Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-28 / 23. szám

1957. MÄJUS 28, KEDD PEST MEG~ ■&£irlap 3 Megyénk legjobb fodrászai és cipészei lesznek... :;; Borin Marika, Kóros \ Jutka és Kovács Ilonka, ez az \ előtérben ülő három kedves j fiatal leány neve. Az egyik \ már írja a dolgozatát, a má- \ sik még idegesen rágja a ce- \ ruza végét, no, reméljük azért; sikerülni fog a vizsga!... Nem I az érettségizőkről lestük el ezt a képet, hanem Pest megye 75 : legjobb ipari tanulójának Vá- j cott megtartott nagy versen- \ géséről, és ott a fodrászipari . tanulók elméleti vizsgáján. A női fodrászok versenyében az \ első három helyet Kéger An- \ na, Kovács Mária és Nemes- \ házi Margit nyerte el. ,a Barta Erzsébet Nagykőrösről érkezett a Váci versenyre. A Cipész KTSZ Mártírok út­jai műhelyében próbálta ki tudását a felső- tészvarrásban, és nem is rossz eredménnyel ... Vásárhelyi Katalint viszont Manor kül-1 dötte a váci találkozóra, cipőfelsőrészkészítői lesz ő is... (Foto: Lelkes) | •mntiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiniirtiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiffiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiMifiiiiiiiiiiiintiiiiiiiiiiiiiitimifiiiriiMiiiiiiiiiitfiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiitiiiiiiiiiirr. Német táncok, dalok Pilisvörösváron (Tudósítónktól.) Hetenként kétszer német énektől, szótól hangos a pt- lisvörösvári művelődési otthon. Német nyelvű dalos- és tánc­csoport tartja itt próbáit. Lel­kesen készülnek előadásukra, amelyen bemutatják a helyi dallamvilágból összeállított „Vörösvári pollca“ (Sieben­schritt) c. táncot. Kutatják, gyűjtik a magyarországi né­met dalokat, népszokásokat, hagyományokat. A csoport tagjai különösen a Wiliwali és a Faules Mädchen (Lusta lány) c. tréfás dalokat kedve­lik. Az énekek jó része a múlt szenvedéseiről, munka- nélküliségről, a hosszú, néha 15 éves katonáskodásról, a re­ménytelen szerelemről szólnak. A pilisvörösvári csoportot Krasznai elvtárs szervezte és Hidas György tanár vezeti. Is­meretes, hogy nemzedékeken át a német és magyar dolgo­zók viszonya nem volt kielégí­tő. ma már a régi ellentétek­nek nyoma sincs. Együtt dol­goznak a német és magyar bányászok, munkások, parasz­tok. A magyar fiatalok eljár­nak a német nyelvű csoport énekpróbáira, a német csoport tagjai viszont szívesen énekel­nek magyar népdalokat is. Pilisvörösvár tevékeny kultu­rális élete követendő példa a többi nemzetiségi község számára! Sok sikert, fejlődést pilis- vörösvári dalosok, táncoséi1.! Járy Péter Ä vállalatok nagyobb önállóságáról! A HÉV-en történi Kelenvölgynél járunk, amikor az egyik asszony, kipillantva az ablakon, a következő kérdéssel for­dul társához: — Akar mérgelődni? Ve­gyen kecskét! — Mutatóuj­jával az ablak felé bök. A füves domboldalon két piszkosszőrű, kiálló bor- dájú kecske legel. Az asz- ezony folytatja: — Nekem is volt egy idő­ben kecském, a fene egye meg! Azt evett mindig, amit nem lett volna sza­bad. oda ment. ahová nem akartam. A derűre hirtelen ború következik. Nem tudom, mi válthatta ki szomszédnőm elkeseredését, de egy perc múlva hallom, amint fo. hászkodik: — Boldog? Én? Ebben a világban?! Majd a koporsó­ban! A másik együttérzően bó­logat: Bizony, bizony ... Csupa nyomorúság az élet... Kezével eközben szórako­zottan turkál a kosárban, s maréknyi primőr-cseresz­nyét gyömöszöl a szájába... A kosárba sandítok. Egyik sarkában jókora csomag. Szivárvány Áru­ház feliratú papírban. Mel­lette 15 forintos uborka, karalábé, retek és egy zsírpapírban malachús. No, meg a primőr-cseresznye... Bizony, bizony ..Csupa nyomorúság az élet:. A gyilkos kakucsi ellenforradalmárok a bíróság előtt A Fővárosi Bíróság külön- tanácsa gyorsított eljárással, hétfőn kezdte tárgyalni azt az ügyet, melynek vádlottal kegyetlenül meggyilkolták Kakucson Gavló József elv­társat, a tsz párttitkárát és több kommunista lakását fel­dúlták. A vádindítvány szerint múlt év október 28-án ifj. Riz­majer József, Bobák József, Harazin János, Seiler László, Rizmajer Pál, Jaspér Kázmér és Fajth György az esti órák­ban először összetörték a párt­ház ablakait, utána Farkas István kommunista párttag ablakát törték be. Ez sem volt elég nekik tovább mentek Mészáros Jó­zsef tsz-tag lakására. Itt a nagy kiabálásra Mészárosné kiment az udvarra, akit ifj. Rizmajer József karóval fej­beütött. Összetörték az abla­kokat és a villanykörtét. A csoport ezután Gavló Jó­zsef lakásához tartott. Seiler László ugrott be először a ke­rítésen. Bobák József, ifj. Riz­majer József, Harazin János a kapunál helyezkedtek eh a többiek a ház végével szem­ben álltak. Bobák kinyitotta a kaput és a társaság betódult az udvarba. Gavló felesége a szomszédba menekült, Gav­ló pedig a konyhába ment. Rizmájerék leverték a vil­lanyt és miután sötét lett, Seiler, Harazin, Bobák és ifj. Rizmajer József bementek a konyhába, majd a szobába. Itt megtalálták Gavlót. Hara­zin Gavló jobb, Seiler a bal­karját fogta meg, majd dula­kodni kezdtek. Rizmajer ki­vette a kését, mellyel kétszer a lefogott Gavló mellébe szúrt. Ezután Rizmajer a kést kiejtette a kezéből, ezt Bobák felvette és ő is mellbeszúrta Gavlót. A társaság ezután, el­menekült. Az udvaron még hallották, hogy a szerencsétlen Gavló hő. rögve vívja haláltusáját. A bíróság ifj. Rizmajer Jó­zsefet hallgatta ki elsőnek. Rizmajer vallomásában rész­ben ismerte el bűnösségét. Szerinte Harazin biztatta a társaságot, hogy a pártház­hoz menjenek, ő volt a szer­vezője Farkas és Mészáros ablakai betörésének. Szerinte Harazin mondotta: „ha egy mód van rá, meg kell ölni Gavlót“. öt — vallomása sze­rint — megfélemlítették. Rész­letesen elmondotta a Gavló elvtárs megtámadása előtti eseményeket, majd a gyilkos­ságról vallott. Bobák József kihallgatása következett. Bobák minden­képpen mentette magát és azt mondotta, hogy a kés Riz- majeré volt, s Rizmajer volt az, aki kiáltozta: „El kell in­tézni a kommunistákat“. Sei­ler biztatta őket Gavló meg­gyilkolására. A gyilkosság tör­ténetét ugyanúgy mondotta el. mint vádlott-társa, arról azon­ban nem akart tudni, ahogy ő is megszúrta Gavlót. Gyáván és konokul hazudott — Én is kiszaladtam az ud­varra — vallotta dadogva. — Ott hallottam Gavló hörgé- sét, de azt hittem, hogy ő saját magát szúrta meg, vagy pedig felakasztotta magát. Az elnök elébe tárja beis­merő vallomását, Bobák azon­ban nem hajlandó a gyilkos­ságot elismerni, még akkor sem. amikor ifi. Rizmajer a szembesítés során szemébe ol­vassa, hogy a harmadik dö­fést Bobák mérte Gavlóra. Az eredménytelen szembe­sítés után Harazin József ki­hallgatása következett. Ez a kilencszer büntetett ember gyáván s minden ízében re­megve védekezett a bíróság előtt. Csak arról akart tudni, hogy felvonulást rendeztek, nem emlékezett semmire, nem csinált semmit. Az elnök Rizmajert és Bo- bákot is szembesíti vele, s mindketten szemébe mond­ják, hogy bent volt Gavló elv­társ meggyilkolásánál, ő fogta a karját. Harazin egvre jobban remeg, most már teljesen ösz- szegömyed a bizonyítékok sú­lya alatt, de tagadása mellett konokul kitart. A hétfői tárgyalás ezzel vé­get ért. ma a többi vádlottat hallgatják ki. K. P.------ I -gg V állalataink önállósága nagymértékben növekedett. Megszűnt a részletekbe menő, mindent előíró irányítás, mely az üzemek vezetőit sok­szor csak a végrehajtó hiva­talnok szerepére szorította. A könnyűipari vállalatok bi­zonyos alapfeladatot kapnak. Megjelölik a legfontosabb cikkekből gyártandó mennyi­séget és értéket. Enélkül a „megkötöttség“ hiánya terv- szerűtlenséget okozna, hiá­nyok keletkeznének fontos árukban. A feladat alapjában véve azonos az' üzem tulaj­donképpeni rendeltetésével és a vállalati önállóságot nem csorbítja. A vállalatnak arra kell figyelemmel lennie, hogy helyesen gazdálkodjék, az eredménnyel arányban álló nyersanyagot használjon fel és a vállalatban fekvő nép- gazdasági vagyonnak megfe­lelő nyereséget mutasson ki. Ezzel lényegében be is feje­ződik a vállalatok „irányítá­sa“. Miben áll tehát az önálló­ság, ha a vállalatnak végered­ményben előírják, hogy a dön­tő cikkből mit termeljen és mennyi nyereséget érjen el? A vállalatoktól függ, mit tud­nak termelni a kötelezően megszabott mennyiségeken felül, mert a saját kezdemé­nyezéseikből, jó gazdálkodá­sukkal és a dolgozók szorgal­mával elért vállalati többlet- nyereség tekintélyes része fö­lött a vállalat rendelkezhet. De önállóak lettek a vállala­tok sok olyan szervezési kér­désben is, melyekben azelőtt megkötötték a kezüket. Pél­dául a könnyűiparban a bér­alapszemlélet alapvetően megváltozott. A vállalatok körülményeik­nek megfelelően oszthatják be a rendelkezésükre álló bér­alapot. Azelőtt előírták, hogy a vállalatok milyen téren, mi­lyen mértékű önköltségcsök­kentést érjenek el. Most az egyetlen nyereségmutató, il­letve a terven felüli nyereség elérésére irányuló törekvés önmagától azt fogja előidézni, hogy a vállalatok saját érde­kükben önköltségcsökken­tési „mutatók“ nélkül is ar­ra törekednek, hogy olcsób­ban termeljenek. Az ésszerű­sítés minden dolgozó közös ügyévé válik, a közös nyere­ség elérése érdekében. Az újí­tásokban nemcsak az újító lesz érdekelt, hanem min­denki az üzemben, ha ez az önköltséget csökkenti, illetve a vállalati nyereséget növeli. Most, hogy a vállalatok fö­lött megszűnt a szükségtelen gyámkodás, a vállalatok, igaz* gatói ne is várjanak a gyámr kodásra! A vállalati vezetés kötelezettségei és felelőssége megnövekedett. A vállalati igazgató nem utasításokat végrehajtó bürokrata, hanem ténylegesen ipari vezető és ezt munkájával, az üzem eredményességével be is kell bizonyítania^ A vállalatok vezetése most új helyzet előtt áll. Az üzemi erőforrások, a gépi kapacitás, a munkaerő mennyisége és minősége eddig az igazgató számára megszabott adottság volt. Most az igazgatónak alakítania kell üzemének adottságait és kezdeményez­nie kell a fejlődést. Egyre ke­vesebb lesz az olyan problé­ma, melynek megoldásáról az igazgató úgy vélekedhet, hogy az „nem az ő feladata“, ha­nem a felsőbb, vagy esetleg éppen nem is létező szervekéi Kutassák fel a lakosság leg­jobb ellátásának módját. For­dítsanak nagyobb figyelmet kivitelünk növekedésére, Uj cikkeket tervezzenek a bel­földi és a külföldi piacok szá­mára. Ma az egyes gyárak exportmintáinak tervezési költségeit is kifizeti a külke­reskedelem és megveszi meg­felelő exportcikkeit. A Váci Kötöttárugyár gyermektré­ningruhái és más gyártmá­nyai sok országban, köztük fejlett ipari államokban is igen kedveltek; A jövő évben megnyíló brüsszeli vásár nagy seregszemléje lesz a vi­lág ipari haladásának. Min­den üzemünk kiállíthatja új* saját tervezésű cikkeit Brüsz- szelben a magyar pavilonban. Ezt is lehetővé teszi a vállala­ti önállóság. Az új iparszervezési mód­szer megfelelő eszköz a ter­melés, a vállalatok és igy az egész népgazdaság fellendíté­sére. Ha következetesen vég­rehajtjuk, a nagyobb vállalati önállóság eredményei gyor­san fognak kibontakozni; Dr. Kátai Miklós Könnyűipari Minisz­térium Bssszúhél felgyújtotta szülei lakását Hétfőn délután az Ajtósi ! Dürer sor 13. számú házhoz í hívták ki a budapesti tűzoltó­kat. Jelentették, hogy a har­madik emelet 28. számú lakás \ ég. Mire a tűzoltók kiérkez- I tek,. az egész berendezés lán- i gokban állott, a lakásba azon- j ban nem tudtak bejutni, mert az ajtót eltorlaszolták, és így az utcai ablakon keresztül ol­tották el a tüzet. A megindult vizsgálat ki­derítette, hogy a lakás Vitzky Sándor mérnök tulajdona és a tüzet gyújtogatás okozta. Vitzkyék elmentek hazulról és 19 éves fiúkat, ifj. Vitzky Sándort otthonhagyták, ö a lakásban található tárgyakat: asztalokat, székeket, szekré­nyeket, az összes ruhaneműé- két máglyába rakta, meggyúj­totta és az ajtót eltorlaszolta; Ifj. Vitzky is a lakásban ma­radt, a konyhába ment, ott ki­nyitotta a világítóudvarra nyíló ablakot és kiült a pár­kányra, nehogy füstmérge­zést kapjon. A tűzoltók itt ta­láltak rá. A kár húszezer fo­rint. A különös ügyben a vizs­gálat folyik.­Andris rettenetes állapotban jön ki délután a bölcsődéből. Bal szeme bedagadva, körül lila karika, szabá­lyos „monokli“. — Mi van veled, kis bogár? — Aputám a Buszi beleütött a szemembe. Komoly az ügy. Buci majd egy fejjel magasabb Andrisnál, idősebb egy. évvel, ha most verni kezdi, megutálja a gyerek a bölcsődét. Pár napja lépett elő életében először Andris. A „műszóktól“ átkerült a „tipegők“ csoportjába, „felsőbb osz­tályba lépett“. Eddig nagyon szerette a bölcsődét. Játszott a járókában, aludt dél­után, babusgatta a gumi és egyéb állatokat. Most már persze más. Komoly fel­nőtt gyerekek közé került, vannak itt három évesek is, már építőkövek­kel játszanak, kis talicskákat tol­nak. és Andris két esztendejének minden komolyságával a napos kár- szalagot is felvehette. Most pedig jön ez a Buci, elkezdi verni, és akkor atyai tekintélyem teljes latbavetése sem fogja bölcső, (lébe kényszeríteni Andrist. Is­merjük már ennyire egymást. Ap­ia fia. Vállat vonok. — Mért hagytad — térek ki a té­ma elől. VERIK ANDRIST... Egy pillanatig még átsuhan ben­nem, hogy szólni kéne Mária nővér­nek, de gyorsan leteszek róla. Bu­cit megbüntetik, aztán alattomban mindent visszaad majd Andrisnak. Különben sem jó, ha mi. felnőttek beavatkozunk a gyerekek dolgába. Más világ, más erkölcsi normáik. Abból még semmi jó nem szárma­zott, ha két gyerek vitájába egy fel­nőtt beleszólt. Aztán meg lehet az egész véletlen is. Buci belekapott a gyéreik szemé­be, holnapra mind a ketten elfelej­tik, mért csináljak cirkuszt? Felöltöztetem Andrist, hazame­gyünk. Másnap figyelem a gyereket, sem­mi nyom. Illetve a lila szem most már a szivárvány összes árnyalatát felvette, de ez már a gyógyulás jele. múlik a ..monokli". Harmadnap jön a meglepetés, Andrisnak most a jobbszeme dagadt be. Ez tudatos verés. Most a másik szemét készítették ki. Eszembe jut boldogult gyermekkorom, a Kálvária tér környéke. Elismerően bólintok. Szakszerű munka! Aztán minden átmenet nélkül gu­rulok dühbe. Hiszen ez az én gyere­kem! Ezt itt laposra verik, ha nem történik valami. Es a nővérek? Azoknak nincs szemük? Az orruk előtt agyonvernek egy gyereket és észre se veszik? Persze, rájuk nem haragszom any­agira, mint Andrisra. Az ÉN FIAM hagyja magát verni! Véres ökölcsa­ták emléke ködük fel a nem is olyan rettenetesen régmúlt időkből, össze­kerültem én is erősebb srácokkal, mentem haza összeverve is, de min­den Vili. kerületi gyerek tanúm, hogy a másik se vitte el soha szára­zon, — Ide figyelj, Andris. Ha még- egyszer hagyod, hogy a Buci össze­verjen, tőlem is kapsz ráadásul egy párat. Hazafelé mind a ketten hallga­tunk. Bennem forr a düh, Andris nem érti az egészet. Eddig ha fájt valami, babusgattuk, ápoltuk. Most meg további verés van kilátásban. Soha nem ütjük a gyereket, ez is új, fantasztikusan meglepő lehet néki. Gondolkozik.: Másnap a homloka sebes. Nem is szólok hozzá. Felöltöztetem. Elindu­lok haza. Andris utánam. Vigyázok, hogy tartani tudja a lépést, de hátra se nézek. Jön, totyog utánam fel a Gellérthegyre, szipog. — Aputám, fogd meg a kezemet. — Nekem olyan gyerek, aki hagy­ja magát verni, nem kell. Menj, ahova akarsz. Erre már felsír. Nagyon szeretjük Andrist, ő ezt tudja, és a szeretet legkisebb megvonása olyan büntetés, amihez csak a legsúlyosabb esetben nyúlunk. Sírva jön utánam, hova is mehetne, apró lábaival kapaszko­dik felfelé az úton és sír. Rettene­tes az egész. Alig tudom elviselni, de mit csinálják. Ha most megbo­csátok. holnapra kiütik két fogát. Minden zokszavára összerándulok, de nem törődöm vele. Hazaérünk. Andris teljes apátiába süllyed. Sétál, nem játszik, leül a székébe és 'gondterhelten töri a fejét. Érik a többnapos vetés. Reggel nem akar a bölcsődébe menni. Kicsit pityereg, aztán mégis bemegy a többiek közé. Délután Andrist a sarokban talá­lom. Bal arca csúnyán felhasitva, áll, néz engem, szája sírásra görbül, nem tudja, mit csináljon. Mária nő­vér panaszkodik. — A maga fia egy kis vademberi A Buci pofonvágta, erre elvonult a sarokba, kiszerelte egy talicslca ke­rekét, és elkezdte verni vele Bucit. Alig tudtuk kiszedni a kezéből. Az­tán Buci dühében hozzávágott egy építőkockát, Andris meg újra nekiugrott és mire odaértünk, az építőkockás dobozzal betörte a Buci fejét. Orvoshoz kellett vinni. Magamhoz öleltem a szipogó gye­reket. — Gyere kicsi fiam. Megyünk a cukrászdába. Annyi süteményt ehetsz, amennyit akarsz. Vadkos kis kezével átfogta a nya­kam. Boldogan simul a mellemhez, csókol, vidáman nevet. — Jól van Andris. Ha bántanak, üss vissza kétszer akkorát. Megun nultad, hogy az öklöd néha használ­ni is kell. de ha megtudom, hogy te ütsz először, olyan szorulás lesz, amilyen még nem volt. Nevet. Érti. Érzi az erejét. Tudom, hogy ő nem fog kezdeni, de ha bántiák. keményen üt vissza. Drága kis kölyköm. Megkaptad az első nagy leckét az életre. Faludi András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents