Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1936

14

ságban Majorossy Imre polgármester, Kovácsfy Kálmán, az államépítészeti hivatal főnöke, Klein István városi osztálymérnök, Tróber Aladár főjegyző, Herbert János gazdasági tanácsos, Fekete Mihály főügyész és Ráth Mátyás vettek részt. A bizottság a helybeli lapok értesítése szerint, szemerkélő esőben végezte munkáját, majd megtárgyalta a részleteket, erről a kiküldöttek a miniszter nevében jegyzőkönyvet vettek fel. A jegyzőkönyv a hadapródiskola helyéül az alsó Makár-dülőben fekvő északról a Közép- makár-út, délről a Szigeti-országút, keletről a Pécs-Baranyai Kertészegylet faiskolája keleti határának egyenes meghosszabbított iránya, nyugatról pedig a volt vámháztól északra húzott egyenes vonal által határolt 22 katasztrális hold 964 négyszögölnyi területtömböt jelölte meg, melyet cikkünk elején részletesen leírtunk.

Szolgáltatások követelése a várostól.

A várostól a következő szolgáltatásokat követelte a jegyzőkönyv:

1) a telek vételárának felét a város viselje;

2) az építéshez szükséges vizet díjtalanul kiszolgáltassa;

3) a közvizvezetéki vízből az intézetnek naponkint és személyenkint 15 liter vizet biztosítson;

4) az uszoda táplálására és öntözési célokra a szükségletet akár a vízvezetékből a feles vízzel, akár pedig a rendelkezésre álló rókusi, vagy csoronikai források vizének bevezetésével biztosítsa;

5) kötelezettséget vállaljon, hogy az építési telket kettéválasztó Alsómakár-i dülő- utat megszünteti;

6) kötelezettséget vállaljon továbbá arra is, hogy a szomszédos kőbányában a robbantásokat beszünteti és a kátyúkat betemeti;

7) végül kötelezze magát a telep befásításához szükséges cserjék és csemeték kiszolgáltatására.

Az ügy sürgőssége miatt a1 miniszteri megbízottak kifejezték azt az óhajukat, hogy ez ügyben a város mihamarabb intézkedéseket tegyen.

Ha a feltételeket számbavesszük, meg kell állapítanunk, hogy a kincstár azért a sok előnyért, amelyet Pécs gazdasági élete, kultúrája a hadapródiskola által nyert, valóban szerény ellenszolgáltatást követelt.

A június 14-iki rendkívüli városi közgyűlés.

A város tudatában is volt a nagy nyereségnek, amit a június 14-én tartott rendkívüli városi közgyűlés lefolyása bizonyít.

A tanácsi jelentés örömmel közölte, hogy a június 3-án tartott közgyűlésből előterjesztett kérelem eredménnyel járt. „Bár hivatalosan még nem tétetett közzé, a jelenségekből következtetve és magánértesülések szerint biztosra vehető, hogy a tervezett honvéd hadapródiskolák egyike Pécsett fog felállíttatni.“ Így, ilyen óvatos fogalmazásban jelentette be a tanács a fontos valóságot, minek oka az volt, hogy még nem volt meg a törvény, a javaslatot, mint fentebb közöltük, e napon kezdte tárgyalni a képviselőház.

A tanács előterjesztette a miniszteri kiküldöttekkel felvett jegyzőkönyvet s kérte a közgyűlést, hogy a feltételeket fogadja el, s a telek vételárának fedezetére a szükséges hitelt engedélyezze.

Mielőtt a közgyűlés a tanács előterjesztését tárgyalta volna, Littke József bizottsági tag indítványt tett, hogy a város ez ajánlatának elfogadása és a kérdéses intézet Pécsett leendő felállításának végleges kimondása után a honvédelmi miniszterhez a város köszönetének kifejezésére küldöttség menesztessék.

A nevezetes ülés további lefolyását a városi közgyűlési jegyzőkönyvből szóról szóra közlöm:

„Mely ügyben egyhangúlag a következő határozat hozatott:

1. A város tanácsának lelkes éljenzéssel fogadott jelentése örvendetes tudomásul vétetik.