Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-25 / 125. szám

1957. SZEPTEMBER 25. SZERDA ""ü/Cirlap 3 A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése a népi Kínában A pátyi küldött tapasztalatai Nagy számok, nagy ará­nyok. Ezekkel való megismer­kedés és hozzáigazodás volt szokatlan, közel 20 hónapos Kínában végzett munkánk el­ső felében. Elég nehéz volt megszokni, hogy a mi megyé­inkhez hasonló közigazgatási egységek területén 30—40 mil­lió ember élt. Ez elég nagy aránykülönbözet a mi 400—500 ezres megyéinkhez, Kéz a kézben... A Magyar Népköztársaság ajándékaként adott gép­állomás szakembereiként mi 1955-től '1957 első feléig vol­tunk Kínában, amikor a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlődésének döntő időszaka volt. Shantung tartományban dolgoztunk. Ez a felszabadító háborúnak egyik legpará- zsabb tűzfészke, elsők között indult el a szövetkezeti úton. Hosszabb ideig együtt éltünk kínai barátainkkal, kéz a kézben dolgozva. Együtt örül­tünk nagy sikereiknek, amit a szövetkezetben elértek. Múlt év februárjában, márciusában mindennaposak voltak az olyan hírek, hogy egyes tar­tományokban az egész dolgo­zó parasztság csatlakozott a szövetkezeti gazdasági for­mához. A háromezeréves tör­ténelemmel rendelkező ezer meg ezer ősi agrotechnikai ha­gyományt birtokló kínai pa­raszti gyakorlattal kötik egy­be a millió hektárokat borító rizsföldeiktől kezdve Kwan- tung tartomány haragoszöld trópusi ültetvényéig. Milliók művelődnek, tanulnak, fej­lődnek. A milliós kiterjedé­sű füves sztyeppéken Sinki- angban és a Kínához tartozó Belső-Mongóliában hatalmas legelőgazdálkodás megy, a rengeteg állatbőrből készült jurta-sátortáborok mellett mindenütt állatorvosi rende­lők is láthatók. Lovas fűka­szák jelentek meg, a körül­ményekhez legjobban alkal­mazkodó legelőforgó gazdálko­dás indult. Ötszázmillió paraszt útja Ez év tavaszán Pekingbe utaztam megnézni az új, nagy­szerű mezőgazdasági kiállí­tást, ahol összefoglalva le­hetett látni a termelőszövet­kezeti mozgalom hatalmas eredményeit. Hatalmas, külön pavilonon nagy betűkkel írva „500 millió paraszt útja“. Bel­jebb kerülve a kínai kézmű­ves mesterek gazdag díszítő­elemeitől szemkápráztatva nézzük a legújabb százalékos mutatót, ami azt hirdeti, hogy a parasztgazdaságok számát arányba állítva a szövetkezet­ben dolgozókéval 96,1 százalé­kot jelent a szövetkezeti pa­raszt. Hatalmas mutatószám, nagy tömeget képvisel szám- szerint. De ennél is nagyobb arány az, hogy ebből 83 szá­zalék már a fejlettebb típu­sú termelőszövetkezeti formá­hoz tartozik. Visszagondolok száz meg száz dolgozó paraszti isme­rősömre, akivel a 20 hónap alatt szoros barátságot kötöt­tünk, hogy az a paraszt nem­csak formaság kedvéért csat­lakozott, nemcsak a többivel ment, hanem egyénenként is nagy tervet forgat a fejé­ben. Soha nem felejtem el, hogy örültek a dolgozó pa­rasztok Tsinin város mellett, hogyan lelkesedtek az otta­ni Barátság Termelőszövetke­zet tagjai, amikor lehelyez­tük a földjeiken keresztül­haladó Nagy Császár Csator­nára a magyar szivattyút. A zuhatagként kitörő méteres vízsugárral együtt derült fel 3000 dolgozó paraszt arca. Látták, hogy az összefogás eredményeként egy jobb esz­köz került a kezükbe. A kiállítás csodás tábláit nézve, ilyen tények jutottak eszembe, mindezek tények és a kínai parasztban