Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1936
15 2. A felhozott jegyzőkönyvben foglalt s fentebb 1—7-ig pontok alatt részletezett hozzájárulás s kötelezettségek megszavaztatnak, illetőleg a város terhére készségesen átvállaltatnak. 3. A város tanácsa felhatalmaztatik, hogy ezen hozzájárulások fedezetére elszámolás mellett a szükséghez képest 30.000 forintot meg nem haladó kölcsönt valamely helybeli pénzintézetnél felvegye .. . 4. Mivel pedig a város közönség nagy örömére szolgáló jó eredmény Főispán úr Öméltóságának városunk fejlődése és jólétéért kifejtett lelkes buzgalmán kívül főként a m. kir. honvédelmi miniszter úr Önagyméllósága által városunk iránt mindig tanusí- sított meleg érdeklődésnek és jóakaratnak köszönhető, ennélfogva Littke József bizottsági tag indítványa közhelyesléssel elfogadtatik s az annak idején menesztendő s polgármester által megalakítandó köszönő küldöttség vezetésére Főispán úr Öméltósága felkéretik.“ A „Pécsi Figyelő“ c. ellenzéki újság megjegyzése. így folyt le a nevezetes városi közgyűlés, melyhez mint jellemző adatot a helybeli ellenzéki érzelmű Pécsi Figyelő c. lap vezércikkének egy részét kiírom: „. . . lesz a városnak ebből az intézetből annyi haszna, hogy bőven megérdemlik köszönetünket azok, akiknek az intézet idehelyezésében részük van, s ebben a tekintetben helyes nyomon járt Littke József, amikor a honvédelmi miniszternek! és a főispánnak indítványozta a köszönetét megszavaztatni, mert annyi bizonyos, hogy városunk most is üres kézzel került volna ki a versenyből, ha nem a honvédelmi miniszter fia ül a főispáni székben. Ezt a köszönetét Fejérváry Géza és Fejérváry Imre bárók már azért is megérdemlik, mert a protekció most az egyszer nem ért érdemtelent s nem járt érdemesebbnek a mellőzésével.“ A terület kisajátítása. A miniszteri kiküldöttektől felvett jegyzőkönyv alapján azonnal megkezdődött a magántulajdonban levő földek kisajátításának előkészítése. Az előkészítő munka a kisajátítási összeírással június 11-én, tehát a bizottsági szemle utáni napon azonnal kezde tét vette. Az érdekelteknek a város négyszögölenkint 50 krajcárt ajánlott fel; a házakat, pajtákat külön értékelték. A tulajdonosok a felajánlott összeget nem fogadták el, egyezkedés kezdődött. Közben június 17-én a honvédelmi miniszter kérésére a kereskedelemügyi miniszter megadta a kisajátítási jogot, így a kisajátítási összeg bírói megállapításának sem volt többé akadálya. Erre nem került a sor, mert az érdekeltek belementek abba, hogy földjeiket négyszögölenkint átlag 75 krajcárért átengedik, az épületeket is magasabbra értékelték. A Pécs-Baranyai Kertészegylet házai és telke 10.000 forintba vétetlek fel, facsemetéit november 15-ig otthagyhatta. Krausz Salamon háza, gazdasági épülete és telke 7.778 forintban volt megállapítva, s külön 1250 forintot adtak neki „az üzleti veszteségért.“ Az egyes telkeken levő kerítések, • facsemeték, fenyer, lábon álló kukorica, vetemények értékét külön vették fel. A város, miután Majorossy polgár- mester június 28-án az érdekeltek által egyezségileg elfogadott kisajátítási összeíráshoz a város közönsége nevében hozzájárult, július 25-én 24.484 forintot utalványozott át, mint a vételár felét, a kisajátítást intéző bíróságnak. Az egész terület tehát 48.968 forintba került. Ez összegből később a városnak valami visszatérült. Ugyanis a Hadapród- és Kürt-utcák létesítése után az utcák melletti, az intézet részére nem szükséges földeket a város egykori tulajdonosaiknak a kisajátítási áron visszaadta, azokat a részeket pedig, melyekre a régi tulajdonosok igényt nem tartottak, belátása szerint értékesítette. A kisajátított földekből az intézet céljaira tényleg felhasznált terület 20 kát. holdat és 39 Cj-ölet tesz ki. Az építkezés vállalatba-adása. Láttuk, hogy a miniszter eleinte a városokkal akarta az intézeteket megépíttetni,
