Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-23 / 97. szám
1957. AUGUSZTUS 23. PÉNTEK '"Tfí írlap 3 MEZOGAZDASAGI SZAKEMBEREK A TÉZISEKRŐL Hogyan növelhetnénk földjeink erejét Amikor az MSZMP agrár- politikájának téziseiről beszélgetünk, igen sok szó esik a mezőgazdaság belterjességének fokozásáról. A sajtóban és a különböző értekezleteken helyes javaslatok hangzanak el erre vonatkozóan. A legtöbb javaslat a talajerő utánpótlásáról éx fokozásáról szól. Még a tézisek megjelenése előtt fiatal agrárértelmiségiekből alakult munkacsoport felmérte megyénk talajerő-utánpótlásának jelenlegi helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit, ügy látjuk, hogy a belterjessé tétel nagy mértékben a talaj- vtánpótlás és főleg annak fokozása mértékétől függ éx jelenleg egyik kerékkötőnk a talajerő hiánya. A legutóbbi állatszámlálások adatait véve, megyénk szántó- területéhez képest, állatállományunk kevés. A jelenlegi állatlétszám még a talajerő fenntartását sem tudja biztosítani, pedig fokozni kellene. A helyes történelmi évszemlélet érdekében érdekes megvizsgálni a következő táblázatot, amely megmutatja a megye számosállat létszámának és azok trágyatermelésének napjainkig való alakulását. (A számadatok összeállításánál figyelembe vettük a megye területének csökkenését, tehát azok kizárólag Pest megyére vonatkoznak.) 8» Számosállat Istállótrágyatermelés évente: ált. számos- összesen 1 kh-ra összesen állat vagon esik q 1895 162 990 06 97 800 14,9 1935 201090 1.0 201 100 28,7 1955 163 380 1,0 163 300 23,7 1957 151 347 1,0 151 400 21,9 Ha a lelenlegi számosállatkitermelő-üzemek termelése létszám után kapott trágyamennyiségből levonjuk a zöldség-gyümölcs és szőlőterület 70 ezer vagont kitevő évi trágyaszükségletét, csak annyi marad, hogy abból ötévenként még 80 mázsa sem jut egy kh szántóterületre. Pedig legalább 150 mázsa szervestrágyát kellene öt évenként egy- egy hold szántóra juttatni. Ez is csak a talajerő fenntartását biztosítaná, de nem képes azt fokozni. Azért, hogy ezt * célt el tudjuk érni, számosállat létszámunkat 180 ezerre kellene emelni. A jelenlegi 4,1 kát. hold helyett ebben az esetben három holdra jutna egy-egy számosállat. A számosállat-létszám emelését elsősorban a szarixis- marha-, ezén belül is főleg a tehénlétszám növelésével kell megoldani. A termelőszövetkezetekben még a fenti képnél is rosz- szabb a helyzet. A tsz-ek ösz- szes közös állományát figyelembe véve, veszélyben látjuk a. belterjesség fokozásának lehetőségét. A tsz-ek szántóterülete — felkerekítve — 62 ezer kh. Az 1956—57-es gazdasági évben ennek csupán 16,4 százalékát trágyázták. A tsz-ek kezelésében 14 227 hold rét és legelő van betervezve trágyázásra. Hogy miért éppen a rét és legelő? Van egy közmondás: „Ha trágyázni akarsz, először a legelőt trágyázd meg". Sajnos ezt kevesen tudják és még kevesebb helyen valósítják meg. A jelenlegi számosállatlétszám mellett öt évenként — 150 mázsa szervestrágyát számítva — a szükségletnek csupán 38 százalékát lehet trá- gvázni. A jelenlegi számosállat-létszámot több mint duplájára kellene emelni (mos* 6.2 j kh-ra jut egy számosállat). Ilyen viszonyok, illetve tények alapján még az állatlétszám gyors ütemű növelése mellett sem tudia biztosítani a szükséges tráevamennyiséget. Ez a tény szükségszerűen előírja, hogy má~ úton is keressük o megoldást. Pest megye adottságai azt teszik indokolttá, j hogy a nagyobb trágyaigénvű j növények — szőlő, gyümölcs és konyhakerti növények — termelése éppen Budanest ellátásának érdekében fokozódni fog. ami a talaierőutánpót- lást még jobban megnehezíti Mindenképpen számolni kell azzal, hogy a mezőgazdaságnak szükségei szerve.sanyag- hlárvt más úton nótoliuk. A megye — hozzátehetem. az ország — tál a ierőhelvze*-'* figyelembe véve, két. fontosabb lehetőséget említek meg. amelv jelentős előrehaladást biztosítana. Az állatállomány növelésén éi a me elé vő is- tállótrásva-'-c'-elés korsze-ű- sítésén túl kellene ezt megoldani: Az egvik lehetőség: meg kellene oldani Budanest fekáitermelésének felfogását és azt. fekái- komposz formáiéban Pest megye rendelkezésére bocsátani. A másik lehetőség: az ország tőzegfermeiését szervesanyag-utánpőti ás céljára fokozottabban kellene igénybe venni. Az országban működő tőzegmek kisebb-nagyobb mértékű fejlesztésével, mintegy 40 ezer vagonra lehetne emelni. Biztos számadataink vannak arra vonatkozóan, hogy 1960-ra évi 100 ezer vagonra lehetne felemelni a termelést — ehhez új üzemeket is kellene létesíteni. Természetesen ebben a kérdésben is a pénz dominál. A jelenlegi üzemekben korszerűtlen a termelés, áltálában kézi erővel történik, és ezért rendkívül drága. Tudomásom szerint korszerű gépeket kizárólag Zalaszentmihályon használnak — ott is csak egy év óta. A tőzegtermelés előbb említett mértékű növeléséhez a tőzegiparnak országosan hatvanhatmillió forint beruházásra volna szüksége. A Pest megyei tőzegtelepekre négymillió forint beruházás jutna, amivel meg tudnánk kétszerezni a termelést. Részletes javaslatunkat elküldtük az illetékes szerveknek, már választ is kaptunk, amelyben elismerik munkánkat, „agyondícsérnek“ bennünket csak a pénzre vonatkozóan „nemleges“ a válasz. Sajnos, enélküi a problémát nem lehet megoldani. Hiába hivatkoztunk arra — pontosan kiszámítottuk —, hogyha a fent említett beruházást megkapná a tőzegipar, akkor a beruházások másfél év alatt megtérülnének. Nem is beszélve arról az értékről, amit a tőzeg hatására a mezőgazdaságban termelni tudnának. A tőzeg önköltsége mintegy 50 százalékkal csökkenne. Javulna a tőzeg minősége. A gépesítés következtében kímélnénk a dolgozók munkaerejét. Tudjuk, hogy az ország gazdaságilag is súlyos kárt szenvedett az októberi ellenforradalmi események következtében. Tudjuk, hogy számtalan olyan beruházást is lehetne eszközölni, ami előbb megtérülne, de azért valami módot mégis lehetne találni. Ez már a pénzügyi szakemberek dolga. Ezúton is kérjük az illetékes szerveket, foglalkozzanak javaslatunkkal és amit lehet, tegyenek meg azért, hogy egyrészt Pest megye, de a többi megye is kellő mennyiségű tőzeghez jusson. Szükség van rá, mert a mostani kis borjakból soká lesznek tehenek. És addig is biztosítanunk kell a magas terméshozamot — ehhez viszont elsősorban trágya kell. Szilágyi István, a KISZ Fiatal Agrárértelmiségiek Tanácsának elnöke Még mindig 1 nem történt semmi 1 £ 5 1 A Pest megyei Hírlap a | I közelmúltban minden vo- | 1 natkozásban helytálló leve- | 1 let közölt a nemrégiben | | megnyílt tápiógyörgyei Sör. | I kerttel kapcsolatban. Saj- | 1 nos, a helyi földművesszö- | | vetkezet vezetősége a levél| I nyomán sem tett semmi-1 1 féle intézkedést, sőt a Sör- | I kertben ura'kodó állapotok | | tovább romlottak. | Valamennyi vendég fel-1 I háborodik Miskolci Borbála | I és Miskolci Mária kiszol- | | gálók tűrhetetlen viselke- 1 1 désén, minősíthetetlen mo- I I dórán és azon is, hogy a | I piszok az elmúlt időkben | I csak tovább növekedett a | I Sörkertben, azonban annak | I eltakarítására semmit nem | I tettek. | I Ha a helyi földművesszö- | | vetkezet vezetősége igényt | I tart a haszonra, amit a Sör-1 | kert jelent, és a helyi dől- \ I gőzök szórakoztatását is elő I I akarják segíteni, akkor | | érezzék azt is kötelességük- | | nek, hogy rendet tartsanak | 1 ott, és ne csak a vendégek 1 | bosszúságára, veszekedések | | kikényszerítésére „üzemel-1 | tessék” Tápiógyörgye egyet- § 1 len szórakozóhelyét. Bihari József levelező | Tápiógyörgye Tanulmányi felügyelők országos értekezlete Csütörtökön a Központi Pedagógus Továbbképző Intézetben háromnapos országos értekezlet kezdődött az általános iskolai tanulmányi felügyelők és szakfelügyelők réHivataíos idő után a Szentendrei Papírgyárban — Mién nem jött hivatalos időben? — így fogadott a portás és jelentőségteljesen nézett rám. — Előbb nem tudtam jönni — próbáltam mentegetőzni, ő leintett. — Ilyenkor nem lehet senkivel sem beszélni. — Hát most nem dolgoznak? — kérdeztem. — De dolgoznak, csak az irodán nincs senki. Aztán a további párbeszéd után megállapodtunk abban, hogy megkeressük az ügyeletes művezetőt. Keresés közben azonban találtunk egy „hivatalos’’ embert, Balia Ferenc főmérnökhelyet- test. Csőik nem hivatalos minőségben, hanem fürdőnadrágban, pár gyerek és a súlygolyó, valamint a diszkosz társaságában. Vele beszélgettem. • Kiderült, hogy valamikor a Vörös Csepelben és a Szikrában atleti/ilt. Legnagyobb öröme, ha a gyereke- két taníthatja a sport fogásaira. Az itteni dolgozók gyerekei közül hetenként kétszer nyolcan-tízen is eljönnek, hogy Bállá bácsitól tanuljanak diszkoszt dobni. — Mi újság az üzemben, mire lehat kíváncsi az újságíró? — kérdeztem Bállá Ferencet, Készségesen válaszolt. — Lassan sikerült rendet teremtenünk a bérek körül. A fizetés teljesítéshez van kötve nálunk. Általában elérik a dolgozók az előírt teljesítési szintet. Vitára adott okot, hogy a bálázóban és a szalmafőzőben növelni kellett a követelményeket, mert ezt megelőzően laza teljesítési szinteket állapítottak meg. — Teljesítik a tervüket? — A nyári időszakban az ütemesen visszatérő mező- gazdasági munkák sok embert elvontak a gyártól. Tanácsaik, pártszervezetek és más szervek fordultak hozzánk, hogy egy-egy dolgozót engedjünk el aratni, vagy cséplőgép mellé. Ezt a kiesést. ha nehézségek árán is. átszervezésekkel pótoltuk. A vakáció alatt számos diák jelentkezett nálunk munkára. ök is sokat segítettek. Miközben kérdéseimre válaszolt, a gyerekekhez is szólt pár szót. Hol az egyiket, hol a másikat küldte a diszkoszhoz és figyelte a mozgásukat. Még egy-két jó dobás és a gyerekek ellMszöntek és hazamentek. Mi pedig tovább beszélgettünk az üzem életéről. Most már kérdezés nélkül beszélt Bállá Ferenc. — Az ellenforradalomig folytonos üzem volt a papírgyár. Vasárnap is dolgoztunk. Majd ebben az évben elhagyták a vasárnapi munkát. Tekintettel az ellenforradalom által clkozott nagy termeléskiesésre, szükséges volt. hogy egy hónapban legalább egyetlen vasárnapon termeljen az üzem. Nagyon nehéz volt ezt megértetni a dolgozókkal. Azt mondták, hogy így akarunk visszatérni a folytonos termeléshez. De nagynehezen sikerült megnyugtatni őket, hogy erről szó sincs. Most már megszokottá vált, hogy minden hónapban egy vasárnapot termelünk. Természetesen ezen a vasárnapon 100 százalékos túlóradíjat kapnak dolgozóink. — Milyen papírféleségeket gyártanak és mennyit készítenek ezékből? — Gyártunk író-, nyomó-, csomagoló. és szalvétapapírt. Annyit mondhatok még, hogy a hazánkban gyártott papírmennyiségnek körülbelül 10 százaléka készül nálunk. Annak reményében búcsúztam el Bállá Ferenctől; reméljük, rajtuk nem fog múlni, hogy mielőbb több jó könyvet adhassunk az emberek kezébe. — kas — Büféhajót indított a Dunán a Büfé Vállalat. A „vízibüfé” hűsítő itallal és hideg ételekkel látja el a Rómaipart és a Lupa-sziget között a parton táborozó és vízen hajózó vadevezősöket Értékes kísérletek. •. Fűrészporból kefetest, szőr- és fagyökér hulladékból hőszigetelő lap — 1955 decemberében kerültem a vállalathoz. Ebben az időben Manor utcái tele voltak fűrészporral, faforgáccsal. Ide hordták kocsiszémra az üzemből a hulladékot. Gondolkodóba ejtett... Ez a sok hulladék a népgazdaságnak évi 1 777 000 forint kárt jelent. Hogyan lehetne értékesíteni ezt a sok utcára dobott hulladékot? — meséli Imre Adóm, a Mánori Kefegyár igazgatója. A probléma nem maradt megoldatlan. A megyei ipari osztály és a Könnyűipari Minisztérium támogatásával 1957. április 17-én megkezdődtek a kísérletek. Batka Lajos kutató, mérnök, az Építéstudományi Intézet munkatársa ma már komoly eredményekről számolhat be. Vegyszerek segítségével fagyökér- és szőrhulladékból hő. és hangszigetelő lapot, fűrészporból és faforgácsból fát helyettesítő műanyagtéblát készített. A hő- és hangszigetelő lapok az építőiparban kerülnek fel- használásra, a fiát helyettesítő műanyaglapból kefetest készül. A legújabb kísérletek alapján rájöttek arra is, hogy a műanyagot egyszerűbb mindjárt kefetartó formákba önteni, mert így a további hulladék kiküszöbölhető; Az É p í tést udomán yi Intézet kísérletképpen egy szobát parkettázott le. hulladék faszeletekből. A faszeleteket „bitumen“ rögzíti egymáshoz. Ha beválik, jövőre már az úgynevezett „mozaik“ parkettázást is bevezetik országszerte. Még adódik probléma, hosz- szú az út a tökéletes megoldásig, de máris kitűnők a számítások alapján, hogy csekély beruházással az országban működő hat kefegyár évi nyolcmillió forintot takarít meg a találmány bevezetésével. Nem beszélve arról, hogy az elkövetkezendő években hazai műanyaggal pótolhatjuk a drága pénzért külföldről importált fát is. — Előnyösebb lesz a műanyag kefetest, mint a fából készült? — Igen. Elsősorban tartó- sabb, másodsorban kényelmesebb. mert nem szálkásodik — adja a választ Imre elvtársi — A háziasszonyok mikor ismerkedhetnek meg az újfajta kefével? — Előreláthatólag 1958 tavaszán kezdik meg a sorozatgyártást és valószínű év végére már forgalomba kerül. H. B. L. Az ipari tanulók neveléséről tanácskozik az országos értekezlet Csütörtök reggel - ötszáz részvevővel — megkezdődött a Munkaügyi Minisztérium ipari- tanuló-intézeti igazgatóinak háromnapos országos értekezlete. Az országos értekezlet első előadója Borbély Sándor, az Országos KISZ Intéző Bizottságának tagja, az iparitanuló- intézeti KISZ-szervezetek működésével kapcsolatos kérdésekről tartott előadást. A többi között hangsúlyozta, hogy nem kell valamennyi ipari tanulónak KISZ-tagnak lenni, csak a legkiválóbbak lépjenek be a szervezetbe, de ezek a pedagógusokkal karöltve valóban egészséges szellemben neveljék az ipari tanulókat. A KISZ-nek külön programja legyen az ipari tanulók nevelésével kapcsolatosan. Sajnos, a múltban nem volt céltudatos kommunista nevelés. Nem elég, hogy fiataljaink betéve fújják a marxizmus—leniniz- must, hanem a szó szoros értelmében emberré kell válniok. Meg kell tanulniok az idősek és a nevelők tiszteletét. A múltban a gyerekek igen sokat kaptak ingyen az államtól s ez bizonyos fokig függetlenítette őket szüleiktől. A jövőben a KISZ-nek és a pedagógusoknak úgy kell nevelni az ifjúságot, hogy amikor az iskolát elhagyják, az új környezet, az új emberek és a pénzkeresés ne részegítsék meg őket. Borbély Sándor ezután bejelentette, hogy az ipari tanulók szeptember 8-án tartandó nagyaktíváján a KISZ harminc pedagógust fog kitüntetni, de a jövőben még többet szándékoznak jutalmazni. Sőt, a kiváló pedagógusokat Németországba is elküldik egy- kéthónapos tanulmányútra. Elmondotta még, hogy ebben az évben a KISZ sportközpontot hoz létre, s a jövőben az ifjúsági szervezet fogja megszervezni az MTH sportmunkáját is. Ugyanígy az országos kulturális- és sportseregszemlét és a szakköri kiállításokat is a KISZ rendezi majd. Felelevenítik a tanoncmozgalom hagyományait. továbbfejlesztik az érdek- védelmi bizottságokat, melyekre főleg vidéken van szükség, ahol még ma is előfordul, hogy az ipari tanulókat ingyen cselédnek nézik, disznót hizlaltatnak velük és az aratásnál dolgoztatják őket. Mint mondotta, a KISZ legfőbb célja, hogy egy romantikus, izgalmas ifjúsági szervezetet létesítsen, hogy a gyermekek lelkét színes, eleven, pezsgő élettel töltsék meg. A KISZ a közeljövőben részletes programot dolgoz ki a fiatalság nevelésére, hogy megszüntesse a KISZ szervezetnek azt a hibáját, amikor túl hamar akartak felnőttet csinálni a 18—19 éves fiatalemberekből és lányokból. Majd befejezésül a párt és a KISZ viszonyáról szólva hangsúlyozta, hogy a párt a KISZ felső szerve, de nem szabad, hogy a KISZ-szervezetből is pártot csináljanak, hagyják meg a KISZ-t a fiataloknak a maguk sajátosságaival. A beszámolót vita követte. Elfogtak egy szélhámost a Pest megyei Hírlap cikke nyomán A Pest megyei Főkapitányság bűnüldözési csoportja a közelmúltban a Pest megyei Hírlap hasábjain felhívást intézett az olvasókhoz, mely szerint Baróti (Brenner) Imre Pest megye területén nőkkel szemben több szélhámosságot követett el. A Baróti fényképét is közöltük. A cikk nyomán számos bejelentés érkezett a Pest megyei Főkapitánysághoz. Az elmúlt napokban értesítették a bűnüldözési csoportot, hogy Baróti-Brenner Pest megyéből a balatonfüredi sátortáborba utazott. A bejelentés után nyomozók mentek ki a sátortáborba, ahol meg is találták a körözött szélhámost. Baróti-Brennert már kihallgatták, aki beismerte a szélhámosságokat és szomorú hangon így fejezte be a vallomását: — Mikar megláttam a fényképemet a Pest megyei Hírlap, ban tudtam, hogy baj lesz. Valaki felismerhet. így is lett..-, Baróti-Brenner Imrét előzetes letartóztatásba helyezték, Pénteken a MOM-ban tartják a lottó sorsolását Siófok és Kisújszállás után most ismét Pesten forgatják meg a lottógömböt. A 25. heti lottóhúzást augusztus 23-án, pénteken a Magyar Optikai Művek művelődési házában rendezi a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság. A sorsolás délelőtt 10 órakor kezdődik.
