Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-13 / 89. szám
1957. AUGUSZTUS 13. KEDD hírlap 3 Hat nap az legyen hat nap A dabasi járási földművesszövetkezetek az alkotmány ünnepén két napos ünnepséget tartanak a járás székhelyén. Mintegy 10—15 ezer résztvevőre számítanak, akiknek ellátásáról a szövetkezeteknek kell gondoskodni. Vagyis erre a két napra pavilonokat kell létesíteniük, ahol majd árusítani tudják a frissen készült ételeket, a hideg sört, szörpöt. Tavaly a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattól béreltek hat napra sátrakat, s csak hat napra kellett a bérleti díjat kifizetni. Ez így természetes. Az idén újra felkeresték a vállalatot a dahasiak, s kérték, augusztus 15—22-ig kölcsönözzenek számukra 23 darab ösz- szeszerelhető, pavilonszerű sátrat. A kölcsönzőben, Budapesten, a Lenin körúton, azt a választ kapták, csak akkor tudják a sátrakat kölcsönözni, ha 14 napra veszik igénybe. A dabasiaknak azonban csak 6 napra van szükségük a sátorra- Tavaly lehetett 6 napra is kölcsön venni sátrakat, az idén már nem — legalább is ezt állítja a fenti kölcsönzőhely vezetője. Hogy ennek mi az oka, azt nem tudják a da- basiak, de reméljük, f választ ad rá a Belkereskedelmi Minisztérium. Tízéves jubileum Ritka évfordulót ünnepelt augusztus 10-én Rétsán Dá- nielná, négy hold földön gazdálkodó veresegyházi paraszt- asszony. Tíz éve elnöke egyfolytában a Veresegyházi Földművesszövetkezet felügyelő bizottságának és tagja a földművesszövetkezetek váci járási választmányának. Sokat tett Rétsán néni az elmúlt évtizedben a földművesszövel- kezeti mozgalomért. Egyike azon keveseknek, akik tíz éve egyfolytában ugyanazon a poszton tevékenykednek a földművesszövetkezeti mozgalom célkitűzéseinek megvalósításáért. Rétsán néni már nem fiatal asszony, mégis nap mint nap sokat tesz a szövetkezetért, és bírja választóinak, a földművesszövetkezet tagjainak bizalmát. Kívánjuk, hogy még sok-sok évig segítse munkájában a földművesszövetkezeti mozgalmat. Hetet egy csapásra Feliratok hirdetik meeveszerte. hogy a tisztaság fél egészség. Különösen a meles. nvári hónapokban a legvek lelentik az eevik legnagyobb veszedelmet. Mindenki igyekszik védekezni a legvek okozta fertőzéses megbetegedések ellen. Mert sok a légy a falusiak házatáián. s nehéz ellenük a küzdelem. Mondhatná valaki. vásárolia- nak légyfogót az őrszentmikló- siak. csomádiak. s általában a váci 1árás lakosai. Salnos hiába keresik azt a földművesszövetkezeti boltokban. Hetek óta csak néha-néha iuthatnak hozzá néhá- nvan. Az ok: hiánycikk lett a légyfogó. A boltosok a lésvcsaDÓt aiánl- lák mézgás légyfogó oapír helyett a vevőknek. Am nem nagy sikerrel. Furcsák ezek a vevők! Azt mondiák a boltosoknak, hogy nincs ideiük légvcsaDóval vadászni a legyekre. Ám ha valóban olyan ió a légvcsaDó. csaDianak néhányat azokra, akik hibáiéból mulasztásából nem lehet mézgás légyfogó papírt vásárolni. A FÖLDMUVESSZÖYETKEZETEK ELETEBOL Az MSZMP agrárpolitikájának téziseiből — amit most vitatnak meg a földművesszövetkezetek Üres a bolt, nincs gazdája? Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk fő tömegei a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépjenek, szükség van az alacsonyabb típusú, egyszerűbb szövetkezeti formáik eddiginél hathatósabb felkarolására és támogatására. Az egyszerűbb szövetkezeti formák közül a legismertebb és a legelterjedtebb: az általános földművesszövetkezet. Ez elsősorban felvásárló, értékesítő fogyasztási és hitelszövetkezeti tevékenységet fejt ki, s a nagyszámú szakcsoport útján egyre kiterjedtebb a termelési tevékenysége is. Ahhoz, hogy a íöldművesszövetkezeti mozgalom valóban betöltse szövetkezeti funkcióit, a pa. rasztság széles rétegeit felölelő élő tömegmozgalom legyen s alkalmassá váljék az igazi szövetkezeti közszellem kialakítására, a faluban mindenekelőtt az szükséges, hogy a földművesszövetkezeteket megszabadítsuk az évek óta rájuk rakódott bürokratikus, kincstári, hivatali boltjellegtől. Ennek érdekében az is szükséges, hogy demokratikusan választott dolgozó paraszti vezetőségük legyen. A földművesszövetkezetek keretében kell — a jelenleginél sokkal kiterjedtebben ’ — létrehozni a termelési szövetkezés legegyszerűbb elemeit tartalmazó társulásokat (gép- használati társulás, vízhasználati társulás stb.), valamint a különféle szakszövetkezeteket és tejszövetkezeteket stb. Ezek a termeléshez szükséges beszerzéseket és termékeik zömének értékesítését vég. zik közösen. Emellett bizonyos termelést elősegítő közös cél- tevékenységet is folytatnak (például közös géphasználat). Ugyancsak a földművesszövetkezetek keretében alakuljanak — de ha kérik, önálló működési engedélyt is kaphatnak — a szakcsoportok. Ezek a társulásoknál annyival fejlettebbek hogy a tiszta jövedelem egy részét rendszeresen a közös vagyon fejlesztésére fordítják.-jiiiiiiiiiiiiiimiiiiiitimiNMimiiiuiiiimHiiiiiiiiminiiiimiiité | A földművesszövetkezetek is f ünnepelnek 1 Megyeszerte készülődnek | | földművesszövetkezeteink I I alkotmányunk születésnap. | | jának megünneplésére. A | | kultúrcsoportok legtöbbje | I az ünnep mindkét napján \ ! új műsorral lép fe-l a köz- \ 1 ségekben. | A ráckevei járásban há- í | romnapos mezőgazdaságii 1 kiállítás és vidám vásár al-l Dunaharasztin, a HÉV-ál- lomás parkjában pavilonszerű elárusítóhely „díszlik”. Rajta tábla: a Taksony és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet élelmiszer boltja. Zöldséget—gyümölcsöt árusítanak itt, amikor nyitva van. Sajnos, az utóbbi hetekben hiába akar valaki itt vásárolni, a kis bódét zárva találja. Hogy miért, az nem volt feltüntetve. Nem régen nyílt meg ez a kis bolt. Alig másfél hónapja. A vezetőt politikai okok miatt le kellett váltani. Ennek már jó egy hete, s azóta zárva van az üzlet. Az üzletre pedig szükség lenne. A gyenge és kevés választékot biztositó áruellátás ellenére naponta 2—3 ezer zik: a földművesszövetkezet igazgatósága miért nem igyekszik gyorsabban új vezetőt találni ebbe a kis boltba? Az biztos, szükség van er- re a boltra, méghozzá ezen a részen, azonban az már vitatható, miért kellett az állomás szép, de kicsiny parkjában felállítani ezt a pavilont? Akadályozza a forgalmat, s kedvező üzletmenet esetén a gyümölcsládákkal elcsúfítja a parkot. Helyesebb lenne, ha a hajógyár feléi a Tüzép-telep környékén állítanák fel a szövetkezet pavilonját. Hely van rá bőségesen és semmivel nem lenne az üzlet szempontjából kedvezőtlenebb helyen, mint a parkban. Csak aztán a felvásárlónak, üzemág-vezetőnek BOLTOK ÁLNÉVEN Ne legyen bazár a könyvesboltokból Hónapok óta a földművesszövetkezetek vezetik és irányítják a járási székhelyeken lévő könyvesboltokat. A cégtábla tanúsága szerint azelőtt „Állami Könyvesbolt" név alatt árusítottak ezek az üzletek. Mint mondtuk, már hosz- szú idő eltelt, mióta a földművesszövetkezetek átvették ezeket az üzleteket, de úgy látszik, nem volt idejük, vagy pénzük a földművesszövetkezeteknek arra, hogy a változást feltüntessék a cégtáblákon is. Kis dolog, de fontos. Ezek a könyvesboltok nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint azelőtt. Nem kell tehát miattuk szégyenkezni. Észrevehető viszont egy helytelen kezdeményezés, mely a jelek szerint majd minden földművesszövetkezeti könyvesboltot megfertőzött. A könyv árucikk ugyan, de nem olyan áru, mint az élelmiszer, vagy iparcikk. Eladásához türelem, tapasztalat, hozzáértés kell. És idő. Megmagyarázni, miről szól a könyv, javasolni az érdeklődőknek, stb. stb., vagyis idő kell hozzá, sok idő. Ám a könyvesboltokban 3 papíráru, füzetek, ceruzák, radirgumi, ragasztó mellett már árusítják a különböző, kerámiákból készült ajándéktárgyakat és játékokat. Kisautótól kezdve a babafejig mindent. Persze mindenből csak keveset, egykét darabot mutatóba, mert pillanatnyilag még a könyvek vannak túlsúlyban a könyvesboltokban. Éppen Ráckevén jártam a napokban, amikor a könyvesboltba többen is bejöttek. Az egyik légyfogót kért, a másik cipőfűző után érdeklődött, míg egy parasztbácsi azt kérdezte, hogy van-e kocsikenőcs. A felirat ugyan ezen az üzleten is „Állami könyvesbolt", azonban a kirakatban a könyvek mellett játékok, papíráru, órák, kerámia tárgyak, vagyis minden van, s ez joggal téveszti meg a vásárlót. Elhisszük, hogy a földművesszövetkezetek szeretnének minél nagyobb forgalmat lebonyolítani és minél több árut eladni. Ez helyes. De ne a könyvesboltból csináljanak vegyesboltot. Inkább arra törekedjenek, hogy a községi vegyesboltokba is vigyenek könyveket, hadd olvassanak még többen a falvakban. Legyen a kultúra terjesztője a földművesszövetkezet. Ám ha szükséges, árusítsanak papírárut, bazárárut, sőt játékokat is minél többet, de ne a könyvesboltban, elvégre van olyan szaküzlet a könyvesbolt, mint pl. a ruházati üzlet, a cipőbolt, vagy bármelyik. Félő ugyanis, hogy az amúgy sem nagy könyvesboltok üresen tátongó polcait nem könyvekkel, hanem más, könnyebben fogyó árucikkekkel igyekeznek megtölteni. Ez ellen tiltakozunk, hisz éppen azért kerültek ezek a könyvesboltok a föidművesszövetkezetek kezelésébe, hogy még több könyvet tudjanak eladni a falukban. I kalmából nagyban készít-1 1 lödnek a földművesszövet-l | kezetek. Ráckevén, a járási § | ünnepség színhelyén, a föld-1 | művesszövetkezeteik mező-l 1 gazdasági kisgép-kiállítást l | rendeznek és sátraikban ru-1 | házati és élelmiszercikkeket 1 | és italokat árusítanak. A 1 | dömsödi szőlő- és gyümölcs-§ | termelő szakcsoport kiállít-1 1 ja sajáttermésű borait, s i | akinek ízlik, az a helyszí-1 | nen nyomban vásárolhat is | | belőle. | A dabasi járásban a járás 1 | székhelyén, Dabason, 23 só- i | torban árusítanak az ünnepi | napjain a földművesszövet-1 | kezetek. A tervek szerint | l min tegy 15 ezer ember el-l | látásáról, szórakoztatásáról | 1 gondoskodnak. | A földművesszövetikezeteki | központi ünnepséget nemi | rendeznek önállóan, azon-1 I ban a községi szervekkel f | közösen készítik elő az iin- \ | népségeket, s részt vesznék \ | mind a kultúrműsorokban, | | mind pedig az egybegyűlt | | ünneplő közönség szórakoz- \ | tatásában, étellel, itallal va-1 | ló ellátásában. '.iiiiiiiiimiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiHiiiiitniiiimniiiiimimiimiiiiiiS forint forgalmat bonyolítottak le. Míg az üzlet zárva van, addig is fizeti a szövetkezet a több száz forintot kitevő bérleti díjat. A duna- harasztiak joggal kérdeés az új boltvezetőnek arra kell törekedni, hogy mindenkor bőséges mennyiségű, változatos választékú, friss zöld- séget-gyümöicsöt árusítsanak a boltocskában. Panaszkodnak a csomádiak Legutóbb a néhány napja tartott váci járási földművesszövetkezetek választmányi ülésén hallatták újra jogos panaszukat a csomádiak. A választmány egyik tagja, a váchartyáni Sebők Pál Csornádra látogatott el, s ő tolmácsolta — ki tudja hányadszor — a községbeliek sürgető kérését. Ugyan: - Csornádon a földművesszövetkezet csúnya, szatócsszerű vegyesboltjában egy sor olyan árucikket nem lehet kapni, amit nap, mint nap keresnek a vevők. Nincs például vasáru, nem lehet kapni zománcozott edényeket. Nem árusítanak kenyeret, kiflit, szalonnát és m'_ sok más cikket. A boltos szerint azért, mert azokat nem keresik a vásárlók. A község lakói, többségükben földművesszövetkezeti tagok, viszont azt mondják, szívesebben vásárolnának a községben, mint a szomszédos Veresegyházon, vagy Vácott, de üres a bolt. Úgy véljük, inkább a több száz lakosnak, mint az egy boltvezetőnek van igaza. Nem először panaszkodnak szövetkezeti boltjukra a csomádiak, ideje, h-gy orvosolja is végre kérésüket a földművesszövetkezet igazgatósága. Nem állt meg szövetkezeteink fejlődése Járásunk területén az ellen- forradalmi események sem tudták megállítani földművesszövetkezeteink fejlődését. Járásunk dolgozói már kibocsátáskor sem csatlakoztak az ismeretes múlt év novemberi hírhedt SZÖVOSZ-dekrétum- hoz. Véleményünk az volt akkor is és az ma is, hogy a párttól és a kormánytól függetlenül nem lehet dolgozni szövetkezeteinknek. Ez év első felében fejlődött földművesszövetkezeteink üzlethálózata. Ráckevén megnyitottunk 3 italboltot, Dunaharasztin 1 élelmiszerboltot, egy italboltot, egy zöldség-gyü- mölcsboltot a község legtávolabbi részén, a ligeti részen. Dunavarsányban. felépítettük a szövetkezet üzletházát, s itt az élelmiszerbolton kívül egy pompás textil-ruházati szaküzletet, cukrászdát, éttermet hoztunk létre. Szigetszentmik- lóson befejezéshez közeledik a hatalmas kisáruház építkezése. Délegyházán létesítettünk egy felvásárló-telepet, aminek megépítése a kőművesmunkán kívül teljes egészében társa* dalmi úton készült. Munkánkat értékeli járásunk dolgozó parasztsága és szövetkezeti tagjaink sorába eddig, az első félév folyamán, csaknem 700 dolgozó paraszt lépett be. Szövetkezeteink vagyona a részjegybefizetésekkel 90 ezer forinttal növekedett. Célrészjegy címén 18 ezer forintot fizettek be tagjaink, ezenkívül 14 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el. Valamennyi szövetkezetünk vállalta, hogy november 7-re teljesíteni fogja egész évi tervét. SOKAT LEHETETT hallani eddig a Farmosi Földművesszövetkezet kultúr csoportjáról. Legtöbbször táncosaikat emlegették, ami nem is csoda. A mellékelt képen is látható, hogy a népitánc-csoport tagjai csinosabbnál-csinosabb leányok, fiatalasszonyok. Általában tizen-tizenketten szoktak táncolni. Noha szép sikereket értek el, meglátszott, hogy csak alkalomszerűen, a bemutató előtt hat héttel alakultak tánccsoporttá. Most úgy tervezik, hogy népitánc- csoportjukat 20 tagúvá bővítik és állandóvá teszik. Rendszeresen fognak próbálni és fellépnek minden ünnepségen, rendezvényen. Csak a zenekarúkkal van baj. Ugyanis a községben nincs zenekar. Komoly problémát és nehézséget jelent számukra, hogy minden egyes alkalommal Tápiószeléről kell hozatni a zenészeket. Ezt legjobban a tánccsoport érzi meg. Így is nagyon szép volt, hogy tavaly megnyerték a járási táncversenyt, s bekerültek a megyei döntőbe is. A KULTÚRA SZERELMESEI N EV LEG ugyan külön csoportot alkotnak a színjátszók, azonban gyakorlatilag ugyanazok táncolnak, akik a színpadon valamelyik színdarabban lépnek fel, avagy éppenséggel a földművesszövetkezet irodájában, vagy boltjában dolgoznak, mert ez a kis község mindent megtesz a kultúráért. Amikor egy-egy színdarabot előadnak, a szereplők száma meghaladja az ötvenet. A szövetkezetnek csak 30 dolgozója van, s ebből 6 kivételével mindannyian játszanak, vagy táncolnak. Évente egy-két színdarabot tanulnak be és azzal községükön kívül más járásokban is szerepelnek, Az elmúlt időszakban például a Luxemburg grófja című operettet 17 alkalommal, a Holnapra kiderül című színművet négyszer, a Párizsi vendég című darabot nyolcszor játszották. Betanulták a Nem élhetek muzsikaszó nélkül népszínművet, azonban a közbejött ellen- forradalmi események miatt nem tudták egyszer sem be- mutatni. A szereplők közül is többen hiányoznak. Most új darabbal készülnek. AZ ALKOTMÁNY ÜNNEPEN mutatják be a Csárdáskirálynőt. Tudják ők is, hogy ez a választás bizony nem volt szerencsés. Messze van községük a fővárostól. A rádióból, újságokból annyit hallottak és olvastak már a Csárdáskirálynőről a községbeliek, hogy végül is azt mondták a kultúr- csoportnak: még ebben az évben mutassák be ezt az operettet. Hát így történt. A bemutató augusztus 19-én este lesz. Szeptemberben új színdarabot kezdenek tanulni. Nem operettet, nem is népszínművet, hanem komoly, értékes, mai tárgyú színdarabot. Csekö Ágoston Kimagasló eredményeket ért el eddig a taksonyi és a kis- kunlacházi földművesszövetkezet. Sokkal többet foglalkoznak szövetkezeteink tömegpolitikai és mezőgazdasági munkákkal, mint valaha. Burgonyatermelő szakcsoportjaink részére már most gondoskodunk megfelelő minőségű vetőburgonyáról, ugyanakkor szövetkezeteink raktárait feltöltjük a szükséges mennyiségű műtrágyával és védekezőszerekkel. Megvizsgáltuk a ránkváró szerződéses termeltetés feladatait, hogy ne érjen ez a munka bennünket készületlenül. A TTIT-vel közösen megkezdtük az őszi és téli szakoktatás megszervezését a községek adottságainak megfelelően, hogy dolgozó parasztságunk, szövetkezeteink tagjai megismerkedjenek a fejlett agrotechnikai módszerekkel. A szakelőadásokon szakfilmeket is fogunk vetíteni; Kiskunlacházán és Dömsödön pedig ezüstkalászos gazda tanfolyamokat szervezünk. Alfrandy Sándor, Ráckeve
