Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-13 / 89. szám

rrrr me or i k/Cirlap 1957. AUGUSZTUS 13. KEDD Mindennapi kenyerünkről van szó Ebben az évben a földmű­vesszövetkezetek is bekapcso­lódtak a terményfelvásárlás munkájába. Megyénkben öt járás területén veszik át a ter­melőktől az adógabonát, a cséplőgéprészt, egyéb gaboná­ban fizetendő tartozásokat és ugyancsak ők vásárolják fel tisztességes, jó áron a terme­lők gabonafeleslegét is. Rendben, nyugodtan megy a gabonafelvásárlás. Noha ké­sőn állapították meg és tették közzé a gabona állami szabad­felvásárlási árát, ma már min­den termelő tudja, hogy gabo­nafeleslegét érdemes az állam­nak eladni a piacozás helyett. Nem kötelezi most már a gaz­dákat senki sem, hogy a csép­lőgéptől azonnal a felvásárló telepre vigyék gabonájukat. Főt községben a termény­felvásárló telep hatalmas ud­varán kocsi-kocsit ér. Heten­ként csak két alkalommal, hét­főn és kedden vásárolja fel a telep a gabonát. Ugyanez a felvásárló. Kelemen Lajos, szerdán és csütörtökön Duna­keszin, pénteken és szombaton Mogyoród községben vásárol­ja fel a parasztoktól a gabo­nát. Reggel nyolckor nyit a felvá­sárló telep, de sok kocsi már 6 órától ott várakozik. Hiába hirdetik, hogy este 6-ig vesz­nek át csak gabonát, még 1 órakor is javában mázsálja Kelemen Lajos a tömött zsá­kokat. Nagy a raktár és mégis kicsi. A búzának, rozsnak még csak talál helyet, azonban az árpát zsákokba kell azonnal áttölteni, mert nincs hol tárol­ni. Kővágó Jánosnak ezer ölön 1340 kg. ősziárpája ter­mett. A sikátorpusztai Sza­badság Tszcs tagja, majdnem négy mázsa gabonát hozott. ; Lórik István, Kovács István, Gódor András, Elek János és a többiek mindjárt cséplés után ; hozták eladni a gabonájukat, j A cséplésnek csak a kezdetén í tartanak Foton is. Dunakeszin is, mégis mindkét községben csaknem 3—3 vagon gabonát adtak el már a termelők az államnak. A dunakeszi Előre Tsz 3.5 vagon szabadgabona átadására kötött - szállítási szerződést. Ennek nagyrészét már át is adták. Ha egyelőre lassan is, de megnyugtató módon, folyama­tosan és rendben halad a fel­vásárlás. Nem ártana, ha a terményfelvásárló többet fog­lalkozna a termelőkkel és mindegyiküknek megmagya­rázná, miért előnyös, ha ga­bonafeleslegüket az államnak adják el. Ehhez viszont szük­ség lenne arra, hogy naponta ottlegyen a faluban és ne 3 község felvásárlását kelljen ellátnia egyidőben. TÖBB MINT BIZALOM Jó dolog és természetes, ha valaki bízik embertársaiban. A minap Kiskunlacházán jártunk, a földművesszövetkezet strandven­déglőjében. Egy pohár sört ittunk meg. Nem érheti panasz a boltvezetőt, Török Istvánt. Udvarias volt és gyors. Először láttuk egy­mást, s noha szóval sem mondta, határtalan bizalommal lehetett irántunk. Iszogattuk a hűs sört, s ő kiment a bolt­ból nyitva hagyta asztalfiókját. Csak a ke­zünket kellett volna kinyújtani, s aznapi be­vételét zsebre , tehettük volna. Közben meg­ütök utolsó korty sörünket, menni akartunk, de nem mertünk. Gondoltuk, ha búcsú nélkül távozunk, azt hiheti, visszavettük a nyitott kasszából a sör árát. Űjabb vendégek jöttek, őrizetükre hagytuk a kasszát, s kimentünk megkeresni a kocs­márost. Egy nyitott ajtón a pincébe jutottunk. Hordókban, palackokban, fonott üvegekben több tízezer forint értékű italt találtunk, de