Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1932
30 adott erőt Losonczynak és katonáinak Temesvárnál, Szondy Györgynek és vitézeinek Drégely váránál, Dobó Istvánnak és hős társainak Egernél. Példájuk követőkre talált, iskolájuk kitűnő tanítványokat nevelt: a töröknek nem volt többé olyan könnyű a dolga kemény harcot kellett neki minden darab földért megvívnia. Ez az elszánt, szívós véde lem roppant anyagi és főleg véráldozatot követelt a magyarságtól, de nemcsak tőlünk, a töröktől is. Mi majdnem elvéreztünk, a töröknek pedig félelmetes híre és ereje tört meg a magyar ércfalon. A nagyobbarányú hadműveletek a Tiszántúl, a Duna-Tisza közében s a Felvidék alsó részein folytak. 1553-ban és a következő években azonban átterelődik a küzdelem szintere a szlavóniai végekre és a Dunántúlra is s Zrínyinek ismét bő alkalma nyílik kimutatni katonai tehetségét s eddigi babérjaihoz újakat szerezni. A varasdi les 1553. Ulama boszniai basa, a hercegovinai Malkocs a már ismert Murad klissai béggel 1553-ban Varasd vidékére törtek s ahogy az ilyen pusztító betörések történni szoktak, öltek, égettek, zsákmányoltak, de nem sokáig. Zrínyi Miklós magához vette Székely Lukács stíriai kapitány hadát s lest vetettek a töröknek. A török akkor már Varasd felé közeledett. Zrínyi a külvárosban vonta meg magát, Székely Lukács távolabb egy völgyben, s mikor a török a topliczai fürdőhöz vezető úton kiért a síkságra s pusztítani kezdett, Zrínyi és Székely András előrontottak rejtekükből, két tűz közé fogták az ellenséget, széjjelszórták hadait, a foglyokat kiszabadították, a zsákmányt pedig elszedték tőle. Elesett a török vezér fia is, Zrínyi egyik lovastisztje szúrta a viadal hevében keresztül. A meglepetés olyan jól sikerült, hogy a mieink közül egy ember sem esett el. De a török összeszedte magát, ki akarta köszörülni a csorbát s megtámadta Csázma és Verőcze kis erődöket. Csázmát 20 ember, Verőczét 50 védelmezte. Komoly ellenállásra nem gondolhattak. Mire Zrínyi segítséget küldhetett, már elestek. A következő évben Ungnád János stíriai főkapitánnyal Sziszek várát vették át a király megbízásából a zágrábi káptalantól s erős őrséggel rakták meg. A várat ezideig a káptalan gondozta, nagy fontossága és a káptalan anyagi erejének elégtelensége miatt Ferdinánd királyi várrá tette.... Szigetvár. A következő évben a török egy később végrehajtandó nagyobb hadművelethez kezdte meg az előkészületeket. Ez a később végrehajtandó hadművelet Szigetvár ostroma volt, az előkészítő műveletek pedig a Szigetvárt északról és nyugatról védelmező somogyi kisebb erődök megvívása. Szigetvár legutóbb a Török család birtoka volt. Török Bálint hatalmasan megerősítette, ágyúkkal rakta meg, családja állandó székhelyévé, törzsvárává választotta. Alkalmassá tette e célra fekvése. A Zselicnek nevezett középsomogyi dombos vidékből északról folyó Almás patak a síkságra érve tágas mocsárrá szélesült, ennek közepén egy tisztáson feküdt a vár, melyet éppen fekvéséről neveztek Szigetnek, melyet tehát nemcsak bástyái és magyar módra fonott és tapasztott sövénnyel, földhányásból megerősített falai, hanem az Almás vizéből származó és mesterségesen kimélyített árkai és mocsarai tettek erőssé, elsőrendű magánvárrá. A Török család alkalmazottai között hosszú időt töltött itt az utolsó magyar lantos deák: Tinódi Sebestyén is. De Török Bálint 1541-ben fogságba került, 1543-ban elesett Pécs s Szigetvár magánvárból egy csapásra országos jelentőségű végvár lett. Török Bálint neje, Pemphlinger Kata Szigetben nem érezhette többé magát biztonságban, átadta megvédésre Ferdinándnak a várat. A vár mellett már korán kialakult a város is. Pécsnek török kézre jutása után innen és a szomszédos
