Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-04 / 82. szám

1957. AUGUSZTUS 4. VASÁRNAP 5 ZSÁKBA KERÜL A TERMÉS Tizenkétezer német galamb Békéscsaba felett Szombaton reggel 7 árakor 12 OOO postaigalambot röpte­tett fel Békéscsabán a Német Demokratikus Köztársaság egyik neves galambsport szö­vetsége, a „Gesellschaft für Sport und Technik"; Csépelnek a nagykátál Dózsa Tsz-ben. Tíz mázsa búzára számítanak holdankint. Ráfizettek a negyven százalékos elosztásra — saját kárukon tanultak a pilisi Hunyadi Tsz-ben A pilisi Hunyadi Tsz köz­gyűlése tavaly őszön úgy hatá­rozott, hogy más útját választ­ják a termelt javak elosztásá­nak, mint azelőtt tették. Be­vezették ők is az akkor több­felé szokásban volt negyven Százalékos elosztási arányt. Vagyis a termelőszövetkezetben megtermelt javak negy­ven százaléka a tagságot illette, hatvan százalékot pedig a közös gazdaság javára fordítottak. Nem írtak munkaegységet, fianem a bevételt 40—60 szá­zalékos arányban elosztották. A próbálkozás azonban nem vált be. A bevételnek min­denki örült, de kiadni senki nem akart. Pedig zárszám­adáskor 190 ezer forint pasz- szivával zárt a tsz. Valóságos napszámos munka folyt itt. Adósságot senki nem akart fi­zetni, nem is törődtek a pénz­ügyekkel. Pedig a tsz pénzgaz­dálkodása rendkívül zilált ál­lapotba került, mert előzőleg, mivel könyvelő nem volt, a vezetőség a legnagyobb jóaka­rattal sem tudott pontos köny­velést vezetni. A Monori Járási Tanács mezőgazdasági szakem­berei idejében figyel­meztették a tsz tagságát az ebből következő, előre várható bajokra. A növénytermelő és állatte­nyésztő munkacsapatok tagjai meg is vannak elégedve, hi­szen majdnem kétszeresére számítanak a tavalyi jövede­lemnek. Nem úgy a kertészet dolgozói! ők szidják azt is, aki kitalálta a 40 százalékos részesedést, főleg pedig saját ■magukat, amiért ezt az elosz­tási módot választották. El­adják a megtermelt árut, a kapott ár 60 százaléka a kö­zösbe megy, 40 százalék mind­járt az övék, azt elosztják. Ez így jól hangzik — gondolná az ember —, mindig van pénzük. Hiszen úgyis egyre visszatérő panasz a termelőszövetkeze­tekben a pénzhiány; Csakhogy a gyakorlat megmutatta: sokkal többet kerestek volna, ha munkaegységre dolgoznak továbbra is. Durjánc Pál így nyilatko­zik: — Ha tudjuk, hogy így já­runk, dehogy ragaszkodunk a 40 százalékos elosztáshoz. Én a tavasz óta összesen 1400 fo­rintot kerestem. Mi ez? Sem­mi. Tavaly a munkaegységekre 12 mázsa gabonát kaptam, még most is van belőle. Jövőre meg nem lesz kenyérnek valóm. Sztrojka Jánosné szintén a kertészbrigádban dolgozik. Ugyancsak az a véleménye, nem volt érdemes így dolgozni. — Eddigi keresetem 900 fo­rint — mondotta. — Pedig mennyit dolgoztam tavasz óta! Ha kiszámolom, 28—32 filléres órabérnek felel meg az eddigi keresetem. A kertészeti áruk: paprika, paradicsom, igaz, zömmel még most érnek és kerülnek piac­ra. A kertészeti dolgozók még most kapják majd a jövede­lem többségét. De a számítá­sok azt mutatják, mire meg­veszik pénzen a kenyérnek va­lót és a hízónak való takar­mányt, volt-nincs a pénzből. Jövőre már munkaegy­ségre dolgoznak ők is, megtanulták, így jobban járnak. Hanem elég nagy árat fizet­tek tandíjnak! Szebelkó Erzsébet Újfajta építőanyag A Győri Vegyesipari Szö­vetkezet épületelem gyártás­ra rendezkedett be. Pelényi Józsefnek a győri építőipari technikum kémia tanárának újítása alapján porszénhamu és cement keverékéből állíta­nak elő 50x25x20 centiméter nagyságú, légkamrás porolit nevű falazó testeket. A poro­lit súlya csak fele a beton sú­lyának, ezért könnyű beton­nak nevezik, de nem azonos a már eddig is gyártott salak­betonnal. Az építkezéseknél sok időt és költséget takarí­tanak meg. mert nem kell va­kolni, negyven százalékkal ol­csóbb a téglánál és a 25 centiméter vastagságú fal hő- és - hangszigetelés szempontjá­ból azonos a 38 centiméteres téglafallal. Már befejezték a gyártó telep felszerelését. Be­tonkeverők, szállítószalagok, gőzölőgépek várják a próba­üzem indulását, amire egy-két héten belül kerül sor. Ha teljes üzemmel dolgozhatnak, akkor naponta 20 000 falazó- testet' tudnak gyártani, ami népgazdasági szempontból is számottevő mert egy családi- ház felépítéséhez ezerhatszáz porolit építőelem elegendő. Vulkánikus erőmű Ujzéland egyik vulkanikus vidékén, ahol 250 C fok hő­mérsékletű gőz tör elő a föld mélyéből 28 atmoszférás nyo­mással, geológiai kutatásokat folytatnak. A tervek szerint a gőz kihasználására 50 kilo­watt kapacitású erőművet épí- ter k; Nagyobb a termelési kedv - több a jövedelem Inárcson Az inárcsi dolgozó parasz­tok is jó termésre számítanak az idén. Hozzájárul ehhez ter­mészetesen az esős időjárás is, hiszen a bőséges csapadék kö­vetkeztében jobban fejlődnek a növények. A jobb termésben azonban közrejátszik a dolgozó parasztok megnövekedett ter­melési kedve is. Bár most a gabona betakarításával van­nak elfoglalva, nem feledkez­nek meg az egyéb fontos mun­kákról. a kukoricák gazoló ka­pálásáról, a szőlőkapálásról, tarlóhántásról és a másodve­tésről sem. A községi agronómus jelen­tése szerint a határban levő 300 hold kukorica gazoló ka­pálását 50 százalékig elvégez­ték, a 400 hold szőlőterület 80 százalékát is megkapálták harmadszorra. A tarlóhántás­sal 70 százaléknál tartanak. 20 hold muhart és 25 hold csala- mádét vetettek másodnövény­nek; GAZDA Milyen legyen a jó asztag' Az újból beköszöntött jó időjárás megyénk területén is meggyorsította az aratási, be- hordási és cséplési munkákat. Különösen nagy lendületet vettek ezek a munkák a Duna melletti községeinkben, ahol az árvíz volt a fő serkentő. A gyors munkának persze szép­séghibája is van. Több helyen tapasztaltuk, hogy kevés gon­dot fordítanak az asztagok helyének kijelölésére és azok rakására. Pedig nagyon sok szemveszteség származhat abból, ha helytelenül asztago- lunk. Melyek a jó asztagrakás feltételei? Legelső tennivalónk az asz­tag helyének megállapítása. A hely kijelölésénél le­gyünk figyelemmel arra, hogy az a lehető legmaga­sabb fekvésű legyen. Semmi esetre sem szabad mé- Iyedéses, gödrös helyre rakni, mert eső esetén a víz az ilyen helyre rakott asztag alatt ösz- szegyűl. A gabona behordása előtt az osztagnak kijelölt területet, ha füves, kaszáljuk le és tegyük simává kaparók segítségével a föld felszínét. Az utóbbi azért szükséges, hogy a cséplésnél össze tudjuk seperni a kihul­lott szemeket. Néhány közsé­günkben az a szokás, hogy szalmát tesznek az asztag alsó kévéi alá. Ebben az esetben a cséplésnél a szalmát is adjuk fel a dobba, hogy a szalmába szóródott gabonaszemek se vesszenek kárba. Vigyázzunk arra is, hogy az asztagha csakis száraz gabona kerüljön, mert a nedves gabona könnyen bepenészedik, befülik. Az asztagbarakást sohasem hamarkodjuk el. A roham- munka itt is nagyon megbosz- szulja magát. Nem helyes túl­ságosan nagy asztagot rakni; A termelőszövetkezetekben; vagy nagyobb gazdaságokban sem rakjunk 4—500 keresztnél többet egy asztagba. Ügyel­jünk arra a jó tetőzet érdeké­ben, hogy az asztagba rakan­dó kévék egyharmada min- denkor a tetőzetbe kerüljön,- A tetőzet legyen meredek, a hajazatot pedig jól kössük le> A jól rakott asztalról az esővíz lepereg és a szél sem tudja kikezdeni. Az asztagba néhány helyen szokás a gereblyézést is bedol­gozni. tapasztalataink szerint azonban sokkal helyesebb a kévéknek egymáshoz való kö­tözéséhez külön boglyát készí­teni a gereblyézésből. Az asztagot kezeljük ugyt mint a csecsemőt, vagyis soha se hagyjuk őrizetlenül. Gon­doskodjunk a szükséges tűz­rendészet! célokat szolgáló felszerelésekről és arról, hogy az asztag közelében minden­kor legyen elegendő vízmeny- nyiség. A taríó - a legdrágább legelő Napjainkban ismét felélén­kült a vita az üléstermedében, sőt a szalcsajtó hasábjain is: hántsuSk. vagy ne és mikor a tarlót. A vitában két tábor alakult ki, egyik oldalon főleg a méhészek kardoskodnak a tarlóhántás ellem mivel a tar­lóvirágok mézszerzési lehető­séggel kecsegtetnek. A másik táborban, amely nagyobb erőt képvisel, azt az elvet vallják még az állattenyésztők is, hogy igenis szükséges az aratás utá­ni közvetlen tarlóhántás. A maradi állattartó gazda is hántatlanul hagyja a tarló­ERDEKESSEGEK, ­„Lélegző“ lemez Egy angol cég olyan cellu­lózéi emezt gyárt, amely álbo- csátja az oxigént és a szén­savgázt. E tulajdonságok le­hetővé teszik, hogy a cellu- lózelemezt eredményesen alkalmazhassák élelmisze­rek — például gyümölcs, zöldségféle, hús, stb. — cso­magolására. Az ilyen gázát­bocsátó csomagolásban levő élelmiszerek „lélegzeni” tud­nak — a környező levegő­ből állandóan friss oxigén­hez jutnak, míg az élelmisze­rekben képződő szénsavgáz szabadon eltávozik. A teljes gázcsere folytán az élelmisze­reket tartósan lelhet tárolni. [ 1900 font egy saspárért 1900 fontért kelt el a lon­doni Sothebyaukción egy kí­nai porcelánból készült, 29,50 centiméteres saspár. A szik­lán álló, ragyogó színezetű saspár a Csieng-Lung kor­szakban készült. KlimatiníU ajakrúzs A német „Berlin Kosme­tik" üzem, amely külföldre exportál kiváló minőségű ajakrúzsokat, most kiterjesz­ti exportját az északi sarki területektől egészen a forró égövig. Ennek érdekében most már a felhasználó te­rületnek megfelelően kidol­gozott recept szerint készül­nek az odaszállítandó rúzsok, így másképpen klimatizált rúzst kap Dél-Afrika és Iz- land, s ismét mást India. Úgyszintén teljesen másképp készülnek a téli és nyári rú­zsok is. Keményebb az acélnál - könnyebb az alumíniumnál A német Corning üveggyár mérnökei új anyagot fedez­tek fel. amely a szakértők szerint a XX. század legna­gyobb találmánya a fémko- hászatban. Az új anyag a „pyroceram” elnevezést kap­ta. A kísérletek szerint ke­ményebb az acélnál, fajsú­lya pedig könnyebb az alu­míniumnál. Az új anyagot úgy sikerült előái Utáni, hogy láthatatlan kristályképző csí­rákat kevertek a folyékony üvegmasszába .A pyrocera- mot elsősorban a távirányí­tású rakétáknál használják fel védőburkolatként. Alkoholisták kötelező gyógyítása A lotzi helyi tanács elren­delte az alkoholisták kötele­ző gyógyítását. Külön bizott­ság foglalkozik az alkoholis­ták kérdésével, s a bizottság elrendelheti az érintett sze­wc&sasáfyok Nagy Sándor üzemgazdász fá- radságot nem kímélve magya-1 rázgatta meg, mire vezetne, 1 ha továbbra is így gazd álkod- 1 nának. Százféle szolgáltatási I díjat, valamint a hosszúlejára-1 tű hitelek kamatjait kell fi- f zetniök, ami lehetetlen ilyen | gazdálkodás mellett. Figyel- | mdztette őket, hogy lassan úgy 1 járnak, mintha harmadában f dolgoznának. § Hosszas viták után a nö- 1 vénytermclési és állatte- | nyésztési munkacsapatok | el is fogadták, hogy újra | alapszabály szerint, mun- 1 kaegységre dolgozzanak. 1 De a kertészet dolgozói I továbbra is ragaszkodtak l a 40 százalékos elosztás- § hoz, gondolván, akkor több jőve- 1 delemhez jutnak. így dolgoz-| tak továbbra is. Az idei tavaszon és nyáron \ jól fizettek a különböző tér-f menyek. Ezért a növénytár-1 melók és állattenyésztők ed- | dig munkaegységenként 20 fo-1 rintot és 4 kiló árpát kaptak f előlegül. A tervbdvett részese- 1 dés munkaegységenként a \ zárszámadáskor 50 forint ér-1 tékü lesz. Az eddigi jelek sze-1 rint ez reális számítás. A tsz § ugyanis alkalmazott egy köny- | velőt, aki utánajárt a pénz- 1 ügyeknek, igyekezett rendez- | ni a jogos és jogtalan követe-1 léseket, nem is kevés sikerrel. I A 190 ezer forintos passzi- | vából 120 ezret már kifi- 1 zettek. s hamarosan ren- | dezni tudják a még fenn- | álló 70 ezer forintos tartó- | zást is, s mélyek zárt intézetben való gyógyítását, úgyszintén in­tézkedhet oly módon is. hogy a notórius részegesek fizeté­sét a családtagoknak folyó­sítsák. Kétszáz esztendős anya A kaliforniai San Diego állatkertjében a minap hoz­ta világra elsőszülöttjét egy kétszáz esztendős teknősbé­ka. A teknős már a fogság­ban rakta első tojásait és most kelt ki az első kis tek­nős a tojásbóL Uj Paiilagrncl Horvátországban és Iszt­riában kétségbeesetten keres segítséget mindenütt egy Frano Margin nevű 28 éves agronómus. A kerületi és községi tanácsoktól, a kórhá­zaktól és a nagyobb gyárak vezetőségétől orvosi bizo­nyítványt felmutatva kér tá­mogatást Pantagruelre em­lékeztető étvágyának kielégí­téséhez. Az orvosi bizonyít­ványok szerint hypoglyké- miában szenved. Ez a szervi rendellenesség a vérből el­távolítja a cukrot s így a be­teget állandóan éhség gyötrl. A szerencsétlen agronómus egy ebédre 10 kilogramm ke­Szórakozzunk a Buda környéki Vendéglátó­ipar! Vállalat üzemegységeiben Dunakanyarban Szentendrén, Leányfalun, VI­segrádon, ahol kitűnő ételek­kel és Italokkal várjuk kedves vendégeinket. ját azért, hogy az állatoknak nyári legelője legyen. Ez a legnagyobb vétek, mert a ma-* gárahagyott tarló a legdrá-* gább legelő. A tarlóhántás felbecsülhetetlen előnyeit ál­dozzuk ugyanis fel érte. Drá-» ga azért is, mert azon vajmi kevés takarmányt talál a jó» szag és rajta inkább lefogy, minthogy gyarapodnék. A ta- karmárnygyarapításnák ezt te kérdését nem a tarlolegelovel, hanem a minél kiterjedtebb másodvetésü tarlónövények vetésével oldjuk meg. Erre az idei csapadékos időjárás mel* lett kiváló alkalom is mutat* kozott. A .tarlóh&ntás egyik leg­főbb célját a talaj beérlelésé* nék előmozdítását és az en­nek nyomán történő ingyenem tápanyagképzést a gyakorlat­ban még sajnos kevéssé érté-» kelik. Pedig bebizonyított tény, hogy a jól kezelt tarló-* hántás nyomán a talajbakté- riumok elszaporodást feltété-* lelnek megteremtése révén jelentős mértékben meggyor* sül a tarlómaradványok kor- hadása, a humuszképződés* Megindul a talaj előnyös táp* anyagcsere folyamata. Foka* zódlk a talajbaktéríumaknak levegőből való nitrogénlekötő munkája és fokozódik a nyers tápanyagok feltárása is. nyeret, négy-öt kilogramm I lekvárt és további hét-nyolc \ kilogramm édességet, fagy- \ Jattot vagy egyéb magas cm- I kortartalmú ennivalót fal \ fel Fényképezés közben belezuhant a Vezúv kráterébe j Egy osztrák turistát szőr- ; nyű szerencsétlenség ért a j Vezúv kráterének fényképe- ! zése közben. A fiatalember ; a kráter szélére állt, hogy le- i fényképezze a festői „solfa- ; taxát” — a kráterben bugy- j borckoló forró ként. Fény-1 képezés közben egyensúlyát vesztette és térdig belezu­hant a forró kénmasszába. Olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy életbenma- radására nincs sok remény. Majominvázió Kenyában Hatalmas pávián-falkák valóságos országos csapássá váltak már Kenyában. Né­hány hét óta egész majom­sereg vonul az erdőkön át. Megtizedelik a vadállo­mányt, ugyanis megölnek minden útjukba kerülő fiatal állatot. A majmok elleni hajtóvadászatok teljesen eredménytelenek;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents