Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-02 / 80. szám

PEST MEGYEI il/Cirlap 1957. AUGUSZTUS 2. PÉNTEK fa.TllimilHlllllllltlIUllllllllilllIIIIIIIIIIIIIIIlllllIIIIIIIIIIIIIIIHI'. EJHA! | A Pest megyei Hírlap a | | Duna nyári áradásával kap- | 1 csolatban naponta beszá-1 I molt a vízállás alakulásá- s 1 ról, a foganatosított intéz- | | kedésekről és a gátak erő- | 1 sítési munkájáról. Hivata- | I los jelentés szerint a Duna | | csütörtökön érte el a leg- | i magasabb vízállást, mára | 1 már az egész vonalon apa-1 | dás várható. | Csütörtökön a szerkesz- | 1 tőség összefogó képet akart | 1 kapni arról, mekkora az a | | terület az ár- és a hullám- 1 | téren, amelyet a Duna vize | 1 elöntött és hány hold ka-1 1 pásnövény került víz alá. A | I felvilágosítás megadására | i a legilletékesebbnek a Pest § I megyei Tanács mezőgazda- | I sági osztályát gondoltuk. | 1 Délután négy órakor ér- | | deklődtünk itt, ahol kije- | | lentették, hogy erről sem- | 1 miféle jelentést nem kap- | 1 tak, így tehát felvilágosí- § I tást sem tudnak adni. Hív- | 1 juk fel — mondották — a | | titkárságot. | Ezek után a titkárságot | I kerestük. Már-már biza-1 1 kodni kezdtünk, mert úgy | | válaszoltak, hogy az „állan- | | dó bizottság1’ felvilágosítást | | fog adni. Sokáig ültünk, el- | 1 hagyatva és reménykedve a | | telefonkagyló mellett, míg- g |nem az előbbi hang így | | szólt a drót túlsó végén: | | — Most beszéltem az „ál- | 1 landó bizottsággal”, hozzá- | | juk semmiféle jelentés nem 1 I futott be, így tehát nálunk | | önök felvilágosítást nem | I tudnak kapni. Mi nem kér- | | tünk adatokat a járásoktól, | I és a járások nem is küld- g I tek be adatokat a dunai ár- | I hullámról, 1 Ejha! Erik az őszibarack a budai hegyoldalakon Csemete-lerakatot létesít a Törökbálinti Állami Gazdaság A budai hegyek déli, napsü­téses lejtőin száz vagonszámira terem az őszibarack, a man­dula és a kajszi. Különösen Törökbálint, Diósd, Budaörs, Érd, Sóskút, Tárnok, majd a távolabbi helységék közül Százhalombatta és Biator- bágy határa szerzett már ma­gának nemcsak országos, ha­nem világhírnevet is a kitűnő minőségű őszibarackkal. Az itteni kertészek és terme­lőszövetkezetek munkájához méltán csatlakozik napjaink­ban már a Törökbálinti Álla­mi Gazdaság is. Nemcsak a termés minőségét, hanem mennyiségét tekintve is felve­szi a versenyt bármelyik kör­nyékbeli termelővel. Az idén például 445 hol­das fryümölcsöséről, amely nem is mind őszibarack és nem is mind termő-állo­mány, mintegy 30 vagon gyümölcsöt visz a piacra. A szállítás már megkezdődött: eddig körülbelül két vagonnal szállítottak el, de az érés és a szedés folyamatos, tart egé­szen október elejéig. Mint a gazdaság vezetői és gyümölcs- termesztői elmondják, nemzet­gazdaságilag cseppet sem ká­ros, hogy aránylag később ke­rül piacra termésük. Legalább­is a kivitel szempontjából. Olaszország földrajzi fekvése ugyanis sokkal jobb, primőr­áruban nem versenyezhetnénk vele, ám annál inkább a gyü­mölcs minőségében. A n gyár barack hosszabb tenyészideje révén több napfényes napot ér meg a nyár folyamán, s így igen ítélet a Csepel Autógyár ellenforradalmárainak és gazdasági bűnözőinek ügyében A tárgyalás bizonyítási anyágáTéftdkívül bonyolult és izgalmas volt; Szakértők és ellenszakértők vívták csatá­jukat, amíg a bíróság a, véd­és védbeszédek elhangzása után csütörtökön ítéletet hir­detett. A Pest megyei Bíróság Ede- lényi Jánost izgatás bűntet­téért négyévi börtönre Ítélte, Zborovsziky Bélát, a Jármű­gyár vezetőjét a bíróság bűn- szövetkezetben ismételten el­követett hűtlen kezelésben és kétrendbeli vesztegetésben mondta ki bűnösnek, amiért hétévi börtönre ítélte. Bar- kóczi Ferenc öt év és hat hó­napi börtönt kapott hűtlen kezelés és vesztegetés bűntet­téért. Kaminszki Istvánt bűn­segédként mondták ki bű­nösnek hűtlen kezelésben, ezenkívül bűnösnek találták vesztegetésben és tiltott aján­dékozásban, amiért két év és hat hónapot kapott. Nemes Istvánt, a Harcos Tsz műhely- vezetőjét hűtlen kezelésért és felbujtásért hat évre, Gerőcs Sándort pedig, a Vörös Csil­lag főgépészét hűtlen keze­lésért egy évi és hat hónapi börtönre ítélte a bíróság; Az ítélet nem jogerős; A Pest megyei Bíróság több hétig tárgyalta a Csepel Autó­gyár munkástanácsa volt el­nökének, Makai Tibornak, a munkástanács volt titkárának, Edelényi Jánosnak bűnügyét. Mellettük ült a vádlottak pad­ján Zborovszky Béla. a Jár­műgyár vezetője, Barkóczi Fe­renc, a Járműgyár főműveze­tője, Kaminszki István gép­kocsiszerelő. valamint Nemes István, a túrkevei Harcos Tsz műhelyvezetője és Ó^rőcs Sándor, a túrkevei Vörös Csil­lag főgépésze. A tárgyalás anyaga két részre oszlott. Makai és Ede­lényi az ellenforradalom alatt felkövetett politikai bűneiért állt a bíróság elé, a többiek pedig az ellenforradalom alatt elkövetett gazdasági bűncse­lekményekért Makai ügye verte 'fel a legnagyobb port. Mint az ellenforradalmi munkástanács elnöke, újságokat égetett el, lőszert rejtegetett, kpmmunis- tákat üldözött és sztrájkra uszított. A tárgyaláson Makai ellen újabb terhelő adatok merüllek fel, így az ügyész indítványára a bíróság el­rendelte Makai ügyének elkü­lönítését és a nyomozás ki­egészítésére az ügyiratokat visszaadták a Pestvidéki Fő- kapitányságnak; atiiiiiiiiiiiitiiiiiiiimimiiiimiiiiiitiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiMiNifiuiiiiiiiiiiimiiifiiiiiimiiiiiiiiiitiiiimiiitiiiimiiiiiiiimmiiiiiiiimu:' kedvező a gyümölcs za­mat- és cukortartalma. Az i gazdaság azokban a jó - -őségfl, nagy termés­hozamok előállításával még nem töltené be tökéletesen a feladatát, ha nem gondoskod­na a termelés folyamatosságá­ról. E tekintetben sem érheti szemrehányás a gazdaság ve­zetőit, hiszen évről évre gya­rapítják gyümölcsterületüket: most is sok fiatal, még nem termő barackosuk van. Ám a budai hegyek lankái még sok­kal nagyobb terméseket is hozhatnak, ha mindenütt meg­történik a felújítás és a kör­nyező termelőszövetkezetek és az egyéni kerttulajdonosok folytatják a további telepítést. Nos, ebben nincs is hiány, csak legyen megfelelő mennyi­ségű és minőségű csemete. Nemcsak a termelőszövetkeze­tek, de a városban dolgozó, s itt lakó kisemberek, egyéni gazdák is hálásan fogadják bi­zonyára a hírt, hogy az állami gazdaság facsemete-lerakatot létesít. Már az idén ősszel 100 000 darab csonthéjas, a tájfaj­tának legjobban megfelelő csemetét akar értékesíteni, méghozzá valamivel ked­vezőbb áron, mint ahogy eddig-beszerezhették a ter­melők. Elsősorban persze nem is a csemete ára a fontos, hanem az, hogy itt nőtt fel, ezen a talajtípuson, s így a kiültetés után sokkal erőteljesebben in­dulhat növekedésnek, mint az a fácska, amit például az alsó- tekeresi középkötött-, vagy a ceglédi homoktalajokról tud­tak csak beszerezni régebben. Mivel a környék 'lakossága most már hosszabb távlatok­ban gondolkozik és az évelő kultúrákat is szívesen telepíti, az állami gazdaság vezetői gondoskodtak róla, hogy a vár­ható nagy igényeket az^eikö- vetkező években is ki tudják elégíteni. Pillanatnyilag ugyanis csak 14 hold a cseme- tekertészetük, ennek fele őszi­barack, a másik fele megoszt­va mandula és kajszi; Ha erről az aránylag kis területről már az idén ősz­szel 100 000 csemetét vihet­nek piacra, bizonyos, hogy a következő években, ami­kor fokozatosan 40 holdra növelik csemetekertészetü­ket, még inkább ki tudják majd elégíteni az igénye­ket. Mint Lórihoz elvtárs, a gaz­daság igazgatója közölte, a te­lepítés során külön figyelem­mel lesznek a keresletre, s ab­ból a csemetefajtából állíta­nak elő többet, amely iránt a legnagyobb érdeklődés mutat­kozik. Külön nagy segítség, hogy a gazdaság minden vá­sárlójának,. a termelőszövetke­zeteknek és egyéni gyümölcs­kertészeknek szakemberei ré­vén ingyenes útmutatást ad a fák kiültetéséhez. Ha lúd, legyen kövér — tartja a közmondás; Ha önállóság és gazdasági nyereségesség a jelsző, hát akkor legyünk ügyesek, s miközben segítjük a budai hegyoldalak befásítását, csináljuk ezt jő üzleti ér­zékkel Erich Schmitt: NOÉ BÁRKÁJA (XIX) |— valahogy így gondodkozbat- ! nak a Törökbálinti Állami I Gazdaság vezetői. | A magunk részéről csak annyit tehetünk hozzá: igazuk van. S mivel tevékenységük a nemzetgazdaság szempontjá­ból mindenképpen hasznos és dicséretet érdemlő, kívánjuk, hogy kertészetük jövedelmező­sége és az ezért járó jutalom is olyan legyen, amilyet jó munkájukért megérdemelnek. (h. v.) Több mint 20 000 Pest megyei gyermek részesült bénulásos megbetegedés elleni védőoltásban A Pest megyei Közegészség- ügyi Járványügyi Állomás je­lenti: Az 1955-ben és 1965-ban született gyermekek védőol­tásában jó eredményt értek el megyénkben. A beoltásra kö­telezett gyermekek 75 száza­léka részesült paralízis elleni védőoltásban. Szám szerint ez annyit jelent, hogy a 27 000 védőoltásban részesítendő gyermek közül több mint 20 000-ret oltottak be a já­rási és községi orvosok. A legjobb eredményt az aszódi, a gödöllői, a nagykátai és a váci járásban érték el, ahol az oltási arány több mint 80 százalék. Egyetlen járásban vagy községben sem maradt 50 százalék alatt a beoltottak számaránya; a Pest megyei bűnözők réme Találkozásunk első percei rendkívül kellemes körülmé­nyek között teltek el. Ő felné­zett rám, majd barátságos farkcsóválgatások közepette végigszimatolt, leült tőlem két lépésre, s ránézett vezető­jére, akitől a további paran­csokat várta. Persze, amikor megtudtam, hogy ez a pa­rancs így is hangozhatott vol­na: „Fogd meg!“ — közérze­tem kevésbé volt kellemes. Mert Rajkó, a Pest megyei Főkapitányság nyomozókutyá­ja rendkívül kötelesség- & fegyelemtudó, s még jobb szi- matú. Hat éve van a vezető­jénél, aki nagyon szereti, de feltétlen engedelmességet kö­vetel tőié, Naponta négy órát gyakorol Ilyenkor Rajkó ikétméteres falat ugrik át, létrán mászik, a leglehetetlenebb helyekre eldugott holmit keresi meg szag után és vigyáz „az elfo­gott bűnözőre“. Nem csoda hát, hogy Rajkó a nyomozók előtt a legnagyobb tisztelet­ben áll; — Most elküldöm a kutyát egészen hátra, olyan helyre, ahonnan nem láthat. Dugjon el valamilyen magárnál levő tárgyat és Rajkó-perceken be­lül vissza fogja hozni — mondja a „gazdája“, így is történik. Rajkó lefek­szik a ház mögé, én előveszem a zsebkendőmet, 500—600 mé­terre megyek, ott beleteszem egy zacskóba és az egészet homokkal takarom le. Vissza­jövök. Halk vezényszó, a ku­tya rohanni kezd, eltűnik a szemünk elől, s két perc múl­va visszaér. Nem akarok hin­ni a szememnek: csak a zseb­kendőt hozta vissza. Mikar megtalálta, szétharapta a zacs­kót s kiszedte belőle a zseb­kendőt. Most már bizalmatla­nul néz rám a kutya, egy percre sem veszi le a tekinte­tét, őriz engem. Ha egyet lé­pek, utánam jön, ha kinyúj­tom a karomat, vészesen mo­rog, de nem bánt, mert erre nincs parancsa. Csak „önte­vékenyen“ figyel. Már nem barátkozik. Rám sem néz. Egy rövid, halk vezényszóra kúsz­ni kezd, vagy két vakkantás- sal bemutatkozik, majd sefbes futással terepet kémlel. Rajkó nemcsak fegyelmezett és jó- szimatú kutya, hanem — valóban intelligens is. Ezt az intelligenciát sok­szor sínylik meg a Pest me­gyei bűnözők. Nézzük csak Rajkó „eseteit“; Áprilisban jelentették, hogy Törökbálintnál a 17-es sorom­pó őnházában egy ismeretlen férfi éjszaka megtámadta Illa Tóth Sándorné vasutast, akit fojtogatott. A nyomozók a helyszínre siettek, a támadó­nak azonban nyoma veszett. Ekkor vitték oda Rajkót. Arra a helyre vezették, ahol Tcthné szerint a támadás történt. Raj­kó megszagolta a földet. A nyomozó Tóthnéval együtt öt vasutast állított a sorba és Rajkó parancsot kapott, hogy induljon el a nyomon. A ku­tya pár pillanatig habozott, majd Tóthnéra ugrott. Megis­mételték a kísérletet három­szor, s minden alkalommal Tóthnéhoz ment Rajkó, aki végül is sírvafakadt; — Beismerem — mondotta —, hogy nem volt itt semmi­féle támadás, az egész mesét azért találtam ki, mert így akartam jobb szolgálati helyre kerülni. Hétfőn, július 28-án is jó fogása volt Rajkónak. A Nagykátai Járásbíróság ci­gányok lopási ügyét tárgyalta Tápiószecsőn, a tanácsházán. A két vádlott a bíróság előtt ült, míg a rokonság és a ko- maság — jó páran — a ta­nácsháza körül. Amikor az ítélet elhangzott, kitört a „ci­gányháború“,' Jajgatás és fe­nyegetés zaja verte fel a ta­nácsháza környékét, a két el­ítélt pedig meg akart lépni. Az egyiket sikerült elfogni, a másik azonban: Oláh János 21 éves cigánytelepi lakos megszökött. Átfésülték az egész terepet, nem találták. Ekkor telefonáltak Rajkóért. Délután kivitték a helyszínre gépkocsival és rögtön munká­hoz látott. Körülszimatolta a terepet, majd gyors futással a cigánytelep felé tartott, Ott .(iiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiMiiiiiiiiiiimiiiiiiitniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiuiiiiiiinmiiiiiiiiHUiiiiifium IIIIItHlllllUllllllillIIHHiüHIllllllllUIIIUIIllIIflIIIHIUIIÜiilltHIIIIIH — ( V, '-xf ka; \f/ vr „Én istenem, jó istenem, csak még sokáig zuhogjon az eső, hogy legalább addig ne kelljen suliba mennem!” „Na, megfelelő a hőmérsék­let?” „Mit szólsz, egy művész ve­szett el ebben a gyerekben! Ki hitte volna, hogy egy li­baindulót komponál!?” „Csak zabálnának és dur­molnának ... Hát akkor miért t hívják őket mosó- medvéknek?!” „Kedves egyszarvúm, derék feleséged elhunytával alig­hanem kivész a fajtád .. (Folytatjuk,) bement az egyik házba, végig­járta a konyhát, a szobát és újból elindult a kert végébe; Utána a rendőrök és a nyo­mozók; Rajkó vad vágtába kezdett, eltűnt, majd hangos csaholással jelezte, merre van. Ott ült a kert végében az egyik bokor tövében, mellette mozdulatlanul, arccal a földre borulva Oláh János. Rajkót szíjra vették, Oláh pedig fel­kelve, lemondóan így szólt: “ Hé tudtám, róna, hogy itt van ez a bides kutya.. Rajkó a szökevényt, akit egész délelőtt kerestek, tizenöt perc alatt fogta eh És / mi történt Makádon a múlt év telén? Egy idős em­ber kiment fát vágni az erdő­be és három napig sem tért vissza. Kétségbeesett hozzá­tartozói mindenütt keresték, majd ötven ember indult fel­kutatására. Sehol semmi ered­mény. Rajkó azonban közbe­avatkozott. Kivittek a hely­színre, ahol a nyom és ezzel együtt a szag is már három­napos volt. Mit tesz azonban ez a Rajkónak? Megszagolta a helyszínen hagyott télika­bátot, majd belevetette magát a bozótba, ahonnan csak a csörtetését hallották. Utána mentek és a dunaparton ta­lálták meg, ahol az öregember ruháit őrizte. Kiderült, hogy az ember öngyilkos lett, elő­zőleg azonban a ruháit rend­berakta a dunaparton; Azok a cigányok sem na­gyon áldják Rajkó emlékét, akik Pilisvörösvárott két hó­napja két tehenet kötöttek eL Rajkót ráállították a nyomra. Nyolc kilométeren át követte a tolvajokat, míg rájuk akadt. Feisorolhatatlan azoknak az eseteknek a száma, amikor Rajkó tyúktolvajokat, betörő­ket, lopások . tetteseit csípte nyakon. De gyilkossági ügyek­ben is remekül nyomoz. Pilisszentivánon múlt év ta­vaszán meggyilkolták a cipész­mestert. Rajkót vitték ki nyo­mozni. Szimatot vett a hely­színen és elvezette a nyomo­zókat az egyik hártja, ahol ki­derült, hogy a személyleírás szerinti férfi ott járt, ismerő­sük, sőt a nevét és lakcímét is tudják. Ezen a nyomon el­indulva budapesti lakásán el­fogták a gyilkost. Amíg a kutya vezetője eze-' két az eseteket elmeséli Rajkó közvetlen közelemben ül és fi­gyeli, hogyan jegyzek. A gaz­dája így szól hozzá: Abbahagyhatod a figyelést Rajkó varázsszóra megvál­tozik. Feláll, bal első man­csát a lábamra teszi, barátsá­gosan vakkant, fejét a com­bomra helyezi és hálás fark­csóválással veszi tudomásul a simogatást. Közben azonban fél szem­mel mindig a vezetőjét figye­li. Mert egy ilyen kiváló rendőrkutya még a legna­gyobb barátkozás közepette sem feledkezik meg róla, hogy mindig ébernek kell lennie! r —1

Next

/
Thumbnails
Contents