Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-04 / 82. szám
4 v”&Clrlap 1957. AUGUSZTUS 4. VASÁRNAP Segítsük a „Gyermekvárosért“ akciót! A PEST MEGYEI NŐTANÁCS FELHÍVÁSA A társadalom lelkiismerete mozdult meg ez év februárjában, amikor a Népakarat elindította a „Gyermehvárosért" akciót. A családból kitaszított, szülőktől elhagyott, züllésnek indult gyermekek problémája nem újkeletű; de éjrpen az (Októberi ellenforradalom napjai bizonyították, hogy még annyira sem lehet magánügynek tekintenünk a gyermekek sorsát, mint eddig, s hogy a szülők felelősségén túl a társadalmat is fokozott felelősség terheli a gyermekek jövőjéért. Az a tény, hogy kiskorú gyermekek fegyvert ragadtak az ellenforradalom idején, vagy hogy ezrével hagyták el az országot, világosan megmutatja, hogy valahol súlyos mulasztást követtünk el. Ma már nem kétséges: baj volt a neveléssel a családban és baj volt az iskolában is. Tudjuk, a Gyermekváros létesítése nem old meg minden nevelési problémát, de segít helyrehozni a mulasztásokat, s egyenes vágányra terelni azoknak a gyermekeknek az életét, akik kitaszítva, elhagyottan is a mieink, s akiknek sorsáért a társadalomnak kell harcolnia a szülő helyett. Ezért üdvözölte a Pest megyei Nőtanács a Népakarat akcióját, s ezért kapcsolódott be a gyűjtésbe. A társadalom minden rétege megmozdult, de még több pénzre van szükség. Éppen ezért a Pest megyei Nőtanács elnöksége elhatározta, hogy felkéri a különböző szerveket és a megye minden becsületes emberét, férfiakat és nőket egyaránt, hogy segítsen felépíteni egy házat a Gyermekvárosban, amelyet azután is patronálnánk. A ház felépítése céljából tég- lajegyeket bocsátunk ki, t ezek megvásárlására felkérünk minden jószándékú dolgozót. A Gyermekváros létesítése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy nemcsak az árva, de az erkölcsi lejtőn megindult fiatalok is megfelelő idkolai és szakmai oktatásban részesüljenek, ami előkészíti őket az életre és arra, hogy becsületes emberek válhassanak belőlük. A mi forintjainkon épült ház is elősegíti majd, hogy az árva és elhagyatott gyermekek otthonra találjanak, ahol az anyagi gondoktól mentes életkörülményeken túlmenően szeretetteljes családi melegségben is részük lesz. A téglajegyeket rövid időn belül eljuttatjuk megyénk minden községébe és városába, 1, 2 és 5 forintos címletekben. A Gyermekváros, s benne a Pest megyei ház felépítése fájtunk múlik; ezért külön felkérjük a Nőtanácsokat, hogy tekintsék ezt a feladatot szívügyüknek, hiszen ők — mint édesanyák <— értik meg legjobban a családi otthonra vágyó gyermekek nehéz helyzetét. Használjanak ki minden lehetőséget, hogy minél előbb valóra válthassuk ezt a szép elgondolást, amely egyik láncszeme lesz hazánkban a gyermekvédelem továbbfejlesztésének. Kovács Antalné, a Pest megyei Nőtanács titkára Módosították a szerződésesen termeit kukorica átvételi árát A földművelésügyi miniszter íendeletileg módosította az 1956—57 gazdasági évben szerződéssel termelt kukorica állami átvételi árát. E szerint a fajta-hibrid, vagy beltenyésztett hibrid (kétszeres keresztezés) kukoricánál a termelői ár a szokvány kukorica helyi fel- vásárlási árának százötven százaléka, vagy kívánságéra természetben kaphat a termelő a szerződésben előírt minőségben átadott minden 100 kilogramm hibrid-kukorica után 150 kilogramm szokvány kukoricát. Ezen felül hol- dankint háromszáz forint címere» zési díj jár. A rövid tenyészidejű kukorica és a vetőkukorica termelői ára a szokványkukorica helyi felvásárlási árának 120 százaléka, vagy minden száz kilogramm után 120 kilogramm szokványku- korica. Ezenfelül métermázsánkint ötven forint. Ezt a rendelkezést az 1957 évre már megkötött termelési szerződésekre is alkalmazni kell. A hely, amelyről ezúttal írunk nem Pest megyében van. Nyugati határától egy gondolattal még nyugatabbra. Fejér megyében: Dávid-major. Hogy mégis beleavatkozunk a szomszédos megye „belügyei- be“, tesszük ezt azért, mert Dávid-major egyik üzemegysége a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságnak, ez pedig Pest megye, tehát „félhivatalosan“ ide is tartozik. Mint a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság egyik üzemegységében, fontos kísérletek folynak Dávid-majorban is. Itt található az a borzderes szarvasmarha törzs, amelyet Svájcból vásároltunk, s amely, nek utódai már itt születtek. Sok látnivaló akad itt. amit bizonyít az is, hogy hetente látogatnak ide külföldi szakemberek. vendégek, s megelégedetten távoznak, mert a látottak kielégítik a legkényesebb szakemberek igényeit is. Mi azonban elégedetlenül távoztunk Dávid-majorból. Lehet, hogy azért, mert az üzemegységnek olyan ..vidékére“ látogattunk el. amelyet külföldi vendégnek egyáltalán nem mutatnak meg. Ez a „vidék“ a major északi szélén levő gépraktár, amelyet a látottak alapján nyugodtan nevezhetünk ..géptemetőnek“ is. Mit nem láthatnak a külföldiek. s mit láttunk mi ? Egy-másfélholdnyi területen buján tenyésző gaztengert. Csak egészen közelről lehet felfedezni, hogy itt. nem szántóföldi művelés folyik, hanem gépek raktározására jelölték ki e területet. A magasra nőtt gyomok között csak a nagyobb gépek — mint a cséplőgép — teteje látszik, a rengetegben azonban lépten-nyo- mon gépekbe, alkatrészekbe botlunk. Minden ittlelhető gépet felsorolni nehéz lenne — annál is inkább, mert sokra már rá Mennyit fizet a lottó ? A Sportfogadási és Lotto Igazgatóság tájékoztató jelentést adott ki a lotto 22. sorsolásáról. A nem végleges adatok szerint a 22. játékhétre több mint kétmillió lottó- szelvény érkezett. Egy nyerőoez- télyra mintegy 750 000 forint nyeremény jut. öt találatos szelvényt eddig nem találtak. A négytalála- tos szelvények száma huszonhat, s közöttük — amennyiben nem lesz telltalálatos szelvény, 1 500 000 forint kerül felosztásra. Amennyiben a nyertes szelvények darabszáma nem emelkedik, egy négy- találatos szelvényre körülbelül 57 000 forint esik. A 2115 három- találatos szelvényre 335 forintot, a <9199 kéttalálatos szelvényre 15 forintot fizetnek. A nyertes szelvények száma és a nyeremények a végleges értékelés elkészítése után természetesen változhatnak. A huszonhat négytalálatos szelvény száma a következő: 368 481, 424 281, 548 555, 786 584, 980 933, 1 365 787, 1 367 730, 1 427 541, 1 550 719, 1 608 834, 1 705 849, 1 801 924, 1 802 243j 1 904 306, 1 909 698, 2 161 036, 2 205 460, 2 415 746, 2 425 522, 2 472 943, 2 586 840, 2 627 055, 2 736 095, 2 796 746, LA 370 281, LH 008 810. DÁVIDMAIORBAN iiiiiitiitiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiuiiiiiiiitiiiiiHHiiiiiimtHuiiiiwinumiHniuiiiHHiuuiii sem ismerni, mert úgy eltemette az „avar“, hogy egy-egy sarka látszik csak ki a földből ~, ezért csak a jelentősebbekről szólunk. A „géppark“ szélén egy új ezüstszelektor árválkodik. Drága gép, finommagvak tisztítására használják. Az eső. a rozsda nyilvánvalóan nem tesz lót a gépnek. A tartósításnak azonban semmi nyoma rajta. Mellette „testvére“ hever a földrerogyva, „kibelezve“. Alkatrészei a földön szanaszéj- jel. Nem nehéz kitalálni, hogy valakinek egy csavarra, vagy alkatrészre volt szüksége és ezt éppen az ezüstszelektoron találta meg. De nézelődjünk csak tovább A szelektorok mellett félig a földibe bújva traktorvontatá- sú eke. Az ekefejeket leszerelték, a kerekek hiányzanak. Körülötte hat fogatos fűkaszát számoltunk meg. Legtöbbjük alkatrészeitől megfosztva. A harmincsoros gépi- vontatású vetőgép magládájában a két évvel ezelőtti kukoricavetőmag arról tanúskodik, hogy azóta bizony nem használták. A kilenc műtrágyaszórógép szerényen húzódik meg a gaz között. A télen állítólag kijavították a gépeket, most azonban hiányzanak a kerekek, nem üzemképesek. A német gyártmányú rendfelszedő- és bálázógénről is hiányzik egy csomó alkatrész. Az A"ritox szórógépnek a gumikerekeit szerelték ki. Úgy látszik, nagy szüksége volt rá valakinek. A géptől pár méterre a fűben jó állapotban levő. felszerelt gumiabroncs. Minek használják el teljesen, amikor újat is lehet „szerezni“? Négyzetes vetőgépek, silókombájn, Rapidtox permetezőgépek és ki tudja még mi nem pusztul, megy tönkre a hanyag kezelés miatt. önkéntelenül is eszünkbe jut: vajon olyan jól gépesl- tett-e mezőgazdaságunk, hogy ezekre a gépekre nincsen szükség? A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban valóban nincs szükség rájuk. Évről évre újabb és úiabb gépeket kapnak. Nagy részüket kísérletezés céljára. Aztán elhasználódásuk előtt újabb gépek érkeznek. Az itt levők meg tönkremennek, vagy széjjelhurcolják. Nem lenne-e ésszerűbb más állami gazdaságba irányítani a felesleges gépeket? Ezt kellene tenni, dehát nincs gazdájuk. így meg több tízezer forintot érő gépek mennek tönkre. Tárolóhelyiség nincs, így kerültek a szabad ég alá. Mégiscsak kell tenni valamit a gépek megmentéséért, mégpedig sürgősen! — m— Pályázati felhívás A Honvédelmi Minisztérium Kiképzési Csoportfőnöksége a Néphadsereg Napjára általános pályázatot hirdet magyar fúvószenekari menetindulókra. A beküldött pályaművek közül csak fúvószenekarra hangszerelt menetindulók kerülnek elbírálás alá. A pályázatokat 1957 szeptember 10-ig a Honvédelmi Minisztérium Kiképzési Csoportfőnökségére (Budapest, V. Balaton utca 5-7.) kell beküldeni. A pályázaton csak jeligés pályázattal lehet részt venni. Pályázati dijak: l db I. dl] 2.580 forint. í db H. díj 1800 forint, 2 db. in. díj 1200 forint. A bíráló bizottság a díjazásban nem részesült, de megfelelőnek bírált műveket 200—600 forinttal jutalmazza. A szerkesztőség postájából: TÁPIÓGYÖRGYEI PANASZOK Egyhangú és unalmas volt az élet Tápiógyör- gyén. Most valakinek a jó ötleteként új szórakozási lehetőségünk van. A földművesszövetkezet italboltját sörkerttel bővítették, amely minden szombaton és vasárnap a szórakozni vágyók rendelkezésére áll, vagyis inkább állna. Mert: kicsi a hely, meleg a sör — ha van —, a tetején legalább négy ujjnyi a hab és kevés a pohár. Nem hisszük, hogy ezen ne lehetne segíteni. A földművesszövetkezet vezetősége segíthetne, de itt bajok vannak. Helyes, ha a vezetőség és a dolgozók között jóviszony uralkodik, de ez ne jelentse a hibák leplezését. A jelenlegi helyzet pedig erre mutat. Mik a leggya- ikorib b panaszok ? A söntésben szombaton és vasárnap nem szolgálják ki a vendégeket. Ekkor csak a kertben van kiszolgálás. Ha tizenöt, húsz asztal megtelik, megáll a tudomány. Hogyan igyon az állva maradt vendég egy :pohár sört? Sok bonyodalmat okoz az elszámolás is. Majdnem minden asztalnál másként számolnak. A ven. dégek jórésze nem ismeri a százalékokkal tarkított bonyolult műveletet, könnyű bármit elhitetni velük. Ha valaki mégis megkérdezi, hogy miért számoltak fel ennyit, azt a spártai rö- vidségű választ kapja a kiszolgá- l&któl. hogy ők nem szaladgálnak hiába. A környezet, az udvar tisztaságához, illetve piszkosságához semmi sem hiányzik. Van ott tyúkól, disznó, ól, évek óta söprűt nem látott sarkok. Valami azért mégis hiányzik: orvosi vélemény, amelynek hatására talán több qon- dot fordítanának a község egyetlen szórakozóhelyének tisztaságára. M. Mária levelező, Tápiógyörgye ROMEO ÉS JULIA 111. Dr, Mogán Béla városi főorvossal a járványokról beszélgetünk. Nagykőrös járványügyi helyzete ebben az évben igén biztató: tavaly július 1-ig 39 vérhasmegbetegedés történt, az idén egy (áprilisban). Májgyulladás a tavalyi első félév 26 esetével szemben csak 19. Tavaly 54 sza- márköhögéses betegük volt. Idén egy sem! A kórházfejlesztés térén is szép eredményekről számolhatok be. A „Beretvás-villában“ 70 000 forintos költséggel 35 ágyas nőgyógyászati osztály nyílik, s itt műtőszobát is létesítenek, Az év végére pedig a Csutorás-kórhizban 25 ágyas gyermekosztályt nyitnak (a Rókus-kórház gyermekosztályának felszerelését 'kapják meg). A Magyar utcában az új SZTK-rendelőlntézet 900 000 forintos korszerűsítése befejeződött. A rendelő udvarán kicsi a kút, de ez is orvoslást nyer egy hónapon belül. A városfejlesztési alapból 30 000 forintos költséggel új kút épül. A szociális otthon most költözik át új otthonába. Az eddigi, Rákóczi úti, 23 személyt befogadó, csak mostoha körülményeket biztosító otthon helyett az Ady Endre utcában az egyholdas parkkal övezett, volt Muraközi házban 50 személyt tudnak elhelyezni 'korszerű körülmények közt, * Nem lenne teljes nagykőrösi őrjáratunk, ha nem számolnánk be arról, hogy KratofiI Edéné vezetésével megalakult a Nőtanács. Alakuló gyűlésükön körülbelül nyolc van an jelentek meg. A gazdakörök közül a fel- szegit látogattuk meg. Magyar Lászlónak, a helyi OTP-fiók igazgatójának vezetésével működik a gazdakör, illetve január óta Felszegi Olvasó Egylet, Ám nemcsak a Felszegi Olvasó Egylet működik; a tormásközi, a homokoldali, az alszegi és a bokrosi egyletben szintén pezseg az élet. * Hátra van még a feketeleves, Mert bizony, amikor Könyves Józseffel, a városi tanács mezőgazdasági osztály- vezetőjével és Papp László gimnáziumi gazdasági tanárral beszélgettünk, nem valami kecsegtető kép tárult elénk. Azt már említettük, hogy Nagykőrös jelenlegi területe 39 357 katasztrális hold. Ebből 5324 katasztrális holdon kilenc termelőszövetkezet, s egy tsz-csoport gazdálkodik. (Az ellenforradalmi napokban két tsz oszlott fel. de helyettük másik kettő alakult, sőt még egy tszcs is.) A fő hiba ott van, hogy míg a járásoknak van gazdasági felügyelőjük: addig a járási jogú városoknak nincs. (Újabban elfelejtik a rendeletekbe odatenni a járások után, hogy „járási jogú városok".) Illetékesek véleménye valahogy olyan e kérdésben, hogy a járás és a járási jogú város feladatköre különböző. Hát valóban az: csak nem úgy, ahogy azt illetékesek gondolják. Furcsa ez, mert ha a váci járás két tsz-ének irányítására. s felügyeletére a váci járási tanácsnál gazdasági felügyelő működik: a nagykőrösi kilenc tsz és egy tszcs irányítását, s felügyeletét a városi tanács hogyan oldja meg gazdasági felügyelő nélkül!? Vajon a nagykőrösi tanács mezőgazdasági osztálya eleget tehet-e feladatának, amikor teljes létszáma — írd és mondd — öt fő! Ki ez az öt fő? Osztályvezető, főagronó- mus. kert-, szőlő-, gyümölcs- agrcmómus, vezető főállatorvos és földrendező. Hol van az agrárközgazdász (terv. és üzemgazdász), az öt főből kit lehet megterhelni e munkával? A jelenlegi főagronómus .a. növény es": de ki végzi el az állattenyésztő agronómus munkakörét? A megye azt mondja: oldja meg a helyi VB, de csak a jelenlegi kereten belül. (Amiben jelenleg nincs vállalati ellenőr népművelési előadó, tsz-főkönyvelő, agrárközgazdász és állattenyésztő agronómus.) De ezek után se higgye senki. hogy a mezőgazdasági osztály csőik siránkozik. Bárcsak mindenütt, ilyen lelkes emberekkel találkoznánk. Ilyen körülmények között is volt erejük létrehozni egy 21 holdas szőlő- és gyümölcs- kísérleti telepet. Sajnos, a kísérleti telep körül még sok a baj. Ugyanis a terület — a már említett területcsatolás alkalmával — Nyársapát községhez került át. A határon fekszik. A nagykörösieknek most jegyzőkönyvileg sikerült visszaszerezni: de közigazgatásilag még nem! Mit akarnak ezzel a teleppel. szinte erejükön túl? Példát akarnak mutatni az egyéni gazdáknak, hogy rendbe lehet hozni az elhanyagolt szőlőket, gyümölcsösöket! Mert elszomorító a szőlő- és gyümölcstermelés jelenlegi állapota Nagykőrösön. Erre vonatkozólag íme néhány szemléltető adat. 1946-ban Nagykőrös szőlő- területe 6426 katasztrális hold volt. Ebből a területcsatolás után maradt 2796 katasztrális hold. A 2796 holdból 886 katasztrális holdon pusztult ki a szőlő. Jelenleg 1910 katasztrális holdon folyik szölőter. melés. De e terület termőképessége is csak — nem elírás! — 35—40 százalékos! S hogyan állunk a gyű* mölcs- és zöldségáru exporttal? s-----N agykőrös jelenleg is ehő helyen áll megyei viszonylat-' ban. Az országban Kecskemét után a második helyen. (Harmadik Gyöngyös, negyedik Kiskunhalas.) Érdemes egy pillantást vet- ni Nagykőrös nyersáruexportjára: 1913-ban 1917 vagon. 1938- ban 2958, 1946-ban 806 1953ban 137 1956-ban 526 vagon. Ezek után azt hisszük, felesleges külön megmagyarázni, hogy az exvortgyümölcsöt termő fák közül csak alig-alig maradt hírmondó. Elszaporodott viszont a vörös szilva, a legértéktelenebb, s legnehezebben értékesíthető gyümölcs; amelynek export- elhelyezése évről évre körülményesebb. De Nagykőrös így is második az országban! (Folytatjuk.)
