Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1933
25 tény erkölcsi világfelfogást, a tiszteletet a magyar nemzeti történet nagy hagyományai iránt és az ezeréves Magyarország területi integritásához való törhetetlen ragaszkodást. A római katolikus növendékek minden vasár- és ünnepnapon szentmisét és szentbeszédet hallgattak. Az év folyamán négyszer járultak a szentgyónás és áldozás szentségéhez, részt vettek az időközi egyházi szertartásokon és ünnepségeken, valamint a húsvéti lelkigyakorlatokon, melyek február hó 8., 9., 10. és 11-ik napjain folytak le, s melyeken a szentbeszédeket P. Kiss Szaléz ferencrendi áldozópap tartotta. A lelkigyakorlatok ideje alatt reggel szentmise, este pedig ájtatosság volt. A tanári kar a városban megtartott lelkigyakorlatokon vett részt. A protestáns vallású növendékek minden vasár- és ünnepnapon részt vettek az intézet protestáns kápolnájában megtartott istentiszteleteken. Ünnepélyt tartottunk október 31-én, a reformáció emlékünnepén, úgyszintén a tanév megnyitása és bezárása alkalmával. Úrvacsorát három alkalommal vettek a növendékek: december 3-án, február 11-én és május 20-án. Minden Úrvacsora-vételt három napos előkészítő-áhítat előzött meg. A csendes napokat február 8., 9. és 10-én tartottuk. Előadóink voltak : vitéz Fogarassy Árpád, tanácsnok, Fazekas Lajos főelőadó, az ifjúsági gyülekezet gondnoka, Légrádi Elek főelőadó. A felekezeti békéről Ákos István r. k. intézeti lelkész tartott előadást. Egész éven át buzgón tanulták a növendékek az egyházi énekeket felváltva a református, evangélikus és unitárius énekeskönyvből. A növendékek olvasták a külmissziós folyóiratokat és Biblia-tanulmányozást végeztek. Konfirmációi ünnepélyt áldozócsütörtökön, első Úrvacsora-vételt pünkösdkor tartottunk. A konfirmált növendékek teljes Szentírást kaptak ajándékul a protestáns püspökségtől, az érettségizett növendékek pedig felekezetűk hitvallásos könyveit. A Biblia-ismerési verseny három helyezettje könyvjutalomban részesült. e) Tanulmányi és fegyelmi állapot. A Rendtartás előírta módszeres értekezleteket szeptember hó 22-én és március 3-án tartottuk meg. Ezeken az értekezleteken azokat az átfogóbb nevelési és módszeres elveket beszéltük meg, amelyek az intézet számára minden tantárgy tanításánál egyformán érvényesek és nélkülözhetetlenek. Az egységes oktatás biztosítására ezenkívül a tanulmánycsoportok is tartottak minden hónapban egy-egy értekezletet. Ezeken a gyűléseken a tanulmánycsoportvezetők megbeszélték az egyes tárgyak metodikáját, az anyagrészek mikénti feldolgozását, a dolgozatok írását és javítását s az egyes tantárgyak megfelelő részeinek kapcsolatait. A tanulmányvezetők óralátogatásaik kapcsán ilyenkor közölték az elmúlt hónap pedagógiai tapasztalatait. A tanárok beszámoltak a saját tárgyukra vonatkozó újabb tudományos munkákról és szakfolyóiratok értékesebb tanulmányairól. A tanulmánycsoportok értekezleteit minden alkalommal megelőzték az ú. n. tanulmányvezetői értekezletek, melyeken az igazgató elnöklete alatt összegyűlt tanulmány vezetők beszámoltak előző havi tapasztalataikról, az igazgató pedig közölte a maga észrevételeit és kiadta rendelkezéseit. Az első ellenőrző értekezletet november 23-án, a másodikat a VIII. évf. növendékei részére április 13-án a többi évfolyam növendékei részére április 23-án tartottuk meg.
