Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1932
27 A per hosszú ideig húzódott, végre is 1552-ben Zrínyi győzött. Csurgó a vár minden felszerelésével s a hozzátartozó birtokokkal Zrínyi tulajdonába került. Ekkor Zrínyi Miklós már nős volt, s Horvátország és Szlavóniában és a Muraközben eddigi birtokainál sokkal nagyobb és értékesebb birtokoknak volt a tulajdonosa. Ennek rövid története a következő. Zrínyi 1543-ban nősült, Frangepán Katalint vette feleségül. Frangepán Katalin és bátyja István, korán árvaságra jutottak s atyai örökségük s ők maguk gyámi fennhatóság alá kerültek. Frangepán Gáspár, az árvák gyámja, a hatalmas örökség kezelését átvéve a maga hasznát kereste, a gyermekeket elhanyagolta, még nélkülözést is szenvedtek. Zrínyi Miklós, akinek mint bánnak hivatalos kötelessége volt ilyen ügyekben felügyeletet gyakorolni, erélyesen fellépett a hűtlen és gondatlan gondviselő ellen, kiszabadította az örökösöket a gyámi elnyomás alól s kezükbe adta a birtokokat. A felserdült hajadon iránt szerelem gyulladt szívében s 1543-ban feleségül vette. Frangepán István hálával, szeretettel és csodálattal tekintett fel sógorára, akinek olyan sokat köszönhetett s 1544-ben azt az ajánlatot tette, lépjenek családi szerződésre. Már tudjuk, hogy főuraink ilyen szerződéseket nagy számban kötöttek ebben a korban egymással s tartalmuk kölcsönös örökösödésre, egymás segítségére szólt. Frangepán István tovább ment, kimondta azt is, hogy ettől kezdve egymás birtokait közösen bírják, ami egyiké, az a másiké is, teljes joggal rendelkeznek egymás jövedelmeivel. Bár a Zrínyi birtokok is a gazdag földesurak sorába helyezték hősünket, a Frangepán Istvánnal kötött családi szerződés alapján máris az ország egyik leggazdagabb nagybirtokosává lett. A Zrínyi birtokok egy része, az Unnamenti uradalmak és várak erősen ki voltak téve az ellenség pusztításainak, a körös- és zágrábmegyeiek voltak igazában értékesek és jövedelmezőek. A Frangepán birtokok a Kulpa mindkét partjától a tengerig terjedtek s 25 várból, számos uradalomból álltak, melyek között Tersác, vagyis a mai Fiume (Tersatto) Buccari, Zeng, Ogulin, Károlyváros voltak a legnevezetesebbek. A birtokok terjedelme akkora volt, mint egy középszerű magyar vármegye területe. Frangepán István a szerződést, melyben kétszer annyit kapott, mint adott, maga ajánlotta fel sógorának, akinek az volt róla a véleménye, mint ezt később ki is jelentette, hogy sógora nem egészen tudta, mit cselekszik. Éppen azért, amikor Frangepán István később terhesnek kezdte érezni magára nézve a szerződést és annak enyhítését kívánta, Zrínyi szívesen beleegyezett, sógorával megosztozkodott, de a kölcsönös örökösödést fenntartották. Zrínyi házassága boldog volt, Frangepán Katalinnal kötött frigyéből 13 gyermek származott, leányok és fiúk. A leányok a legelőkelőbb magyar főúri családok sarjaival léptek házasságra, fiai ugyancsak magyar főrangú hölgyeket vettek feleségül, így Frangepán Katalin számos, a magyar történelemben kiváló szerepet játszó hősnek, államférfiúnak s derék magyar nagyasszonynak lett az ősanyja. Frangepán Katalin 1561-ben meghalt, 1564-ben Zrínyi másodszor is megnősült, a cseh kancellár nővérét, Rosenberg Éva grófnőt vette feleségül, kitől János nevű fia származott. Csáktornya. A Zrínyi családnak Zrínyi Miklósunktól kezdve törzsvára Csáktornya lett a Muraközben. Ezt és a hatalmas Csáktornyái uradalmat Zrínyi 1546-ban szerezte meg. Csáktornya az Ernuszt családnak volt a törzsbirtoka, az utolsó Ernuszt 1541-ben meghalt gyermekek nélkül özvegyet hagyván hátra, Keglevics Annát, aki a híres hősnek, Keglevics Péternek volt a lánya. Keglevics Péter leánya jogcímét felhasználva beleült a birtokba s azt királyi engedély nélkül, sőt királyi és országgyűlési rendelkezés és ítéle ellenére 1546-ig lefoglalva tartotta. A király Ernuszt Gáspár, a férj halála után azonnal felszólította Keglevicset, aki, mint tudjuk, horvát-szlavon bán is volt, a birtok átadására, Keglevics meg is ígérte ezt, de a végrehajtással késlekedett, újabb felszólításra sem
