Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-26 / 22. szám

1957. MÁJUS 26, VASÁRNAP 7 'k/Cirltip Egy nap a pártmunkások között Muka János és H. Kovács János elvtársak, a járási intéző bizottság munkatársai a nyáregyházi pártszervezethez indulnak Kora reggel indultunk út­rak, nehogy a monori járási párt intéző bizottságon később 2árt ajtókat találjunk. Jókor érkeztünk. Az elvtársak ép­pen akkor készültek ki a köz­ségekbe. Tudakoltuk, ml újság a pártéletben? Már a megyénél hallottuk, hogy a járási inté­ző bizottság jól dolgozik. So­kat segít az alapszervezetek­nek, nem hagyja magukra őket. Püspöki Károly elv- társék szabadkoztak a dicsé­ret ellen. Szerintük még a monori járásban is csak a kezdet kezdetén tartanak. De azért nemcsak a jól si­került május elsejei ünnepsé­geket emlegetik, nemcsak a Dulin János elvtárs, egyéni gazdálkodó tiszta búzájában gyönyörködik taglétszám gyarapodását. Tö­rődnek egy-egy alapszervezet gondjával, bajával is. Tudják, hol mi történik, melyik falu­ban miben kell segíteniük. Kérdezősködtünk, melyik alapszervezetről írjunk. „Mindről érdemes! Min­denütt pezseg az élet“ — mondották. S amerre jártunk, megállapíthattuk: a falvak­ban, községekben valóban talpraálltak a pártszerveze­tek. fazekas Ernő pártelnök és Koszka István, a KISZ titkára t fiatalok terveiről beszélget­nek Maglód. Itt él Dulin János nyolcholdas egyénileg dolgozó paraszt, Dulin elvtárs szorgalmas, tekintélyes gazda. Az utcán mindenki tisztelettel emel előtte kalapot. 1953 óta kom­munista. Az ellenforradalom után az elsők között szervezte Maglódon az MSZMP-t. S mindenki előtt természetes, hogy Dulin elvtárs ma az alapszervezet egyik vezetőségi tagja. Sokat segít a község­ben, mint a legeltetési bi­zottság elnöke is, mert ezt a megbízatást is lelkiismerete - sen végzi. Még az sem tartja vissza, hogy felesége az éj­szakába nyúló munkáért né­ha pöröl vele. Nem csupán a minisztériu­mokban, az országgyűlésen tárgyalnak az ország dolgai­ról. Ott jártunk a Mendei Téglagyárban és ebben a kis alapszervezetben is tanúi vol­tunk, mennyire aggódnak gazdasági életünk hibái miatt. Fazekas Ernő pártelnök gyárukról szól. Bántja ót valami. Hogyisne bántaná! Mióta harcol a pártszervezet a munkásokkal együtt: nyissák meg a régi agyagbányát! — A tőkés 20 évig ebből gazdagodott. Mi a rossz irá­nyítás miatt egyszer 2 millió forintot ráfizettünk. Akkor otthagytuk. Ráfogtuk, azért mert rossz a bánya. Pedig nem igaz. Még évekig jó mi­nőségű agyagot adna — mondja Fazekas és a többi elvtárs. Már elindult az ügy „tisztá­zása“ a maga útján, de mint már máskor is előfordult, v»- lamelyik útvesztőben eltévedt. A napokra hetek jöttek, a he­tekre hónapok és a bizottsá­gok Ígérete még ma is puszta szó. De bántja az elvtársakat az üzem önállótlansága is. Ne­gyedévenként 27—30 ezer fo­rintot fizetnek be a felsőbb szervekhez. S közben ők egy seprűt sem vehetnek a me­gyei szerv engedélye nélkül! Pedig ők is felelősen gazdál­kodnának a pénzzel és nem kellene attól félni, hogy egy „seprű“ helyett tizet vesznek. Nemcsak panaszkodnak. Most alakult meg náluk a KISZ-szervezet, amely máris munkához látott Kiterjed a pártszervezet fi­gyelme arra is, hogy az egyik bányász — Béres Mihály — öttagú családja két ikerrel szaporodott. és jól jönne egy kis segítség nekik. Az alap­szervezet tudja, hogy Béres Mihály októberben téves né­zeteket vallott és nem is kér­te átigazolását az MSZMP-be. De becsületes ember, ezért tá­mogatják) A monori járás pártszerve­zeteinek jelentős segítséget ad­nak a pedagógus elvtársak. Lelkes Béla elvtárs, a monori Szabó Dezső úti iskola igazga­tója sem sajnálja a fáradsá­got, ha a párt erősítéséről van szó. Pártnapokat tart a tsz- ekben, s mindig ott van, ahol szükség van rá. Az ő iskolájuk­ban az ellenforradalom sem tudott zavart kelteni! Jó lenne minden pártmun­kásról írni, annyi nagyszerű elvtársról szólhatnánk! De most csak néhányat rajzolhat meg toliunk. Ilyen Hódi elv­társ is. A legtöbb helyen az a köz­mondás járja: a suszter ma­radjon a kaptafánál. Úriban a tsz élére Hódi Nándor köz­ségi pártelnököt választották, holott Hódi elvtárs foglalko­zása szabó. Szabadkozott ő eleget, de hiába! A tagság tudja, hogy megbízhat benne. Hódi elvtársinak sok a gond­ja a tsz-ben is. Nehéz megér­tetni a tagokkal, milyen nagy szükség lenne egy agronómus- ra. Másképpen menne a mun­ka, gazdagabb lenne a tsz, ha tudományos alapokon gazdál­kodnának. Nehéz ez a harc, de bízik benne, hogy megérti a tagság; s véleményével nincs is egyedül Hódi elvtárs. . Úriban a pártszervezetet de­cemberben hozták létre. Fenn­jártak a megyénél, de ott még nem kaptak akkor segítséget, csak a maguk erejére támasz­kodhattak. S bár az ellenség sokat fenyegette őket, ma 27 párttagjuk van. Mende egyik fűszerüzletében azt hallottuk, hogy jó lenne már a vasutat elzáró hegyet valahogy járhatóbbá tenni. S mintha csak hallgatóztak vol­are el-elmosolyodik, ahogy az unokájára pillant. A „kis kofa“ Ágika tudja, hogy ő a Hódi Nándor elvtárs a tag­gyűlésre készül, amelyen már pártmegbízatásokat adnak az elvtársaknak és pártcsoport- bizalmiakat is választanak kedvenc és igazi „női“ ravasz­sággal ki is használja ezt. A pártmunkások sam mindig dolgoznak. Jut idő — ha ke­vés is — a családra, a szóra­kozásra. A járási párt intéző bizott­ságon először azt mondták, ha hisszük, ha nem, szórakozásra már nem futja idejükből. Az egyik elvtárs azonban Lelkes Béla elvtárs Otrockl Julianna, Szurok Márta, Kovács Mária és Győri Zsuzsanna tanulókkal vidám be­szélgetés közben na, a tanácstagok a VB-ülésen épp erről tárgyaltak. Az idei költségvetésbe be­vették: utat csinálnak (az elő­készületek meg is történtek) a vasúthoz. 1500 dolgozó éle­tét, munkáját könnyítik így meg. Igazuk volt a járási elv- társaknak: a mendei tanács mindig a dolgozók legfőbb problémáival foglalkozik. November elsején Ecseren ismét megjelent Kaiser József jobboldali szociáldemokrata, aki 1948 óta nem járt a köz­ségben. November 2-án eltűnt a borbély cégtáblája és helyét az „SZDP“ foglalta el.' Gyűlés sek, röplapok hirdették az „új élet kezdetét“. — A nagyhan­gú Kaiser az SZDP-táblával együtt november 4-én éjszaka eltűnt — emlékezik Lojkovics József elvtárs, a községi párt- szervezet elnöke. Míg beszélgetünk, Lojkovics elvtárs körül ott ugrabugrál Ágika, a három és féléves unoka. És a kemény, fáradt elszólta magát: múltkor öten ötfelé mentek, szerte a járás­ba. Hogy, hogy nem, estére azonban „véletlenül“ mind a mendei borkóstolónál futott Lojkovics József elvtárs az unokáját kényezteti össze. Nem hiszik? Pedig elő­fordul. Fényképpel is bizo- nyitjuk. Sági Agnes — Marosi Éva Foto: Lelkes István Jakab Sándor, H. Kovács János, Muka János, Püspöki Károly, Kupecz Ferenc és Volenter János elvtársak tana­kodnak: jobb lesz-e az idei bortermés a tavalyinál, mert az igazán ízlik nekik Szakszervezeti aktivaértekezlet az 1957-es terv feladatairól A Szaktanács elnöksége szombaton délelőtt aktívaér­tekezletre hívta össze a szak­szervezeti funkcionáriusokat, ahol Somogyi Miklós, a Szak­tanács elnöke Aondott beszá­molót, az 1957-es népgazdasá­gi tervről, s az ezzel kapcso­latos szakszervezeti feladatok­ról. Beszélt népgazdaságunk eddigi eredményeiről, s ele­mezte az 1949—1952-es idő­szak túlzott iparosításának hibáit. Hangsúlyozta, hogy e hibák kijavítását 1953 máso­dik felében megkezdtük és ennek eredményeként 1953-tól 1956 októberéig 26,5 százalék­kal növekedett a lakosság fo­gyasztása. Az idén végrehaj­tott bérkorrekciók eredmé­nyeként további 14 százalék­kal nőtt egy-egy kereső reál­bére. Az 1957-es népgazdasági terv, amely rövidesen az or­szággyűlés elé kerül, messze­menően figyelembe veszi le­hetőségeinket, adottságain­kat. 1957-re 82,4 milliárd fo­rint. nemzeti jövedelmet ter­vezünk, amely a korábbi ter­veknél alacsonyabb. Ennek el­lenére a jelenlegi életszínvo­nalat meg akarja őrizni kor­mányunk. Jelentős mértékben csökkennek például a beruhá­zások, amelyek összege az idén még a nyolc milliárdot sem éri el. Bővített újrater­melésre alig több mint két­milliárd forintot fordítunk. A lehetőségek szerint első­sorban a munkaigényes gyárt­mányok termelésére törek­szünk. Ennek ellenére tovább­ra is jelentős importra, sőt nyugati importra is szüksé­günk lesz. Ezért a verseny­mozgalmat az export-tervek teljesítésére és a gazdaságos termelés szolgálatába kell ál­lítani. Fel kell karolni azt a kezdeményezést, hogy megta­karított anyagból minél több árut termeljünk exportra. Somogyi Miklós elnök ez­után a bérezés helyes mód­szerének kialakításáról, a ter­melékenység növelésének esz­közeiről és az üzemeket érintő egyéb kérdésekről tájékoztat­ta a hallgatóságot, SZÍKELY BERUM EMLÉKEZETI SZADI KÖZSÉG Minden év májusában ün­nepelni gyűlnek ősszé Szada község dolgozói, hogy a 122 éve született Székely Berta­lan emlékének adózzanak. Székely Bertalan csaknem két évtizeden át lakott és dolgo­zott ebben a természeti szép­ségeikkel megáldott Pest me­gyéi faluban. Az emlékmúzeum — melyet a múlt év őszén avattak fel a szadaiak — három terme ki­csinek bizonyult az érdeklő­dők számára. A megemlékezés ünnepi szónoka dr. Benda Kálmán, a Történettudományi Intézet helyettes igazgatója volt, aki beszédében ismertette a mű­vész életét és munkásságának főbb állomásait. Tetszett a község parasztköltőjének, Petrák Jánosnak erre az al­kalomra írt verse. A Székely Bertalan Állami Általános Iskola növendékei énekszámaikkal gyönyörköd­tették a hallgatókat. E napon alakult meg a Székely Berta­lan Baráti Kör is. A baráti kör célja, hogy összejövete­lein megismertesse a falu dol­gozóival Székely Bertalan éle­tét munkásságát és művésze­tét. Jelentkezés a mezőgazdasági és erdészeti technikum levelező oktatására A négyéves mezőgazdasági és er­dészeti technikumi levelező okta­tás 1957—58. tanévére azok Jelent­kezhetnek, akik 1. a) a megyei, járási és városi pártbizottságoknál, a minisztériu­mokban és tanácsoknál, az állami — kísérleti — és tangazdaságok­ban, mezőgazdasági gépállomáso­kon, termelőszövetkezetekben, vagy mezőgazdasági vállalatoknál dolgoznak, vagy egyéni dolgozó parasztok és munkakörük ellátá­sához középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti képesítésre van szükségük, b) elvégezték az általános (vagy elemi) iskola nyolc osztályát, il­letve az ezzel egyenértékű közép­iskola négy osztályát, c) kétéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, d) 20. életévüket mér betöltötték (nők 19), de 40. életévüket még nem, (a 20—25 év közötti férfiak csak abban az esetben nyernek fel­vételt, ha tényleges katonai szol­gálatuknak eleget tettek, vagy ha katonai szolgálatra való alkalmat­lanságukat igazolják), 2. A jelentkezési határidő: au­gusztus 15. 3. A technikum igazgatójához, a tintával, sajátkezűleg irt kérvény­hez mellékelni kell: a) születési anyakönyvi kivona­tot, b) utolsó Iskolai bizonyítványt, e) munkahely vezetőjének Ja­vaslatát. 4. A jelentkezőket a jelentkezé­sek elbírálása után a technikumok igazgatói hívják be felvételi vizs­gára. A felvételi vizsga Írásbeli és szóbeli részből áll. Mennyiségtan­ból szóbeli és írásbeli, magyar nyelv és Irodalomból Írásbeli vizs­gát tesznek a jelentkezők. A vizs­gák időpontját a technikum igaz­gatója előre, a felvételi vizsga anyagát és a vizsgaszabályokat a Jelentkezéskor közli. Azok. akik a felvételi vizsgára behívót nem kaptak, vagy a felvé­teli vizsgán nem felelnek meg, a levelező oktatásban nem vehetnek részt. Levelező oktatás 1. osztálya nyílik az alábbi technikumokban: Mezőgazdasági Technikum Buda­pest, X., Maglődi út 8., Csorna, Debrecen-Pallag. Gyöngyös, Hód­mezővásárhely, Kaposvár. Keszt­hely, Kiskunhalas, Mátészalka, Orosháza, Putnok, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentlőrinc, Szombat­hely, Tata, Törökszentmiklós, Vác. Mezőgazdasági gépesítési: Mező- gazdasági Technikum Mezőtúr. Erdészeti: Erdészeti Technikum Sopron, Szeged. Kertészeti: Mezőgazdasági Tech­nikum Budapest, XXV., Egressy út 73. Gyümölcs-szőlőtermelési: Mező- gazdasági Technikum Sátoraljaúj­hely. Pestmegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat BUDAPEST, XIII. KÉR., FORGÁCS UTCA 9a elvállal mindenféle erőgép, traktor, rész és teljes főjavításokat, valamint egyéb mezőgazdasági gépek javítását is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents