Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1930
22 erkölcsnek biztosítéka pedig a vallásos meggyőződés. Törekvésünk tehát oda irányul; hogy lehetőleg minden alkalom kihasználtassék a lélek e legdrágább kincsének gyarapítására. Kétségtelen ugyanis, hogy aki igaz meggyőződéssel vallásos, az az erkölcs szempontjából is gáncs nélkül állja meg helyét az életben. A vallásos, hazafias és erkölcsi nevelésre naponta minden tantárgyban sok alkalom kínálkozik és adódik. A magyar nyelv és irodalom, a történelem, a filozófia már természetüknél fogva is bő anyagot nyújtanak a valláserkölcsi nevelésre. Egyéb tantárgyakban a tanár rátermettségétől függ, hogyan tudja tantárgya keretében a nevelési alkalmat beállítani és kiaknázni. Intézetünkben immár rendszerré vált, hogy minden tanár minden tanórán 2—3 percet szentel egy-egy valláserkölcsi vagy hazafias kérdés megbeszélésének. Csak szilárd valláserkölcsi alapon épülhet fel az a nemes érzület is, melyet hazánk mostani szomorú helyzetében minden magyar ifjú lelkében izzó szenvedéllyel kell szítanunk: a hazaszeretet. Ez a valláserkölcsi nevelés mellett nevelő és tanító munkánk végcélja. Ezért kell nekünk minden tárgy oktatását ennek a célnak szolgálatába állítanunk, mert nekünk megalkuvást nem ismerő, a tudomány fegyvereivel felvértezett, elszánt magyarokat kell nevelnünk, akik az élet viharában minden körülmények között megállják a helyüket. Hogy a vallásos, erkölcsös nevelés eredményeit fokozzuk, nagy gondot fordítottunk arra, hogy növendékeink hitfelekezetük szerint vallásbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. A római katholikus növendékek minden vasár- és ünnepnapon szentmisét és exhortációt hallgattak. A lefolyt tanévben ötször járultak a szentgyónás és áldozás szentségéhez, októberben esti rózsafüzér-ájtatosságokon vettek részt, november 2-án tanáraik vezetésével meglátogatták a temetőt, s résztvettek azon a gyászünnepélyen, amelyet ott a város közönsége a világháborúban hősi halált halt hősök emlékének kegyeletes ápolására rendezett. Halottak napján gyászmise keretében emlékezett meg mindenki kedves halottjáról. December 31-én évvégi hálaadó istentiszteletre gyűltek össze az intézet kápolnájában azok a növendékek, akik a karácsonyi szünetet az intézetben töltötték. Hamvazószerdán hamva- zásban részesültek növendékeink. Március 19., 20. és 21-én folytak le az intézeti lelkész vezetésével a hagyományos nagybőjti lelkigyakorlatok. Nagypéntek délutánján a szent sír látogatására vezettük el az intézetben maradt növendékeinket, s ugyancsak ezek vettek részt a feltámadási körmenetben. Május havában alkalmat adtunk hath, növendékeinknek arra is, hogy jelen lehessenek az intézeti kápolnában tartott szokásos esti ájtatosságokon, s hogy részt vehessenek tanáraik vezetésével a székesegyházi úrnapi körmenetben. Protestáns (református, evangélikus, unitárius) vallású növendékeink minden vasár- és ünnepnapon az intézeti protestáns kápolnában tartott istentiszteleteken vettek részt. Az istentiszteleteket az intézeti református lelkész tartotta. A protestáns növendékek a reformáció emlékünnepén (október 31.), nagyböjt első vasárnapján (február 22.) és pünkösd vasárnapján (május 24.) úrvacsorával éltek. Az intézeti lelkész a növendékeket mindhárom alkalommal 4—4 napon át tartott bűnbánati elmélkedéssel készítette elő az úrvacsorához. Karácsonykor és husvétkor a szabadságolt növendékek otthonukban jártak templomba s éltek úrvacsorával, az intézetben v isszamaradottak pedig a városi református és evangélikus templomokban tartott ünnepi istentiszteleteket látogatták 1—1 protestáns vallású tanár vezetése mellett és éltek úrvacsorával. A reformáció emlékünnepén az igazgatóság a protestáns vallású tanároknak és növendékeknek szünnapot engedélyezett. Az intézeti lelkész a tanároknak és növendékeknek március 19., 20. és 21. napjain nagyhétre előkészítő csendes órákat (bibliai elmélkedéseket) tartott. A lelkész a hittanórák keretén belül megismertette a növendékekkel Stanley Jones:
