Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1932
35 badítva láthatja s a gyakorlati ember szemével is lehetségesnek, végrehajthatónak mondja a tervet. Szerinte a török kérdésnek ez az egyetlen helyes megoldása, mert a törökkel a béke rosszabb a háborúnál. Zrínyi tervét nem fogadták el, a tett politikájával szemben győzött a megalkuvásé, a tétlenségé, de győzelme rövid ideig tartott, mert két év sem telt el és újból megdördültek az ágyuk s magasra csapott fel a háború lángja. Miksa politikája és Zrínyi. Ismeretes a történelemből Szulimán utolsó 1566-iki hadjáratának oka. A nagyvonalú politikával szemben aggodalmasok rendesen a kicsinyes egyenetlenkedések területére siklatják át tevékenységüket. Miksa is megújította a török békét, ezzel szemben szükségesnek látta, hogy János Zsigmonddal, az erdélyi fejedelemmel bizonyos határvárak birtoka miatt felvegye a harcot. Miksa vezérei János Zsigmonddal szemben olcsó babérokat arattak, elfoglalták Tokajt, Szerencset és Nagybányát, de ezzel felidézték újból a török háború veszedelmét. Szulimán nem nézhette védencének megaláztatását, kihívásnak tekintette maga ellen Miksa hadakozását az erdélyi fejedelemmel, készült tehát a háborúra. Zrínyi nem helyeselte Miksa politikáját, elkedvetlenedett s 1565-ben lemondott minden hivataláról, de lemondását Miksa nem fogadta el s Zrínyinek hivatala kötelességeit továbbra is el kellett látnia. A lemondásnak Miksa politikájának elítélése és helytelenítése mellett egyéb okai is voltak. A felvidéki hadjárat miatt, mely természetesen sok pénzt emésztett fel, nem jutott zsold a horvát-szlavon és a dunántúli végeknek. Akkor, amikor Miksa vezérei a Felvidéken magyar várakat hódítgattak, elveszett az Unna jobbpartjának két utolsó erőssége, Krupa és Növi. Mindkettő Zrínyi vára. 1565 nyarán a végvárakat mindenfelé királyi biztosok látogatták végig s a legtöbb helyen a létszám csökkentését és a gazdálkodás megváltoztatását javasolták. Szigetvárt is felülvizsgálta egy bizottság, melynek elnöke Ujlaky János váci püspök, tagjai: Mezőlaky Ferenc szalavári apát, Mager Erez- mus kamarai és Auerspergh Weichardt haditanácsos voltak. A vizsgálat egyebek közt arra is kiterjedt, melyek azok az egyházi javak, melyeket a kapitány vagy vitézei bírnak. Tudnunk kell ugyanis azt, hogy Szigetvár fenntartására már az előző kapitányok nagy terjedelmű egyházi javadalmakat kaptak, így elsősorban a pécsi püspökség s káptalan és bizonyos apátságok birtokait. Ezek egy részének hasznát maguk a tisztek élvezték. Ámde e birtokok török területen feküdtek s jövedelmeiket csakis a szigeti kapitányoknak volt módjukban beszedni, amint hogy be is szedték azokat. Az 1562-iki béke után szó volt arról, hogy a pécsi püspök Szigetvárra megy lakni s a káptalan is odatelepedik. Talán lépéseket tettek a püspök és káptalan tagjai, hogy javadalmaikat is visszakapják. A bizottság papi tagjai arra engednek következtetni, hogy szó lehetett erről is. . . . Zrínyi gazdálkodásával a bizottság nem volt megelégedve s úgy látszik, egyenesen keresték az ürügyet, hogy a hatalmas várkapitányt és főurat minél rosszabb színben mutassák be, hogy ily módon eltávolíthassák. Zrínyi nagyúri gesztussal eleget akart tenni kívánságuknak, beadta lemondását, de Miksa megtartotta őt hivatalaiban, bár a jelek azt mutatják, hogy nem kedvelte Zrínyit s ezt hősünk érezte, tudta. ... Szulejmán Sziget ellen 1566. A török ellenben készülődött a hadjáratra és jöttek a hírek, hogy a következő évben megtámadja Szigetet. 1566. tavaszán Szulimán csakugyan megindult Konstantiná3*
