva azonban a be­érkező emléktárgyak annyira gyarapodtak, hogy a harma­dik emeletet is be kellett mú­zeum céljaira rendezni. Az el­ső világháború után azonban megrekedt a múzeum fejlődé­se, még csak kísérlet sem történt annak érdekében, hogy a tudományos kutatás műhe­lyévé változtassák, A második világháború vi­hara sem vonult át nyomtala­nul az Arany Múzeum felett. Pótolhatatlan és felbecsülhe­tetlen értékű ereklyék és kéz­iratok egyharmadával lett szegényebb múzeumunk. Min­den veszteség ellenére azonban megmaradtak a legértékesebb kéziratok, mint például a Mu- rány ostroma, Shakespeare Szentivánéji álom fordítása, valamint igen értékes festmé­nyek, könyvek s bútorok, mintegy 250 darab. A romién munkáspárt és a művelődésügyi minisztérium a maga feladatának tekintet­te a nagy magyar költő emlé­kének megőrzését. Minden er­kölcsi támogatóst és anyagi segítséget egyaránt megadott ahhoz, hogy múzeumunk visz- szanyerje régi hírnevét. Ez év március 2-án a költő születé­sének 140. évfordulóján újból országos ünnepség színhelye volt Nagyszalonta, és most már 4. emeleten nyitottuk meg az átrendezett, gazdagabbá és ér. értékesebbé tett Arany Mú­zeumot — fejezte be nyilatko­zatát Danieli Endre, ban körülbelül 4.5 millió lakos él. | Uralkodója Taizban székel. Jemen londoni követsége a kö- | zelmúltbam a következő szövegű | nyilatkozatot tette közzé: „Brit repülőgépek a pusztítás | minden eszközét felhasználva | folytatják támadásaikat Sulkeir | körzetében szabad Jemen terüle- = tén. Ez a brit kormány részéről ki- | sérletnek tűnik, hogy fegyveres § erővel foglalja el a fenti területet, | s ezzel megsérti a két ország kö- g zötti megegyezést. E ténykedése | az Egyesült Nemzetek alapokmá- | nya elveivel ellentétben áll.” Térképünkön vastag, harántvo- s nalkázottan ábrázolt területet a = Beihani sejkséget Jemen saját | országrészének tekinti. E területet = bombázza főképpen az angol légi § flotta, továbbá a szomszédos ha- | tármenti falvakat Baidát, Katabát. s A nyíl mutatja a brit gépesített = csapatok behatolási irányát Je- | men területére. " s Terra | Újabb incidens Little Rockban | A rendőrség megerősítette | azt a hírt, hogy egy rendőr- | járőr hétfőn este három re- g volverlövést adott le egy né- | gerekkel zsúfolt teherautóm. | Az autó továbbhajtott, mire | bárom rendőrkocsi üldözőbe | vette. A lövöldözés okát még f nem tudják. ________ A nyomda ördöge! Az Erfurtban megjelenő | Das Volk című lapban közle-1 mény jelent meg az alábbi | szöveggel: „Eladó: Ford B B| 3 tonnás tehergépkocsi. Építési | éve 1490, ára 3500. — vagy 1 csere.” i Ne írja meg, nagyon kérem! Tudom, hogy ma­ga jót akar, de nem segítene, ha­nem csak ártana vele. Maga elmegy az első vonattal, de nekem itt kell maradni. Igaz, szűkén vagyunk ebben a kis szobá­ban, négyen, dol­gozni nem tudok, legfeljebb éjjel, amikor a gyere­kek már alszanak, az a 300 forint is sok, amit fizetni kell érte, de a ta­nács mégis csak megígérte a la­kást. Az is igaz, hogy már három éve ígérgeti, de ha megírja, attól még nekem nem lesz lakásom, ők meg megsértődnek. In­dokot könnyen ta­lálnak, ha nem akarnak adni, hi­szen annyi a jogos igény.,, Az igazgató tényleg erőszakos ember és sok ke­serű órát okozott már nekünk, de hát attól, hogy maga ír róla, még nem változik meg, csak megharag­szik rám és tűr­hetetlenné teszi a helyzetem. Meg aztán. -.. azért csak ki lehet vele jönni. Ha az em­ber megismeri a rigolyáit, igyek­szik a kedvében járni és befogja a száját, száz évig is itt maradhat békességben. Hogy oszt a pénzt nem adta ki? Hát iste­nem, nekem so­kat jelem az a pár száz forint, de az állásom még többet. Mit érek vele, ha megka­pom, aztán meg elüldöznek és itt maradok két gye­rekkel kenyér nél­kül. Ürügyet olyan könnyű ta­lálni, ha valakit rosszindulatúan jigyelnek, én meg két tanút sem tudnék állítani, mert mindenki tudja, hogy nem jó a hatalmasab­bal ujjat húzni. Hát ezért kérem, hogy erről ne is írjon semmit. Tudja, én ott rontottam el a dolgomat, hogy sokat jártattam a szájamat. Kezdő voltam, alig ke­rültem ki az isko­lapadból, itt min­den másképp volt, mint ahogy én a könyvek között el­képzeltem. Forró. fejű fiatal voltam, aki a falnak is nekiront. Hát a fal nem dőlt ki, de a fejem bele­reccsent. A fel- sőbbség meghara­gudott, mert sokat kritizáltam, a kollégák meg at­tól féltek, hogy másképp kell majd mindent csi­nálni. Féltették a kényelmüket, a nyugalmukat. Én akkor még nem tudtam, hogy ez a legfontosabb. Most már megta­nultam. Októberben el akartaik zavarni, mint kommunis­tát. Márciusban aztán előszedtek, hogy ellenforra­dalmár voltam. Isten csudája, hogy még itt va­gyok. Ha most maga mindent megír, azt mond­ják, hogy már megint kezdem az ugrálást. Sajnálom már, hogy egy szót is szóltam. Pedig jólesett már vala­kinek kipanasz­kodnom magamat. Mert tudja, nehéz igy élni, dolgozni. De hát segíteni úgysem tud. Nem is azért mondtam. Csak hogy köny- nyítsek a lelke- men. Így hát még egyszer kérem: ne írja meg! — bor —

Next

/
Thumbnails
Contents