Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1927
6 egy új világot fedezett fel és hódított meg a filozófia számára, az ideák világát, s ez a tárgyi tagozódás azután önként váltotta ki magából ismét a magasabb egységbe való foglalást, tehát az általánosítást. Ha eddig az ontológiát tekintették annak a filozófiai ágnak, amely a töbhi ág számára alapul szolgált, most ez nem jelentett többé alapdiszciplínát, mert csak a reális tárgyakra terjed ki érvénye. Oly általános tudományágra volt tehát szükség, amely a reális és ideális világot újra egy magasabb egységbe foglalja össze s így kiszélesítse azt az alapot, amelyen eddig a tudományok nyugodtak. Bár a filozófia ezt a tudományágat mintegy önmagából szülte, mégis azt kell tapasztalnunk, hogy a filozófusoknak egy igen nagy része vagy nem akarja megadni ennek a diszciplínának a polgárjogot s mint a filozófiának egy vadhajtását le akarja nyesni, vagy teljesen közömbösen viseltetik vele szemben s kutatásaiban az általánosító érdeket s a vele összefüggő problémákat teljesen figyelmen kívül hagyja. Azok a kísérletek viszont, amelyek eddig napvilágot láttak, felfogásban, tárgyban és módszerben a legnagyobb eltéréseket mutatják. Ezen közönyösséggel és bizonytalansággal szemben a jelen értekezés egyrészt rá akar mutatni azokra a fontos érdekekre, amelyekkel ez a filozófiai diszciplína kapcsolatos, másrészt meg akarja mutatni azt a helyes útat, amelyen ennek az új tudományágnak haladnia kell, ha tényleg alapot akar nyújtani az eddigi filozófiai tudományágaknak. II. Az alaptudomány tárgya és feladata. Fentebb láttuk már, hogy az alaptudomány oly filozófiai diszciplínát jelent, amely a megismerésnek általánosító jelleméből folyik. Az alaptudomány tehát legáltalánosabb tudományt jelent. Már most az a kérdés, mi az a legáltalánosabb fogalom, ami egy ilyen alaptevő tudománynak tárgyát képezze? Hogy az alaptevő tudomány fogalma nem határozza meg egyúttal ennek tárgyát is, legjobban mutatják azok az eltérések, amelyek ennek a tudománynak a tárgya szempontjából az egyes alaptudományi kísérletekben mutatkoznak. Ezek a különbségek elsősorban a világnézetek különbségében gyökereznek. Az ideálizmus, amely szerint még a konkrét, az egyes tárgyak is általános viszonyok, általános töi'vény szerű ségek szövődményéből állanak, az egyes tárgyakra vonatkozó ismereteknek, igazságoknak rögzítésére oly törvényszerűségeket fog felvenni, amelyek az összes tárgyak struktúrájának előfeltételeit képezik. Az ideálizmus szerint tehát a legáltalánosabb fogalom ideális viszonytörvényszerűség. Egészen mást jelent a legáltalánosabb fogalom reális értelemben. A kritikai reálizmus világának megalapozására oly fogalmat keres, melynek jegyei struktúra- alkotó szerepben az összes tárgyakban megvannak. A kritikai reálista legáltalánosabb fogalma tehát alaptulajdonságokat jelent. Ezekkel az egyes filozófiai rendszerekkel szemben az alaptudománynak az a feladata, hogy a tárgy-fogalmát minden filozófiai előítélettől mentesen vegye vizsgálat alá. Ennek a tárgyfogalomnak előfeltételmentcs vizsgálatából azután ki fog majd tűnni az. hogy a legáltalánosabb fogalom ideális vagy reális természetű-e vagy pedig ezek a fogalmak már abszti'akciók s így a legáltalánosabb fogalomban még nem találjuk meg a reálizmus és ideálizmus különbségeit. A filozófiai alaptudomány tárgya tehát a tárgyfogalom maga.
