Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-11 / 88. szám
4 :'\ÍC\riap 1957. AUGUSZTUS. 11. VASÄRNAP HELTAI JENO: * SZABADSÁG Tudd meg: szabad csak az, akit Szó nem butít, fény nem vakít. Se rang, se kincs nem veszteget meg, Nyíltan gyűlölhet, átkozhat, szerethet, A látszatot lenézi, meg nem óvja, Nincs letagadni, titkolni valója. Tudd meg: szabad csak az, kinek Ajkát hazugság nem fertőzi meg. Aki üres jelszókat nem visít, Nem áltat, nem ígér, nem hamisít, Nem alkuszik meg. Hű becsületéhez, Bátran kimondja, mit gondol, mit érez, Nem nézi azt, hogy szép-e, tetszetös-e, Sem azt, kinek ki volt és volt-e őse. Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre, S embernek tudja azt is, aki pőre. Tudd meg: szabad csak az, aki Ha neve nincs is, mégis valaki. Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos. Tüzet fölöslegesen nem harangoz. Van mindene, ha nincs is semmije, Mert nem szorul rá soha senkire. Nem áll szemére húzott vaskalappal, Mindig merészen szembenéz a Nappal. Vállalja azt, amit jó társa vállal És győzi szívvel, győzi vállal, Helyét megállja mindig mindenütt, Többször cirógat, mint ahányszor üt, De megmutatja olykor, hogy van ökle, • Ma 86 éves a költő Szabad akar maradni mindörökre. Szabadság! Ezt a megszentelt nevet Könnyelműn, ingyen ajkadra ne. vedd! | Tudd meg: szabad csak az, aki Oly áhítattal mondja ki, Mint istenének szent nevét a jó pap. Szabad csak az, kit nem rettent a holnap, f ínség, veszély, kín meg nem tántorít És lelki békó többé nem szorít. • Az akkor is, ha koldus, nincstelen, Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen, Hiába őrzi porkoláb, lakat, vár, Az sose rab, ki lélekben szabad már. Ilyen szabad légy! Ez nem könnyű játék, I Égből lepottyant nagylelkű ajándék Szenvedj meg érte. Ingyen azt nem adják. | Hol áldozat nincs, nincs szabadság. Ott van csupán, hol szózatát megértve Meghalni tudnak s élni mernek érte. De nem azért dúlt érte harc, Hogy azt csináld, amit akarsz. S mindazt, miért más kínnal robotolt, önzőn magad javára letarold, Mert szabadabb szeretnél lenni másnál. | A szabadság nem perzsavásár. Nem a te árud. Milljók kincse az, Mint a reménység, napsugár, tavasz. Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva i Szétönti illatát a szomjas világra, Hogy abból jótestvéri jusson Minden szegénynek ugyanannyi jusson. A véröntözte magból most kikelt, Ápold! Vigyázz rá! őrizd! Ünnepeld! Tisztítsák ki a csilléket! A Pilisi Szénbánya Vállalatnál nagyon helyesen a felszínre küldött szén mennyisége után fizetik a béreket. Az viszont már nem helyes, hogy sokszor hiba csúszik az átlagos csillesúly megállapításokba. Ugyanis.. * Különböző időszakokban lemérik, hogy mennyi szén van egy-egy csillében. Az ilyen próbák eredményéből állapítják meg az átlagos csillesúlyt, amellyel aztán megszorozzák azt a mennyiséget, amennyi csillét egy- egy csapat felszínre küld. Ez eddig nem rossz, de van egy nagy baj. Az ugyanis, hogy sok csille félig beleragadt szénnel van tele. Ez a meny- nyiség kibontás után is a csillében marad. Tehát, ha pont egy ilyen csillét fognak ki az ellenőrzők, akkor esetleg csak a fele súlyt mutatja mérlegük, mint ameny- nyinek egy csillében lenni kellene. így aztán az átlagsúly megállapításánál is hibás, sokkal kisebb eredményt kapnak. Tudomásunk van arról, hogy a bánya vezetői már többször utasították a dolgozókat, hogy tisztítsák ki a csilléket. De ennek végrehajtása nagyon vontatottan halad. Pedig mindennap késlekedéssel bányásztársaikat károsítják meg ezek az emberek. De megkárosítják az országot is, mert az ilyen csillékbe minden fordulónál jóval kevesebb szenet lehet rakni, mintha tiszták lennének. A beleragadt szenet pedig feleslegesen utaztatják ide-oda. Jó lenne, ha a vezetők még egyszer figyelmeztetnék a mulasztókat kötelességükre és ha ezek után sem tisztítják ki a csilléket, akkor szigorúan vonják őket felelősségre. A vád vasutas ünnep A MÁV váci dolgozói is készülnek augusztus 11-e, a vasutasnap megünneplésére. Az egésznapos ünnepség színhelye az úgynevezett „Gödör’’, a vasutas szakszervezet szabadtéri színpaddal, ezerszemélyes nézőtérrel, és táncparkettel rendelkező népszerű szórakozó helye lesz. A vasutasnap zenés ébresztővel kezdődik mely után hanglemezműsorral köszöntik a vasútállomás, az osztálymér- nökség és a fűtőház legjobb dolgozóit. Kilenc óraikor a váci vasutasok megkoszorúzzák a szovjet emlékművet. A közösen elfogyasztott ebéd után tréfás ifjúsági versenyszámok következnek a „Gödör” udvarán, és a sportpályán. Délután 4 órakor kerül sor a katonai kiegészítő parancsnokság és a fűtőház sportolóinak labdarúgó-mérkőzésére. Este fél 6 órakor kezdődik a kultúrcsoportok bemutatója a szabadtéri színpadon. majd a járási művelődési otthon színjátszói adnak elő egy háromfelvonásos színdarabot. A napot éjfél után 2 óráig tartó táncmulatság fejezi be. ŐRSZENT Ml KLÓ SON Hazafelé... • (Vona Béla felvétele) A Pest megyei országutakon pénteken négy közlekedési baleset történt. Délután négy órakor Üllő belterületén Boda Klára gyá- rimunkásnő, üllői lakos figyelmetlenül haladt át az úttesten és Butka Gusztáv, siófoki lakos motorkerékpárjával elgázolta. Butka az úttestre zuhant, súlyos sérüléseket szenvedett, Boda Klára köny- nyebb sérülésekkel úszta meg az összeütközést. Délután négy órakor Pilis község határában 9 4-es számú főútvonalra vigyázatlanul kanyarodott be egy dűlőútról kerékpárral Vértes László 20 éves pilisi lakos, akit egy szabályosan haladó személygépkocsi elütött. Vértes könnyebb sérüléseket szenvedett, a személygépkocsiban esett kár viszont tízezer forintnál is több. Pilisvörösvár határában haladt este hét órakor őri Ferenc, az Állami Építőipari Vállalat tehergépkocsiján. Őri szabálytalanul előzött, és beleszaladt az előtte haladó vontatóba, melyet Hubert Sándor, pilisvörösvári lakos vezetett. A tehergépkocsi a vontatót az árokba lökte. A felborult pótkocsiról leesett Berzina András békásmegyeri lakos. Berzina súlyos sérüléseket szenvedett. Törökbálint belterületén pénteken este nyolc óra előtt, a Lukácsi Raj mond által vezetett tehergépkocsi elütötte Újvári Pál, négyéves kisfiút, aki súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Segítsünk a vidéki asszonyoknak is A nagy érdeklődésre való tekintettel már másodszor rendezte meg a TTIT A házasélet egészségügyi problémái című előadását Budapesten. Hasznosak és népszerűek ezek az előadások, amit a nagyszámú hallgató bizonyít. Nagy szükség lenne azonban arra, hogy ilyen előadásokat vidéken is tartsanak. Legutóbb például a Váci Bélés- árugyár igazgatója, Búzás Istvánná elvtársnö kérte szerkesztőségünket, hogy mivel gyárukban a dolgozók többsége nő, nagy részük családos anya, segítsünk nekik azzal, hogy a családi élettel kapcsolatos. kérdéseikre adjunk választ. .......................................................................................................................................................................................................un........inul».................... .....................................................................................................................................................................................................................................................................................imiiniiiimiiimmiummiiit........................... un............un......................... S éta a ssalontai Csonkatoronykan Emlékezés egy 1941-ben tett nagyszalontai látogatásra M ikor a nagy szalontaiak Arany János temetéséről hazafelé jöttek, elhatározták, hogy a nagy költő emlékét emléktárgyaiból berendezett .^Arany-szobával’’ örökítik meg. A múzeum megalapítását Arany László tette lehetővé, aki a költő szobájának bútorait, ruháinak és könyvtárának egy részét, több apróságot és emléktárgyat a létesítendő Arany-szoba számára felajánlotta. így az Arany-szoba a gimnázium épületében, ahol valaha Arany János tanított, az Arany-múzeum őse lett. A Csonkatorony, amely a hajdú ősök vitézi tetteit hirdeti, s amelyet Arany Petőfivel egyetemben többször megénekelt, valósággal kínálkozott egy múzeum létesítésének lehetőségével. Az eszme tetszett Arany Lászlónak is. de megvásárlásáig hosszú ideig kellett váraikozni. Végre megvették a tornyot s annak berendezése érdekében országos gyűjtést rendeztek. Gyalus László építész tervei szerint a vajdahunyadi vár motívumaiból épült újjá a Csonkatorony, hegyes sisaktetőt kapott. de lőrései érintetlenek maradtak. Belül négy emeletre osztották, amelyeket lépcső köt össze. Rövidesen megkezdődött a relikviák átköltöztetése. Ahogyan teltek az évek, úgy szaporodott egyre jobban és jobban az Arany-múzeum anyaga, úgyhogy sor kerülhetett a harmadik emelet berendezésére is. Majd a torony bejárata fölé a falba vágott mélyedésbe elhelyezték Arany életnagyságú ülőszobrát. Ezt a szobrot Kisfaludy Strobl tervezte. Bátran kimondhatjuk, hogy egyetlen magyar költő hagyatékának sincs ilyen gazdag, művészien berendezett múzeuma. Nemcsak e bő anyag teszi érdekessé ezt a múzeumot, hanem a hely is, amely évszázadokon keresztül mondák és legendák színhelye volt a nagyszalontai generációk emlékezetében. A földszinten ott látjuk azt a temérdek szalagot, amelyet a nemzeti kegyelet hordott össze a nagy magyar költő sírjára s amelyet az Arany-emlékbizottság gyűjtött össze. Rozvánv György három festménye Arany János szülőházát, a költőt, mint nemzetőrt és az 1847 előtti Nagyszalontát ábrázolja. De már lépkedünk is fel az első emeletre s szorongó érzéssel lépünk Arany János szobájába. jTZ A SZOBA a költő Utolsó Ia■*-j kása volt azokkal a bútorokkal, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia épületében használt. Itt aludt, itt dolgozott Arany, azért volt a szobájában ágy és mosdó. A nagy mahagóni fényezett Íróasztalt a magyar hölgyek ajándékozták a költőnek. Asztallapjá n ma is azok a tárgyaik állnak, ugyanolyan rendben, ahogyan azokat a nagy költő használta. A bronz tintatartó nevezetessége az, hogy amikor Rálh Mór, Arany munkáinak kiadója egy alkalommal nála járt, a következő megjegyzést tette vendéglátója írókészletéről: — Ez az egyszerű jószág nem illik Arany János íróasztalára. Arany szerényen megjegyezte: — Egészen jó kalamáris, húsz év óta szolgál engem. Ráth kitartott véleménye mellett s másnap egy díszes tintatartót küldött ajándékba. Arany nehezen vált meg régi tintatartójától, de felesége mégis odaállította az újat a régi helyére. A barna bőr irómappa többek aközött egy kék ceruzával megjelölt újságcikket tartalmaz, amely elmondja, hogy a szalontaiak Toldi szerelme megjelenése alkalmából tisztelegni akartak a költőnél. Már felkészültek az útra. amikor megérkezett Arany levele, amelyben ezeket írta: ő már öreg ember, nem szereti a ceremóniát, hanem halasz- szák a dolgot jobb időre, midőn majd miniszterré, vagy legalább is szolgabíróvá teszik. A díványon zöld. pehellyel töltött párna fékszik. amelynek története a következő: Arany Jánosék a Margitszigeten megismerkedtek Gén csynévél. Gencsyné Aranynéval együtt kint ült a pádon és vele volt egy kis könnyű párna. Arany hazatérve sétájáról, melléjük ült. Gencsyné figyelemből a háta mögé teszi párnáját. Arany kezébe veszi és gyönyörködve mondja: — Jaj de puha, könnyű jószág — milyen kellemesen simul az öreg emberhez. ÉHÁNY NAP MÚLVA Gencsyné ugyanolyan párnával lepte meg a költőt, A kis puha párnát Arany télen használta és el-elmon- dogatta: olyan jól védi fájó oldalamat. Az egyik karosszékhez fájó emlék fűződik: abban halt meg Arany. 1882 október 22-én nyugtalanul töltött éjszaka után megreggelizett, majd átment a másik szobába, amíg az övét kiszellőztették. Fia karján, bot segítségével tért vissza, de alig ült le az ágy mellett levő karosszékbe, eszméletét vesztette, feje lehanyatlott, meghalt. A másik Izarosszék az asztal mellett állott, amelyben Arany nagyon szívesen üldögélt. Egy alkalommal, amikor Nagy József szalontai nyugalmazott másod jegyző felkereste, ebben a karosszékben vette elő kedves hangszerét, a gitárt, amelyen hirtelen támadt jókedvében utoljára muzsikált. A nagy, zöldes szőnyeg, amely szinte az egész szobát beborítja, Gyulai Pál ajándéka. Arany János, amikor a Tölgyek alatt, A pesti ligetben és a Hídavatás című költeményei megjelentek, még nem fogadott el tiszteletdíjat költeményeiért. Gyulai egy alkalommal, amidőn Arany nem volt otthon, becsempész- tette a szőnyeget a szobájába. Arany vissza akarta adni a szőnyeget, de erre azután valami miatt nem került sor. A második emeleten Arany János emléktárgyait találjuk kitűnő és áttekinthető elrendezésben. Legér- dékesebb a költő lerrrégibb kézirata egy névnapi köszöntő 1825-ből, melyet Dévai Bálint volt praejec- torának nevenapjára küldött. Meghatottan nézzük a fehér, festetten diákládát, amellyel Debrecenbe indult a főiskolára. Ez a diákláda Pestre, az Akadémia palotájába is felvándorolt vele. A nagy sárgaréz kávéfőzőt Petőfi Sándor 1848-ban személyesen vitte ajándékba Arányúénak. A Toldi megjelenése után tíz boldog napot töltött Petőfi Szalontán. Ott írta a Csonkatorony Rab oroszlán, Gólya, Sári néni, Mily szép a világ és Arany Lacinak című költeményeit. Reményi Ede arcképe emlékeztet arra az ebédre, melyet a nagy magyar hegedűművész tiszteletére rendeztek. Arany az ebédről egyszer csak eltűnt, majd visszatérve egy költeményt hozott magával, amelyet a hegedűművésznek írt. Ekkor adta Reményi viszonzásul a képet. ÚGY HÉTTEL Arany halála előtt leleplezték Petőfi szobrát. Gyulai szokott tréfás modorában felkereste a költőt és ezeket mondta: ■— János! Eljössz-e a leleplezésre? — Hiszen megyek, szabóm varrja már a meggyszín mentét és a búzavirág szín nadrágot. Ment volna Arany, de nem volt ereje hozzá. Ezt az aktust örökítette meg és juttatja eszünkbe a Petőfi- szobor leleplezésére készült emlékkönyv. A harmadik emelet emléktárgyai között Arany János névnapi üdvözlete Török Pál püspökhöz a következőképpen hangzik: Pálfordulásod forduljon mindig örömre, Pálmegtérésed hagyja sokára az ég. Se szeri, se száma annak a sok apró emléknek, amelyek egy munkában és eredményekben gazdag emberi és írói életet követtek. Elénk tárul Arany János gazdag egyénisége, munkássága, barátságai, kedvtelései és szokásai, Arany, az ember, teljes egészében mutatkozik. Az utókor, amely az írói alkotások mellett főkozott érdeklődéssel fordul az ember felé, ebben a múzeumban tökéletes portrét kap. Amikor arra gondolunk, hogy a jubileum alkalmából jó lenne újra elmenni Nagyszalontára, hálás köszönettel gondolunk a városra és a román népre, amiért féltő gonddal őrzi ezeket az emlékeket. Marék Antal Szaporodnak a közlekedési balesetek Pest megyében
