A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1933-34. Tanévi Értesítője
A munkáltató tanítás módszeréről
9 problémát a tanulók maguk oldják meg kísérletileg. Ezzel igyekeztem lehetővé tenni, hogy a tanuló maga végezze el a kísérlet technikai részét. Önálló szellemi munkával keresse meg a törvényszerűséget. Ismerje meg a céltudatos munka nehézségeit és örömeit. Röviden, az összes képességeivel munkálkodjék ismereteinek megszerzésén. Természetes ilyen, a tanulók által végzett kísérletekkel nem dolgozhattam fel az egész anyagot, mert erre sem elegendő idő, sem elegendő és alkalmas felszerelés nincs. Ezért arra kellett törekednem, hogy azokon az órákon is, amikor magam kísérletezem, vagy egyáltalán nincs kísérlet. akkor is aktivitásra bírjam a tanulókat. Ha technikai munkával nem is tudom elfoglalni a tanulókat, arra törekszem, hogy legalább a kísérletezés vágyával, vagy a kísérlet átélésszerű figyelésével kövessék a jelenséget. A törvényszerűséget keressék, sőt meglássák. A példákat, a hasonló jelenségeket pétiig a maguk tapasztalataiból hordják össze. Vagyis a munkáltató módszer szellemében dolgozzuk fel az anyagot akkor is. amikor a tanulók tényleges lizikai munkát nem is végeznek. Ennek bemutatására két órát fogok tartani egymásután. Az egyik órán magam fogok kísérletezni, legfeljebb egy-egy tanuló lesz segít ségemre. (Vágy felkeltés!) A másik órán a tanulók maguk kísérleteznek. Látni fogjuk, hogy a munkáltató módszer nincs kötőé a fizikai munkához és nem is speciális módszere a természettudományi tárgyaknak. Nem is volna kívánatos, hogy nap-nap után 5 órán keresztül igénybe vegyük a tanulók testi munkáját. Belefáradnának a tanulók, nem bírnák szemük, idegrendszerük. Igen tanulságos olvasmányként tudok e helyt megemlíteni egy nem régiben kezembe került kis könyvecskét. Címe: „Csúcsai front“. Ebben egy fiatal, lelkes tanár elmondja, hogy I. osztályával hogyan élték át magukat a latin és magyar nyelv diákot untató anyagán. Nem egy szigorúan megfogalmazott módszer rendszeres alkalmazását látjuk. hanem mesterien mutatja meg. hogy an lehet a tanany agot a tanuló aktiv életének középpontjába állítani. Pl. összegyűjti diákjait, és elmennek az állatkertbe .,szófajokat“ keresni. Vagyr egy heti szorgalmas munka jutalmául mesét mond az osztálynak. A mese pedig a „János vitéz“ lett. amelvet úgyis el kellett volna végezni. Tehát egyszerű kis fogással, mondjuk ravaszkodással elérte, hogy egy kötelező olvasmányt olyan önfeledtséggel. olyan eleven fantáziával, olyan vággyal vette, mint ahogy a gyerek a mesét venni szokta. A munkáltató módszer nincs kötve a munkához. vagyr a párbeszédes előadási formához. Vannak minden tárgyban olyan részek, ahol sokszor nehézkes a párbeszédes forma. Ehhez nem kell ragaszkodnunk. Pl. el tudom képzelni az olyan történelem órát. amely en a tanár szónoki erővel vált ja ki a tanulók tökéletes érzelmi és erkölcsi aktivitását. Az én életemben ni. a legaktivebb történelmi élményt egy diákkoromban hallott melodrámában kaptam. A munkáltató tanítás módszerét nemcsak a fejlődés mozzanatai alapján magyarázhatjuk, hanem egyszerűen a mai kor. helyesebben az élet követelményeinek tekinthetjük. Minden idők iskolájának feladata az volt. hogy az életnek neveljen. Ma pedig már a gyermek is tudja, vagy legalább is érzi. hogy megélni, boldogulni csak a minden erejével küzdeni tudó és minden körülmények között cselekvésre képes ember tud. Ma bűnt követ el az a pedagógus, aki az ifjúságban
