Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-21 / 17. szám

r l I J A TECHNIKA VILÁGÁBÓL HARMAN A MESTERSÉGES HOLDON f (UTÓPIA) Lprilis 30-án reggel seáll- A tünk fel mi ketten, új­ságírók a mesterséges holdra. A rakéta csakhamar felrepí­tett bennünket 412 kilométer magasságba. Itt aztán a moszkvai utcákon megenge­dett maximális sebességet kissé áthágva, óránként 30 000 kilométeres sebességgel kezeltünk forogni bolygónk körül. Közben tanulmányozzuk ezt a szokatlan, új világot. Le­fényképezzük a mellettünk száguldó üstökösöket, igyek­szünk megtudni, miből áll­nak a különböző égitestek, megpróbáljuk megállapítani, van-e élet a többi bolygón — egyszóval egész sor tudomá­nyos kutatóintézet feladatait oldjuk meg. Ötpercenként je­lentjük rádión a földre: „Min­den rendben Egyszer csak d távolban va­lami furcsaságot veszünk ész­re. Az ügyeletes figyelő fel­kiált: —! Ember a világűrben! Mindentki a fedélzetre! Néhány pillanat múlva lett­es övei felszerelve szemléljük a világegyetem furcsa lakó­ját. Úgy látszik, nem vesz igénybe semmiféle segédesz­közt, nincs , se vitorlája, se motorja, ellenben mindkét ke­zével elkeseredetten kapasz­kodik valamibe. ■ Amikor észrevesz bennün­ket, angolul oda'kiáltja: — Álljanak meg, urak, le­gyenek emberségesek, ment­senek meg! A kozmoszban megállni a fizikai törvények megsértése nélkül elég nehéz, mégis meg­kíséreljük. Lefékezünk és fel­vesszük a különös utitársat. A sovány, fiatalnak már nem mondható férfi kockás sport­ruhát visel, nyakában három, fényképezőgép. Kiderül, hogy a tárgy, amelybe kapaszko­dott, nem más, mint égy nagy bőrönd. Amikor utitársuvík szilárd talajt érez a talpa alatt, kinyitja a bőröndjét és kiveszi onnan az Egyesült Ál­lamok csillagos-sávos lobogó­ját, s odaerősíti a mesterséges hold közepére. A zászló mellé kifüggeszti a „Standard Oil of Ne tv Jersey“ propaganda plakátját. E különös formali­tások elintézése után, ame­lyekre véleménye szerint szük­ség van a megismerkedésnél, a társaság képviselője meg­kérdezi: Halló, urak, nincs valami harapnivaló juk ? Annyira siettem önökhöz, hogy felfe­dezzem bolygójukat, s hogy nyomban megszabadítsam azt a világkommunizmus veszé­lyétől és koncessziót szerez- zejfc az olaj, az urán, a bauxit, a vas és a mangán kutatásá­ra. Egyszóval az amerikai ugyanolyan természetesen vi­selkedik nálunk, a mesterséges holdon, mint valahol Cubában. ' Nem vesszük komolyan azt a bejelentését, Jiogy éppen hoz­zánk repült, s kipuhatoljuk, hogyan mert elindulni ilyen kockázatos utazásra, mégpe­dig ennyire könnyedén, min­denféle közlekedési eszköz nélkül. Kiderült, hogy az amerikai a kezdősebességet nem a Föl­dön, hanem a Marson kapta, ahová ugyanabból a célból ér­kezett, mint hozzánk. A Mar­sig pedig az olajtársaság raké­táján utazott. — Javasoltam nekik, szer­vezzék meg azoknak a cik­keknek a gyártását, amelyek­re szükségük van, cserébe a nyersanyagért, amelyet ne­künk adnak. Természetesen feltétlenül be kell lépniük n NATO-ba, s abban az esetben, ha felveszik őket az ENSZ-be, csakis az amerikai javaslatok mellett szavazhatnak. S mi történt?! Ezek a vademberek úgy kirúgtak a bolygójukról, alig győztem a bukfenceket. De nem szabadulhatnak meg tőlünk olyan könnyén! Hát önöknél mi újság? Szintén pénzt csinálnak? Azt válaszoljuk, hogy foto­gráfiákat készítünk. — Pornográfiái? érdek­lődik szakértelemmel a világ­űri kereskedelmi utazó, s nyomban hozzáteszi: — Ez nem cikk. Nem megy. Minek a Mars-lakóknak pornográfia? Amúgy is egész éven át mgli- zsében járnak. Már meguntuk a „Standard Oil“ társaság világ-űri ügy- , nőkének fecsegését, s elhatá­roztuk, hogy eszünk valamit. Meghívtuk vendégünket is. Reggeli után az amerikai kijelenti: — Javasolom, vegyék meg társaságunk részvényeit, az általános biztonság érdeké­ben pédig létesítsünk itt ame­rikai katonai támaszpontot. Azt feleljük, hogy részvé­nyekre nincs szükségünk, a támaszpontokkal pedig egy­általán nem tudnánk mit ■kezdeni. Most az amerikai a gazda­sági ultimátumról áttér az erő álláspontjával való fenyege­tőzésre. Megmagyarázzuk ne­ki, hogy mi többen és erőseb­bek. vagyunk, s természetesen megszabadíthatjuk ralcétán- kat az ő jelenlététől körülbe­lül azonos módon, mint a Mars-lakók. Az amerikai hetvenkedni kezd, meglendíti a bőröndjét De nem vetett számot az ere­jével. A bőrönd lendülete ki­rántja öt a rakétából, ismét az űrbe kerül, — Vegyenek fel, jó ember vagyok! Átengedem önöknek a prófit öt, tíz, tizenöt száza­lékát .. A Föld körülrepülése és megfigyeléseink elvégzése után szerencsésen földet ér­tünk Szaratov közelében. Másnap reggel Moszkvába utaz mik. Honfitársaim derűs arcát nézve, a repülő kereske­delmi ügynök egész kozmikus mesterséges árfolyamfelhaj­tása és a koncessziókra, rész­vényekre és támaszpontokra vonatkozó tervei teljesen va­lószínűtleneknek, ostobáknak és nevetségeseknek tűntek. Hol van most a mi utitár- sunk, mi történt veid? A csil­lagok között repül, részvé­nyekkel teli bőröndjét magá­hoz szorítva, vagy összeütkö­zött valamelyik üstökössel? Ki tudná megmondani! (A. Szukoncev és J• Satunovszkij) Drezda I a német atomtudomány fellegvára I Néhány hónap múlva megkezdi működését az első német | atomreaktor Drezdában. Itt létesül az NDK központi magku-1 tató intézete és atomcentruma. Olyan német tudósok, mint Albert Einstein, Otto Hahn, | Gustav Hertz és Werner Heisenberg kutatásaikkal megnyitót-1 ták az utat, mely az emberiséget az atomkorszak felé vezeti. | Most a német atom&utatás méltó helyet és módot kap munka-1 jának teljes kibontakoztatására. Az NDK abban a szerencsés | helyzetben van, hogy nemcsak az első német atomreaktorát 1 építi meg, hanem legkésőbb 1960-ig az első német atomerőmű | építését is befejezheti. | Az NDK atomcentrumának építése 1956 februárjában kéz-1 dődött. Azóta a főépületeket már elkészítették. Az egyik főópü-1 letben kap helyet a reaktor. A reaktort 19 méter magas te-1 remiben helyezik el, körülötte 5 méteres nehézbetonfalat építe-1 nek. Alkatrészeit és a berendezés jelentős részét a Szovjetunió § szállítja. A reaktor teljesítménye 2000 kW lesz, tüzelőanyaga dúsí- § tott urán, melyet rudak formájában helyeznek el. A berende- | zés kísérleti célokat, rádióaktív izotópok előállítását, vala-1 mint anyagvizsgálatok céljait szolgálja. A reaktor-terem pin- | céjének egy részében a szivattyú-termet helyezik el, itt mű- 1 ködik a közönséges és rádióaktív vízszolgáltató két pumpa-1 rendszer. A pince másik részében cellák vannak. Itt végzik — | hermetikusan elzárva — a rádióaktív anyagokkal a kísérlete­ket és itt is tárolják őket. A cellába kívülről irányított műke­zekkel nyúlnak be. Egyébként a teljes berendezést automati­zálják és távolból irányíthatóvá teszik. A másik főépületben kapott helyet a töltáses magrészecs­kéket gyorsító berendezés: a cyklotron. A cyklotron termét az épület többi részétől egy méter vastag betonfal és erős acél­ajtók különítik el. A cyklotron segítségével bonyolult atom- problémákat oldanak meg. Az NDK ciklotron berendezése a Szovjetunióból származik, teljesítménye 25 MeV (millió elektronvolt) deuteronoknak, 12,5 MeV protonoknak és 7,5 MeV alfarészecskéknek. A cyklotronnal rádióaktív izotópokat is előállíthatnak, A hatalmas mű. világszerte elismert kutatók és tudósok vezetésével, beláthatatlan lehetőséget nyit meg az NDK gaz­dasága, valamint lakosságának békés, boldog élete felé. A KORSZERŰ „BOSZORKÁNYKONYHA' Az 1957. évi hannoveri ipari vásáron mutatták be először a nagyközönségnek Anglia Calder Hall-i modern atomerő- állomásának reaktor-modelljéí, riidiiiiiniiiiKiiiiifmiluiiiimninmiuiiimmimimiiiiiiiiiriiiiiiimniiiimiHiiiiiiiiiTiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiitiimiinMiniiiiiinniiini TECHNIKAI ÉRDEKESSÉGEK MENET KÖZBEN SZABÁLYOZHATÓ AUTÓGUMI-ABRONCSOK FÁBÓL KÉSZÜLT TEXTILANYAG Könnyen gördül a teher­autó keményre fújtatott ab­roncsain a betonúton. Hirte­len csúszós, sáros, süppedős, alapozatlan dűlőwtra tér le. Ilyen rossz úton kemény ab­roncsokkal nem tud haladni a teherautó. De a vezető nem jön zavarba. Ki sem lép a ve­zetőfülkéből, csupán elfordít I egy fogantyút, s máris puháb- I bak az abroncsok. Eltávozott 1 belőlük a levegő egy része, csökkent bennük a nyomás. A kerekek felfekvő felülete megnövekedett, s az autó za­vartalanul halad tovább az úttalan úton. A „ZISZ—137“-es gépkocsi abroncsainak nyomása, komp­resszor segítségével szabó- lyozható. A gépkocsi teher* bíró-képessége földúton 2,5 t, műúton 4,5 t. Legnagyobb se­bessége óránként 65 km. A bialystoki He- I lyi Ipari Művek | (Lengyelország) | nemrégiben új 1 üzemet nyitott | meg, fából ke- | szült textilanyag 1 gyártására. Kü-1 lönleges gépeken, 1 rezgőnyárfából | egészen vékony 1 forgácsot készíte' | nek, és azt festés | után mint textil- | készítésre a lkai-1 más fonalat hasz- 1 nálják fel. A gyár | máris több rende- 1 lést kapott az | új textilanyagok- | ra. amelyeket ha- = jókabinok falai-1 nak tapétázására i használnak majd 1 fel. I FA — FÉM HELYETT Magyarországon és számos más fában szegény európai or­szágban vassal, vagy vasbetonnal helyettesítik a fát. Finnor­szágban viszont, amely fában gazdag, s ahol erősen fejtett a fafeldolgozó-ipar, éppen ellenkezőleg, széles körben alkalmaz­zák a fából készült épületelemeket. A finn építészek jelentős sikereket értek el ezen a téren. Még az 50 méter széles helyi­ségekben is enyvezett tetőszerkezetet használnak a mennye­zet építéséhez. Négymotoros repülőgépek számára építenek teljesen fából készült hangárokat, vagy sportcsarnokokat, nagy raktárakat, gyári műhelyeket ilyen szerkezetekből. A ra­gasztott faszerkezeteket futószalagon gyártják. KÖBÖL KÉSZÜL A RUHA „TANKKAL" A JÉGMEZŐKÖN . JtöL * - • ‘ 1 V ■ , :,:á , k Ilyen „tankokkal” rohamozzák a kutatók a Déli-sark rej­telmeit. A lánctalpas járművek viszonylag könnyűszerrel haladnak előre a jégmezőkön, és különösen az utánpótlás szállítására alkalmasak FAGGYAL A FAGY ELLEN Az idei rendkívüli időjárás faggyal fenyegetne a svájci ker­teket. Amikor néhány nappal ezelőtt a kora reggeli óráikban a festői Kaiserstuhl városkáihoz közeledtünk, a tavaszias tájkép­ben a hűvös északi szél egy csodálatos kert fehérbe öltözött fáinak ágait hintáztatta, s a jégkristályokkal borított fácskák ünnepien díszített karácsonyfához hasonlítottak, és rájuk kerti permetezőkészülékeik széles körben szórták szét a finomra por­lasztóit vizet. Beavatatlan szemlélő e szokatlan látványra hanyat-homlok sietett volna hírül adni, hogy a városka környékén a jég renge­teg bokrot, fát és zöldségfélét borít el. vagyis teljesen elpusz­tít mindent. A hírvivőnek csak részben lett volna igaza, ugyanis egy fizikai paradoxon tanúja lehetett: amikor fagy se­gítségével harcolnak a fagy ellen. Látogatásunk a másfél hektár kiterjedésű kísérleti és min- ta-kertgazdaságnak szólt, amelynek vezetője felvilágosított bennünket a fagyveszély leküzdésének új módszeréről. Ez ugyanolyan, elv alapján történik, mint a füstölésnél, csak az I eszközük mások. Amikor a hőmérő plusz 1 és 0 fok közti hő- ! mérsékletet mutat, bekapcsolják a Bottker-féle permetező be- 1 rendezéseket. Amint a finoman porlasztóit víz a növényzethez I ér. egy szempillantás alatt jéggé változik. A fák részei (levél- § zet, virág, bimbó, ág) által fejlesztett meleg azonnal ellenha- ! tást fejt ki a jéggel szemben, s ezáltal a leheletfinom jégréteg I és a megvédendő növényzet között légüres szigetelőtér kelet- 1 kezik és ez a keskeny réteg védi a növényzetet. A jégpáncélba I teljesen beágyazott gyümölcsfák hőmérséklete állandóan maga- ! sabb a fagypontnál, amíg a permetezőkészülékek üzemben I vannak. Ennek a módszernek természetes előfeltétele, hogy ele- ! gendő víz álljon rendelkezésre. A permetező készülék öt at- ! moszféra nyomással percenként kétszer fordul meg és 17 mé- ! tér sugarú területet permetez be. Bármily egyszerűnek tűnik 1 is a készülék kezelése, a felügyelet igen fárasztó, elsősorban I azért, mert kizárólag éjszaka lehet így permetezni. A munka 1 plusz 2 fok hőmérsékletnél kezdődik késő este és a hőmérsók- ! lettől függően egészen másnap délig tarthat. A szakadatlan I ügyeletes szolgálaton kívül a hőmérsékletet is állandóan le kell I olvasni. Látogatásunk idején a jégburkolat már délelőtt fél 10 I órakor leolvadt, úgyhogy a permetezőkészülékeket 10 órakor I leállíthatták. A gyümölcsfák ágai minden fagyás nélkül tartották finom I virágaikat és bimbóikat a melengető nap felé. Az imént még 1 jéggé dermedt téli kert mintegy varázsütésre, virágzó gyümöl- ! esőssé változott; ■ (A „Neue Zürcher Zeitungéból) A phenjani ipari és mező­gazdasági kiállítás látogatói nemrég érdekes kiállítási tár­gyúkat tekintettek meg. Úgy tűnt, hogy az asztalokra kö­zönséges gyapjúholmit, sap­kákat, pulóveréltet raktak ki, s mindenki meglepetéssel vet­te tudomásul, hogy a gyönyö­rű cikkeket nem gyapjúból, hanem kőből készítették. Igen, igen, közönséges mészkőből. A koreai vegyipari minisz­térium központi tudományos kutatóintézetének munkatár­sai sokat dolgoztak ffei LS Szín Gi akadémikus vezeté­sével, míg rájöttek, hogyan lehet kalciumkarbidból szin­tetikus fonalat előállítani. Az eredmény azonban megérte a fáradságot! A szintetikus kal- ciumkarbid-fonálból termé­szetes fonál hozzáadása nél­kül gyárthatók szövetek. Az ilyen szövetekből készült fe­hérnemű és felsőruha könnyű és elegáns, sokkal tartósabb éa sokluil olcsóbb a gyapjúszö­vetnél. AZ ELSŐ AUTOMATA GÉPSOR A ROMÁN TEHERGÉPKOCSI-IPARBAN A romániai sztálinvárosi Vörös Zászló üzemben nemrégen egy olyan gépegységet szereltek fel, amely egyidőben 32 mű­veletet végez. Ez volt az első gép a jövendőbeli gépsorhoz. Ezt a gépegységet azóta tökéletesítették és a műveletek számát 48-ra szaporították. Nemrégen a gépegységhez másik gépegységet kapcsoltak, amely 48 kétirányú fúrási műveletet és egyéb bonyolult műve­letet végez. E két gépegység és a hozzácsatolandó gépek alkot­ják majd a román tehergépkocsiipar első motorblokkgyártó automata gépsorát, amely évente mintegy 30 ezer tehergépkocsi gyártását teszi lehetővé. Az automata gépsort mindössze egy, vagy két ember fogja Icezelni, s a munkatermelékenység ez­által hétszeresére növekszik. LEGÚJABB GYORSASÁGI REKORD VÍZEN Donald Campbell „Kék Ma­dár,, nevű gépével 346,13 km- es óránkénti legnagyobb se­bességet ért el 325,5 km-es óránlcénti átlagsebesség mel­lett. A rekord színhelye az angliai Ulsvcater-tó. Campbell gépe teljesen fém. bői készült, lökhajtásos mo­torja van, súlya 2,5 tonna. VIGYÁZZUNK A HANGERŐVEL! A hangsebességen, 1200 km-en felüli sebességű repülő­gépek természetes kisérő jelensége a hatalmas robbanásszerű zaj. E hangnak új tulajdonságait fedezték fel. A repülőgép előtt és körül egy kúpalakú „ballisztikus hullám“ képződik, melyen belül a levegő borzalmas erővel összenyomódik. Ez a hullám a repülőgéppel megegyező gyorsasággal halad, A lég­hullámok ereje házak megrongálására is képes, sőt embert is tud ölni. Most foglalkoznak e jelenség békés célokra való hasz­nosításával, például jégtörőként alkalmazni e nagysebességű gépeiket. (Tehát legyünk óvatosak: a hangnál nagyobb sebes­séggel csak nagy magasságban, vagy nyílt tenger felett repül­jünk, ellenkező esetben előre nem látható pusztítást idézhe­tünk elő.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents