Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-27 / 100. szám

'Á/Clrlap

1957. AUGUSZTUS 27. KEDD

I LEZÁRJUK A VITAT i

ts E

| A Pest megyei Hírlap §

! augusztus 7-i számá ban |

|megjelent egy írás Irányi ! Caracas Farmos helyett | leimmel. A levelet Váraly- 1 | lyai Béla, a Tápiószentmár- | s tani Földművesszövetkezet |

I kuttúrcsoportjának vezetője \

| írta. Arról panaszkodott, |

| hogy kultúrcscportjuk az 1 | Irány Caracas című mai |

| tárgyú színművet be akar- |

1 la mutatni Farmoson, de |

I Terék Attila, a farmost |

I földművesszövetkezeti kul- 1 | túrcsoport egyik vezetője §

I ezt megakadályozta azért, |

| mert akkor nem fog síke- |

I rülni a Csárdáskirálynő cí-1 I mű operettjük előadása. |

I Többek kérésére a levélben |

I foglaltakat kivizsgálták. |

1 Megállapítottuk, hogy |

| Terék Attiláihoz egy csütör- 1 | toki napon, 3 nappal a |

1 tervezett vendégszereplés |

| előtt, egy 12 éves gyermek |

| ment be, s közölte; Vár- | gallyai Béla bácsi üzente, |

I hogy vasárnap szeretnének |

I átjönni játszani.

1 A kultúrtermet ekkorra |

| már lefoglalták előre, két |

| vasárnapra, s így a legjobb \

| akarat mellett sem láthat- |

I ták vendégül a tápiószent- §

I mértaniakat. Emellett Te. |

| rék elvtárs nem döntött, |

I nem is dönthetett abban, | | jöhetnek-e és mikor Far- \

I mosra más községből ven- | | dégszerepelni. Erről tár-1 1 gyalni a tanács tulajdona- | | ban levő kultúrotthon igaz- | 1 patájának dolga és felada- | | ta.

1 Hibát követett el Vár- 1 | allyai Béla azért, mert nem § 1 időben, nem személyesen, s | | nem döntésre jogosulttal | I tárgyalt. Ha korábban szólt | | volna akár a farmasiaknak, § I a tápiószeleieknek, vagy | I tápióbicskeiekmek, lett I 1 volna hol vendégszerepei- | 1 ni kultúrcsoportjwknak.

| Megtörtént a hiba. nincs | | értelme a vitát tovább foly- § I tattá. Személyes eszmecse- | | rék révén kerüljenek egy- § | máshoz még közelebb a | 1 szövetkezeti kultúrcsopor- | | tok, segítsék egymást. & | | tagjaik, községeik érdeké- | 1 ben végezzenek az eddigi- 1 | nél is sokkal jobb kultúr- 1 I munkát.

(cs) |

JÖN A GAMBRINUS SÖR

A Soproni Sörgyárban megkezdték a Gambrinus sör gyártásának előkészületeit. A 18 íokos világos sörfajtát félliteres palackokban hozzák majd forgalomba. A gyártáshoz válogatott malátát használnak. az eljárást a gyár legjobb szakembereiből alakult brigád dolgozza ki.

Minden földművesszövetkezetnél alakuljanak meg a nőbizottságok

A földművesszövetkezeti mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy a szövetkezetek nőtagjait fokozottabban bevonja a politikai munkába és a szövetkezetek foglalkozzanak a nők sajátos problémáival. Ezeknek a nőbizottságoknak a tennivalóit a földművesszövetkezeti mozgalom politikai és gazdasági tevékenysége szabja meg. Emellett foglalkoznak olyan kérdésekkel, amelyek segítik a nők életét és munka- körülményeinek megjavítását, mozgósítják a nőket a társadalmi munkára és segítik politikai, kulturális fejlődésüket. 1

Megyénkben eddig csak Cegléden működik szövetkezeti nőbizottság, méghozzá kitűnően. Jelenleg szabás-varrás tanfolyamot szerveznek, s azt szeretnék elérni, hogy a dolgozó nők részére háztartási kisgépeket tudjanak kölcsönözni. Alakulóban van a szövetkezeti nőbizottság a ceglédi járás községeiben, s Nagykörösön, Kiskunlacházán, Ráckevén.

