Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-30 / 103. szám

flit MEGYEI kiC M 1957. AUGUSZTUS 30. PÉNTEK Ä Liberation a leszerelésről A Liberation a leszerelésről írva megállapítja, hogy az ENSZ-közgyűlés közelgő ülés­szakán a világszervezet mun­kájának rendkívüli lényeges része lesz a leszerelési bizott­ság és az albizottság jelentésé­nek vitája. A vita itt nem technikai kérdések körül folyik majd, mint az Londonban tör­tént. Itt már politikai vita ala­kul ki, az ilyen természetű vi­tában pedig a Stassen, Jules Moch és Noble jóvoltából gon­dosan összegabalyított tervnek kevesebb súlya lesz, mint a Szovjetunió javaslatainak, amelyek valóban egyszerűek és majdnem elemiek — hiába az a gúnyos arckifejezés, amellyel ezt egyesek megálla­pít jákj Szokatlan erejű napfoltkitörést észleltek szerdán A Stockholmtól 80 kilomé­terre északnyugatra levő en- köpingi nemzetközi rádióállo­más közölte, hogy légköri za­varok teljesen lehetetlenné tették a rádióösszeköttetést külországokkal A délután fo­lyamán 90 percen át szünetelt a rádióösszeköbtetés Dél-Ame- rikával, Tangerrel és számos európai országgal. Tudósok ki­jelentették, hogy a szokatlan erejű napfolttevékenység mág­neses zavaróikat fog előidézni világszerte és lehetetlenné te­szi a rövidhullámú rádióvételt. A „vad" walesiek Ciprusra készülnek A walesi regiment eddig Linsburgban állomásozott s a német hatóságok összesen 57 feljelentést tettek azok miatt az incidensek miatt, amelye­ket a walesi ezred katonái kö­vettek el. A panaszok legna­gyobbrészt a német nőkön va­ló erőszak elkövetésére és a polgári személyekkel való fi­zikai leszámolásra vonatkoz­tak. A nyugat-németországi vi­selt dolgai miatt sokat táma­dott walesi regimentet Cip­rus-szigetére küldik. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hadügyminisztériuma szerdán este közölte, hogy a floridai lövedéktámaszpontról kilőttek egy rakétalövedéket; A mi­nisztérium szóvivője azonban nem volt hajlandó részleteket mondani a lövedék típusáról, Minden egyes szíriai utolsó csepp véréig harcolna az agresszorok elpusztításáért" Afif Bizri tábornok, a szíriai hadsereg újonnan kinevezett vezérkari főnöke szerdán adott interjújában a többi között ki­jelentette: „Sohasem voltam kommu­nista és most sem vagyok az. A kommunizmus a Nyugat szemében odáig terjed, hogy még lelkes nacionalistákat is a kommunisták közé sorolnak. A Nyugat egy ízben magát Nehru miniszterelnököt is az­zal vádolta, hogy kommunista. A szíriai hadsereg tagjainak szigorúan tilos bármilyen poli­tikai párthoz csatlakozniok.“ Bizri tábornok interjújában főleg az Egyesült Államok és Szíria kapcsolatai elhidegülé- sének kérdésével foglalkozott. Ezzel kapcsolatban a többi között kijelentette: „1945 óta kértük az Egyesült Államokat, hogy adjon nekünk fegyvereket. Valahányszor azonban az amerikaiak haj-, landók voltak fegyvereket ad- 1 ni, mindig feltételekhez kö-} tötték azt, például ahhoz, hogy | csatlakozzunk paktumokhoz! és szövetségekhez.“ Arra a kérdésre, hogy Szíria I elfogadna-e amerikai fegyve- ] reket, ha azokat ugyanolyan \ formában kínálnák fel, mint í a Szovjetunió, Bizri tábornok j így válaszolt: „Miért ne? Igen, elfogad- j nácnk. Miért is ne fogadnánk i el ilyen segítséget?” A 6. amerikai flotta mozdu- j lataira utalva, a szíriai vezér- \ kari főnök ezeket mondotta: = „Szíria kis ország. Ha Ame- ! rika megtámad bennünket, j természetesen vereséget szén- j védünk, de minden bizonnyal j hidegvérrel fogunk szembe- j szállni a 6. flottával, vagy bár- ! mely más flottával, vagy had- i sereggel,’* Amikor megkérdezték azok- j ról a jelentésekről, amelyek | szerint jelenleg legalább 6500 j szovjet technikus és katonai j szakértő tartózkodik Szíriá- j ban, a tábornok mosolyogva I viszontkérdéssel válaszolt: \ „Miért ne mondjunk hétez- \ rét?