Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-06 / 83. szám

1957. AUGUSZTUS 6. KEDD "'WClríap 5 IRODALMI PÁLYÁZAT A Szakszervezetek Egressy Gá­bor Művészeti Klubja irodalmi pályázatot hirdet kötetlen téma­körrel, a lira! és epikai műfaj- csoportokba tartozó művekre. Pályázni lehet eddig nyomta­tásban meg nem jelent haladó szellemű alkotásokkal, a követ­kező feltételek szerint: legfel­jebb hat verssel, egy elbeszélő költeménnyel, két balladával a lírai műfajból; egy kisregény­nyel, legfeljebb száz ritkán gé­pelt oldal terjedelemben, vagy három novellával, vagy hat kar­colattal, irodalmi riporttal, tár­cával stb., vagy öt mesével, vagy három szatírával (jelenet is le­het); egy essay-vel. a mai ma­gyar irodalom és művészet problémáiról. Nevezési dij műfajonként 20.— Ft. Díjazás: mindhárom műfajnál {költészet, széppróza, essay) az első díjas mű pénzjutalmon kí­vül elnyeri az Egressy Serleget és a mű kiadását biztosítjuk. A második és harmadik díjas művek a tiszteletdíjon kívül el­nyerik az Egressy Emlékplaket­tet. A negyediktől tizedikig helye­zettek oklevelet és tiszteletdljat kapnak. Ezenkívül a pályázat negyven tehetséges résztvevője részére az Egressy Klub Irodalmi Akadé­miáján a fejlődéshez minden tá­mogatást megadunk. Beküldési határidő 19S7. októ­ber 1. A pályázat jeligés, a 20.- Ft nevezési díj a 232.110 — XXIII. Szakszervezetek Országos Szö­vetsége Művészeti Intézmények Egressy Klub irodalmi pályáza­ta című csekken küldendő be. A díjnyertesekkel személyes kapcsolatot teremtünk müveik megjelentetése ügyében. Egyéb­ként kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A pályázaton hivatásos írók ném vehetnek részt. Felvilágosítást, bármilyen kér­déssel kapcsolatban az Egressy Klub Kulturális Módszertani Ta­nácsa ad hétfőn és szerdán 5 és 9 óra között. Ezenkívül a Klub igazgatósága mindennap 9—4 óráig telefonon, vagy személye­sen minden érdeklődőt szívesen lát. (Bp. VII., Dohány u, 22—24. Telefon; 220—852.) Pest megye gazdasági helyzete 1957. első félévében A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságának közleménye Ipar — A szocialista ipar II. ne­gyedévi vállalati teljes terme­lése 24,1 százalékkal megha­ladta az I. negyedévi szintet. Az állandó emelkedés ellenére az I. félévi termelés 6,7 szá­zalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Június havában már több vál­lalat termelése elérte a múlt évi legjobb eredményt. — A minisztériumi iparban az ellenforradalom alatt széles körben bevezetett időbérrend­szer helyett a teljesítménytől függő bérezés visszaállítása még vontatottan halad, hatása azonban máris mutatkozik a termelékenység emelkedésé­ben. c c« <u 3 % Ö Ű C 85 cfl < C! Bh'O M'S ? Pvu cs t>> H a > ü r 1956. II. n. év. III. n. év 1957. I. n. év II. n. év 89.6 83.7 26,2 40,5 •“SS ct* = 2? >>0,4! Hí! 338 >^55 268 328 — Az I. negyedévhez képest a termelés és a kifizetett bér közötti igen kedvezőtlen arány lényegesen javult: a termelé­kenység 19,0, az átlagkereset 0,5 Százalékkal emelkedett. — A szocialista ipar I. fél­évi átlagos munkáslétszáma 27 723 volt, 0,3 százalékkal több, mint 1956. I. félévében, Beruházás — Az I. félévi beruházások értéke 74133 000 Ft, 35,5 szá­Bérszárítást kérhetnek a tsz-ek a terményforgalmi vállalatoktól A földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszter együt­tes utasítást adott kj a terme­lőszövetkezeték szárításra szo­ruló gabonatételei átvételének szabályozásáról. Az esős idő­járás következtében ugyanis számolni kell azzal, hogy a betakarított gabona jelentős része 16 százaléknál nagyobb víztartalmú és az ilyen gabo­nát a terményforgalmi válla­latok és a földművesszövetke­zetek nem vehetik át. Ezért a termelőszövetkezeteiknek is meg kell szárítaniok — ala­csony tárolás, lapátolás, rostá­lás, vagy napon történő szárí­tás útján — gabonájukat, hogy víztartalma a 16 százalékot ne haladja meg. Előfordulhat olyan eset is, hogy a termelőszövetkezet a maga erejéből nem tudja megszárítani a gabonát. Ilyen esetben kérheti a megyei ter­ményforgalmi vállalatot — a fuvarköltségek és a szárítási díjtétel megfizetése ellenében — a szárításnak bérszárítás formájában való elvégzésére. A megyei terményforgalmi vállalatok kötelesek gondos­kodni a mesterségesen szárí­tott gabonának malomba, vagy más feldolgozó üzembe való haladéktalan továbbszállításá­ról. zalékkal kevesebb, mint 1956 azonos időszakában volt. A be­ruházások 43,1 százaléka az ipar, 29,8 százaléka a mező- gazdaság fejlesztését szolgál­ja. Kommunáiig és igazgatási feladatokra 20,1 százalékot, ezen bélül lakásépítésre 7.9 százalékot fordítottak. Mezőgazdaság — A vetésállomány össze­tétele az előző évhez képest jelentős mértékben megválto­zott. A szántóterület 30,8 szá­zalékán vetettek kenyérgabo­nát, 10,0 százalékkal kisebb te­rületen, mint tavaly. A zöld­ségfélék és a cukorrépa vetés- területe ugyancsak csökkent. Többet vetettek takarmány- gabonából, szálastakarmány­ból, kukoricából és burgo­nyából. — Az 1956/57. gazdasági év­ben a szántóterület 19,4 szá­zalékát istállótrágyázták. Ez az arány a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben 14,3 százalék, a községi kezelésű területeken pedig 10 százalék alatjr van. — A június havi becslés alapján a tanácsi szektorban közepes terméseredmény vár­ható; tft Tí <D & 00 'ÚJ gj tó «ft tí OS V<1) «H +* termésátlag S 1937. évi x becsült ő szi búza 8,8 8,9 Rozs 6,2 6,7 Őszi árpa 11,7 11,5 Tavaszi árpa 8,3 7,2 —- A száraz, meleg napokon jól haladt a növényápolás és a takarmánybetakarítás mun­kája. Június végéig 88,0 szá­zalékban végezték el a máso­dik és 36,0 százalékban a har­madik kapálást a tanácsi te­rületeken. —■ Az 4956. IV. negyedévé­ben megszűnt mezőgazdasági termelőszövetkezetek közül az I. félévben 38 újjáalakult, Szá­muk ezzel 206-ra emelkedett. Az egy tagra jutó szántóterü­let — á kilépések következté­ben — a múlt év júniusi 5,5 kát. holdról, 6,7-re emelkedett. Az így fellépő munkaerő- hiány következtében a kukori­cavetés 25,3, a burgonyavetés 10,2, a takarmányrépa-vetés 20,8 százalékát részesművelés­re adták ki. Kereskedelem — A kiskereskedelem 17,2 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolított le, mint 1956. I, félévében. Az évelejei fel­vásárlási láz következtében fő­les az iparcikkek forgalma nőtt meg. PL: pamutszövetből 80,8 százalékkal, selyemszö­vetből 61,1 százalékkal, bőr­lábbeliből 44,5 százalékkal, le­mezjátszóból 285,5 százalékkal, rádióból 150,2 százalékkal, kályhából 201,4 százalékkal és varrógépből 119,5 százalékkal többet vásárolt a lakosság az I. félévben, mint a tavalyi év azonos időszakában. —•' A megnövekedett forga­lom ellenére az áruellátás nem mindenben- volt kielégítő. Nem tudták kielégíteni az igényeket jobb minőségű férfiszövetből, bélésáruból, ágyneművászon­ból. ballonkabátból stb. Felvásárlás — Az 1956/57. gazdasági év­ben 3,3 százalékkal kevesebb búzát, 5,5 százálékkal keve­sebb rozsot és 55,1 százalékkal kevesebb kukoricát vásároltak fel, mint az előző gazdasági év együttes felvásárlása és be­gyűjtése. Kevés volt az állat- és állati termékek felvásárlása is. Az I. félév folyamán 52,0 százalékkal kevesebb hízóser­tést, 85,0 százalékkal keve­sebb süldőt, 25,8 százalékkal kevesebb tejet, 24,0 százalék­kal kevesebb tojást stb. vásá­roltak fel, mint 1956. I, fél­évében. Egészségügy — A megye egészségügyi helyzete javult. Június 30-án 220 körzeti orvos működött. 6- tal több, mint 1956. I. féléve végén. A szákrendelési órák napi átlaga ugyanezen idő­pontok között 25,7 százalékkal, 519-re emelkedett — Április 1-én a törökbálin­ti 200 ágyas volt honvédségi t ü dős zana töri irmot átvette a megyei tanács. Ennek követ­keztében június 30-árv a kór­házi beutalásra várakozó tü­dőbetegek száma mindössze 42 volt, 75,0 százalékkal keve­sebb, mint egy évvél ezelőtt. — Az I. félév folyamán az állandó' bölcsődei férőhelyek száma 1505-ről 1515-re emel­kedett. Az aszódi 40 férőhelyes területi bölcsőde megnyitása csaknem egy év óta húzódik. — 1956. év folyamán 28 901 16 éven felüli személy költö­zött a megye területére. Az el- költözöttek száma 43 650. A letelepedés-korlátozás felol­dása következtében ezek 68,6 százaléka Budapestre távo­zott. —A BÁNYÁSZNAP ELŐTT — Az aknák és tárnák népe készül a VII. bányásznapra. Talán még sohasem volt olyan lelkes a készülődés, mint az idén, amikor a szokásosnál nagyobb figyelem irányul a bányászokra, akik a rossz emlékű október után a szénter­melés helyreállításával megindították az ország vérkerin­gését. A készülődés elsősorban a mindinkább erősödő bányásznapi munkaversenyben nyilvánul meg. A verseny a bányászőrség időtartama alatt éri el tető­pontját. A bányászőrség az augusztus 19-i nagytermelő nappal kezdődik és* a hónap végéig tart. Célja a teljesít­mények mennyiségi, minőségi növelése, az önköltség csökkentése és ezen a réven nem utolsó sorban az év végi nyereségrészesedés biztosítása. A bányásznapi ünnepségeken az Idén is kiosztják a hűségjutalmakat. A jutalmat igen tekintélyes összegben ,— 187 millió forintban — állapította meg a kormány. Gondoskodtak arról is, hogy a jutalmakból a bányász- családok be tudják, szerezni, amire szükségük van. A bá­nyásznapi vásárokon nagymennyiségű áru között lehet majd válogatni. A Belkereskedelmi Minisztérium 145 752 000 forint értékű külön árualapról gondoskodott a terme­lésben kitűnt bányászoknak azokból az árucikkekből, ame­lyekhez nehezen lehet hozzájutnL Hatszázhatvan motor- kerékpár, 1540 kerékpár, 740 mosógép, 220 varrógép, nyolcmillió forint értékű bútor és 19 940 000 forint értékű fűrészáru jut a bányavidékeknek. Intézkedés történt, hogy ezek a cikkek csakugyan az arra érdemes, kiváló bányá­szokhoz kerüljenek. Mivel a bányásznapi mulatságokon enni-innivalóban és füstölnivalóban sem lesz hiány: 5080 hektoliter sör, ezer hektoliter bor és mintegy harmincmillió „Bányász" ci­garetta kerül árusításra az ünnepi vásárokon. ^Balaton s^épe ^ Nagy érdeklődés mellett választot­ták meg augusztus 3-án. szomba­ton a balatonföldväri Strand Szál­ló parkjában az 1937. évi „Balaton szépét.” A versenyre felállított szabadté­ri színpadon délelőtt az elődön­tőkre került sor. Ezen ötven me­gyei és fővárosi leány vett részt. Közülük harmincán kerültek be a délutáni középdöntőbe. Este 9 óra után műsoros divatbemutatón vo­nult fel a kiválogatott 12 szépség, akik közül a bíráló bizottság ké­sőbb kiválasztotta a verseny első három helyezettjét. A több mint tíz tagű zsűri, amelyben helyet foglalt Kisfalud! Strobl Zslgmond’ szobrászművész, Rotschlld Klára neves divatterve­zőnőnk, valamint Lampel Ica, az 1930-as évek szépségklrálynője és több más „szakértő”, végűiig éj­félkor döntött. Határozata szerint a „Balaton szépe 1957” címet egy 17 éves leány, Bónal Margit nyerte el. A magyar tenger második és harma­dik legszebb lánya a 19 éves Bá­nyai Lívia és a 16 éves Gerber Eva lett. A legszebbeknek járó ha­talmas vlrágkosarakat és ajándé­kokat Kisfalud! Stróbl Zslgmond adta át a közönség nagy tapsa kö­zepette. Az eredményhirdetés után a ver­senyzők és a közönség a szálló éttermében és bárjában a „Bala­ton szépe bálon’! reggelig szóra­kozott. ÚTBAN A SZERENCSE FELÉ? Vagy csak újabb munkahely kellene? Nem tudni Az üst- foltozó meg családja vígan kocog a kocsival a nagykátai országúton. IV. A nehézségek « nagykő- rösieket nem Ikedvetlenítet­ték el. Terveznek, dolgoz­nak^, küzdenek: de kérnek is... Például itt van a célgaz­daság gerei üzemegységének területe. Mintha ..Isten is gazdasági középiskolának te­remtett volna..." A rajta levő épület kész iskola: s o gyakorlóterület is bi2rtosítva van, * A hároméves tervben le akarják rakni a szőlő-, gyü- bölcs-, zöldségtermelés és állattenyésztés fejlesztésének alapjait. A szőlő-, gyümölcs- ég zöldségterületet távlati viszonylatban 5000 ’kát. hold­ra alkarják felvinni. Az előbb említett szőlő- és gyümölcskísérleti telepen kívül meggy kísérleti tele­pet is létesítenek, ősszel veszik kezelésbe. A szőlő- és gyümölcskísérleti telepen ősszel megkezdik a szamóca és fekete ribizli telepítését. Üj művelési ágakat ke­resnek: torma, spárga terme­lése stb, * 1952-ben a kultúrotthon- ban szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő szakkört ala­kítottak. Anyagi támogatást sehonnan sem kaptáik, esz­közök beszerzésére sem. Tu­dományos kísérleteiket a ta­gok saját munkaterületükön végzik. Kísérleti anyagot az „agrártudományos egyesület kertészeti munkaközössége‘‘ küld számukra. Foglalkoznak a növények■ mesterséges megtermékenyítésével (pa­radicsom. paprika, meggy és alma területén) hormonos kezelések útján. Céljuk: a termelésfokozás és az érési idő rövidítése. A legújabb növényvédő szerekkel is vé­geznek kísérleteket (para- thionos készítményekkel, pemittel és rézgálicpótló szerekkel). Termelési kísér­leteket is folytatnak (mély­trágyázás, műtrágyázás). Dolgozik a gimnázium bio­lógiai szakiköre is. Fő terü­letűk a gomba és rovarkár­tevők életkörülményeinek vizsgálata, s jelentkezésük előre való jelzése. A szak­kör véleménye alapján ha­tározza meg a mezőgazdasági osztály a permetezési idő­ket. Ezáltal megkímélik a termelőket a vaJt permete­zéstől * A termelők szükségesnek látják a hegyközség életre, hívását, s ennek szervezése megindult. ★ Bizottság alakult a táz- erdői, bokrosi és hosszúháti határrész villamosítására. Ez egyrészt kulturális, másrészt öntözési célokat szolgál majd * Még a gépállomásról kell beszélnünk. A gépállomás felügyele­tét a nagykőrösi tanács gya­korolta: aztán járási gépállo­mássá nyilvánították. A gép­állomás a régi nagykőrösi területen dolgozik: de je­lenleg is munkájának két­harmadát a város területén végzi. Csak hosszas huzavo­na után sikerült elérnie a nagykőrösi tanácsnak, hogy mint járási gépállomás azért ne csak Ceglédnek küldje a jelentéseket, hanem nekik is. Most a gépállomás ide is, oda is beszámol. A nagykőrösiek örülnek, hogy legalább ennyit sikerült elérniük. Véleményünk sze­rint nem jó e kettős játék: ismerjék el e téren is Nagy­kőrös járási jogú városságát. ★ Kezdünk végre visszaka­nyarodni az alaptémához. Hiába, mindenütt előbukkan. Pálfájáról sem feledkez­hetünk el. Ez Nagykőrös régi kiránduló és majálisozó helye. 1944-ben tönkre ment. Ekkor a körösiek 8— 10 éves fákat ültettek pót­lásnak. s 90 százalékuk meg­fogta a talajt. 1951-ben tragédia“ kez­deti napjaiban jött a rende­let. hogy a 100 holdon felüli területek állami tulajdonba, s kezelésbe mennek át. A nagykőrösiéknek határozot­tan pechjük volt Pálfájával, ugyanis annak területe 104 hold volt! Így került a Pest megyei Erdőgazdaságok Köz­pontjának „gondoskodóu ke­zei közé. 30 holdas fenyvese, a cif­rakertinél kisebb, de azért jó szolgálatot tevő arénája, szép útjai miatt a nagykőről siek továbbra is szíves örö­mest felkeresték. Cegléden mindig szépen engedélyt 1 értek: lefizették a hasz­nálati díjat. Igen ám! De ha legalább az általuk befizetett haszná­lati díjat Pálfája gondozd- sara fordították volna az il­letékesek ... Nem tették. EU hanyagolták, őket nem ér­dekelte. hogy rendben tart­sák, mint kirándulóhelyet. Siránkoznak megint a nagykőrösiek? Hát persze! Mégpedig joggal Kérik, hogy kapják meg kezelésbe, s költségvetésileg... (Hisz a 'kutyának se kell, csak ne­kik!) Lehetetlen e kérés? ★ Lehetetlen kérésekkel ost­romolják az illetékeseket a nagykőrösiek? Ügy érezzük, felesleges bizonygatnunk, hogy nem! ■k Másodszor is leszállt ax este Nagykőrösön... A kivilágított toronyóra számlapján lassan kúszik előre a két mutató. Mintha súlyos terheket cipelne. De azért csák megy előre, ma­gabiztosan .., VÉGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents