Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1927

34

Intenció lelkitevókenységeink legnagyobb részének azt a sajátságát jelenti) hogy értelmüket, jelentőségüket nem pusztán önmagukban bírják, hanem valami másra mutatnak. A képzet egy tárgyra, a tetszés érzelme értékre intcndál, mutat.

Kategória legáltalánosabb fogalmakat jelent. Arisztotelész tárgyi, Kant ismeret- elméleti értelemben használja a kategóriát.

Komplexum több tárgynak vagy fogalomnak magasabb egységbe való foglalása. A négyes szám négy egyes, a melódia a hangok komplexuma.

Korrelátum egy bizonyos rendszerben álló tárgynak más rendszerben való megfelelőjét jelenti. A szubjektív képzetnek a külvilágban egy objektiv tárgy a korre- látuma.

Mechanizmus vak erőkön alapuló, pusztán okozati összefüggést jelent. Mechanisztikus a természet erőinek működése. A mechanisztikus világnézet azt hirdeti, hogy az egész világ és így a történelem is nem egyéb, mint pusztán okozati összefüggés magasabb cél, magasabb értelem nélkül. Ellentéte a teleológia, amely a világ s a történelem folyásában egy bizonyos cél felé való törekvést lát.

Ontologizmus az az ismeretelméleti felfogás, amely szerint valamely tárgy fogalma egyúttal annak objektivitását, létét is magával hozza, jelenti. Híressé vált Isten létének ontológiai bizonyítása. Isten fogalmában egyúttal létének szükségessége is benne van.

Praestabilita harmonia Leibniz azon világfelfogása, amely szerint a külvilág és megismerésünk egyezése Isten örök végzésén alapszik. A külvilág és belvilág egymásra- hatása ugyanis szerinte teljesen lehetetlen s így megismerés Isten különös végzése nélkül nem volna lehetséges. Leibniz felfogásával rokon az okkazionálizmus álláspontja, amely szintén a kiil- és belvilág egymásrahatásának nehézségeiből nőtt ki. Amíg Leibniz szerint van külvilág, de nem hathat belvilágunkra, az okkazionalisták megismerésünk törvényszerűségét isteni sugallatra vezetik vissza s így külvilágot a mi értelmezésünk szerint nem ismernek el.

Regulativ, konstitutiv fogalmak az ideáknak, céloknak, princípiumoknak kétféle jelentőségére, szerepére mutatnak a világrend felépítésében. A regulativ princípiumok a világ folyását irányítják s értékeket, „kell“ fogalmakat jelentenek, a konstitutív princípiumok a tárgyak, dolgok előfeltételei, lényegei, alkotói.

Subsumptionális itéletteória az Ítélet lényegét az általánosításban látja. ítélni e szerint a teória szerint annyit tesz, mint egy tárgyat általános fogalmakba besorolni.

Transcendensnek nevezi a filozófia a kritikai reálizmus világfelfogását, amely a tapasztalati világot jelenségnek tartja s törvényszerűségét egy tőlünk teljesen független világra alapítja.

Transcendentálisnak nevezzük az objektiv ideálizmusnak a világképét, amely a tapasztalati világ törvényszerűségét logikai igazságokra építi föl.