A Pécsi Magyar Királyi Állami Gróf Széchenyi István Gimnázium Évkönyve 1943.
Az 1942-43. tanév története
11 Május. 23-án az intézet katolikus ifjúsága résztvett a város leventéinek a harctéren küzdő hőseinkért a Széchenyi-téren bemutatott tábori miséjén. Május 30-án, a hősök vasárnapján kivonultunk a Széchenyi-téren megtartott ünnepségre. Június 6-án este iskolánk katolikus ifjúsága résztvett a városfelajánlási ünnepségen és a vele kapcsolatos körmeneten. A rendkívüli idők miatt a VKM rendeletére az idén a szokottnál korábban, június 2-án fejeztük be a tanítást. Június 4—8-ig folytak lie az évvégi összefoglalások. Június 11-én tartottuk meg a Te Deumot és a tanévzáró ünnepséget. Hivatalos látogatások. Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1942. november 20-án járt Pécsett, és ekkor meglátogatta iskolánk leendő otthonát, a Cseh-palotát. Az épületben dr. Fábián István igazgató és dr. Gosztonyi Gyula építészmérnök kalauzolták. Dr. Pálos Bernardin, új tanker, kir. főigazgatónk 1943. március 22-én látogatta, meg iskolánkat, és meghallgatott 2 tanítási órát is. Dr. Masszi Ferenc tanügyi tanácsos 1943. február 23—24-én, április 7-én és április 29— május 1-ig végezte hivatalos látogatását. Dr. Biczó Ferenc c. igazgató, magyar nyelvi tanulmányi felügyelő 1942. november 16-án és 17-én látogatta meg a magyar nyelvi órákat. Dr. Balotay Gerő c. igazgató, természetrajzi és. földrajzi tanulmányi felügyelő 1942. november 19. és 24. napjain végezte látogatását. Bodó Jenő csurgói gimn. igazgató, latin tanulmányi felügyelő 1942. nov. 25—27-ig látogatta a latin nyelvi órákat. Kiss Lajos apátkanonok, felsőházi tag 1943. március 29-től április 3-ig látogatta megakatolikus hittanórákat, és elnökölt az évvég i összefoglalásokon. Sa.ád Ferenc dr. m. kir. őrnagy, az Országos Közoktatási Tanács tagja 1942. április 6-án látogatta meg a honvédelmi ismeretek óráit. A valláserkölcsi nevelés. A valláserkölcsi nevelés intézetünknek nem csupán az Általános Utasítások rendelkezései folytán, hanem az intézet hagyományai következtében is szívügye volt. A nevelésnek ezen irányát a jelenlegi nagy forrongások még csak jobban hangsúlyozzák, hiszen az Európát érő megpróbáltatások között az a tanuló fog sziklaszilárdan megállni, akinek vallási alapon álló világnézete és erős jelleme van. A valláserkölcsi nevelés elsősorban a hittanórákon folyt, melyeknek tudásanyagát mindenkor érzelmi és akarati mozzanatok kísérték és támasztották alá. De az Utasítások szellemében belekapcsolódott minden tantárgy és az intézet minden tanára is. A tanári testület a valláserkölcsi nevelés kérdését az egyik nevelésügyi értekezleten megbeszélés tárgyává tette. A tanárok éber figyelemmel kísérték a növendékek utcai magaviseletét, a.z osztályfőnökök otthonukban is. meglátogatták a tanulókat. A római katolikus tanulók minden vasár- és ünnepnapon szentmisét és szentbeszédet hallgattak. Az év folyamán négy ízben járultak közösen a szentségekhez, azonfelül körülbelül 35 tanuló tartotta az első pénteket, vasárnaponként 40 tanuló vette magához az Oltáriszentséget. A lelkigyakorlatokat az ősz folyamán, október 19—2l-ig tartottuk két csoportban: a nagyoknak P. Vértes Gyula budapesti lazarista atya, a kisebbeknek Petrovich Ede intézeti hittanár mondott szentbeszédeket. Pünkösdkor 50 tanuló vette fel a bérmálás szentségét. A tanulók resztvettek osztályonként a belvárosi templom májusi ájtatosságain, együttesen a Pécs városát felajánló ájtatosságon. A tanulók vallásos magatartására jellemző az a nagy lelkesedés, mellyel a vallásos folyóiratok előfizetését karolták fel.