még hat­ványozottabban élnek. Soha nem felejtem el, amikor a szövetkezetek tagjai életükben először láttak cséplőgépet megindulni. Faeke helyett traktor szánt... Szövetkezetekben közösen dolgozva, módjukban állott nagy közös szérűket össze­hozni és ott cséplőgéppel el­csépelni terményeiket Ez nagy dolog volt, mert má­jus végén, amikor az aratás van, legtöbbször vagy az ara­tás közben, vagy az aratás utáni első napokban meg­kezdődik a nyári esős év­szak, ami szinte lehetetlenné tette, hogy régi kőhengere­ikkel felázott agyagdöngölé- sű szérűhelyeken csépelje­nek. A termelőszövetkezetek dolgozó parasztjai óriási se­gítséget láttak a gépekben. Az eddig felállított 325 gép­állomás traktorokkal végzett segítsége, valamint az utóbbi években legyártott 4—5 millió különböző mezőgazdasági fel­szerelés nagy bizalmat ad a dolgozó parasztoknak. Szö­vetkezetekben dolgozva köny- nyen lehetővé válik, hogy ilye­neket beszerezzenek, vagy igénybe vegyék területükön a gépállomások munkáit Ez nagy fejlődést mutat, mert a dolgozó parasztság milliói bi­zony faeszközöket cseréltek fel modernebb mezőgazdasági felszereléssel.; A nagy népi felszabadí­tó háború idején még ugyan szervezett termelőszövetkezeti mozgalom nem volt, de ezer és ezer községben folyt ön­kéntes alapon nyugvó közös­ségi termelés. Ez egyik alap­ja annak, hogy a milliós kí­nai paraszti tömegek a fel- szabadulás után ilyen gyor­san tértek rá a szövetkezeti gazdálkodás útjára, A párt és a nép kapcsolata A kínai nép vezetői, a kom­munista párt helyi szervei egyetlen helyen sem folya­modtak erőszakos eszközök­höz, hogy azzal próbálják meggyorsítani a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Én Shantung tartományban dolgoztam, hosszabb ideig, amelynek északnyugati részén néhány járás az 1945-ös Japán elleni győzelem után kuo- mintang és imperialista in­vázió idején is csak részben került megszállás alá. A népi erők sejtszerűen gerillahar­cot vívtak és így az egész tar­tományt kezükben tartották. Ezeken a helyeken a dolgozó parasztokkal beszélgetve, megtudtuk, hogy náluk már szövetkezeti, illetve közösségi alapon gazdálkodtak a Japán elleni háborúk, azaz 1937— 1940 óta. Persze nem ilyen szervezett formában. Elmon­dották: a közösség egyem- berként dolgozott, hogy biz­tosítsa nemcsak a maga ke­nyerét, hanem az ott állomá­sozó népi erők csapatainak élelmét is. Maguknak dolgoz­tak — mondják —, mert mi­kor a feudális földesurakat el­zavarták, az egész termés a nép magtárába került A né­pi felszabadító hadsereg a pa­rasztok rendelkezésére bo­csátotta málhás és igavonó állatait, mindent megtett a lakosság segítésére. Persze ez Shantungban sem minde­nütt történt így. Mi úgy véljük azonban, hogy ez az úttörő szövetkezeti forma nagyban közrejátszott abban, hogy Shantung tartomány el­sők között, már 1956 febru­árjában 99 százalékos arány­nyal elsők közé került a tsz- mozgalomban. A gyors fejlődés titka Hogy miért fejlődtek ilyen gyorsan? Mi úgy láttuk, hogy ennek a felszabadulás előtt is volt alapja. A 47 millió hektár föld új tulajdonosai az ország leg­több részén nagyon ki voltak szolgáltatva a gazdagabb ré­teg uzsorájának, mivel több­ségük semmiféle mezőgazda­sági felszereléssel nem rendel­kezett. A népi állam minden erővel támogatta az újgazdá­kat a földosztás első napjától kezdve. A kiosztott föld, vala­mint a volt kis- és törpebir­tokosok földjeinek nagysága egészen más mint nálunk. Egy- egy embernek egész kis terü­let jut, amit kertszerűen mű­vel meg, két-három termést vesz le róla egy év alatt. Egy pár, illetve náluk egy hármas­fogat ökör, vagy szamár több dolgozó paraszt földjének megműveléséhez elegendő. A dolgozó parasztok, mikor 1950 —51-ben az igavonó állatok biztosítására állami támoga­tást kaptak, kérték az állami szerveket, hogy az ilyen irá­nyú segítséget csoportszerűen adják. Akkor már szerte az országban alakultak géphasz­nálati társulásokhoz hasonló, úgynevezett kölcsönös segítség csoportok; Az állami támoga­tásból, valamint a saját magúit által összegyűjtött pénzből vették az igásállatokat, vető­magvakat, felszereléseket. így zökkenőmentesen megindulha­tott a mezőgazdasági termelés. A szövetkezeti mozgalom számszerű arányaiban igen gyorsan fejlődött. A víz áldást hoz 1956 végén az egyes auto­nóm területek kivételével az egész parasztság szövetkezet­ben dolgozott. De nemcsak számszerűen, hanem szerve­zeti formájában is, mert a múlt év közepétől fokozato­san alakultak át az alacso­nyabb típusú társulások ma­gasabb típusúvá, azaz teljesen szocialistává. Ez az első öt­éves terv célkitűzéseinek meg­valósításával párhuzamosan történt. Az ötéves terv első éveiben már megkezdődtek a nagy vízszabáiyozások, öntöző- bázisokat létesítettek. Ez a mezőgazdasági termelés eme­lésének döntő alapfeltétele Kínában. Vízről gondoskodni, segíteni a dolgozó parasztságot a szárazság legyőzésében csak úgy lehetséges, ha nagyüzemi gazdálkodási formára dolgoz­zák ki az öntözőrendszereket. A Hoang-hó folyó öntözőrend­szerének csatornáit úgy elap­rózni, hogy tenyérnyi kis föl­dekhez külön csatornákon ve­zessék a vizet, nem lehet. A dolgozó parasztság tavaly nyá­ron lelkesen segített, hogy az ötéves terv öntözőrendszereit megvalósíthassák. Soha többé a múltat A mezőgazdasági kiállításon láttuk 1957-ben, hogy a népi kormány mennyi támogatást ad a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdításához. Ezerszám­ra létesülnek agronómiái cent­rumok, állatorvosi központok, új gépállomások, öntözőtele­pek. És ami a legfontosabb — amit a kínai termelőszövetke­zetekben tapasztaltam — és az nálunk is követendő, hogy a kínai szövetkezetek vezetősége minden tagot bevon a szövet­kezet munkájának tervezésé­be. Egy-egy közgyűlés (4 volt ilyen egy évben) három napig tart. Kis csoportokban tár­gyalnak, nem is lehetne 3000 —4000 embert egy helyen ösz- szevonni. Minden paraszt hoz­zászólását egy-egy csoportban két-három írástudó ember jegyzi és azokat másnap ösz- szegezi a szövetkezet igazga­tósága. A kínai szövetkezetekben ritka az olyan tag, aki kivon­ja magát a közös munkából. A kínai szövetkezetek elin­dultak a fejlődés útján. Nap­jainkban még sok nehézséggel kell megküzdeniök, de kemé­nyen dolgoznak. Látják: ez az út az egyedüli, amely bizto­sítja megélhetésüket és azt, hogy a kizsákmányoló, feudá­lis társadalmi forma soha vissza ne térhessen orszá­gukba. Veres Árpád főagronómus [ }á Ucfyct tpucuU" | a fount... 1 Lapunk június 25-i szá- 1 | mában az „Egy traktor | | gazdát keres“ című írásunk | | egy elhagyott G—35-ös | 1 traktor sorsáról tudósított. | | A traktor még a múlt év | 1 őszén került Nagymarosra, \ | s hónapdkig hevert gazdát-1 | lanul, mindenkitől elha-1 I gyatva a Móricz Zsigmond § | utcában. I Közben tönkrementek | | értékes gumiabroncsai, | | szétfoszladozott bőrülése, | | kisebb alkatrészeit kikezd- 1 | te az enyészet. A helyi § 1 gépgyár dolgozói megkö-§ | nyörültek a szerencsétlen | 1 masinán, bevontatták a | \ gyár udvarára. Többet ők | 1 sem tehettek, mert lévén | | a traktor ismeretlen tulaj- | 1 dón, felújítást nem eszkö- | I zölhetett a vállalat. | A különbség csak annyi | I lett, hogy eddig az útszé- | | len, ezután pedig a gyár \ I udvarán ette a rozsda az s | értékes erőgépet. Sok-sok | I,.elgurult” forintot lehetett § 1 volna megtakarítani, ha a | 1 felettes szervek idejében 1 | pártfogásba veszik az elha- § | gyott traktort. | Cikkünk nyomán végre | | gazdára talált a traktor, a X | kemencei Ut a szocializ-1 | mushoz Tsz vette pártfo-§ | gásba. Tegnap vontatták át | | Kemencére, s a tsz vezetői 1 | úgy tervezik, hogy javítás | | után már ezzél a traktorral § | végzik az őszi mélyszán-§ § tást. S. P. 1 WnmtttiiiiitiimittmmiititiittiHinitiiiimftiiiimiiiMiittiiih^ Lajhár, Fecske fia, híres tenyészkan A Felsőbabái Állami Gazdaság büszkeségei Fecske, a gazdaság törzsállományának alapja. Hétszer ellett, 85 malacot nevelt fel Életképes vállalat Amikor a városi tanács kez­deményezésére megalakult Vácott a Vegyesipari Termelő és Szolgáltató Vállalat, talán azok sem hitték, hogy ilyen életképesnek bizonyul, akik ott voltak a „bölcsőjénél“. Pe­dig annak bizonyult! Erről ak­kor is meggyőződhetünk, ha csak a „száraz“ számadatokat nézzük. A vállalat jelenleg a követ­kező részlegekkel működik. A legnagyobb, és legjövedelme­zőbb a konfekcionált fehérne­mű-részleg, 130 bedolgozóval; termelési értéke több mint félmillió forint havonta. Van egy kötőrészleg, 20—30 bedol­gozóval, ez ötvenezer forintot hoz havonta a konyhára. Az­tán itt van az úgynevezett gumi-részleg, amelynek tagjai hulladék-anyagból szebbnél- szebb gyermekjátékokat, ház­tartási cikkeket készítenek; havi bevételük hatvanezer fo­rint A fémrészleg 8—10 be­dolgozója negyvenezerrel, a bőrdíszműves részlegé 60—70 ezer forinttal növeli havonta a vállalat forgalmát. A mosodá­ról, voltak akik azt jósolták, hogy nem „él meg“ Vácott. Nem lett igazuk: aránylag rö­vid idő alatt elérte a havi 10—15 ezer forintos jövedel­met. A közelmúltban újabb vál­lalkozásba kezdett a vállalat vezetősége: szövő-részleget alakítottak, amelynek, noha most toborozzák a tagjait, máris komoly megrendelései vannak! A vezetőség ügyes gazdálkodására egyébként jel­lemző, hogy nem elégednek meg ennyivel. Sok hasznos tervet fogadtak el a vállalat fejlesztésére. Így például tervbe vették — s a fentiek alapján biztosan meg is való­sítják — egy műbőrgyártó­részleg létrehozását, amely­nek tagjai 5000—10 000 pár tetszetős és olcsó műbőr-papu­csot gyártanak majd havonta. Rövidesen sor kerül a kosár­fonó-részleg megalakítására is. Kellenek is a jó ötletek, mert a vállalat dolgozói és ve­zetői nagy fába vágták a fej­széjüket: elhatározták, hogy megnégyszerezik évi forgal­múkat! Túl az anyagi hasznon, még egy dologért illeti dicséret a vállalkozás kezdeményezőit: a vállalat létrehozásával sok­sok háziasszonynak és csök­kent munkaképességű férfi­nak biztosítottak jövedelmező kereseti lehetőséget; Több mint kétszáz holdon telepítenek gyümölcsöst az idei gazdasági évben a Pest megyei termelőszövetkezetek. Elsősorban a hagyományos Buda környéki gyümölcskul­túrát fejlesztik; csak ezen a vidéken nyolcvan holdnyi őszibarackot ültetnek. A hasz­Á dohányosok egyik kis tá­bora, a szivart kedvelők az utóbbi hetekben sokat panasz­kodnak: gyakran nincs a tra­fikokban szivar, csak nehezen, több dohányárudat bejárva lehet hozzájutni. A dohányipa­ri igazgatóságon ezzel kapcso­latban a következőket mon­dották: Egy új takarmánynövény a mézontófű A Berlinben megjelenő Deutsches Landwirtschaft cí­mű lap beszámol arról, hogy több éves munkával sikerült az eddig csak mézelő növény­ként használt facéliából érté­kes takarmánynövényt neme­síteni; Ez az egynyári, nehéz és könnyű talajokon egyfor­mán termeszthető, idegen be- porzású, új takarmánynövény 135—350 mázsa zöldtömeget ad hektáronként és alkalmas here, valamint fűmag felül- vetésére is. Az új takarmány- növény nyers fehérjetartalma 13—33 százalék, a fehérje és keményítő aránya pedig 1:4— 1:5-ig terjed. not csak évek múlva hozó gyümölcstelepités nagy ará­nya a termelőszövetkezetek gazdasági erejét. a kö­zös gazdálkodásba vetett bizalmát is mutatja; A mendei Lenin Termelőszövet­kezet például az idén tizenöt holdas gyümölcsöst telepít Az igazgatóság egy negyed­év terveit az előző időszakok igényei alapján állítja össze, így, mivel az utóbbi hónapok­ban növekedett a cigarettafo­gyasztás, a harmadik negyed­évben nagyobb mennyiségű cigarettát gyártunk. A szivar­fogyasztásnál azonban nem mutatkozott ilyen igény, azért erre az évnegyedre 15,9 millió szivar készítését határoztuk el. Ez a mennyiség azonban, sezt a panaszok is bizonyítják — kevés. Ezért az utolsó negyed­évben kétmillió szivarral töb­bet készítünk. A termelés nö­velésének semmi akadálya nincs, ugyanis elegendő do­hánykészlettel rendelkezünk; A szivarozók vigasztalására közölte az igazgatóság azt iSs hogy a nemrégen forgalomba került Eger elnevezésű szivart hamarosan további újdonság követi, a Jáva. Ezt a kiváló szivnivalót az év végén kezdik árusítani. A dohányipar azon­ban nemcsak a szivarozóknak kedveskedik. Amint közölték, a jövő hónapban az üzletekbe kerül a Daru cigaretta is. A „ földbirtokos úr" erdőírtúsa két és félévi börtönnel végződött Ugodi Istvánnak Dánszentmiklós határában 470 hold földje volt, melyet államosítottak s a szegényparasztok között osz­tottak szét. Ugodi és papája sehogysem tudtak megnyugodni a sors „kegyetlenségében”. Nap mint nap keseregtek a birtok elvesztése felett. Egyízben Ugodi odáig ragadtatta magát, hogy 1951-ben kijelentette: „Visszakapom én még a birtokomat, de a szélét akkor kommunista fejekkel rakom majd ki”* Az ellenforradalom ideje alatt a fiatal Ugodi elérkezett­nek látta az időt, hogy visszaszerezze dánszentmiklósi birto­kát. s noha a tanácsi szervek tiltakoztak, húsz dolgozót foga­dott fel, akik nekiláttak, hogy a felosztott birtokon levő fát kivágják. Ugodi dicsősége nem tartott sokáig, a rend helyre­állta után felelősségre vonták, s így került a Ceglédi Járás- bíróság elé, ahol bűnösnek mondták ki társadalmi tulajdon ellen elkövetett lopás és közellátás elleni bűntettben, amiért 2 és fél évi börtönre ítélték. Több mint kétszáz hold gyümölcsöst telepítenek a Pest megyei termelőszövetkezetek A negyedik negyedévben 18 millió szivar készül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents