Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1930
23 Krisztus India Országútján c. világhírű kiilmissziós művét. A növendékek osztályonként i—i példányban előfizettek a Református Diákmozgalom c. evangéli- zációs diáklapra. A növendékek a hittanórákban az egész esztendőn át János evangéliumát tanulmányozták. A protestáns püspökség az intézet érettségizett református növendékeinek a Heidelbergi Kátét, az evangélikus növendékeknek pedig Luther Márton Kis Kátéjának jubileumi kiadását küldötte meg ajándékul. A nöevndékek dr. Erdős József: „Az én vallásom“ c. könyvecskével elláttattak. f) Tanulmányi és fegyelmi állapot. A Rendtartásunkban előírt módszeres értekezleteket szeptember 16-án és február 11-én tartottuk meg. Az oktatás tekintetében való egységes eljárás biztosítására azonban az egyes tanulmánycsoportok*) is tartottak havonként külön értekezleteket. Ezeknek az értekezleteknek tárgysorozata általában a módszeres értekezletekéhez hasonlatos, s céljuk a havi munkanapló megbeszélése, az írásbeli dolgozatok tételeinek és időpontjának megállapítása, a tanulmányok kapcsolatossága érdekében szükséges intézkedéseknek, s az elmúlt hónap paedogogiai tapasztalatainak megtárgyalása. Itt tettük megbeszélés tárgyává azokat a kérdéseket is, melyek a tanári kar továbbképzése szempontjából fontossággal bírnak. A tanulmánycsoportok értekezleteit minden alkalommal ú. n. tanulmányvezetői értekezletek előzték meg, melyeken az igazgató elnöklete alatt összegyűlt tanulmányvezetők a csoportokat közösen érdeklő paedagogiai és adminisztratív kérdéseket beszéltek meg s tapasztalataikról jelentést tettek az igazgatónak. Az első ellenőrző értekezletet november 25-én, a másodikat április 20-án tartottuk meg. Az oktatásnál figyelemmel voltunk arra, hogy gyengébb tehetségű, vagy tanulmányaikban önhibájukon kívül hátramardt növendékeinknek megadjuk a szükséges eszközöket és feltételeket ahhoz, hogy ismereteiket kiegészíthessék, s társaik tudásának szintjét megközelítve, az iskolai oktatás céljainak megfelelhessenek. A bátortalanokban és gyengébbekben iparkodtunk önbizalmat kelteni, megismertetjük velük a különböző leckék megtanulásának legbiztosabb, legcélravezetőbb és leggazdaságosabb módját, melléjük osztálytársaik közül instruktorokat rendelünk, az iskolai szünidők tartamára (még a nyári szünidőre is) tankönyveket bocsátunk rendelkezésükre, szorgalmi feladataikat gondosan átnézzük és megjutalmazzuk, az idegen nyelvek elsajátítása céljából külföldre utazó növendékeket anyagi segélyben részesítjük, s kezünket csak azokról a növendékekről vesszük le végérvényesen, akik hanyagságukkal, javíthatatlan kötelességmulasztásukkal teszik a nevelő és oktató személyzet munkáját sikertelenné. Mert az a meggyőződésünk, hogy nekünk nem tudósokat, hanem munkaszerető, kötelességtudó, pontos, megbízható fiatalemebreket kell nevelnünk; mi a munkaszeretet és a pontos kötelességtudást akarjuk elsősorban növendékeinkbe belenevelni, azokat az erényeket, amelyekben — szerintünk — a mai ifjú nemzedék a legszegényebb, s amelyek szemünkben mégis a legfőbb biztosítékai annak, hogy a választott életpályán, bármilyen legyen is az, a helyét bárki becsülettel megállhassa. Növendékeink szellemi fejlődésével s az oktató munka eredményével általában meg voltunk elégedve, s növendékeink fegyelme, vagyis a nevelés és fegyelmezés terén elért eredményeink az elmúlt tanévben is általánosságban jóknak ") Rendtartásunk a tanított tantárgyakat 4 csoportra osztja. Az I. tanulmánycsoporthoz tartóz nak: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a földrajz, a természetrajz, a filozófia és a gyorsírás - a II. tanulmánycsoporthoz az idegen nyelvek; a Ill.-hoz a mennyiségtan, a fizika, az ábrázoló geometria, a szabadkézi rajz és a kémia, a fizikai és kémiai gyakorlatok; a IV. tanulmánycsoport tárgyai a test- gyakorlás, az egészségtan, a cserkészismeretek, a vívás, az úszás, a tánc, az ének és a zene.
