Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1932

36

polyból a szokott úton: Drinápolyon, Szófián, Nisen, Belgrádon keresztül Magyarország felé. Basái már kora nyár elején megkezdték a hadműveleteket. Arszlán budai basa Palotát vette ostrom alá, de kudarcot vallott, Thury György hősiesen védelmezte a várat, míg a felmentés megérkezett. A kudarcért a basa később életével lakolt, a szultán lefejeztette. A mieink visszafoglalták Veszprémet. A pécsi bég Segesdet vette ostrom alá, de Zrínyi azonnal a vár felmentésére sietett s négy óráig tartó küzdelemben szétszórta a török hadat, melynek menekülő katonái olyan rettegést keltettek Pécsett, hogy a város lakossága házait elhagyta s az erdőkbe futott. Zrínyi kémei munkában voltak s a szultáni sereg s a hozzá csatlakozó basák, bégek mozdulatairól híreket hoztak. így tudta meg, hogy a drávamenti törökök Siklós körül gyülekeznek. Zrínyi nem elégedett meg a kémjelentésekkel, hanem a babocsai őrség egy részét és annak alkapitányát, Verebélyi Mihályt magához véve, 500 lovast és 1000 gyalogost kémszemlére indított unokaöccse, a vitéz Alapi János vezérlete alatt. A kis csapat kora hajnalban Siklós alatt váratlanul meglepte Mehemed tirhalai béget, aki a váron kívül táborozott 300-ad magával s az egész török sereget megsemmisítette. A bég fiát elfogták, maga a bég menekülés közben esett el, a tábor minden felszerelése és kincse a győzőké lett. Bár nem valószínű, hogy a szultánt ez a jelentéktelen epizód haditerve megváltoztatására bírta volna, a siklósi ütközet után mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a hadjárat közelebbi célja Sziget megvívása lesz.

Szigetvár 1556-iki ostroma óta tudott dolog volt, hogy a török a vár birtokára vágyik, a békealkudozások alkalmával átadását a szultán többször követelte. Ha a szultán nem tekintette magához méltó feladatnak a hadjárat céljául csak ezt választani, ha arra is gondolt, hogy Szigetvár megvívása után összeméri erejét az új magyar királlyal, hatalmas seregének első feladatául mégis csak Szigetvár megvívását jelölte ki s roppant seregét ide irányította.

Zrínyi 3 világrész ereje ellen.

Zrínyi a török előhadat, mely július 31-én tűnt fel Szentlőrinc felől, kiküldött lovasaival és puskásaival félnapig feltartóztatta, majd a palánkok és falak mögül puska- és ágyútűzzel fogadta, de az előhad után, augusztus első öt napján mind nagyobb és nagyobb tömegek vonultak fel, megérkeztek az ágyuk is és a hatalmas málha, az ellenség széles ívben kelet és északkelet felől ellepte a környéket. A szultán nagy zöld sátorát Turbék körül verték fel a középtájon, előtte jobb és balfelől hosszan húzódott el a tábor, nyugat és dél felől a végvárak basái telepedtek meg seregeikkel. A szultán augusztus 6-án, keddi napon csatlakozott hadához. A vele volt csapatok teljes díszben, némán vonultak fel, ugyanilyen díszben és teljes csendben vártak a már táborbaszállt csapatok. Adott jelre megdördültek az összes ágyuk és puskák, egetverő „Allah“ ordításban tört ki százezer harcos torka : megérkezett a szultán. Három világrész ura, egy beteges, 74 éves ember a maga barbár hatalmának teljességével mutatkozott be annak a maroknyi magyar seregnek, mely odabent a bástyák és falak mögött egy elszánt vezérrel az élen, készen a legvégső ellenállásra, a hódító törökkel szemben nemcsak a szerencsétlen magyar nemzetet, hanem egész Európát képviselte. Hogy Zrínyi így fogta fel feladatát, mutatja az, hogy maga zárkózott a várba s a szultán megérkezését ő is lövésekkel, a bástyák és falak kidiszítésével s az ősi magyar harci kiáltással: Jézus, Jézus fogadta.

Tudott dolog a történelemből, hogy Szigetvár Zrínyi idejében 3 részből állt: a várból, óvárosból és újvárosból. Az újváros 1556. óta keletkezett, be volt kerítve, köréje vezették az Almás vizét, így ez is meg volt erősítve. Tudott dolog az is, hogy Zrínyi