Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-28 / 23. szám
2 Z\"/Cirlap 1957. MÁJUS 28, KEDD (Folytatás az 1. oldalról.) Aki e nélkül szabadságot, demokráciát, szocializmust hirdet, az a burzsoá restaurációt segíti elő. A népi demokráciában a ml népünknek megvolt a szabadsága, népünk részt vett az államvezetésben. Nyilvánvaló, hogy amíg a burzsoá osztályokat nem számoltuk fel, addig a szabadság, a demokrácia osztálymegjelölés nélkül nem egyéb, mint önámítás. A munkások, a dolgozó nép félrevezetése. És mindenesetre a burzsoá érdekek védelmezése. Ha mi szabadságról beszélünk, mindig megmondjuk, hogy a dolgozó nép szabadságáról van szó. Ha egyenlőségről beszélünk, mindig megmondjuk, hogy a népek egyenlőségéről van 6zó. Ezt a mi revizionistáink elhallgatták, mert érdekeik ezt így kívánták; Revizionistáink valami nemzeti kommunizmust, más népektől elzárkózva épülő szocializmust hirdettek. Igaz, ezt nem ők fedezték fel, ez már régen a revizionisták nézete volt. A revizionisták egyik nem Veszélytelen ütőkártyája a nemzeti kommunizmua Nyilvánvaló, hogy az imperialista burzsoázia, mely 40 éven át támadta a kommunistákat, azt az emberiség átkának nevezte, nem lett egyik napról a másikra a kommunizmus híve, mert az állítólag nemzeti. A kommunizmus a burzsoá részére földjének, gyárának, és előjogainak elvesztését jelenti. Ezt egyik burzsoá sem adja valami nemzeti színű Lászlóért, vagy címerért. A burzsoázia a szocializmus éllen harcol tekintet nélkül, hogy azt nemzetinek, vagy nemzetközinek nevezik-e; Az elmúlt 40 év tapasztalatai azonban arra tanították meg Az ipari üzemekben és a tsz-ben a párttagságunk létszáma alacsony. Ennek meg kell az okait keresni, és gyorsan intézkedni kell. hogy a hibák kijavításával e két szocialista szektorban a párt számszerű erősítését is biztosíthassuk; Azt tapasztaltuk, hogy egyes üzemekben a tagság átigazolásánál olyan követelésekkel léptek fel az elvtársak, hogy százszor is meggondolja egy volt MDP-tag, míg a taggyűlés elé megy. Mi helyeseljük az éberséget, jónak tartjuk, hogy a tagság megnézi, kit vesz fel a pártba, de itt nem erről van szó. Arról van szó, hogy egyes helyeken a személyeskedésig menő felszólalások akadályozzák a párt erősítését. Másik oknak látjuk, hogy üzemeinkben a párt építése viszonylag vontatottan megy, hogy az ottlevő gazdasági vezetők nem mindig álltak ki elég bátran és keményen a párt mellett. Előfordult olyan eset is, hogy egyes kommunista vezetők, míg nem helyeztük vissza helyükre őket, kívülről támadták az ellenforradalmárokat. Mikor azonban visszakerültek. nem egyszer ők maguk védték éppen azokat; . Üzemeinkben mindenképpen biztosítani kell a múltnál szélesebb munkásdemokráciát, bármilyen neve legyen is ana burzsoáziát, hogy a nemzetközi munkásmozgalom egységével szemben katonailag, gazdaságilag és politikailag alul maradjon. Ez a magyarázata, hogy a burzsoázia az imperializmus, a nemzeti kommunizmus szószólójává válik. A nemzeti kommunizmus meghatározás hazug és ártalmas. Mert két ellentétes fogalmat próbál összepárosítani. A kommunisták, a proletariátus érdekei, a legfőbb kérdésekben országokra való tekintet nélkül azonosak. Ilyen közös érdek a tőkésosztály elleni harc, a burzsoá államgépezet szétzúzása, a proletár- diktatúra megteremtése, a munkás-paraszt szövetség szükségessége, a marxista— leninista párt vezető szerepe. Ezen alapvető tényezők nélkül nem győzhet a forradalom, a szocializmus. A nemzeti kommunizmus apostolai ezt tagadják lényegében. Tagadták a párt . vezető szerepét A revizionisták a párt vezető szerepét is tagadják. Az ellenforradalom előkészítésében nem kis szerepet játszott a párt vezető szerepének tagadása, támadták a pártot, amiért ellenőrzi a sajtót. Támadták, mert kommunista káderpolitikát folytat; • Támadták a termelés ellenőrzésével kapcsolatban. Kigúnyolták, nevetség tárgyává igyekeztek tenni a munkásból lett vezetőket. Látjuk a fentiekből, hogy a revizionizmus milyen veszélyt jelent a munkásmozgalom szempontjából. Magyarországon a revizionizmus veszélye továbbra is fennáll. Bár nálunk a revizionizmus veszélye továbbra is a fő veszély, mégsem szabad megfeledkezni a szektarianizmus veszélyéről sem. nak, munkástanács, vagy termelési bizottság. Ezért szüksége®, hogy pártszervezeteink az üzemekben megtalálják a módot hogy a széles munkástömegekre támaszkodva, a pért befolyását az egész termelésre kiterjeszti zék; A nevelőmunka új módszereiről Nagy gondot kell fordítanunk a politikai tömegmunkára. Felsőbb szerveink helyes munkastílusát bizonyítja, hogy az elmúlt időben a központi intéző bizottság 10 tagja közül 6 tartott nálunk munkásgyűlést vagy pártaktívát. Május elsején a megyében több mint 100 ezer ember vett részt az ünnepi gyűléseken. A megyei intéző bizottság 130 helyre küldött ki saját előadót. Agitáció®, nevelő munkánkban továbbra is szívós harcot kell folytatnunk a nacionalizmus, a nemzeti kommunizmus és egyéb revizionista nézetek ellen. Harcolunk ugyanakkor a sablonosság, a szektarianiz- mus ellen is. Vigyáznunk kell arra, hogy jelentős mezőgazdasági munkánk ne torpanjon meg. Tsz-tagságunk többsége a veszélyes időszakban hű maradt a szocialista gondolkodáshoz. Azok a tsz-ek, amelyeket az ellenség szétvert, többségükben újjáalakultak. A föld 12 százaléka van termelőszövetkezetekben. Mindent elkövetünk, hogy tsz-tagságunk jövedelme állandóan növekedjék. jobban éljenek, mint az egyénileg dolgozók. Pártszervezeteinknek emellett azonban törekedni kell arra, hogy az egyénileg dolgozó paraszt a szocializmust építő társadalom egyenrangú tagjának érezze magát. Vegyék figyelembe, hogy a ma egyénileg dolgozó paraszt egyszer a tsz tagja, vagy éppen elnöke lesz. A régi tsz-ekben a tagság 26 százaléka volt párttag. Jelenleg csak 17 százaléka. A járási pártbizottságoknak nagy gondot kell fordítaniuk a mezőgazdasági pártszervezetek erősítésére. Horváth András elvtárs ezután még beszélt az ifjúságról, a nőmozgalomról, a megyei sajtóról, valamint az államigazgatási és államhatalmi szervek pártéletéről. Szólott még a bíróság, az ügyészség munkájáról is. Horváth elvtárs elmondotta, hogy megyénkben a párt- és állami szervek az ellenforradalom óta eredményes munkát végeztek. Feladatok Járási pártbizottságaink csökkentett létszámmal, a választott vezetők bevonásával, a kommunisták ezreinek aktív segítségével érték el ezt a nem lebecsülendő eredményt. Meg vagyunk győződve, hegy elvtársaink nem bizakodnak el, nem száll fejükbe a dicsőség, hanem minden erőt megfeszítve, tovább szélesítik a párt befolyását, szervezik, erősítik a proletariátus diktatúráját. ügy látjuk, hogy az előttünk álló feladatokat az alábbi három csoportba lehet ösz- szefoglalni: 1. Tovább szélesíteni a politikai munkát, növelni a pán befolyását, kíméletlen harcot folytatni a revizionizmus, a megalkuvás, a csoportosulás minden formája ellen. Felvenni a harcot, a jelentkező szeK- tarianizmus, a személyeskedés és a párt egységét bontó minden magatartással szemben. Biztosítani pártmunkánkban a legmesszebbmenőkig a demokratizmust. a centralizmust és a pártszerű magatartást. 2. Nagy gondot kell fordítani az iparban és mezőgazdaságban a párt politikai irányító és gazdasági ellenőrző szerepének biztosítására. Minden kommunistánaK, vezetőnek, és egyszerű dolgozónak jó példával kell elöljárni saját munkaterületén, bátran szembe kell nézni a nehézségekkel, biztosítani kell üzemeinkben a munka termelékenységének emelését, az önköltség csökkenését, a teljesítménybérezés bevezetését és a munkaverseny újjászervezését. 3. Tovább kell munkálkodnunk a párt szervezeti megerősödésén, elsősorban az üzemi munkások és dolgozó parasztok közül kell a pártba felvenni a becsületes embereket. Biztosítani kell, hogy az át nem igazolt volt MDP-ta- gok és pártonkívftliek széles tömege kövesse pártunk politikáját, pártszervezeteink valóban vezetői legyenek népünknek. Erősítsük tovább a pártszervezeteket Á párfmunka új stílusának kialakításáról- Ä beszámoló után élénk vita következett. A hozzászólások harcosaik, kemények voltak. Mindegyiket a párt iránti aggodalom, a párt tisztaságának féltése jellemezte. Farkas Lászlóné elvtársnő, az inárcsi tsz tagja, a község párttitkára megrázó szavakkal ecsetelte szomorú gyermekkorát. szegénységét; Mennyire megváltozott azóta az élete! S ezt a nyugodt jólétet akarta az ellenforradalom feldúlni, megsemmisíteni. Ha győztek volna, ma nem tudná második házát építeni, gyermeke nem lehetne továbbszolgálatos katonatiszt, férje tsz-elnök, s nem lenné 34 párttagjuk. Ha győztek volna! t>e nem győzhettek — mondotta —. mert segítettek bennünket barátaink, a szovjetek. Farkas elvtársnő oly őszinte szívvel beszélt a szovjet elvtársakról, hogy a hallgatóság meleg tapssal .szakította félbe Farkasné mondanivalóját. Több elvtárs a párt és a tömeg közötti .kapcsolattal foglalkozott. Azzal, hogy pártunk munkájának egy jelentős szakasza lezárult. Létrehoztuk a pártszervezeteket, átigazoltuk a régi MDP-tagok egy részét. Most a második szakasz következik: a pártszervezetek megerősítése, melynek legfontosabb feltétele: szorosra fűzni a párt és a pártonkívüliek kapcsolatát. Gál Géza elvtárs, az aszódi járási pártbizottság titkára elmondotta: ha minden kommunistának csak egy párton- kívüli barátja van és azt párttaggá neveli, milyen óriási eredmény. Minden kommunistának azonban legalább 10 pártonkivüli jóismerőse van. S ha azokkal foglalkozna, törődne gondjaikkal, ismerné problémájukat, milyen erőt jelentene a pártnak. Járásunkban ezer párttag van, s ha azok mind egyenként meg- nevelnék a 10 ismerőst, csak egy járásban tízezer lenne. Cservenka Ferencné elvtársnő, a központi intéző bizottság tagja a többi ' között a pórt és a tömegek közti kapcsolat elmélyítésének fontosságát méltatta. — A tömegek megnyeréséért a harcot az ellenforradalmi nézetek szétzúzása közben kell megvívnunk. Minden területen növelnünk kell a párt tekintélyét és küzdeni vezető szerepének megszerzéséért. A párt tekintélye ne a félelemre, ne a hangzatos szavakra, hanem a tömegek bizalmára épüljön — mondotta. — A bizalmat 1 helyes politikával, a politikai meggyőzés eszközével érjük el. Éppen október bizonyította- hogy a munkásosztály párt nélkül nem képes hatalmát megtartani, viszont a párt a munkásosztály, a tömegek nélkül nem élhet, nem lehet szilárd. A tömegek nélküli pártvezetés csak hencegés és kalandorpolitika. A továbbiak során elítélte az itt-ott megmutatkozó intrikát. Az intrikát, mint az MDP rossz örökségét el kell vetnünk. A mi munkánkat fűtse át az illegalitás éveinek melegsége, amikor szeretettel, emberségesen foglalkoztunk a mozgalomban dolgozó elvtársakkal. Az a baráti légkör alakuljon ki sorainkban, ami az illegalitás éveiben megvolt. Térjen vissza az elvtársias légkör a pártba. A személyi sértődöttségek nem vezetnek jóra. Matusek Tivadar elvtárs, a váci járási pártbizottság titkára ugyancsak a tömegkapcsolat egyes kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy új munkastílusra van szükségünk. Elmondotta, hogy járásukban két helytelen nézettel találkozott. Sokan azt mondják: „A termelés pártellenőrzése elavult módszer“ vagy „Nincsenek kidolgozva az új módszerek, ezért nem lehet új módon dolgozni“. Egyik nézet sem helyes. Lényeg, hogy konkrétan vezessünk. A baj az. hogy csak felszínesen ismerik a problémákat. Tudják. hogy az üzemek dolgoznak, a tsz-ek is működnek, de már a termelékenységről, a munkabér alakulásról, és általában arról, ami a termelés pártellenőrzésével függ össze, keveset tudnak. Mivel a felszín alatti összefüggéseket nem ismerik, nem is tudnak eleget segíteni. Az új munkastílus lényegét abban látja, hogy apró részletekig vizsgál- í juk meg a dolgokat, és min- J den községre, üzemre saját formájukra szabott tanácsokat adjunk. Matusek elvtárs elmondotta. hogy amíg decemberben, januárban háromszáz emberhez jutottak el a járásban, addig májusban már 10 000 dolgozóval tanácskoztak. Javasolta, hogy vezessük be ismét a házi agitációt. Ezzel a nézettel vitába szálltak az elvtársak. A példamutatás a legjobb agitáció Szántó Miklós elvtárs, a Pest megyei Hírlap felelős szerkesztője, a többi között el- ! mondotta, hogy a politikai tö- ! megtriunkában új módszereket i kell keresni, de a házi agitáció i régi formáit feleleveníteni ! nem volna helyes. A lakások ! kampányszerű „megszállásához“, ismeretlen embereknek Idegen családokhoz történő „kényszerlátogatásához“ nem szabad visszatérni. Az agitáció alapja a párt helyes politikája, amelyet az élet napról napra igazol. A legfontosabb a kommunisták napi gyakorlati munkája, az apró- és nagy kérdésekben a nép érdekében való kiállása, példamutatása legyen. Szervezzünk olyan baráti beszélgetéseket, egyénileg vagy csoportosan, ahöl az emberek bátran és őszintén megszólalhatnak. A nemzeti kommunizmussal kapcsolatban hangoztatta- hogy ez az irányzat se nem kommunista, se nem nemzeti. Ne engedjük meg, hogy a nemzeti gondolatot a nemzetárulók sajátítsák ki. A Szovjetunióval való barátságunk nemzeti politika, a kommunizmus hazánkban a nemzeti sajátosságok alapján valósul meg. A kommunisták, nemzeti hőseink Igazi örökösei. Végül vitatkozva azzal a nézettel, amely a revizionizmus és a szektarianizmus felelősségét méricskélve, hajlandó a „kisebb rossz“ alapján felmenteni a régi hibás politikát, hansúlyozta, hogy a decembert pártdokumentum helyesen teszi az október előtti időszak elemzésénél első helvre a régi hibás vezetés felelősségét. A szektás hibáknak nagy része van abban, hogy törés állott be a párt és a tömegek kapcsolatában. A revizionizmus pedig a fő bűnös abban, hogy uralomra jutva lehetővé tette az ellenforradalom kirobbanását és lehetetlenné tette a kommunisták szervezett ellentámadását. Többször szakította meg lelkes taps Béri Jánosné acsai tanácselnöknő szavait. Béri elvtársnő a helyi vezetők iránti bizalomról szólott. Elmondotta, hogy egyik nap kintjárt egy tanyán, ahol 250-en élnek. Villany égett a házakban, rádió szólt és a hazatérő szülők csokoládét hoztak a gyerekeiknek. Akkor este felötlött benne: október előtt mennyire igyekeztek lejáratni a munkás-paraszt vezetőket, pedig az új tanyákat, ahol nem éheznek az emberek, ahol szépen öltözöttek, vagy a kultúrát mind ezeknek a munkásoknak és parasztoknak a vezetésével érték el. Sok-sok fontos kérdésről szólották még a megyei elvtársak. Virágh Árpád elvtárs az Agrár Egyetemről több javaslatot tett a pártértekezlet elé, melyek a szervezeti szabályzatot módosítanák. Bérces Jenő elvtárs, a megyei intéző bizottság tagja a gazdasági helyzetet elemezte és hangsúlyozta, milyen fontos lenne, ha már a pártszervezetek élnének a termelés pártellenőrzésének jogával; Dicsérte az üzemi pártszervezeteket, mert gyorsan talp- raálltak, pedig nem egy helyen, mint a Budakalászi Textilben is, illegálisan kezdték a szervezkedést. Az új megyei pártbizottság A megyei aktívaülés az 1956. november 28-án megválasztott 13 tagú megyei intéző bizottságot 39 főre kiegészítette és pártbizottsággá alakította át. A pártbizottság tagjai a következők: Ambrus Ferenc, a megyei főkapitányság vezetője, Arató Jenő, a megyei munkásőrség parancsnoka, Bérces Jenő, a megyei PB. ipari osztályának vezetője, Bori Rudolf, a budai járási PB. titkára, Baráth Károly, a nagykátai járási PB titkára, Bozóki István, a megyei ügyészség vezetője, Bárány Imre, a Dunakeszi Vagongyár PB. titkára, Bohár Károly, a Taksonyi Állami Gazdaság igazgatója, Borró András, a budakalászi tsz tagja, Dajlca Balázs, a megyéi tanács elnökhelyettese, Dobi Ferenc, a MEDOSZ megyei elnöke, Fekete Sándorné, a megyei PB. gazdasági osztályának vezetője, Farkas Lászlóné Inárcs községi párttitkár, Gas- perics Sándor, a Keményfémipari Vállalat dolgozója, Gyénél Jenő, a Ceglédi Gépjavító igazgatója, Horváth András, a megyei PB. elnöke, Hantos Lajos, a megyei PB, PTO vezetője, Házi Árpád, a megyei PB. ádm. osztályának vezetője, Hunya István, budaörsi nyugdíjas, illegális harcokban részt vett elvtárs, Jámbor Miklós, a megyei PB. mezőgazdasági osztályának vezetője, Kovács Béla, a megyei PB. titkára, Kurucz Béla, a Csepel Autógyár PB. titkára, Kovács Lajos, a megyei KlSZ-titkár, Kovács Antalné, a megyei nőtanács elnöke, Kákái Jánosné, a termelőszövetkezeti tanács megyei vezetője, Laki László, a Vác Város- és Községgazdálkodási Művek dolgozója. Marosi Jenő, a megyei PB. káderosztály vezetője, Pál Mihály, a Csepel Autógyár dolgozója, Palotás Károly, az SZMT megyei elnöke, Pala Károlyné, a megyei népfront elnöke, Pele Sándor, az Abonyi ÁMG igazgatója, Punyi József, a szentlőrinckátai tsz elnöke, Peszeki Józsefné őr- szentmiklósi dolgozó paraszt, Püspöki Károly, a monori járási PB. titkára, Papp Lajos, a Szentendrei Cementgyár igazgatója. Szántó MiMós, a Pest megyei Hírlap felelős szerkesztője, Varga Gábor, a ceglédi járási KISZ titkára, Virágh Árpád, a gödöllői Agráregyetem adjunktusa, Zalka Károly, a megyei bíróság vezetője. Az aktívaülés ezenkívül még 11 póttagot választott Az országos pártértekezlet Pest megyei küldöttei Horváth András, a megyei PB elnöke. Kovács Béla, megyei titkár. Házi Árpád, országgyűlési képviselő, Bori Rudolf, a budai járási PB titkára, Palotás Károly, az SZMT megyei elnöke. Hantos Lajos, a megyei PB PTO vezetője, Kurucz Béla. a Csepel Autógyár PB-titkára. Sallai Tivadamé, a ceglédi járás ágit.-prop. osztályvezetője, Szabó Károly, a megyei tanács elnöke, Baráth Károly nagvkátai járási titkár. Püspöki Károly monori járási titkár. Ambrus Ferenc, a megyei főkapitányság vezetője, Cservenlca Ferencné, a Központi Vezetőség tagja. Az aktívaülés távirata AZ MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának Budapest A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei aktívája, 1957. május 26-án tartott értekezletéről üdvözletét küldi a Központi Bizottságnak. A Pest megyei pártaktíva helyesli és magáévá teszi az Ideiglenes Központi Bizottság politikai irányvonalát, amelyet az ellenforradalom teljes szervezeti, politikai és ideológiai felszámolásáért folytat. A megyei aktíva hangsúlyozza annak a harcnak fontosságát, melyet a p'árt a Nagy—Losonczy-csoport és hívei által terjesztett revizionista nézetek leküzdéséért vezet. A megyei pártaktíva véleménye szerint az ellenforradal- márokat és különösen azok legfőbb irányítóit felelősségre kell vonni, bármilyen álarcban jelentkeztek is. Meg vagyunk győződve arról, hogy a párt jelenlegi politikai irányvonala alkalmas arra, hogy elkerüljük a múltban elkövetett hibákat és a magyar dolgozó nép túlnyomó többségét felsorakoztassuk a párt támogatására. Mi, Pest megyei kommunisták, a magunk területén mindent elkövetünk pártunk egységéért, szervezeti- és politikai erősítéséért és azért, hogy még jobban elmélyüljön a párt és a dolgozók közötti kapcsolat. Küzdeni fogunk üzemben és falun egyaránt; hogy minél nagyobb mértékben hozzájáruljunk a gazdasági nehézségek leküzdéséhez és az e téren eddig elért eredmények megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez. Kommunista üdvözlettel: MSZMP Pest megyei aktívája A KISZ a párt hűséges segítőtársa Kovács Lajos elvtárs, a KISZ Pest megyei szervező bizottságának titkára a fiatalok nevében köszöntötte az aktívaülés részvevőit. Beszélt arról, hogy nagy lendülettel folyik a KISZ-szervezetek létrehozása. Márciusban még kevesen bíztak a KISZ élet- képességében. Ma már 3000 tagot számlál a Pest megyei KISZ és 134 alapszervezetben dolgoznak a fiatalok. Az eredményeket azért érték el, mert őszinték voltak a fiatalokhoz, nem ígértek kultúrhá- zat. sportfelszerelést, hanem a nehézségek leküzdésére, a munkára szólították a fiatalokat. Megköszönte az idősebb elvtársak eddigi segítségét, azt a nagy figyelmet, amellyel a fiatalokkal foglalkoztak. Arra kérte az aktívaülés részvevőit, hogy továbbra Is szeretettel foglalkozzanak a fiatalokkal, és nyújtsanak segítséget a KISZ-szervezetek megszervezésében. Olyan ifjúsági szervezeteket hozunk létre — mondotta —, amelyek, nek tagjai zivataros időben és napsütésben egyaránt hűen követik a pártot és ha kell, fegyverrel a kezükben védelmezik a szocializmust. Felszólalt még a vitában Bozóki István elvtárs, a megyei ügyészség vezetője és rajta kívül sokan jelentkeztek még hozzászólásra, de az idő előrehaladta miatt nem jutott sor a felszólalásukra, A felszólalásokra Horváth András elvtárs adta meg a választ.
