Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1926
17 gatták meg iskolánkat, hogy a közvetlen tapasztalatok kölcsönös megbeszélése által a testvérintézetek közt szükséges összműködés még harmonikusabbá legyen. Egészségi állapot. A növendékek egészségi állapota a lefolyt tanévben nem mondható kifogástalannak. A napi beteglétszám 6—12 között ingadozott. Ez a szám a január II. felében fellépett influenza-járvány következtében még növekedett, amikor a növendékeink 80%-a s a tanári kar nagy része is megbetegedett. Ezenkívül 2 vör- heny és 1 kanyaró megbetegedés is előfordult. Egyéb nehezebb — de nem fertőző — megbetegedések voltak: 1 tüdőgyulladás, 4 mellhártyagyulladás; műtéti beavatkozásra szükség volt 4 vakbél, 3 gennyes középfülgyulladás és 1 orrsövényferdülés esetében. Tüdőcsúcshurut miatt 2 növendékünk volt tüdőszanatóriumban. Fájdalom, a kérlelhetetlen halál sem kiméit meg bennünket. Titze Oltó VIII. évfolyambeli növendék tüdőtuberkolózisban meghalt. Fiatal élete utolsó napjait távol az intézettől, a szülői hajlékban töltötte s így sírjához nem kisérhettük, de lelki nyugalmáért szentmisét mutattunk be és emlékét kegyelettel őrizzük. Tanulmányi kirándulások és megtekintések. Mint minden évben, úgy az elmúlt iskolai évben is, a tanári testület tagjainak vezetésével a tanítás munkájának kiegészítésére több tanulmányi kiránduláson vettek részt növendékeink. A VI. évf. növendékei június 11-én Szigetvárra utaztak, hol Wolfschmidt M. tanár tartott előadást, melyben a dicsőemlékű hősök vitézségét lelkesítő például állította a mostani idők magyarjai elé. A VII. évf. növendékei június 8-án a gyászos emlékű mohácsi csatateret keresték föl. Purth Lajos nevelőtanár vezetésével megtekintették a csatateret és II. Lajos király emlékét. A Cselepataknál, a Hiszekegy eléneklése után, Hidvéghy Sándor tanár tartott előadást, melyben ecsetelte a kor helyzetképét s ennek keretébe illesztette a végzetes kimenetelű ütközet szemléltető rajzát. A nagyhatású beszéd elhangzása és a Himnusz eléneklése után megtekintették a környék azon pontjait, melyeket a szerencsétlen ütközet egyes kiemelkedő mozzanatai emlékezetesekké tesznek. Az V., VI. és VII. évf. növendékei Purth Lajos nevelőtanár, csoportfőnök vezetése alatt jún. 14—24-ig Siklós környékén táboroztak. Kirándulásokat tettek közben a vidékre is. Egyik napon megtekintették a hires Harkány fürdőtelepet, más alkalommal a máriagyűdi kegyhelyre zarándokoltak. A 10 napos tábori élet minden örömét élvezve, jún. 24.-én juniálissal fejezték be a táborozást. A tanév folyamán megtekintették a növendékek a székesegyházat, a katakombákat, a Kött-keretészetet, az Industria-telepet, a Zsolnay majolikagyárat, a Littke pezsgőgyárat, a környék nagyobb bányatelepeit, az ecetgyárat és a Pannónia sörgyárat. Mindenütt előzékeny és hozzáértő vezetők kalauzolták a növendékeket s így teljes képet nyertek az üzemek menetéről. A történelmi és művészeti szempontból nevezetes helyeken pedig egy-egy tanár tartott előadást. Ünnepélyek. Intézetünk a lefolyt tanévben is megragadott minden alkalmat, hogy növendékeinek léikében a haza szent szeretetét mélyítse s őket a magyar történelem nagyjainak utánzására buzdítsa. Ünnepélyeink sorát szept. 27-én, az intézet előterében elhelyezett Zrínyi szobor leleplezése nyitotta meg. Ugyanekkor lepleztük le intézetünk hősi hallottainak emléktábláját is. Az ünnepély, melyen a Kormányzó Úr Ő főméltósága Vogt Vatdemár altábornagy úrral képviseltette magát s melyen az egyházi, katonai és világi intézmények kiküldöttjei is megjelentek, nagy és előkelő közönség jelenlétében a következőképpen folyt le. A Király-díjas Pécsi Dalárda által elénekelt Himnusz után Kovács József intézeti igazgató mondott lelkes megnyitó beszédet. Ez a szobor — mondotta — nekünk nemcsak emlékeztető, hanem programm is, mert a Zr/nyi Miklós haláltmegvető, izzó hazaszeretete : magyar programm. 2