Török István nem Volt ott. Időnk sürgetett, nem időzhettünk tovább. Kilincsre zártuk a pinceajtót, s eljöttünk. Most már nem örültünk, hogy a boltvezető ilyen módon bizonyította be: bízik az embe­rekben. Az üzlet, a kasszában levő pénz és a pince, az italkészlettel együtt a szövetkezet tagjainak tulajdonát, vagyonát képezi. Arra jobban kell vigyázni, mégha annyira bízik is valaki az emberek becsületességében. Török István bízhat az emberekben, de azért illik, sőt kötelessége, hogy jobban vigyázzon a szö­vetkezet vagyonára. (csá) Füt, II paradicsom hazája Földmúvesszövetkezeti hírek ül földön —; ZV belföldön egyaránt ismerik a váci járásbeli Fát községet. Hí­rességének oka ki­tűnő minőségű pa­radicsoma. Ezer holdnál nagyobb földterületen ter­melik ebben a községben a para­dicsomot. Egy-egy hold termése az idén meghaladja a 130 mázsát. Kép­zelhetni, mekkora paradicsomhe­gyet alkotna ez a tengersok piros gyümölcs, ha lá­dákban hegyet építenénk belőle. Nyugat-Német- or&zágba és Cseh­szlovákiába, Ausztriába és a Német Demc'krati. kus Köztársaságba az idén mintegy 250 vagon paradi­csomot exportál­nak. Az állomáson szorgos munka fo­lyik. Csomagolják, címkékkel látják el a ládáikat és minden este 2—5 vagon paradicsom indul útnak kül­földre. A fóti termelők paradicsoma híres ugyan, de csak néhány éve. Ex­portra csak má­sodik éve szállíta­nak komolyabb mennyiséget és mint fóti para­dicsomot. Sajnos, a termelők egy része nem sokat törődik a kivívott hírnévvel, mert sokszor hányaveti módon, önmagu­kat megkárosítva adják át a para­dicsomot a felvá­sárlótelepen. Pe­dig több pénzt kapnának érte, ha nagyság, azo­nos érettségi fok szerint csomagol­nák, díszítenék az árut. Előírássze­rűén, ahogyan a külföldi- vevő azt kívánja. A külföldi pia­cokon már isme­rik a fóti paradi­csomot. A fótia­kon múlik, hogy hírnevük öregbed- jen és a külföl­di megrendelők még több paradi­csomot vásárol­janak Fótról. — AZ ALKOTMÁNY ÜN­NEPÉN a Váci Földműves- szövetkezet dolgozói és tagjai közös kirándulást tesznek a szobi járásbeii Királyrétre. — HELYESBÍTÉS. Lapunk július 23-i számában, a 3. ol­dalon a „Láthatatlan harc a szövetkezeti vagyon védel­méért’“ című cikkben a szerző hibájából elírás történt. Nem Farmoson, hanem Kókán kel­lett napirendre térni Kiss Já­nos 53 000 forintos és László János 43 000 forintos leltár­hiánya felett. — MODERN, EMELETES ÉPÜLETBEN élelmiszer-bol­tot, textil-szaküzletet, kerthe­lyiséges cukrászdát s vendéglő- éttermet nyitott a napokban Dunavarsányon a földműves- szövetkezet. A szövetkezet tag­| jai 24 ezer forint értékű tár- ■ sadalmi munkával járultak I hozzá az üzletház létrehozásá- I hoz, Készül a valódi kisüsti Földművesszövetkezetnek adják el áruikat a szigetszentmiklósi termelők Sok barack termett az idén. Örülnek is ennek azok, akik szeretik a jóféle kisüsti barack­pálinkát. A szeszfőzdék megye- szerte megkezdték a munkát és főzik a valódi kisüsti pálin­kát. Az inárcsi földművesszövet­kezet szeszfőzdéjében havon­ta 4—. ezer liter pálinkát főz­nek. Eddig a barackot főzték. Sajnos, noha az idén rengeteg i volt a barack, cukortartalma rendkívül gyenge, mintegy 25 százalékkal kisebb az előző évieknél. Ez azt jelenti, hogv ugyanolyan mennyiségű cefré­ből kevesebb pálinkát lehet ki főzni. Két főzőüst van a szeszfőz­dében, az egyikbe 300, a má- , síkba 4-50 liter cefre fér bele Aki türelmes, az meg is vár- j hatja a tüzes itóka elkészültét, hiszen 3—4 óra múlva a ka­nyargós csöveken mintegy 20 liter 50 fokos pálinka folydogál ki. Modernizálták, festették az idén a szeszfőzdét. Üzemzavar nem lehetséges. Erre bizonv szükség is van, hiszen most kö vetkezik a pálinkafőzés szezon­ja, s éjjel-nappal sustorognak, zúgnak az üstök, szünet nélkül csurog a csövek végén a víz­színű, méregerős kisüsti. — ács — Ebbe az üstbe 450 liter cefre fér, s 3—4 óra múlva 20 liter valódi kisüsti készül Miért nincs bor italboltjainkban Kővágó János fóti, sikátor­pusztai termelőnek ezer ölön 13,40 mázsa őszi árpája ter­mett. Néhány nappal a csép­lés után gabonafeleslegével megjelent a Fóti Földműves­szövetkezet felvásárlótelepén, hogy eladja árpáját Néhány héten belül átadják rendeltetésének Szigetszent- miklóson a földművesszövetke- zet most épülő áruházát. Az üzletház legtöbb bolthelyiségét már berendezték, s készülnek a megnyitóra. Sok árut akar­nak tartani, mert a mildósiak sokat fognak vásárolni az idén. Jól sikerült ez az év, elégedettek a termejők, szép pénzt kaptak és kapnak árui­kért. A földművesszövetkezet fel­vásárló telepére igen nagy mennyiségű árut visznek a szigetszentmiklósiak, jóval töb­bet, mint tavaly. Július hónap­ban például egymillió-kétszáz­ezer forintot fizettek ki a ter­melőknek és átvettek csaknem 50 vagon árut. Ebből a meny- nyiségből kényelmesen ki le­hetett elégíteni zöldségboltjaik áruszükségletét, sőt 24 vagon barackot exportra is tudtak küldeni. Élelmesek a felvásárló telep dolgozói. A majdnem értékte­len, aprószemű, úgynevezett majombarackot eladják a Sző­lőoltvány és Facsemete forgal­mi Vállalat ráckevei telepének. Itt a magot elültetik és a kike­lő csemetéket nemesítik. Ed­dig mintegy 80 mázsa majom­barackot adtak át a facsemete telepnek. Nem vész kárba a barack húsa sem, mert azt visszakapják a mag elülteté­se után a csemetekerttől, abból meg pálinka lesz. Sok árut adtak át az idén a felvásárló helyen a termelők, de a szövetkezet nem minden mennyiséget tud eiadnj. Éppen ezért hozzákezdtek a felvásá­rolt áru tartósításához. Tavaly pl. 120 mázsa fejeskáposztát, 50 mázsa paprikát, csalamádét stb. tartósítottak. Az idén. a nyáron eddig több mázsa korai káposztát és hegyespaprikát tartósítottak, s ezeket három szövetkezeti boltjukban fogják eladni. Sok tagja van a miklósi szövetkezetnek, e a legtöbben a szövetkezeti felvá­sárló-telepen adják el meg­termelt áruikat. Pedig közel a főváros és Csepel. Igaz, jócs­kán. visznek oda is árut. Ám a íöldművesszövetkezet tagjai tudják, hogy érdemesebb árui­kat a szövetkezetnek eladni, hiszen év végén még visszaté­rítést is kapnak, ami szintén szép pénzt jelent számukra. A termelőszövetkezetektől, a halásztelki Szabad Májustól, a szigetszentmiklósi Rózsa Fe­renc Tsz-től és egyéni terme­lőktől rendszeresen szövetke­zet veszi át az árut. És ez így is van rendjén. P est megyében 340 föld­művesszövetkezeti vendéglátóipari üzem mű­ködik. A borszerető embe­rek, amikor betérnek a föld­művesszövetkezet italboltjá­ba, csalódottan, dühösen jön­nek ki, mert bort nem kap­nak. Felháborodva kérdezik sokszor, miért nem mérnek bort a földművesszövetkeze, tek italboltjaiban? Az nem igaz, hogy nincs bor, mert megyénk csaknem minden községében, az úgynevezett bögrecsárdákban, lehet bort kapni. Ezeknek száma köz­ségenként eléri a harmincat. A bögrecsárdák, ezek a zúgkimérések minden el­lenőrzés nélkül vígan mérik a bort, adót nem fizetnek. Jogos a fogyasztók panasza és kérdése. Nem jogos viszont, hogy az emberek a földművesszövet- kezetet. a boltvezetőt' szidják a borhiány miatt. Szövetkeze­ti italboltjaink az elmúlt év azonos időszakához viszonyít­va mintegy 15 százalékkal magasabb forgalmi tervet kaptak. A szövetkezeti dol­gozók prémiumot kapnak, ha tervüket teljesítik, ha megfelelően ellátják boltjai, kát. Sajnos, ez nem rajtuk múlik. Az Abonyi Földmű- ve&szövetkezetnek például 8 italboltja van, mégis sok­SARKAD!AK PEST MEGYÉBEN A TAGSZERVEZÉSI VERSENY EREDMÉNYE Befejeződött a földművesszövetkezetek egyhónapos tag- szervezési és részjegy-befizetési versenye. Eredményes volt a földművesszövetkezetek vezetőségeinek és dolgozóinak vetél­kedése. Az első félév folyamán 6558 taggal erősödtek földmű­vesszövetkezeteink. A szövetkezetek vagyona a részjegy- befizetések révén 825 834 forinttal emelkedett. A versenyben a gödöllői járás győzött 207,5 ponttal, a má­sodik helyre 157,6 ponttal az aszódi járás került, míg a további sorrend a következő: Monor, Buda-Szentendre, Vác, Szob, Nagykáta, Ráckeve Ceg'éd Dabas. Külön dicséretet érdé’- ceglédi, a nagykátai és a rác­kevei járás annak ellenére, -ogy az utolsó helyekre szorultak. A verseny utolsó szakaszának értékelése november 7. után történik meg. A három legjobb eredményt elérő járást a MÉSZÖV Igazgatósága jutalomban részesítettéi JL gyébe, Felsőgödre érkezett a Békés megyei Sarkadi Föld­művesszövetkezet színjátszó csoportja. Kálmán Imre Mont- martrei ibolya című 3 felvoná- sos nagyoperettjét mutatták be Vácott, Nógrádverőcén és Vámosmikolán. A földművesszövetkezet szín­játszói Raffai Ferenc rendezé­sében pompás szórakozást nyújtottak a tapsokkal nem fukarkodó hálás közönségnek. A szereplők közül különösen Raffai Ferenc, Puskás Mária és Rákóczi György személyé­ben Ismertünk meg ügyes, gyakorlott színjátszókat. Ki­tűnő volt a földművesszövet­kezet zenekara, ami elsősor­ban Hortobágyi István kar­mester érdeme. A Sarkadi Földművesszö­vetkezetnek 40 tagú kul- túrcsoportja van. 5 éve szere­pelnek már együtt. Békés me­gye csaknem valamennyi köz­ségében bemutatták műsoru­kat. Legsikerültebb darabjaik voltak az Amerika, Hangja cí­mű dráma, a János vitéz című daljáték. az Aranycsillag, 3. Luxemburg grófja és a Szabad szél című operettek. Ezek mindegyikét legalább 15—15 alkalommal játszották. Természetes, nemcsak 3 fel- vonásos művekkel állnak szín­padra, hanem előszeretettel adnak elő egyfelvonásosokat, jeleneteket is. Részt vesznek minden egyes ünnepségen, év­fordulóra amikor szükség van szereplésükre. A csoport éven­ként 2 színművet tanul be Akik nem jutottak szerephez, sőt a 3 felvonásos darabban szereplők is betanulnak egy­felvonásosokat, s előfordul, hogy egy napon két községben különböző művekkel is fel­lép a csoport. 