Sok olyan dolog van, amit eredményesen tudnak végezni a nőbizottságok. A falusi nőtanácsokkal közösen különböző szaktanfolyamokat (kézimunka, varró, háziipari, baromfinevelési, kert gazdaságos kihasználása stb.) szervezhetnének. Fontos lenne tanácsadásokat szervezni a főzésről, a helyes táplálkozásról, öltözMegyeszerte jól halad az adógabona beadása, illetve befizetése. Elsősorban a nagyká- tai, ráckevei, dabasi járások és Nagykőrös város gazdái járnak az élen. Cséplés után rendszerint még a géptől beviszik az adógabonát, mert így kamatmentesen, behajtási költség nélkül veszik át tőlük.

Többfelé előfordul azonban, hogy ha a gabonaraktárak

ködésről, szépségápolásról. Sikere lenne a divatbemutatóknak. a gyermeknevelésről, jogi kérdésekről tartott ankétoknak, de lehetne tovább sorolni, milyen sokrétű programot tudnak előállítani a nőbizottságok.

Feladat van bőven, nem kell sokat tanakodni a nőbizottságoknak azon, mit is csináljanak.

megtelnek a szabadon felvásárolt kenyérgabonával, akkor nem veszik át az adógabonát. Előfordulj; ilyen eset Dányban és Zsámbékon is, ahol Tök község gazdáinak vissza kellett vinniök a gabonát falujukba. A lassan haladó csép- lési munkák mellett ez is egyik oka, hogy a budai járás le van maradva az adógabona befizetésével.

165 termelői társulás működik megyénkben

Jól halad az adógabona befizetése

Nagy szükség van a földművesszövetkezeteknél a nőbizottságok megalakulására és rendszeres munkájára. Különösen a bolto6bizottságokban tudnak sokat segíteni a nők, nemcsak a szövetkezetnek, hanem a község lakosságának is.

Augusztus elején megyénkben a földművesszövetkezetek irányításával 165 különböző termelői társulás működik. A társulások taglétszáma meghaladja az 5100-at, míg földterület« a 2700 kát. holdat. A 165

társulás közös vagyona eléri a 400 ezer forintot.

A társulásokban résztvevő gazdák a termelésükhöz szükséges anyagokat (vetőmag, mész, műtrágya, növényvédő- szer stb.) többnyire közösen szerzik be a földművesszövetkezetek révén.

Jellemző a zöldség, gyümölcs, rizs, gyógynövény és egyéb szántóföldi növényt termelő társulások tagjaira, hogy egyre több termelési folyamatot (szántás, vetés, növényápolás stb.) végeznek közösen. A munka közös végzésében különösen szép eredményeket értek el a ceglédi gyógynövény- termelői, a dánszentmiklósi. nagymarosi és váchartyáni gyümölcstermelői, a bugyi, sári rizstermelői, a gödöllői gombatennelői, a tatárszent- györgyi, inárcsi spárgatermelői és a biai haltenyésztő társulások.

ÉRTEKEZLET A MESZÖV-BEN

Egésznapos értekezletre gyűltek össze pénteken a Pest megyei földművesszövetkezetek járási elnökei, elnökhelyettesei és a szövetkezetpolitikai előadók. Dinnyés József, a MÉSZÖV első elnökhelyettese, a szövetkezetpolitikai főosztály vezetője ismertette az időszerű szövetkezetpolitikai feladatokkal és a közeljövőben megtartandó közgyűlésekkel kapcsolatos kérdéseket.

Az értekezlet résztvevői megvitatták Dinnyés elvtárs referátuma után a földművesszövetkezetek feladatát az MSZMP agrártézisei nyomán. Állást foglaltak abban, hogy a i’öldművesszövetkezetek- nek hathatósabban kell segíteni a parasztság termelését, az alacso- nyabbfokú termelői társulások, szakcsoportok munkáját.

Készülődés

a kulturális seregszemlére

Decemberben a íöldművesszövetkezetek országos küldött- közgyűlése tiszteletére a SZÖVOSZ kulturális seregszemlét szervez. Megyénkből ezen a nemes versenyen a legjobb földművesszövetkezeti kultúrcsoporíok vesznek részt. Nem tudni még, melyik földművesszövetkezetek képviselik megyénket a seregszemlén. Az biztos, hogy a legjobbak.

Idő még van a felkészülésre. Földművesszövetkezeti kul- túrcsoportjáinknak minden lehetőség adva van a legjobb szerepléshez. Tavaly például 230 ezer forint támogatást kaptak. Az idén, noha a kulturális alap a földművesszövetkezetnél maradt, a MÉSZÖV igazgatósága százezer forintot juttat a szövetkezeti kultúrcsoportoknak. De a pénz neon minden.

Akadnak szövetkezetek, mint például a szigetszentmiklási, ahol a kulturális alapra szánt pénzt — szabályellenesen — a sportkörnek adták át. Több helyen nem vigyáznak a kultúr- csoportok meglevő felszereléseire. Zsámbékon a központi támogatóéból kapott pénzen vásárolt hangszereket az használta, aki akarta, sőt más községben is, s a hangszerek megsérültek. A szükséges anyagiak rendelkezésére állnak a csoportoknak. Szív, lelkesedés kell, no meg szorgalom, akkor nem marad el az eredmény.

Mert máris van mivel dicsekedni a szövetkezeti kultúrcsoportoknak. Júliusban Nagykőrösön lezajlott a földművesszövetkezeti tánccsoportok versenye. A lórévi délszláv kultúr- csoport egy hétig vendégszerepeit Baranya megyében. A nagykőrösiek szeptember elején ötnapos Békés megyei körútra indulnak. S az ősszel a színjátszó csoportok legjobbjai mérik össze erejüket megyénkben. A verseny győztesei részt vesznek majd az országos kulturális seregszemlén.

Néhány héten belül egésznapos megbeszélésre hívják össze a MESZÖV-be a földművesszövetkezeti kultúrcsoportok vezetőit, legjobb tagjait. Remélhetőleg ez a megbeszélés is elősegíti, hogy az országos kultűrversenyen megfelelően szerepeljenek földművesszövetkezeti kultúrcsoportjaink.

föiiiiiHHinitiitmtnmiHmiHiumimiiminiinminmfmiiiimiunimiinHimtiniimninisttimmmtmmtminiiiuttniinnniRiitiRtiinmiiinrnimir.imnntinitiimtuniitiiitiiiniriiimiimiiiiiuiitrtiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiniMUiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiuiiniimiiiHi

Új közszükségleti cikk: a könyv

gaz, mióta megalakultak a földművesszövetkezetek vegyesboltjai, több könyvet láttak, olvashattak a falvak lakói. Az elgondolás, a terv jó volt. kár, hogy a megvalósításba némi hiba csúszott. Mégpedig az, hogy a falusi boltok vezetői, dolgozói bármennyire is nagyszerű kereskedői érzékkel rendelkeztek, a könyveket nem nagy eredménnyel tudták eladni. Olyan árucikként kezelték a vékonyabb, vastagabb köteteket, mint az üzlet más cikkeit.

Sok baj, vesződés volt a könyvekkel. A boltosok nagy része keveset olvasott, no meg nem is győzték volna elolvasni a rendszeresen érkező vaskos könyvcsomagok tartalmát. Nem rendelték; kapták, figyelmen kívül hagyva azt, mi érdekli a helybelieket. Nem tudtak eleget foglalkozni a könyvek eladásával, lassan-lassan mind több könyv került a raktárba, az üzletben porosodó kötetekből.

Fordulat következett be a múlt év őszének elején. A földművesszövetkezetek átvették az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjait megyénkben. Azóta, az ellenforradalmi események ellenére, ugrásszerűen megnőtt a kereslet a falvakban a könyv iránt, új szerelmesei

lettek a nyomtatott betűknek. A ráckevei földművesszövetkezeti könyvesbolt hónapról hónapra nagyobb forgalmat bonyolít le, több könyvet ad el. Persze ez sem ment simán, zökkenő nélkül.

A ráckevei kisáruház vezetője nagy rábeszélésre, próbaképpen 10 darab könyvet vitt el egy keddi napon. A könyveket Szép Jánosné, a könyvesbolt eladója válogatta ki. Másnap újra megjelent az áruház vezetője, mert néhány óra alatt kínálás nélkül eladta a könyveket. Azóta rendszeresen árusít áruházában jó olvasnivalókat, elégedett 6 is. vevői is.

A járási könyvesbolt nemcsak a szövetkezeti boltokat látja el keresett, jó könyvekkel. Széles bizományi gárdát épített ki a községekben a könyv szerelmeseiből.

Kiskunlacházán, a peregi részen. BelVus Jánosné tanárnő ablakába rakja ki a bizományi eladásra átvett könyveket s havonta 800— 1000 forint értékű olvasnivalót visznek el tőle a parasztok.

Ráckevén, a könyvesbolttal szemben, az általános iskolában egy lelkes tanárnő, Reviczky Józsefné minden hónapban elad ezer forint értékű könyvet.

Sokkal szebb eredményt ér el a Taksonyi Általános Iskola igazgatóhelyettese.

Havonta 5—6 ezer forint értékű könyvet tud eladni a községben. Kezdetben, két évvel ezelőtt, bizony az első hónapokban csak 300—400 forint volt eladása:, ma ennek sokszorosa. Szív kell a könyvek eladásához, ez a titők nyitja.

A legtöbb szövetkezeti boltban, például Dömsödön, Dunavarsányban, Sziget- szentmiklóson nem csupán árucikk a könyv, hanem új, közszükségleti cikk is. Kedvvel, hozzáértéssel végzik a könyveladást, s ennek meg is van az eredménye. Nemcsak forintban, a bolt forgalmában, hanem abban is, hogy a szövetkezet tagjai, a község lakosai szélesebb látókörűvé. műve lie b bekké

válnak minden sor elolvasása után. Mert azt ne mondja senki, hogy a falusiak nem szeretik a könyvet.

Ha jó a könyv, rajonganak érte. A ráckevei könyvesbolt már félezer kétkötetes Jókai; Fekete gyémántokat adott el. s még elfogyna legalább ezer, de nincs több. Nagy sikere van az Olcsó Könyvtár sárga köteteinek, különösen, ha az magyar író műve. Általában a magyar írók könyveit szeretik a legjobban, de különösen az ifjúsági könyveknél egyetlen nemzet írója sem panaszkodhat mellőzése miatt.

Érdekes tapasztalatai vannak Szép Jánosnéndk, ennek a csupasziv, könyvrajongó, könyvesbolti eladónak. Élmény végighallgatni, amint a: vevőknek ajánlja, meséli a könyveket. Ö mondta, hogy a világosabb színű, tetszetős, rajzos kötésű, szöveg közti ábrás könyveket szívesebben vásárolják. Nem nagyon rajonganak a falusi olvasók az apró betűs kötetekért, rontja a szemei. És egy panasz; több ifjúsági és mai tárgyú regényt kérnek.

Közszükségleti cikké vált a könyv a falvakban. A vegyes boltok kirakataiban, polcain, a textil, háztartási cikkek között mind gyakrabban lehet több jó könyvet, ügyes, szakavatott eladót találni. Becsülni, támogatni kell ezt a helyes utat, minden faluba, minden boltba el kell jutnia a könyveknek, a tudás, a műveltség forrásának.

Csekő Ágoston

Mese a dunabogdányi kincskeresőkről

Két kocsi szalad az országúton Dunabogdány felé. Az egyik személyautó: egy izgatott fotoriporter és egy kíváncsi újságíró ül benne. A másik csukott teherkocsi: a Qualitas Műszaki Vállalat mérnökeit és vegyszereit viszi. Együtt szaladnak az izgalmas kísérlet színhelyére a délutáni szélben a Duna felé.

Leányfalu után már nézegetnek: megkeressük a legelha- gyottább dunapartot. Tisztes távolságból figyeljük a titokzatos szerek kihordását. Egész úton arra gondoltunk, nem robbanunk-e fel, mert tudtuk, hogy a vegyszerek igen veszélyesek.

Most fogjuk először megkeverni...

De talán kezdjük elölről a mesét. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy község a Duna partján, tele gyümölcsfával, egy kis kőbányával és csupa jóillatú virággal. Háromezer lélek gondolkozott benne: mit lehetne csinálni, hogy gazdagabbak legyenek. Szorgalmasak voltak, dolgoztak, mint a hangyák, ki szövetkezetben, ki pedig magában, folyt a munka a kis hegyi parcelláikon, a virágos gyümölcsösökben. Gondjuk mégis akadt elég. A gyümölcscefrét Tahitótfalura kellett szállítani kifőzésre, mert nem volt pálinkafőzőjük. A lehullott gyümölcsöt megetették a disznókkal, pedig azzal is lehetne valamit kezdeni, kár érte. Már régen nyomta a szívüket a község pénzhiánya. Gondolkoztak, minden alkalomra felfigyeltek, hátha megtalálják a földbe rejtett kincset. Nem volt egészen mesebeli a kívánságuk: finom kisüsti pálinka, gyógynövény, illő olaj, aszaltszilva. Valaki 'még azt is mondta, náluk terem az egyik legértékesebb illatszernek, a mosusznak az alapanyaga is.

Van ennek a híres községnek egy nevezetes tanácselnöké; „Mindig kifundál az. valami okosat!“ Rudolf Józsefnek hívják, vele történt meg az, hogy az álom válóra vált: megjelent előtte egy tündérkülönítmény, amely a falu minden kívánságát fogja teljesíteni. Persze, modern tündérek voltak, sem szárnyuk, sem hosszú szoknyájuk nem volt, sem szakálluk és süvegük, de elmondták az igazi csodát.

Találmányokról beszéltek, amelyekben kincs van a falu számára. Mintaüzemről, amit itt, Dunabogdányban szeretnének létesíteni. Csak egy kis területet kértek a községtől a Qualitas Vállalat tündérrészlege számára, hogy felépíthessék.

— Olyan üzemi prototípust akarunk itt konstruálni —■ mondta Dobos főmérnök tipikus tündérnyelven — amely egy gazdasági egységnek, a Visegrádtól Leányfaluig húzódó sávnak minden, most kárbavesző mezőgazdasági hulladékát feldolgozná. Ha beleegyeznek, építünk szüvaaszalókat, kisüstöt a pálinkának, lepárlókat a gyógynövényeknek és illóolajakat is készítünk, j

A tanácselnök szeme felragyogott; megragadta a főtündér kezét: „Tíz éve ábrándozunk ilyesmiről!“ Nem vesztegette az időt, azonnal a pártbizottság elé terjesztette a dolgot. Megtárgyalták. Eredmény: a tanács másfél holdnyi területet átadott a vállalatnak. Építsenek, kísérletezzenek, tanítsanak.

Mintaüzem: ez azt jelenti, hogy utána is lehet csinálni. A vállalat szerződést köt a gazdákkal, illattermő növények termesztésére: liliom, menta, levendula és kapor kell minél több. Dunabogdányiak fognak dolgozni az üzemben, de idejárhatnak tanulni más tanácsok, állami gazdaságok emberei is, hogy megtanulják az új eljárásokat.

Ez a mese vége. És a kísérlet kezdete. Mert most is azért jöttünk, hogy a Dalát, a világ legjobb hajmosószerét kipróbáljuk. Veszélyes készítmény ez. A kincset sosem kapja az ember olcsón. A hozzá szükséges savak, ha vízhez érnek, felrobbannak. Mégsem lehet laboratóriumban csinálni, mert a robbanásnak is kell a térség és ha véletlenül valami hiba történnék, s a kiömlő méreg a bőrre cseppen, csontig marja a húst, ha azonnal nem merítik bő folyóvízbe. A nők nem is tudják, milyen sokba kerül a szépségük és mennyi veszéllyel jár, míg egy ilyen boszorkánykonyha elkészíti számukra a selymes, puha haj elővarázsolóját.

Persze, nem denevérfittből, rókamájból és széplány sóhajából főzik a modern varázslók a szerelmi bájitalt. Szelíd napfény mellett, a Duna partján. De ez így is illik, mert ez a terv nemcsak a szépséget, hanem az egészséget is szolgálja. A régi samponok törték, szárították a hajat; ez csak a piszkot és a zsírosságot fogja leoldani. Nemcsak a magyar fodrászok, hanem 02 egész világ hajművészeit érdekelni fogja. Valóban, kincset talált Dunabogdány, az első kincset, amely után jön a többi.

A vegyészvarázslók, akik mindezt feltalálták, most lélegzetvisszafojtva döntik meg az üveget. Most ér a sav a vízhez, nagy pukkanással, kattogással, durrogással fut a habos köd a Duna fölé és hófehér, sűrű felhőként terül el a vizen. Semmi baj nem történt. Ha az üveg száját jól irányítják, ügyes emberrel nem is történhet soha.

Így történt ez a robbanás, amely ünnepélyesen jelezte, hogy emi falu. elindult a gyarapodás útján ...

Gesztelyi Valéria

Augusztus 27-én 2 Augusztus 29-én

VÁCOTT (a Májuskertben) ■ NAGYMAROSON (az Ezerjó

i Étteremben).

Augusztus 28-án . ■ Augusztus 30-án

NÖGRADVERÖCEN (a Kék- ■ ZEBEGÉNYBEN (a Kerthelyiduna Cukrászdában), “ ségben)

este 9 órai kezdettel

Kis Révű a Nagy Duna mentében

Vidám nyári műsoros est, neves fővárosi művészek felléptével.