Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1927
9 mák, mint ismereti tartalmak a gondolkodástól absztrahált tárgyfogalmat nem zárják magukba. Mily viszonyban áll a metafizika a többi lilozóflai diszciplínához ? Nem jelent-e a íilozóíiának ezen legrégibb típusa a többi ág számára alaptudományt? Eltekintve a metafizikának ideális értelmezésétől, amely a metafizika nevével tulajdonképpen kategoriatant jelöl, a reális értelemben vett metafizika ontológiai része tényleg oly általános irányban mozog, hogy egészen Kantig a filozófia egyáltalán nem érezte szükségét egy még általánosabb diszciplínának. De a matefizika csak a létezőknek filozófiája. Mióta Kanttal a „létező“ mellett a „kell“ fogalma is belehatolt a filozófiába, a megismerés általánosító jelleme nem elégedhetett meg már az ontológia reális általánosságával, mivel a „kell“ fogalma mint ideális tárgykategória kiesett az ontológia területéből. így tehát a metafizika a modern filozófiában már nem töltheti be többé az alaptudomány szerepét. Amint az ontológia a létezők részére jelent általános tudományt, a modern filozófiának egy új hajtása, az axiologia vagy timológia, az ideáknak, az érvényeknek, az értékeknek a számára állapít meg oly alapot, amelyen az egyes értékdiszciplínák nyugosznak. A reális világ ontológiájával szemben tehát az axiológia az ideális tárgyak általános tudománya s mint ilyen tehát szintén nem jelent alaptudományt. A fentiekből tehát látjuk azt, hogy a meglévő filozófiai ágak közt egy sincs olyan, amely a tárgy legáltalánosabb fogalmával foglalkoznék s igy a többi ág számára alapúi szolgálhatna. Szükség van tehál egy új filozófiai diszciplínára, ha az összes filozófiai ágak számára alapot akarunk teremteni. IV. Az alaptudomány főbb általános problémái. 1. A tárgy problématikája általában. Az alaptudománynak s egyúttal a filozófiának is legalapvetőbb problémája a tárgy fogalma. A tárgy a legáltalánosabb fogalom, amely alá minden elképzelhető tartozik. Sem a tudományokban, sem a mindennapi életben nincs semmi, amire nem mondhatnók rá, hogy ez tárgy, ez valami. A tárgy fogalma trónol a külvilág végtelen reálkomplexumai fölött, ennek fogalma alá tartozik alanyi világunk legelrejtettcbb rezdiilete is. S mégis, bár az egész világot behálózza ez a fogalom, bár tudattartalmaink legvégsőbb elemeit is áthatja, a tudományos vizsgálatok számára a legnagyobb nehézséget jelenti. Mindenütt ott van s mégis oly rejtélyes a lénye. Mindenről tudjuk, hogy tárgy, hogy valami, de, hogy ez a tárgy, ez a valami micsoda, erre a kérdésre érdemleges feleletet adni a legnehezebb feladatok közé tartozik. Pedig mennyi probléma oldódnék meg a legnagyobb könnyűséggel, ha erre a kérdésre biztos választ tudnánk adni! Mennyivel világosabban tudnánk beletekinteni a dolgok szövevényes rejtélyeinek a mélyébe, ha ez az alaprejtély felfedné magát előttünk! Ennek következtében a rejtély megoldása elsőrendű érdek a filozófia s így a világnézet szempontjából is. Végeredményben az általános tárgyfogalomról alkotott nézet képezi a forrását azoknak az óriási különbségeknek, amelyek az egyes filozófusokat s az egyes filozófiai rendszereket egymástól elválasztják. Az ideálizmusnak, a reálizmusnak, a pozitivizmusnak és még sok más filozófiai iránynak épületrendszere elsősorban más-más tárgyfogalmi felfogás alapján nyugszik, illetve az egyes filozófiai és világnézeti felfogások más-más tárgyfelfogási konstrukciókra vezetnek. Már most az a kérdés, mi okozza a tárgy ily mélyreható problématikáját ? A tárgy a maga általánosságában seholsem lép közvetlenül tudatunkba, hanem a különböző tárgyak végtelen szövődményében mintegy belebogozódva rejtőznek és vegyülnek el azok a momentumok, amelyek a legkülönbözőbb tárgyakban közösek s amelyek éppen közösségüknél fogva képezik absztrahált összeségükben a tárgy álta
