Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1928
31 sei fordulunk az igen tisztelt szülőkhöz. Folytassák a nagyszünet napjaiban odahaza azt a munkát, amelyet itt, az iskolában, a tanév folyamán mi annyi körültekintéssel és kitartással megkezdtünk és biztató auspiciumok között szépen nekilendítettünk. Tegyék magukévá azt a nézetünket, hogy csak az a növendék érdemli megja szünidő nyújtotta szórakozásokat és pihenést, aki kötelességeit Isten és a haza iránt kifogástalanul teljesítette. Mert ne felejtsük el egy pillanatra sem, hogy a gyermeket csak a szülői ház óvhatja meg ideig-óráig a súlyos megpróbáltatásoktól, a lelket-testet edző erőkifejtésektől. Az élet maga nem ismer irgalmat senkivel szemben, kivételt nem tesz senkivel, az élet küzdeni, dolgozni, verejtékezni kényszerít minden embert s jaj annak az ifjúnak, aki ezekre a küzdelmekre fel nem készült lélekkel hagyja el a szülői házat és az iskolát. A szünidei szabadság elvonását azonban megint nem megtorlásként alkalmaztuk hanyag növendékeinkkel szemben. Az elégtelen osztályzatú növendékeket visszatartottuk azért, hogy őket itt, az intézetben, a mi intenzív felügyeletünk és vezetésünk mellett tanulásra, a mulasztottak pótlására kényszerítsük. Úgy a karácsonyi, mint a húsvéti szünet alatt gondoskodás történt arról, hogy a visszatartott növendékek szaktanáraik vezetésével és segítségével ismételhessék át azt az anyagot, amelynek elhanyagolása miatt őket a fenyítés érte. 8. A növendékek önképzése. Gyakran vehetjük észre a középiskolák tanulóinál, hogy egyes tanulmányaikban (s itt különösen a narrativ tárgyakra kell gondolnunk) azért nem tudnak felmutatni sikert, vagy a tudásuknak megfelelő jó eredményt, mert felelés közben erős „lámpalázzal“ küzdenek, s mert a nyilvánosság előtt való fellépés tudata, a szaktanár, az esetleges látogatók és az osztály tanulóinak személyükre koncentrált figyelme oly izgatottakká teszi őket, hogy előadásukban lépten- nyomon fennakadnak, s a kellő ismeretek birtokában is ki nem elégítő feleletet produkálnak. Hogy ezen a bajon is segíthessünk s növendékeinket a nyilvános szerepléshez hozzászoktassuk, — meghonosítottuk azt a szokást, hogy minden vasár- és ünnepnapon a lámpalázra különösen hajlamos növendékeinkkel a déli és esti étkezéshez összegyűlt növendéktársaik előtt — szabadon választott tárgykörből — rövid, 5—6 perces előadásokat tarttattunk. A választott módszer eddig bevált s félénk, bátortalan fellépésű növendékeink feleleteiben a gyakorlatok jó hatását már több esetben megállapíthattuk. De nemcsak az élőszóval való előadásokhoz akarjuk hozzászoktatni növendékeinket, — szeretnénk, ha a szakfolyóiratok hasábjain egyes beküldött dolgozataikkal is kipróbálnák erejüket, — hogy stílusuk kicsíszolására, a tanultak értékesítésére, képességeiknek más intézetek tanulóinak készültségével való összehasonlítására ebben is alkalmat találjanak. Sitt különösen matematika-tanáraink buzgólkodása járt szép eredménnyel, amennyiben a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok című közkedvelt ifjúsági szakfolyóirat növendékeink között az iskolai év folyamán valóban egész sereg buzgó és ügyes munkástársat talált. A folyóirat szerkesztősége által is elismert sikeres munkásságukért az igazgatóság ezeket a növendékeket több ízben nyilvánosan megdicsérte. Nevezett ifjúsági lapunk szerkesztősége — mint ismeretes — a matematikai tárgyak iránt érdeklődő középiskolai iljúság munkakedvét azzal iparkodik felkelteni és ébren tartani, hogy a megoldásra beküldött és általa jónak elismert feladatokat közzé teszi, s ugyancsak közli egész terjedelmükben a legjobban sikerült ú. n. minta- megoldásokat is. A lapnak az elmúlt tanév folyamán 59 középiskolából akadtak tanuló-munkatársai. Ezen 59 tanintézet között a lap hasábjain közölt feladatok és legjobb megoldások összege szerint intézetünk (a debreceni izraelita reálgimnáziummal együtt! az ötödik helyen áll1. Ábrázoló mértanból a mi növendékeink voltak a leg1 Mindkét tanintézet 16 feladattal szerepel.