Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1925
kében s költőinek ajkán. Keresni kelleni a mai magyarságban a ma irodalmában. Keserű feladat! Én mégis, ennek ellenére is hiszek fajtám jövőjében . . . Hiszek mindaddig, míg egy magyar dal foszlányára, — hacsak egy elsuhanó pillanatra is, — az idegenben szórakozó főúrnak épen úgy megremeg a lelke, épen úgy könnybe fátyolozódik a tekintete, mint a kondorosi puszták nekibusult bojtárjának, bár egyik sem tudja: „mi van azon sírni való, hogy a ménes ott delelget, valahol egy csárda mellett.“ 7
/
