Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-27 / 100. szám

1957. AUGUSZTUS 27. KEDD «JT MEGYEI k^Cirlap Önálló, vagy körzeti legyen a földművesszövetkezet Versenyben 3 millió forintért Földművesszövetkezeteink gazdasági tevékenységük lebo­nyolításához szükséges anyagi forrásokat, zömében népi álla­munktól kapják — kölcsön­ként. Noha a szövetkezetek tagsága eddig is részt vállalt — kismértékben — a szövetke­zet működéséhez szükséges anyagiak biztosításában, ez az összeg a forgalomhoz viszo­nyítva nagyon kevés. Megyénk területén 1956-ban a földmű­vesszövetkezeti kiskereskede­lem 1200 üzlete egymilliárd fo­rinton felüli összegű forgal­mat ért el, ezzel szemben a szövetkezet tagjai csak 5 millió forintot fizettek be a részjegy­alapba. Népi államunk a jövőben is támogatni kívánja a földmű­vesszövetkezeti mozgalmat. Azonban nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy az el­múlt év végén államunknak 23 milliárd forintnyi kárt okozott az ellenforradalom. Kormá­nyunk mindent megtesz an­nak érdekében, hogy az elszen­vedett károk megtérülése mi­nél kevesebb megterhelést je­lentsen dolgozó népünknek. Éppen ezért a Szövetkezetek Országos Szövetségének Igaz­gatósága felhívással fordult a föidművesszövetkezetek tagsá­gához. Kérte, hogy a december­ben megtartandó földműves- szövetkezetek IV. Országos Kongresszusa tiszteletére a meglévő 60 milliós részjegyala­pot 100 millió forintra egészít­sék ki. A Pest megyei földművesszö­vetkezetek igazgatósága — fi- gyelembevéve megyénk adott­ságait — elhatározta, hogy a megyei földművesszövetkeze­tek részjegyalapját 3 millió fo­rinttal felemeli. Ezt kívánja a szövetkezetek tagságának anyagi érdeke is. Az értekezleten, ahol ezt megvitatták, a földmüvesszö- vetkezetek járási elnökei és dolgozói megértéssel fogadták a részjegyalap 3 millió forint­tal való felemelésének hírét. Sőt felajánlásokat tettek, ver­senyre hívták ki egymást. A ceglédi járás a nagykátai, a ráckevei, a budai—szentendrei, a gödöllői az aszódi, a váci a szobi járás földművesszövetke­zeteinek tagjait hívta ki pá­rosversenyre e nemes cél érde­kében. A verseny a részjegyalap 3 millió forinttal való növelé­séért indult, de ennél sokkal többet jelent. Ezzel is tanú­bizonyságát adják a földmű­vesszövetkezeteink annak, hogy tehetségükhöz, erejük­höz képest mindenkor készek segíteni a földművesszövet­kezeti mozgalmat. Régi vita már. hogy mi he­lyesebb: a megfelelő adottság­gal rendelkező községben ön­álló földmüvesszövetkezet, vagy több községet összefogó, ún. körzeti földművesszövetke- zet. Az élet, a gyakorlat bizo­nyította; helytelen volt létre­hozni a sok körzeti szövetkőze­tet. Nagymértékben ártott a földművesszövetkezeti mozga­lom fejlődésének a körzetesí­tés. Ugyanis a körzeti szövet­kezetét nem tudta kellően ösz- szefogni, irányítani és ellen­őrizni a hozzá tartozó tagszö­vetkezeteket, nem tudott köz­vetlen kapcsolatot teremteni a tagsággal. Egy példa erre: Az Aszódi körzeti Földmű­vesszövetkezethez hat tagszö­vetkezet tartozott. A község­ben megszüntették a helyi irodát is. s a tagság úgy érez­te, nem is az övé a szövetke­zet. Sok hiba fordult elő az áruellátásban, felvásárlásban, s általában gyengén dolgozott a körzeti szövetkezet. A kö­zelmúltban három tagszövet­kezet levált a körzettől, s ön­álló szövetkezetként dolgozott tovább. Azóta mind az aszódi, mind az önállóvá lett földmű­vé sszövetlkezeiek gazdaságo­san, eredményesen működnek, tagjaik legnagyobb megelége­désére. Az elmúlt év közepétől a földművesszövetkezetek ön­állóságának fokozásával lehe­tővé vált. hogy a községek a túlzott összevonások hibáit kijavíthassák. 1956-ban 11 önálló földművesszövetkezet alakult, az idén 5 szövetkezet vált le körzetétől. A tagságon múlik, hogy továbbra is kör­zeti szövetkezetként akarja-e működtetni földművesszövet­kezetét, vagy önállóan. Az a helyes, hogy minden olyan szövetkezet, amely ön­állóan, gazdaságosan tud mű­ködni. saját maga irányítsa életét. Természetesen amelyik községben nincs biztosítva a leváló szövetkezet gazdaságc6 működése, ott várni kell a kedvező előfeltételek megte­remtéséig, különben az el­sietett önállósításból nemcsak a szövetkezet tagságának, ha­nem népgazdaságunknak is kára származik. őr denies do It... Barackátvétel a Budaörsi Földművesszövetkezet felvásárló telepén. Virágh Béla feleségével felveszi a szerződéses őszi­barack árát. Háttérben Slussz Rezső kifizető. Oldalt Imre Mária barackot raktároz Itt a paprika, hol a paprika ? Sok paprika ter­mett az idén. Elé­gedett a fogyasztó, csak éppen az nem, aki megter­meli, Elégedetle­nek, mert „sok“ a paprika. Ne gondolja senki, hogy a ter­melők csak azért elégedetlenek, mert kevesebbet kapnak fáradsá­gos munkával megtermelt papri­kájukért. Nem, más a hiba. Kiskunlacházán például 54 vagon zöldpaprika meg­termelésére kö­töttek szerződést a termelőkkel, in­gyen vetőmagot adtak részükre. A termelők teljesí­tették szerződés­ben vállalt kötele­zettségüket, s vi­szik a zöldpapri­kát a szövetkezet felvásárló telepé­re. Ám a szövet­kezet eddig csak 14 vagon paprikát vett át. A napok­ban 50 fillért fi­zetett 1 kg papri­káért, de csak ke­veset vásárolt fel, mert a szövetke­zettől senki nem akarja átvenni a paprikát. Nincs garancia arra, hogy a le. szerződött 54 va­gon megtermelt paprikát átveszik a termelőktől, mert az értékesí­téssel foglalkozó szerveik nem ta­lálnak rá vevőt. Ugyanez a prob­léma fennáll a megye területén a szerződésesen ter­melt más árukkal is, például zöld­babbal, paradi­csommal, uborká­val, s ez volt a salátával, zöldbor­sóval, stb. Elégedetlenek a termelők, mert a szövetkezet csak kevés paprikát vesz át tőlük, azt is csak export mi­nőségűt. Nehéz helyzetben van a szövetkezet. Át­venné a paprikát, állná szavát, de­kát tőle senki nem szállítja el az árut a piacra. S a piacon csodál­kozik a vevő, mert hallja, sok a pap­rika, mégsem ol­csó az üzletekben, a piacokon. Nem jól van ez így! Megértik azt a termelők, hogy sok az áru, keve­sebbet fizetnek érte, olcsóbban adják a piacon is. De mi legyen a le­szerződött, meg­termelt áruval? Ha a termelő nem szállítja le a szer­ződésben vállalt árumennyiséget, büntetést tartozik fizetni. De mi tör­ténik akkor, ha a szövetkezet nem tudja átvenni az általa szerződéssel előre lekötött, megtermelt árut? Erre kíváncsiak a termelők is. Sür­gős intézkedést várnak, s azt, gon­doskodjanak a megtermelt pap­rika stb. átvételé­ről, olcsó áron való értékesítésé­ről. (csá) Küldött-közgyűlésekre készülnek a földművesszövetkezetek Csaknem egy év telt el az­óta, hogy a földművesszö­vetkezetek utoljára tartották meg köz- és küldöttgyűlései­ket. Az ellenforradalmi ese­mények hatására nem volt mód arra, hogy a földműves­szövetkezetek megtartsák leg­felsőbb szinten is tanácskozá­saikat. Most újra közgyűlésekre ké­szülnek megyénkben a föld­művesszövetkezetek. Szep­tember 15—október 30 között tartják meg a községi és járá­si 'küldött-közgyűlésekét. (Ezek előtt megtartják a taggyűlése­ket, ahol előkészítik a küldött- gyűléseket.) A küldött-közgyűléseken fog­lalkoznak a földművesszövet­kezetek legfontosabb szövet­kezetpolitikai feladataival. A Még több spárga, paradicsom lesz jövőre Megyénk tájtermelő terüle­tein a föidművesszövetkezetek eredménvesen foglalkoznak kiveszőiéiben levő növényfé­leségek felújításával, illetve új kultúrák telepítésével. Az elmúlt év őszén, s ez tavaszán Főt, Mogyoród. Inárcs, Kakucs. Tatárszent- györgy és Felsőpaikony köz­ségekben csaknem 150 kh. földterületen telepítettek spár­gát. Korlátlan export lehető­ségeink vannak a külföldiek által annyira kedvelt spárgá­ból (csirágból). Pilis és Pécel községekben, mint új tájtermő területeken, ebben az évben már 400—400 holdon termeltettek heterózis paradicsomot (exportálásra) a földművesszövetkezetek. Nagy- szerűen bevált ezekben a köz- j ségekben a paradicsom, egyál- ■ talán nem fizettek rá a vele j foglalkozó gazdák. Szőlő- & gyümölcskultú­ránk fejlesztése érdekében a föidművesszövetkezetek az idén 120 ezer gyümölcsfát és 200 ezer sima és gyökeres sző­lővesszőt hoztak forgalomba. Ez a hatalmas mennyiség azonban kevésnek bizonyult. Az új spárga-, paradicsom-, szőlő- gyümölcstelepítések zö­mét a földművesszövetkezetek irányítása alatt működő ter­melői társulások, szakcsopor­tok végeztéik. gazdasági kérdések tárgyalá­sánál megvitatják a részjegy­befizetés nagy jelentőségét, amire égető szükség van most. Megdicsérik azokat a szövet­kezeti tagokat, akik becsület­tel helytálltak az ellenforra­dalom napjaiban és védték a szövetkezetét, s annak vagyo­nát. Ezen az értekezleten hagy­ják jóvá — az alapszabály szerint — az elmúlt évi mér­legbeszámolót. Ugyancsak itt választják meg a küldötteket a járási küldött-közgyűlésre. Egyidejűleg kiegészítik a veze­tőséget. A küldött-közgyűlések egyik legfontosabb napirendi pont­ja lesz az. amelyiken az alap­szabály módosítását tárgyal­ják meg a földművesszövetke- | zetek tagjai, küldöttei. Az alapszabálytervezetet időben megkapja minden szövetkezet. Sok új taggal erősödtek az I elmúlt hónapokban a földmű- | vesszövetkezetek. Az alapsza- I bály szerint az újonnan belé- ! pésre jelentkezett tagokat jó- j vá kell hagyni a küldött-köz- | gyűléseknek is, ez most tör­ténik meg. A földmövessiövetkeietck leg­felsőbb önkormányzati szerve a küldött-közgyűlés. Lelkiis­meretes felkészülést kíván mind az igazgatóság, mind a felügyelőbizottság, s a község vezetői részéről. A földműves­szövetkezetek megyei köz­pontja a gyűlésekkel kapcso­latos tudnivalókat értekezle­ten vitatta meg az érdekelt földmüvesszövetkezet: veze­tőkkel. A föidművesszövetkezetek is részt vesznek a szerződéses termeltetésben A szerződéses termeltetéssel jelentős mértékben lehet irá­nyítani a parasztság termelé­sét, s ugyanakkor biztosítani a központi készletek kialakítá­sát. Évekkel ezelőtt a szerző­déses termeltetéssel kapcso­latos feladatokat az országban mindenütt a földművesszövet­kezetek látták el. Az utóbbi években azonban ezt elvették a földművesszövetkezetektől. Ekkoriban alakultak meg a különböző begyűjtő és termel­tető vállalatok, öt év óta ké­rik a földművesszövetkezetek, engedjék, hogy újra részt ve­hessenek a mézőgazdaság ter­melésének befolyásolásában, irányításában. A szövetkezet köti a szerződéseket Az 1957/58-as gazdasági év­ben részben valóra válik a földművesszövetkezetek sok éves kérése, mert az egyes szerződéses növényfélék ter­meltetésével kapcsolatos he­lyi feladatokat fokozatosan át­veszik. A következő gazdasági évben már a földművésszövet- kezetek végzik el a cukorrépá­ra, a rostipari és a Mezőgaz­dasági Magtermeltető és Ellá­tó Vállalat ügykörébe tartozó növényekre vonatkozóan a fe­lelősi teéndőket. Az állami termeltető szer­vek (vállalatok, gyárak, üze­mek stb.) megbízása alapján a földművesszövetkezet felada­tát képezi a termelési szerző­dések megkötése, mind az egyéni termelőkkel, mind a termelői társulásokkal. A szö­vetkezetek kezelik, tárolják és osztják ki a vetőmagvakat és a termelési anyagokat, a szer­ződött termelők területén ugyancsak ők ellenőrzik a nö­vényápolási munkák végzését, ők mérik fel a szerződött te­rületek nagyságát és végzik a terménybecslést. A most következő gazdasági évben a földművesszövetkeze­tek mintegy 8 ezer k. holdon kívánnak konyhakerti növé­nyek termelésére és szállításá­ra szerződést kötni a dolgozó parasztokkal, társulásokkal és termelőszövetkezetekkel. Az idén csaknem 120 községben történt a zöldségfélék szerző­déses termeltetése. A szétapró­zott területen nehéz a megfe­lelő szakmai ellenőrzés, irá­nyítás és jelentős költségtöbb­letet okoz a felvásárlás is. Éppen ezért a következő gaz­dasági évben a földművesszö­vetkezetek csökkenteni kíván­ják a szerződéses termeltetés­ben részvevő községek szó- mát, csaknem negyedével, mi­által egyszerűbbé és gazdasá­gosabbá válik ez a feladat. Az öntözéses területek fo­kozottabb hasznosítása céljá­ból. valamint a földművesszo- vetkezetek rendelkezésére álló mintegy 450 darab kis kapaci­tású öntözőmotor kihasználása érdekében erőteljesebben foly­tatják a termelői társulások szervezését. Egyes területeken, ahol a talaj összetétele meg­felelő, expressz-kutakat fúr­nak öntözés céljára. Ilyen kút fúrása Pilisen folyik jelen­leg, ahová a megye területé­ről több egyéni termelőt és termelői társulást meghívnak tapasztalatcserére. 170 hold űj szamóca és málna telepítés A parasztság termelésének elősegítése érdekében a föld­művesszövetkezetek az eddigi­nél sokkal többet foglalkoznak a táj termőterületek felújításá­val, valamint újak létesítésé­vel. Következő évben mintegy 170 holdon telepítenek szamó­cát. fekete és piros ribizlit, egrest, málnát. Ebből 52 holdat a termelőszövetkezetek­nél kívánják telepíteni. A te­lepítéssel kapcsolatos költsé­geket részben a termelők saját erejükből, a megyei kölcsönös segélynyújtási alapból, részben pedig állami hitelből valósítják meg. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos problémák, vala­mint a szerződéses termelte­téssel kapcsolatos feladatok jobb ellátása érdekében agronómusokat és általános mezőgazdasági ismerettel ren­delkező termelési felelősöket alkalmaznak majd a földmű­vesszövetkezetek. A tervek szerint a közeli hetekben me­gyénk területén 38 agronómus és 70 termelési felelős foglalja el állását a földművesszöveu kezeteknél. (csá) ÖT TAKARÉKSZÖVETKEZET - 773 TAG Kevés támogatást kapnak megyénkben a takarékszövet­kezetek. Sok felelőtlen, nem teljesíthető ígéretet kaptak a MÉSZÖV, de legfőképp a SZÖVOSZ részéről. Ez okoz­ta, hogy több helyen, ahoi ter­vezték a földművesszövetke­zetek irányításával a takarék- szövetkezetek megalakulását, a tervnél tovább nem futot­tak. Sőt, mivel a beigért hite­leket nem kapták meg, két ta­karékszövetkezet fel is oszlott. öt takarékszövetkezet mű­ködik jelenleg megyénkben, ezek 773 tagja 76 100 forint részjegyet fizetett be. Legered­ményesebben a kiskunlacházi és a dömsödi takarékszövetke­zetek tevékenykednek. Ez nagyrészben a Földművesszö­vetkezetek Ráckevei Járási Központjának is érdeme, mert segítik a tagságot és meg­értették velük: a takarékszö­vetkezet a dolgozó paraszt­ság önkéntes szövetkezése, s célja az, hogy a tagok áltál beadott betétekből, egyéb be­leteli forrásokból adjon hitelt tagjainak, 5 csak kis részben vegyenek igénybe állami hi­telt. A gyakorlat szerint ott tud életképes takarékszövetkezet megalakulni, ahol legalább 100—150 tag fog össze egymás segítése érdekében. Szeptember 15-től árusítják az új cukrot A kereskedelem szakembe­rei a napokban tárgyaltak az élelmiszeriparral és megálla­podtak a cukorszállításokbanj Az illetékesek tájékoztatása szerint legnagyobb cukorgyá­raink szeptember 5-én kezdik meg az új termés feldolgozá­sát és a kereskedelem így már szeptember 15-én meg­kezdi az új cukor árusítását« Az idei cukorrépatermés jó, A váckisújfalui Galgamácsa és Vidéke Földművesszövet­kezet fűszer, és italboltja

Next

/
Thumbnails
Contents