“ Majd így folytatta; „Ha önöknek elég idejük \ van és érdeklődnek a dolog [ iránt, beutazhatják Szíriát, s j azután tegyék fel nekem ismét [ ezt a kérdést. Nincsenek ná- \ lünk szovjet szakemberek ez- \ révei, százával, ötvenével, sőt még húszával sem.“ Bizri tábornok cáfolta, hogy a hadsereg ellenőrzést gyako­rol a kormány fölött. „Hadse­regünk parancsokat kap a kor­mánytól, s végrehajtja azo­kat“ — mondotta. Arra a kérdésre, hogy a hadsereg kommunistabarát tisztek vezetése alatt áll-e, a tábornok így válaszolt: „Min­den bizonnyal nem. Jómagam nem ismerek kommunista tisz­teket a hadseregben.“ Megszüntették a szovjet ellenőrzési minisztériumot Ellenőrzési bizottságot szerveztek A szovjet ellenőrzési bizott­ságra hárul az a feladat, hogy a kormány nevében ellenőriz­ze a népgazdaság legfontosabb kérdéseire vonatkozó kor­mányhatározatok végrehajtá­sát, tanulmányozza az állam- apparátus munkájának felépí­tését és kérdéseit, ellenőrizze a legszigorúbb takarékosság megvalósítását, a pénzeszkö­zök és az anyagi értékek he­lyes és célszerű felhasználá­sát. A szóvjet ellenőrzés szer­veinek harcolnia kell a bürok­ratizmus és a huzavona ellen. A szovjet ellenőrzési bizottság a munkások, a kolhozfagok és az alkalmazottak nagy tö­megeinek bevonásával, a helyi tanácsok és a társadalmi szer­vezetek segítségével végzi munkáját. A megye dolgozóinak prob­lémáiban szükség esetén jogi tanáccsal segít dr. Abonyi Gé­za, az SZMT ügyésze. Fogad: szeptember 12-től kezdve min­den kedden és csütörtökön délután fél 5-kor a VIII., Fiu­mei út 19/b. II. emelet 59. aj­tónál. Levélben is fordulhatnak ide a dolgozók panaszaikkal, vagy kéréseikkel. — A MAGYAR vízgazdál­kodás időszerű feladatairól tart sajtótájékoztatót ma az Országos Vízügyi Főigazga­tóság. Az ismertetést Dégen Imre országos vízügyi fő­igazgató tartja. — MŰSZAKI értekezletet rendeznek ma délután Két órakor a Csepel Autógyár­ban, amelyen megvitatják a műszaki fejlesztés időszerű . kérdéseit. iiiuiiiiiiiiiinmiimiiitiiiiiiiiiiiiimiiiiiiinuHttiiiiitiiiiiitiiiiniiiiiiintiiiiiiiMiiiiiMiiiiiiiiiiiiimiiiititiiMiiMiiiiiiiMiiiMiMiiiiiiiiiiiiiu! PABLO NERUDA: A SZŐLŐK ÉS A SZÉL (Részlet) ELŐRE! ö Szovjetunió. Ö Kína és Magyarország. Ó ti népi demokráciáki szocialista világ, te én világom, alkoss! Teremts fákat, csatornát, rizst és acélt, gyárakat, gabonát, mozdonyt és könyveket, tráktort és mindenféle barmot. Fogd ki a tengerek halát. s a gazdag földből csald ki a világ legaranyosabb aratását, hogy még a csillagokból is jól lehessen látni újonnan feltárt tárnaként világló csűrjeidet. hogy fúrókalapácsok robbanó ütemével dobogtassák a lábak e planétát, hogy a szén bölcsejéből vad, vörös kacajával törjön az óriás kohókba, jusson bőségesen a mindennapi kenyérből, legyen tengernyi a méz és a hús, a gépek olajzöld kerekei simuljanak az óceáni tengelyekhez, és lent a hó alatt s fönt a magasban káprázó fehér béke-szárnyaid töltsék be a motorok morajával az égi szférák utolsó kis zugát is. Az én hazám a gyűlölet világa. ,A gyűlölet sajtóját olvasom, ök azt akarnak. hogy vad orkán tarolja le a termést, hogy városod ne épülhessen újjá, ők azt akarnák, hogy gépeid robbanjanak fel, hogy se kenyér, se bor ne jusson néped rengetea ajakának. meg akarnák tagadni tőled a vizet, életet, a levegőt is. Ezért hát, szocialista világ fia kelj fel, kelj fel mosolyogva, virággal s gyárakkal koszorúzottan, két kezedben mutatva minden gyümölcsét e világnak. Somlyó György fordítósa — A VÁCI Vak Bottyán Múzeumban szeptember 8-án bolgár népművészeti kiállítás nyílik. Bemutatják a külön­böző bolgár népviseleteket, neves bolgár kerámikus-mű- vészek alkotásait és a Fe­kete-tenger környéki sajátos textilgyártmányokat. — CEGLÉDEN, szombat délután 5 órakor értelmiségi gyűlést tartanak. A bevezető előadást Trencsényi-Waldap- fel Imre, akadémikus tartja. fi^aszdíj helye« nyereménysorsolást ? Számos totójátékos fordult a Sportfogadási és Lottó Igazgató­sághoz azzal a kéréssel, hogy a lottóhoz hasonlóan a totónál is tartsanak nyereménysorsoláso­kat. Az igazgatóság foglalkozik ezzel a gondolattal, azonban a totozók tömegének véleménye nélkül nem akar dönteni. Ezért most közvéleménykutatást hir­det: legyen-e nyereménysorsolás a totóban is a vigaszdíj helyett? Az igazgatóság elgondolása az, hogy az eddigi három hetenként ismétlődő vigaszdfj-rendszer he­lyett — a vigaszdíjra szánt ösz- szegből havonta egyszer nyere­ménysorsolást rendez. Ezeken a Lottó Áruházban beváltható vá­sárlási utalványokat sorsolnának ki. A főnyeremény 50 000 forin­tos utalvány. Ezenkívül a nyere- ménvalantól és a szelvényszám- tó! függően több 25 000. 10 000. 5000 és 2000 forintos vásárlási utalványt sorsolnak. Az eddigi forgalom alapján havonta körül­belül egy millió forint értékű utalványt osztanának szét ilvmó- don a szerencsés kilenctalálato- sok között. A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság ezúton is kéri a totózó- kat, Írják meg véleményüket, ja­vaslatukat a nyereménysorsolás­sal kapcsolatban. A közvéle­ménykutatás néhány hétig tart, s amennyiben ez kedvező lesz, a javaslatok figyelembevételével még az idén bevezetik a totóban is a nyereménysorsolást. A Budapesti Rendőrfőkapitányság felhívása Ez év augusztus 18-áról 19-ére virradó éjjel 2 órakor az Arpád- hid margitszigeti lejárója köze­lében két nó a Dunába vetette magát. A Budapesti Kendőrfö- kapitányság felkéri mindazokat, akik az esetnek szemtanúi vol­tak, felvilágosítás céljából tele­fonon jelentkezzenek a 123—458, 12—45 mellékállomáson. XIV, Huszonhárom halott::, Szeptember idején még me­leg a levágó. A néhánynapos hullák éppen úgy elárulják magukat, mint maga az eset, ami miatt életüket veszítették. No, annyira azért talán még­sem, hiszen a biatorbágyi ügy nem csak a földre, hanem az égre is bűzlött;,; így hát temetni kellett, te­metni a halottakat. „A BIATORBÁGYI ÁL­DOZATOK TEMETÉSE VÉRMEZÖN. Egész Budapest gyászba öltözött, a házakra fekete lo­bogók kerültek azon a na­pon, amikor a Vérmezőről el­temették a biatorbágyi vas­úti merénylet tizenkilenc ál­dozatát. A koporsókkal szem­ben felállított gyászposztós szónoki emelvényről Zsitvay Tibor igazságügyminiszter mondott szívbemarkoló gyászbeszédet, ötvenezer fő­nyi tömeg kísérte ki a teme­tőbe a halottakat“. És a sorok fölött a kép Zsit- vayval, amint könnyet présel a szeméből és beszél, beszél,, a meghatottságtól reszkető han­gon: „Fel kell lobognia a világ minden részén az el nem er- nyedő szent akaratnak, hogy a biatorbágyi ördögi me­rénylet mögül ördögi ábrá- zattal vigyorgó romboló szel­lem elleni harcban mindnyá­jan részt veszünk!“ Óh nem, nem Matuskáról be­szél. hisz ez még szeptember közepén történt, a kommunis- taellenes hajsza dandárján. Az „ördögi romboló szellem” alatt tehát a nemzetközi kom­munizmust, a szovjetet kell érteni! És beszélt Zsitvay még más­ról is. Például arról, hogy fel kell szárítani az özvegyek és árvák könnyeit... XV. Mert könny akadt akkoriban bőviben ebben az országban, különösen a merénylet sújtot­ta otthonokban... Felszárította a könnyeket... Hogyan szárították fel például az egyik özvegy. Pintér Lajos- né könnyeit? — Bognár Benőnét keresem! — Itthon van. tessék csak beljebb kerülni! — invitál a középkorú férfi, akivel éppen a kapuban találkoztam, ö a férj, Bognár Benő, felesége pe­dig az egykori Pintér Lajosné. Előjön a hívásra az asszony a kertből. Letelepszünk hármasban az üvegverandán, aztán az asz- szony beszélni kezd: — Nem sokra emlékszem én az akkoriakból... Amikor megtudtam, mi történt a fér­jemmel, idegbajt kaptam, az idevaló orvos gyógyított, azóta már elköltözött ugyan, de en­nek a gyógyításnak is több kára volt, mint haszna..; Megakad, férjére néz, azután az ölébe és a ruhájával bab­rál. Mondana is valamit, meg nem is. — Mondd csak el nyugodtan! — biztatja Bognár Jenő. — Hát az úgy történt, hogy akkor hajnalban jött a sógor­nőm a hirrel: „Kitört a forra­dalom, felrobbantották a hi­dat!“ Hát tudta ő szegény, hogy mi volt? Hallotta, azt jött nekem is mondani.;. Én mag, szamár fejjel elkotyog­tam az orvosnak, hogy mit mondott nekem a sógornőm akkor hajnalban. — Az orvos azután ment a csendőrségre, másnap pedig már jött a csendőr értem. Még el se sirattam az uramat... Mondtam neki, én bizony nem megyek csendőrrel végig az utcán, nem vagyok én gyilkos, így aztán elől ment a csendőr én meg utána. A csendőrségen már ott volt a sógornőm, rít­tunk mind a ketten, de na­gyon ... — A végin a csendőrpa­rancsnok megsajnált bennün­ket, mondta, menjünk az or­voshoz, ha az visszavonja a feljelentést, ő nem bánja ... — És mi történt? — Hát az, hogy a doktor el- szégyellte magát. Akinek a házát fel akarják gyújtani, az védekezik“ — mormogta, de azért visszavonta a feljelen­tést. — És kaptak valami kárté­rítést vagy segélyt? összenéz a férj és feleség. Ők úgy látszik nem voltak ott a temetésen, újságot se járat­tak akkoriban, nem hallhat­ták, nem olvashatták, mit mondott Zsitvay a felszárítás­ról. — Gépgyári munkás volt a férjem — nevet keserűen az asszony — ugyan mit kaptam volna? Apám visszavett ma­gához, így mint családtagnak járt volna a vasúti kedvez­mény, mert neki is járt. Meg is kaptam, aztán visszavonták, mert megtudták, hogy nem passzióból utazgatok, hanem takarítani járok Pestre. A férfi is megszólal: — Mondd csak el azt is, hogy pereltétek a vasutat! — Igaz, pereltük a szeren­csétlenség miatt, de a bíró nem ítélhetett meg semmit, a perköltséget meg végrehaj­tották mirajtunk. Még fizet­tünk, nemhogy kaptunk vol­na! — És mondja, miért kellett a MÁV-nak a perköltség? — néz rám a férje várakozóan. — Volt annak ügyésze, akit így is úgy is fizetnie kellett.;. — Igen, elvesztettük a pert — ismétli az asszony. — Az indokolás az volt, hogy har­madik személy elháríthatatlan cselekménye miatt vesztette férjem az életét... Hát ezért... — De mondd csak el a töb­bit is, az üzemet! — eszmél- teti újból a férj az asszonyt. — Igen ... Hát volt a fér­jemnek 100 pengő üzemi tar­tozása, azt is behajtották raj­tunk. Nem volt ügyvéd eleinte, aki vállalta volna « pert, szántak bennünket, vé­gül mégis akadt valaki, úgy nevezték, hogy Erődi Harak doktor. Már a neve se jó . .f Hát ez vállalta, én meg fi­zettem ... Bognár Benő emelkedik: — Hát... nekem mennem kell... A szolgálat.; s Én is búcsúzom.;s — De előbb igyék egy kis málnát! Saját termés! — kí­nál a férfi és már hozza is a kamrából az üveget. Szóda kerül.a málnához, pe­zseg, gyöngyözik az ital, — Egészségünkre! Kifelé menet megzörren a zsebemben a megsárgult új­ságlap a Zsitvay beszéddel az első oldalán;;. Előveszem, beleolvasok5: Igen, igen, nem tévedés! Itt van a rész az özvegyek és ár­vák könnyeinek felszórogatásá- ról! XVI. Igen, nagy temetés volt. 50 000 ember. A kormány tagjai. A külföldi diplomáciai kép­viseletek teljes számban; Sajtótudósítók a világ min­den részéről. Feketebóbitás lovak, és fe- ketebóbitás uriasszonyok. Gyászkandeláberek. Maiga az igazságügyin misz- ter szónokol. A Vérmező csendesen tűr mindent. Pedig ez neki is új lehet: a gyilkosok tartják a meggyilkoltak fölött a gyászbe­szédet. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents