Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-26 / 48. szám

TOTO-TANACSADO (4. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I. ÉVFOLYAM, 48. SZÄM ÁRA 50 FIM.ín V J.Nit-zET'.; Itt az úi gabonafelvásárlási ár 1957. JŰNIUS 26, SZERDA Ismerkedési nap Nagykőrösön A földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszter sajtótájékoztatója Kedden délelőtt sajtótájé­koztatás hangzott el a par­lament egyik tanácstermében a mezőgazdaság előtt álló fel­adatokról és a felvásárlási rendszer új helyzetéről. Először Dögéi Imre földmű­velésügyi miniszter beszélt a legsürgősebb tennivalókról. Legfontosabb az. aratás, a terménybetakarítás, de foly­tatni kell a nyári növényápo­lásokat és a szénabetakarítást is. Május végén és június ele­jén akadályozta a munkát az időjárás, a feltételek azonban az utolsó 10—15 napban meg­javultak. Terméskilátásaink elég jók, jó közepes termésre szá­míthatunk. Természetesen azon is múlik ez, hogy az elkövetkezendő időben hogyan végezzük el a mezőgazdasági munkát. A gépállomások felkészültek az aratásra, de még van el­maradás a szerződéskötés­ben. A kormány biztosította a gépek üzemeltetését, most már az a feladat, hogy a gépe­ket jól fel is használják. A kombájnok és az aratógé­pek elsősorban a meg nem dőlt táblákon arassanak, a kézi munkaerő pedig a viharoktól erősen megdőlt gabonát vágja. Az előző évektől eltérően az idén a kormány nem állapí­tott meg határidőt, az aratás és a betakarítás befejezésére: = nem kell kapkodni, mert az i veszteséggel járhat; időben és j jól kell dolgozni. A miniszter a továbbiakban; a másodvetés, a trágyázás és j a tarlóhántás fontosságáról be- ! szélt. Ezután Kovács Imre élelme- j zésügyi miniszter ismertette a ! felvásárlás új rendszerét. A begyűjtési rendszer át­menet nélkül való meg­szüntetése komoly köve­telményeket támaszt a központi ellátás biztosítá­sánál, melynek fő forrása ezentúl a felvásárlás lesz. Változatlanul megmaradnak azonban tartalék-képzésre az állami gazdaságok által ter­melt főbb cikkek, a cséplőgép­rész, a malomvám, végül az állami terménykölcsönöknek és a négy holdon felüli gaz­daságok adójának természet­beni fizetése. A miniszter ezután a felvá­sárlás eddigi tapasztalatairól beszélt, amely általában kielé­gítőnek mondható. Elmaradás van azonban a bor, a baromfi, a tojás és kisebb mértékben a tej felvásárlásánál. Készle­teink, különösen kenyérgabo­nából. fedezik a szükséglete­ket, s ez elsősorban a Szovjet­unió és a baráti államok tá­mogatásának köszönhető. A kedvező készlethelyzetben most az a cél, hogy biztosít­suk a piac nyugalmát. Az utóbbi időben ugyanis sok rendellenesség volt, mert az állam és a szövetkezeti szer­vek párhuzamos nagykereske­delmet folytattak s e verseny árfelhajtásra vezetett — az állam pénzén. Biztosítani kell a felvásár­lás szervezettségét, hely­re kell állítani a piac rendjét. Ezért a kor­mány országos operatív felvásárló bizottság élet- rehívását rendeli el. * A miniszter ezután ismer­tette a soron következő intéz­kedéseket. Gyűjtőkereskedői iparengedélyt magánszemé­lyek nem kaphatnak ezután. Társadalmi ellenőrzéssel és rendészeti intézkedésekkel is megakadályozzák a spekulá­ciót, az üzérkedést. Hamaro­san szabályozzák a marha- és borjúvágást, a magán hentes­iparosok élőállat felvásárlását, a kupeckedést. Mindezek az intézkedések nem érintik a termelők értékesítési jogát. Az elkövetkezendő hónapok­ban meginduló különböző szerződéskötésekről is tájé­koztatta a miniszter a jelen­levőket, majd az új árakat ismertette. A búza új felvásárlási ára 200—240, a rozsé 180— 220, az árpáé 190—230, a sörárpáé 280, a zabé 180— 220, a napraforgóé 280, a rizsé 450 forint lesz má­zsánként. Sertésnél az átlagár kilón­ként mintegy 3 forinttal csök­ken, a marhánál 1,60, 1,70 forinttal emelkedik. Az új árszint 37 százalékkal magasabb, mint a parasztság­nak fizetett begyűjtési és fel- vásárlási árak 1956-os átlaga. A termelőszövetkezetek jó minőségű és nagy mennyiségű szállításaiknál 3—5, kivétele­sen 10 százalékos felárban ré­szesülnek. Ez a gabonánál mintegy 20, sertésnél 0,81— 1,50 forint. A burgonya, a zöldség, a gyümölcs, a baromfi, a tojás és a bor termelői árát a terméstől függően később állapítják meg egységesen a következő gazdasági évre. A felvásárlás nagyobb ré­sze biztosított: hetvenhatezer vagon kenyérgabona felvásár­lása a terv. Az idén tehát jó­val több marad a termésből a parasztságnál gazdasági és háztartási célra, mint tavaly. A kenyérgabona felvásárlásá­hoz az állami gazdaságok 32,1, a cséplőgépek 31,2, a földadó 29,3 százalékát adja a tér. vezett mennyiségnek. Csak 7,4 százalékról kell szabadpiaci felvásárlással gondoskodni. Takarmánygabonát is keve­sebb mennyiségben vásáro­lunk fel. mint az előző évek­ben. A felvásárlás az ad­minisztratív módszerek alkalmazása nélkül törté­nik. Már a megállapított árak is azt mutatják, hogy az állam és a pa­rasztság érdekeinek fi­gyelembe vételével hoz­ták a határozatot. A miniszter ígéretet tett arra, hogy az iparcikkekkel való el­látásnál figyelembe veszik azt is. hogy egyes vidékeken a dolgozó parasztság támogatá­sára mennyire számíthat ál­lamunk. Az élelmezésügyi mi­niszter végül felkérte a sajtó jelenlevő képviselőit, hogy tá­mogassák a kormányt az el­következendő hónapok mun­kájában. JON A BERVA MOTORKERÉKPÁR Az év végéig 1000 készül Három hónappal ezelőtt az egri Finomszerelvény Gyárban kis motorkerékpárt készítettek, amelyet Berva névre keresz­teltek. Az újtípusú csővázas kerékpárt 49 köbcentiméteres motor hájtja, amelyet a Szé­kesfehérvári Vadásztöltény­gyár szállít. Az egri üzemiben ezekben a napokban készül­nek fel a motorkerékpár soro­zatgyártására. A tervek szerint az év végéig ezret készítenek és az év végén már vásárol­hatják is a motorkedvelők az első példányokat. Gulyás Pálnak, a Földműve­lésügyi Minisztérium Tájékoz­tatási Osztálya vezetőjének részvételével ismerkedési na­pot rendeztek kedden Nagykő­rösön, amelyen megjelentek a helyi termelőszövetkezeti el­nökök, egyénileg dolgozó pa­rasztok, a termelési bizottság vezetőségi tagjai, a felvásárló szervek vezetői, valamint a párt és a tanács képviselői. Ez alkalommal a mezőgazda­ság napi problémái, s az érté­kesítés kérdése mellett a me­zőgazdaság 15 éves fejlesztési tervének irányelvei is megvi­tatásra kerültek. A délelőtti megbeszélések végeztével kora délután a részvevők ellátogattak a ter­melőszövetkezetekbe, az álla« mi gazdaságba, az egyéni dol­gozók földjeire, s megtekintet­ték a város új húszholdas sző­lőkísérleti telepét. A sikeres nap záróakkordja­ként este az Arany János Mű­velődési Házban nagygyűlést tartottak. Június 28-án avatják a halasi Csipkeházat Június 28-án délelőtt 11 óra­kor avatják a világhírű halasi csipke szülőotthonát, a kis­kunhalasi Csipkeházat. Ünne­pi beszédet mond Móczi And­rás, a Népi Iparművészeti Ta­nács és a HISZÖV elnökei Kétnapos tanátskoiásra a Termelőszövetkezeti Tanáts Kedden a MEDOSZSZ szék­házában kétnapos tanácskozás­ra ült össze a Termelőszövet­kezeti Tanács, hogy megtár­gyalja a termelőszövetkezeti mozgalomban az elmúlt félév alatt történt változásokat és a mozgalom előtt álló feladatot Az ülést Fodróczi Lajos, a mihályi Táncsics Termelőszö­vetkezet Kossuth-díjas elnöke nyitotta meg. Ezután Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke. Feszült figyelemmel hallgatják az érdi és ráckevei járási nagygyűlés részvevői a szónokokat. A két járás közsé­geiből igen sok dolgozó paraszt érkezett a falunapra és hall­gatta meg Dobi István elvtár­sat, az Elnöki Tanács elnökét, a Termelö-zövetkezeti Tanács elnökét és Dögéi Imre elvtár­sat, a földművelésügyi mi­nisztert, a Központi Bizottság tagját. Képünk: a gyűlés rész­vevőiről készült, az érdi és a ráckevei hallgatóság egy részét mutatja. a TermeOőszövetkezeti Tanács elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőjében foglalkozott az ellenforradalmi események­kel és azok hatásával a ter­melőszövetkezeti mozgalomra. Megállapította, hogy a szövet­kezetek feloszlása ez év ja­nuár közepén érte el mély­pontját, amikor országunkban mindössze 1467 mezőgazdasági termelőszövetkezet volt. A fel­oszlott 2487 szövetkezet közül május 1-ig 1103 alakult újjá, így a szövetkezeti gazdaságok 1 száma május 1-én 2570 volt. \ A mezőgazdasági termelőszö- i vetkezetekben jelenleg 1 96 940 család, 122 296 tag, 1 1187 219 hold összterüle­ten, 884 131 hold szántóte­rületen gazdálkodik. Ezután a termelőszövetkeze­tek szervezeti kérdéseivel fog­lalkozott és hosszan fejtegette az érvényes mintaalapszabály előnyeit. Ezután arról beszélt Dobi István, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány fel­számolta a múlt káros gazda- r ság- és szövetikezetpolitikáját I és egész sor intézkedést tett, j amelyek új és nagyobb lehető- í ségeket nyitottak a termelőszö- : vetkezeti gazdálkodás számára. | Ennek eredményeként a ter- | melőszövetkezeti vezetők és | tagiok nagy többsége élve az I állam által nyújtott lehetősé- ! gekkel, az elmúlt évekhez j képest igen nagy szorgalom. I mai, bizakodással és termelési ! kedvvel dolgozik. Erről tanús- t teodik, hogy a növénytermelés- ! ben szimte kivétel nélkül min- I den szövetkezetben nagyobb a I rend, gondozottabb. ápoltabb ! a határ és elég jó termést ígér- | nek a növények, ! Ezután a termelőszövetkeze- I tek gépesítésének kérdéseivel ! foglalkozott. ! — Nem múlt el tanácsülés I apélkül — mondotta —. hogy ! ne esett volna szó a gépállo- | mások munkájáról. Kétségte- § len, hogy a gépállomások ed- I digi működésük során értek el ! eredményeket. Ugyanakkor 1 őszintén meg kell mondani azt I is, hogy a mezőgazdasági ter- 1 melés növelésében, a mezőgaz­daság szocialista építésében eddig nem töltötték be mara­déktalanul azt a szerepet, ame­lyet nekik szántunk. A szövet­kezeti nagyüzemi termelés fö­lényének a parcellagazdálko­dással szemben többek között éppen a gépi munka alkalma­zásában kell kifejezésre jutnia. Gépállomásainktól eddig szer­zett elég sok tapasztalatuk alapján joggal elvárhatjuk és el is várjuk, hogy az általuk végzett gépi munka hatása kö­zös gazdaságainkban valóban magasabb eredményekben, tehát számokban is kifeje­zésre jusson. Az államvezetés a gépállo­mása rendszer fenntartása mellett a gépállomások mun­kájának egyidejű megjavításá­val továbbra is helyesli és tá­mogatja a népgazdaság teher­bírásához képiest a termelőszö­vetkezeteket abban, hogy jö­vedelmükből szántótraktor, kombájn, cséplőgép kivételével, erő- és munkagépeket, elsősor­ban univerzális traktoro­kat vásárolhassanak. A termelőszövetkezetek számszerű továbbfejlesztésé­vel kapcsolatban kiemelte: ha termelőszövetkezeteink többet termelnek, mint az egyéni gaz­dák a maguk kisparcelláin. akkor folytatnak eredményes és valóban meggyőző propa­gandát a szövetkezés gondolata mellett. Az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztságot csak akkor fogja igazán vonzani a termelőszövetkezeti gazdálko­dás, ha azt látja, hogy a ter­melőszövetkezeti gazdaság kül­ső képében is, akár a határát, állatállományát, akár gazdasá­gi központját tekintve, külön­ben néz ki, mint az övéké, és ha a szövetkezetek tagjai job­ban élnek. Csakis így győző­dik meg a dolgozó parasztság a szocialista szövetkezeti nagy­üzemi . termelés és életforma magasabbrendűségéről és ezen a módon vezethetjük rá legbiz-, tosabban és tartósan dolgozó parasztságunkat a szövetke­zeti gazdálkodás útjára — fe­jezte be nagy tetszéssel foga­dott beszédét Dobi István. Autókaraván szállítja a megyébe az aratási szerszámokat A megyei tanács kereskedelmi osztálya csütörtökön autó- ! karavánt indít Pest megyébe, amely mezőgazdasági és aratási ! szerszámokat szállít. A beérkezett jelentések szerint az elmúlt napokban dúló | viharok megdöntötték az aratás előtt álló gabonát, emiatt sok i helyen csak kézi erővel lehet majd aratni. A jelentés érkezése után a kereskedelmi osztály elhatá- ! rozta, hogy a legsürgősebben ellátja all járási székhelyen levő | állami és szövetkezeti boltokat arató eszközökkel, hogy emiatt | sehol se álljon be fennakadás. Az autók ezenkívül a legkisebb | helyeken levő üzletek raktárát is feltöltik, hogy az összes szűk- ä ségletet kielégíthessék.

Next

/
Thumbnails
Contents