Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1927

8

többé faji általánosságot, hanem törvényszerűséget. A tárgyak nem abszolút tulajdonságok egységes komplexumai, hanem különböző viszonyok csomópontjai. S mivel a viszonyok funkcionális természetének elsősorban az Ítélet a kifejezője, a logika súlya az Ítéletre megy át. Ezzel egyúttal az igazság értelme is eltolódott. A gondolkodás formái már nem képek, hanem objektív viszonyok kifejezői s így a tárgjr s a gondolkozás egyezése az igazságban értelmét veszítette. Az igazság az ideálizmus felfogásában már nem jelenti a tárgyaknak gondolatainkkal való megegyezését, hanem Ítéleteinknek egy összefüggő viszonyhálózatba való beleilleszkedését.

Mi már most a logika tárgya és feladata az ideálizmus rendszerében V

Az ideálisták egyik táborának a logika tulajdonképpen magát a filozófiát jelenti. A tárgyak között végeredményben semmi különbség nincs, minden tárgy viszonytörvényszerűségek kifejezője s csak a viszonyok kombinációkülönbsége idézi elő a tárgykülönbségeket is. Ily felfogásban külön alaptudományra nincs szükség.

Az ideálistáknak egy másik tábora, amely nem esik a tárgyaknak ilyen szélsőséges racionalizálásába, azáltal, hogy az érzetek mögött megoldhatatlan problémát lát, a szubjektív világban új tárgy kategóriákat ismer el. Az ideálistáknak ezen tábora külön logikát vesz fel, amelynek feladata újra a gondolkodás részére törvények megállapításában áll s így éppúgy, mint a fenti formális logika, propedeutikus jellegű.

Az ideálistáknak egy harmadik tábora a logikát az általános értékelmélet égjük tagjává avatja. Mivel ezen felfogásban a logikának a tárgya már általánosabb fogalomra, az értékre mutat vissza, az alaptudomány kérdését fel sem kell vele szemben vetnünk.

A logika tehát egyik formájában sem jelent ol\r tudományt, amely az összes filozófiai ágakra vonatkozólag alaptudományul szolgálhatna s nem foglalkozik oly általános tárgykategóriával, amelynek alapjain a többi tudománj’ok nyugodhatnának.

Másrészt azonban a logika rejt magában oly momentumokat, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogjr az összes tudománj'ok alapját képező diszciplína előáll- hason belőle. Ezek a momentumok lehetővé teszik azt, hogy a formális logika tárgy- logikává alakuljon át s ily értelemben azután tényleg arra a területre lépett, amely - lyrel az összes tudományok érintkeznek. A logika ebben a jelentésben a legáltalánosabb tárgyfogalomnak a tudománya s mint ilyen a keresett alaptudomány.

Lássuk a logika után testvérdiszciplínáját, az ismeretelméletet. Az ismeretelmélet is éppúgy, mint a logika, a gondolkodással mint iljrennel foglalkozik. Míg azonban a logika a gondolkodás formális oldalát teszi vizsgálódásainak tárgj'ává az igazság szempontjából, az ismeretelmélet az igazság tartalmi előfeltételeinek a tudománya.

Az ismeretelmélet fenti meghatározása azt a látszatot kelti, mintha itt egy oly tudománj'ra bukkantunk volna, amely a többi tudományág alapját képezi. Hisz a gondolkodás tartalma minden lehet, amire csak tudatunk valamilyen megnjűlatkozása irányulhat. Már pedig a legáltalánosabb fogalom, a tárgy maga, szintén gondolkodásitartalom s ígjr vizsgálata, struktúrájának, tulajdonságainak a megállapítása ezen tudóin ánj’ág körébe tartozik.

Ez a látszat azonban azonnal eltűnik, ha egy kicsit közelebbről vizsgáljuk meg a dolgot. Az ismeretelmélet magával a megismeréssel foglalkozván, a tárgyakat csak mint megismerteket teszi vizsgálata tárg\rává, csak megismert minőségükben, tehát a gondolkodással kapcsolatban kutatja jellegüket. Az ismeretelmélet, ha nem akar idegen területre átcsapni, a tárgj'akat mindig csak mint tartalmakat, tehát sohasem elvonatkoztatva a megismeréstől magától, vonja kutatásai körébe. Ez a szempont vezérli a filozófust, amikor a megismerés forrásait kutatja, ez a tartalom lebeg szemei előtt, amikor a megismerés érvénye érdekli, e szerint a szempont szerint sorakoznak fel előtte a kategóriák különböző csoportjai, mint az ismeretelméletnek centrális érdekei.

A legáltalánosabb fogalom tehát magának a tárgynak a fogalma újra figyelem nélkül maradt ebben a tudományban is, mert a kategóriák, bár legáltalánosabb fogai-