Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1927

De most felmerül az a kérdés, lehetséges-e ilyen filozófiai alaptudomány ?

Módszertani szempontból egy ily alaptudomány lehetősége nem ütközik semmi nehézségbe. Az összes fogalmak oly területből fakadnak, amelyeknek zártságát a tárgyfogalom egysége biztosítja. A tárgynak ez az egysége magában foglalja mindazon előfeltételeket, amelyek az új filozófiai ág tudományos jellegét megalapozhatják. Ez az egység lehetővé teszi az ismereteknek módszertani összefüggését, mivel a tárgy fogalma oly kört jelöl a problémák számára, amely összes vonatkozásaikat közös forrásra, közös kiindulópontra vezeti vissza s így szerves egészbe fűzi őket.

De ha egy filozófiai alaptudomány módszertani szempontból lehetséges is, kérdés, képes-e megfelelni annak a feladatnak, melynek megoldására hivatva volna Ez a kérdés döntő fontosságú a filozófiai alaptudomány egész sorsa, jövője szempontjából.

Annyi bizonyos, hogy a filozófiai alaptudomány éppoly nehézségekkel kénytelen küzdeni, mint a többi filozófiai ág. A filozófiai tárgy problematikussága s az emberi megismerés korlátoltsága a filozófiai alaptudományban is oly akadályokat jelent, amelyek az igazság megállapítását ezen a területen is problematikussá teszik.

De amint már bevezetésünkben is hangsúlyoztak, a fenomeualisztikus ,.ignorabimus“ lemondó pesszimizmusa a filozófiában sem indokolt Ha a filozófiai problémák rejtett mélyeibe emberi szemeinkkel teljesen beletekinteni nem is fogunk tudni soha, mindazonáltal a noétikai köd, amely ezeket a problémákat takarja, a filozófiai kutatások világa mellett mindig ritkább és ritkább lesz.

S az a nyereség, amit ily ismeretelméleti felfogással az új diszciplína a filozófia s a többi tudományok számára jelent, méltó bérül kínálkozik a magasba törő s a mélységeket felkutató emberi elme számára, s azok a perspektívák, amelyek az új utón nyílnak, bíztató jelekként integetnek a Lessingek felé.

A terminus technikusok magyarázata.

Ápriorizmus az igazságoknak az a láncolatszerü összefüggése, amelynél az egy tárgyrendszerbe tartozó összes Ítéletek egy általános igazságból levezethetők. Az ápriorizmus ellentéte az aposzteriorizmus, amelynél az igazságok összefüggése nem az észből, hanem csak a tapasztalatból állapítható meg.

Axiologia vagy timologia a neve annak a modern filozófiai diszciplínának, amely a speciális értéktudományok számára általános tudomány akar lenni. Megfelelője a létezőkre vonatkozólag az ontológia.

Determináció = teljes meghatározás. Determinált = valamitől függő, valamitől feltételezett.

Dogmatizmus az az ismeretelméleti felfogás, amely szerint az emberi ész számára semmi megismerhetetlen nincs. Ellentéte a skepticizmus, amely szerint a külvilágról semmi biztosat nem ismerhetünk meg.

Dualisztikus diszkurzitás az emberi megismerésnek azt a sajátságát jelenti, amelynél fogva valamely igazságot csak úgy értünk meg ha a fogalmakat ketté tagozzuk, azaz az alany és tárgy viszonyába bontjuk fel.

Empirikus = tapasztalati; empíria = tapasztalat.

Entelichia egyrészt a reális tárgyak lényegét jelenti, másrészt azt az erőt, amelyen a biológiai jelenségek alapulnak.

Fenomenúlizmus az az ismeretelméleti felfogás, amely szerint van külvilág, amely ismereteinket irányítja, de ez a külvilág egyáltalán nem ismerhető meg.

Funkcionális = viszonyos, észtörvényből származó, tehát nem tulajdonságon alapuló.

Hypostasia az ideák szellemítését jelenti, ami által ezek gondolatainktól függetlenül is léteznek Ily hypostásiúlt szellemek némelyek szerint Platón ideái is.

3