16 ezer lakosa van Sarkad­nak, több ezer tagja a föld­művesszövetkezetnek. Ezzel magyarázható, hogy sikeresen tudnak előadni operetteket is. Énekeseik iskolázottak, mind színészi, színpadi játékban, mind énektudásban dereka­san helytálltak. A csoport öt­éves fennállása óta elsőizben látogatott el vendégszerepelni idegen megyébe, jelen esetben Pest megyébe. Cserébe au­gusztus végén a Nagykőrösi Földművesszövetkezet kultúr- csoportja látogat el 4 napra Békés megyébe; H elyes és hasznos kezdemé­nyezés a különböző me­gyék földművesszövetkezeti kultúrcsoportjainak vendég­szereplése. Sokat tanul* belőle mind a vendéglátó földmű­vesszövetkezet, mind pedig a messziről jött vendégek. Ér­dekessége a sarkadi színjátszó­csoportnak, hogy az együttes minden tagja dolgozója, vagy tagja a földművesszövetkezet­nek. Jó szórakozást biztosított a nézőknek a Sarkadi Föld- művesszövetkezet kultúreso- portja, nem restelltek tapsolni a nézők. Reméljük, a nagykő- rösieknek is lesz ilyen sikere Békés megyében. Felsőgödre érkeznek a Sarkadi Földművesszövetkezet játszói szór hetekig nem mérnek egv deci bort sem. M egyénk bortermő köz­ségeiben, Cegléden, Csemőn. Nagykátán, Tápió- bicskén. Dömsödön stb., a termelőknél többezer hekto­liter óbor vár eladásra, ám a termelők 8—10 forinton alul nem adják a szövetkezeinék sem, A borfogyasztási adót a szövetkezetnek kell fizet­nie. A szövetkezetek malli- gándíokonként 56 fillért fi­zethetnek egy liter borért, vagyis egy 11 fokos borért 6.16 forintot adhatnak. Ez után literenként 5,50 forint borforgalmi adót kell fizet­nie a szövetkezetnek. A ter­melő, ha nem adja el borát, vagy zúgkimérésen keresztül értékesíti, literenként csak 4 forint fogyasztási adót köte­les fizetni. Ez azt jelenti, hogy ha Pest megyében a földművesszövetkezetek fel­vásárolhatnák a termelők ál­tal elfogadható áron a ne­gyedévre szükséges mintegy háromezer hektoliter bort és azt üzleteikben adnák el. akkor 450 ezer forinttal több adó folyna be az állam kasz- szájába. Ám a szövetkezetek nem adhatnak a borért 8—10 forintot. Felsőpakonyban például egy magántulajdonban levő kocsma van id. Sári János tu­lajdonában. A főútvonalon levő kocsmát Obeiker Ferenc vezeti. Tápióbicskei vöröska­dart mérnek, literenként 22 forintért. A bolt jól megy. A szövetkezet italboltjaiban nincsen bor, pedig ugyanezt a bort legalább 5'—6 forinttal olcsóbban tudnák adni lite­renként. * kadnak földművesszövet- kezet-vezetők, akik tíz forintot is megadnak egy liter borért. A terv tör­vény, azt teljesíteniök kell és anyagilag is érdekeltek abban, hogy a vendégek látogassák az italboltot; Az ilyen „rugalmas’1 szö­vetkezeti vezetők szabály­talanságot követnek el és könnyen börtönbe kerülhet­nek azért, mert bort vásá­roltak és mérnek vendégeik­nek. Véleményem szerint az il­letékes ármegállapító szer­veknek a tényleges készletek ismeretében jobban figyelem, be kellene venni a kereslet és kínálat törvényeinek érvé­nyesülését. A merev árpoli­tika és az ezt kiegészítő ren­deletek a fő okai annak, hogy a bor nagy része a szocialista kereskedelem megkerülésé­vel kerül fogyasztásra, ami által az állam évente több millió forint borfogyasztá­si különbözettől esik el. H elyes lenne egy rende­lettel, illettje ármódosí­tással lehetővé tenni, hogy a földművesszövetkezetek a he­lyileg kialakult árakon vásá rolhassanak fel bort. azt mér­hessék italboltjaikban, mert tgy jobban járna az állam is, a termelő is, a fogyasztó is. KREISZ LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents