Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1930
10 val a pécsi volt honvédhadapródiskola épületébe beköltözködhessék. 1922 január íO-én két száztengelyes szállítmánnyal Győrből a teljes intézet és személyzete Pécsre érkezett. A növendékek karácsonyi szabadsága meghosszabbíttatott s utasítást kaptak, hogy szabadságuk leteltével, január 17-én, Pécsre vonuljanak be. Két nap múlva már megkezdődött a rendes oktatás. A győri nevelőintézetnek Pécsett való megjelenése s részéről a volt hadapródiskola birtokbavétele nagy meglepetést keltett. A város céljai érdekében a legnagyobb erővel újabb harcot indított, de a fait accompli által teremtett előnyös helyzetét a nevelőintézetnek megingatni többé nem tudta. Kovács József igazgató most már, mint legérdekeltebb fél, az ügyben folytatott tanácskozásokba bevonatott s nem szűnt meg intézete érdekében érveit felsorakoztatni és bár a végső döntés még jó ideig késett, végül is a beatus possidens álláspontja honorál- tatott s Belitska Sándor honvédelmi miniszter úr az épületet végleg nevelőintézetünknek adta át, s az egyetem elhelyezésére más intézményeket és épületeket kellett a városnak és a püspöknek átengedniök. Az 1922-iki tanév végére az igazgatóság már kezébe kapta a végleges döntést, mely szerint a nevelőintézet a volt hadapródiskola és egész területének birtokában marad és a nagykanizsai, helyesebben a volt kismartoni főreáliskolával fog egyesíttetni. Az intézet végleges elhelyezésével nemcsak a volt hajmáskéri főreáliskola nyer állandó otthont, hanem egy másik, régi, nagymultú, volt katonai, illetve ekkor már szintén reáliskolai nevelőintézetté alakított intézet is és pedig a volt kismartoni cs. és kir. katonai főreáliskola. Már föntebb jeleztük röviden azt, hogy hogyan menekült ez az iskola 1919 októberében Nagykanizsára. 1921 február 15-ével ennek is megszűnt a katonai jellege s 1922 augusztus 1-én Nagykanizsáról Pécsre költözködött és az itt lévő nevelőintézettel egyesült. A pécsi m. kir. főreáliskolai nevelőintézet tulajdonképen ezzel az egyesítéssel alakult meg. Nagykanizsáról nemcsak a jóformán teljes tanárikar és egyéb személyzet, hanem a kismartoni főreáliskolának intézeti felszerelése, az évtizedek céltudatos, tervszerű, szorgalmas munkájával létesített mintaszerű és gazdag, némely vonatkozásban egyenesen feltűnést keltő gyűjteményei is Pécsre kerültek, s ezek a paedagogiai eszközökben, segédletekben koldusszegény volt hajmáskéri iskolát egyszerre Magyarország egyik leggazdagabban felszerelt középiskolájává tették. A Nagykanizsáról érkezett és meglévő tanárikar és segédszemélyzet egyesítéséből jött létre a pécsi m. kir. reáliskolai nevelőintézet tanárikara s segédszemélyzete; a Nagykanizsáról érkezett és már Pécsett levőkből alakult ki a növen- déki létszám, a nagykanizsai intézet hatalmas felszerelése és ebben a paedagogiai felszerelés adta a pécsi intézetnek az oktatáshoz szükséges segédeszközöket, szertárakat és gyűjteményeket jóformán egészen, azért joggal mondhatjuk, hogy a pécsi reáliskolai nevelőintézetnek két őse volt: az egyik a hajmáskéri, a másik a volt kismartoni cs. és kir. katonai főreáliskola. Nem volna teljes ez a visszaemlékezés, ha — mielőtt tovább mennénk —■ a kismartoni intézet múltjára is nem vetnénk egy tekintetet. * A volt kismartoni cs. és kir. katonai főreáliskola eredetét tulajdonképen az 1848/49-iki magyar szabadságharcnak köszönheti. Az a kudarc, mely ekkor az osztrák sereget érte, arra a belátásra juttatta a bécsi abszolút kormányt, hogy a hadsereg tisztikarának kiképzése hiányos és reformokra szorul. Ő felsége I. Ferenc József 1852-ben ezért a tisztképzés előmozdítására új katonai iskolák, köztük 4 kadétiskola, felállítását rendelte el. E 4 kadétiskola egyikét az akkori „megcsonkított“ Magyarországon akarták elhelyezni. A választás Kismartonra esett, melyet egészséges fekvése, németnyelvű lakossága mellett az is ajánlott, hogy Bécstől
